Népszabadság, 1974. április (32. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-02 / 77. szám
( WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL] Kennedy—Kissinger vita Dél-Vietnam miatt Edward Kennedy szenátor nyilatkozatban bírálta az amerikai kormányt, mert „örök életűvé , akarja tenni a régi kapcsolatait Dél-Vietnammal és folytatni akarja a régi politikát, mintha mi sem történt volna”. Kennedy Kissinger külügyminiszter március 25-i, a kongresszushoz küldött levelére válaszolt nyilatkozatával. A levélben, amelyet Kennedy szenátor vasárnap hozott nyilvánosságra, Kissinger kifejti, hogy az amerikai kormány továbbra is katonai és gazdasági támogatást nyújt a saigoni kormányzatnak. Azt állítja, hogy erre a párizsi megállapodás, valamint a hosszú időre visszatekintő és mélyreható vietnami beavatkozás készteti az Egyesült Államokat. Ezt a támogatást Washington mindaddig megadja Saigonnak, amíg szüksége van rá. Kissinger szerint az Egyesült Államoknak nincs írásban rögzített kötelezettsége a segítségnyújtásra, de „erkölcsileg kényszerítve érzi magát” rá. Az amerikai külügyminiszter nem részletezi levelében, hogy mit ért Saigon gyámolításra szoruló „katonai önvédelmén” és „gazdasági életképességén”, csupán azt közli, hogy mindehhez az Egyesült Államok minden szükséges segítséget megad. Az amerikai lapok ezzel kapcsolatban megállapítják, hogy a saigoni rezsim ebben a költségvetési évben a tervezett 1,2 milliárdos katonai segély helyett 1,6 milliárdot kap. 2 NÉPSZABADSÁG 1974. április 2., kedd Véget ért a stockholmi nemzetközi Vietnam-konferencia Saigon és az Egyesült Államok mindent elkövet a párizsi békeegyezmény szabotálására Stockholmban vasárnap véget ért a párizsi békemegállapodás végrehajtásáért rendezett nemzetközi értekezlet. A konferencia fő dokumentuma megállapítja: a párizsi egyezmény aláírása óta eltelt több mint egy év alatt az Egyesült Államok katonai és gazdasági eszközökkel továbbra is beavatkozik Dél-Vietnam belügyeibe. Védence, a saigoni rezsim pedig rendszeres területrabló hadműveleteket folytat és minden szabadságjogot kegyetlenül elfojt az országban. „Az Egyesült Államok és a saigoni adminisztráció — kötelezettségeikkel és a világközvéleménynyel szembeszegülve — mindent elkövettek, hogy megsértsék és szabotálják a párizsi megállapodást” — szögezi le a konferencia fő dokumentuma. Ezért a nemzetközi értekezlet követeli: 1. Az Egyesült Államok szüntesse be katonai és egyéb beavatkozását Dél-Vietnam belügyeibe, és ne használja fel a saigoni adminisztrációt a párizsi megállapodás szabotálásának eszközeként. 2. Az Egyesült Államok teljesítse kötelezettségét a VDK-val szemben, azaz járuljon hozzá a háborús károk felszámolásához. 3. Saigon haladéktalanul rendeljen el tűzszünetet, bocsássa szabadon valamennyi katonai és polgári foglyát, és garantálja a demokratikus szabadságjogokat. A stockholmi konferencia támogatásáról biztosította a DIFK március 22-én előterjesztett hatpontos rendezési javaslatát és felhívta a világ népeit, a kormányokat, a nemzetközi szervezeteket és szolidaritási mozgalmakat, hogy minden lehető módon támogassák a dél-vietnami nép igazságos küzdelmét. A saigoni rezsimtől meg kell vonni minden segítséget és meg kell akadályozni azt is, hogy nemzetközi szervezetet, például a Világbankot is igénybe vegyék a saigoni rezsim gazdasági támogatására. A politikai foglyok és a menekültek helyzetét vizsgáló bizottság jelentésében megállapította, hogy jelenleg minden kétséget kizáróan legalább 200 ezer politikai fogoly van Dél-Vietnamban, akiket törvénytelenül tartanak fogva, rendszeresen megkínoznak. Ezért a konferencia, egyebek között, felszólítja a párizsi megállapodást szavatoló országokat és más kormányokat is, hogy nemzetközi kezdeményezésekkel kényszerítsék a Thieu-rezsimet és támogatóit a bebörtönzöttek szabadon bocsátására és a párizsi megállapodás maradéktalan végrehajtására. Javasolja, hogy az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága és a Nemzetközi Vöröskereszt is foglalkozzék a dél-vietnami politikai foglyok helyzetével és tegyék meg a hatáskörükbe tartozó intézkedéseket. (MTI) Felvonulás Saigonban a politikai foglyok haladéktalan szabadon bocsátásáért Saigon belvárosában hétfőn több ezren tüntettek a rezsim börtöneiben sínylődő összes politikai foglyok haladéktalan szabadon bocsátását követelve. A tüntetők között sok buddhista szerzetes is volt. A felvonulók ellen a hatóságok kivezényelték a rendőrséget. Részt vett a dél-vietnami béke híveinek hétfői megmozdulásában Ngo Ba Thanh asszony, a délvietnami békéért küzdő népi front társelnöke is, akit a hatóságok már számtalanszor letartóztattak a Thieu-rezsimmel szemben kifejtett aktív tevékenysége miatt. Ott voltak a felvonuláson az emberi jogok bizottságának és a letartóztatottak szabadon bocsátásáért küzdő buddhista bizottságnak a tagjai, valamint mindazoknak az egyéb csoportoknak és szervezeteknek a vezetői is, amelyek síkraszállnak amellett, hogy Dél-Vietnam semleges és független, bel- és külpolitikát folytasson. (MTI) TASZSZ-nyilatkozat a vietnami helyzetről A TASZSZ szovjet hírügynökség vasárnap sajtónyilatkozatot adott ki azzal kapcsolatban, hogy a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya március 22-i nyilatkozatában konkrét javaslatokat tett a tartós délvietnami béke biztosítására és a nemzeti egyetértés megvalósítására. „A Szovjetunió a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz, hogy előmozdítsa a párizsi békemegállapodás hiánytalan megvalósulását” — mondja a sajtónyilatkozat. A TASZSZ egy másik, vasárnapi sajtónyilatkozatában rámutat: „A Szovjetunió határozottan elkeli mindazokat a cselekményeket, amelyek bármilyen formában a vietnami béke megsértéséhez és aláásásához vezetnek, s meggyőződése, hogy a térség tartós békéje és stabilitása csupán akkor biztosítható, ha az összes aláíró felek szigorúan és következetesen megvalósítják a párizsi megállapodást és a Vietnamra vonatkozó többi dokumentumot.” A TASZSZ emlékeztet rá, hogy a VDK és a DIFK is felhívta a nemzetközi Vietnam-értekezleten részt vett országok kormányainak figyelmét arra, hogy az Egyesült Államok változatlanul beavatkozik a dél-vietnami belügyekbe, fegyvereket szállít a saigoni rezsimnek. A TASZSZ nyilatkozata hangoztatja, hogy Dél-Vietnamban azért változatlanul feszült a helyzet, mert a saigoni hatóságok az amerikai imperialista körök támogatásával durva provokatív tevékenységet folytatnak. KÜlfÖLDI ESEMÉNYEK — néhány sorban Genfben megkezdte munkáját az a bizottság, amely előkészíti az atomsorompó-szerződés végrehajtását ellenőrző értekezletet. Az 1970. március 5-én életbe lépett és immár 80 ország által ratifikált szerződés rendelkezik arról, hogy a hatályba lépés után öt évvel — 1975-ben — Genfben értekezleten vizsgálják meg a szerződés megvalósulását. Az előkészítő bizottság munkájában 26 ország — köztük hazánk is — képviselteti magát. (MTI) A jugoszláviai Pristinában kétnapos tanácskozás után befejezte munkáját a Koszovói Kommunisták Szövetségének XI. konferenciája. A küldöttek értékelték a tartomány helyzetét, a KSZ tevékenységét, és megválasztották küldötteiket a JKSZ X. kongreszszusára. (MTI) A prágai Cernin-palotában hétfőn megkezdődtek George Macovescu román és Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter tárgyalásai. A román diplomácia vezetője vasárnap érkezett Csehszlovákiába több napos hivatalos baráti látogatásra. (MTI) Hanoiba érkezett Jane Fonda, amerikai filmszínésznő, a vietnami háború elleni mozgalom aktív részvevője. Ez már a harmadik útja a demokratikus Vietnamban, és hírek szerint ezúttal filmet forgat azországban. (TASZSZ). Vallásos diákok megmozdulása Kairóban a családjogi törvényjavaslat ellen (Kairói tudósítónktól.) A vallási konzervativizmusáról ismert Al Azhar egyetem hallgatói szombaton tüntető menetben vonultak a kairói parlament elé, hogy követeljék az új családjogi törvényjavaslat azonnali visszavonását. A parlament üléstermében megtartott diákgyűlés arra a határozatba foglalt álláspontra helyezkedett, hogy a szociális ügyek minisztériuma által kidolgozott törvénytervezet ellentétes az iszlám jog alapelveivel. Az új családjogi törvény kezdeményezője és élharcosa dr. Aisa Rateb jogásznő, a szociális ügyek minisztere, az egyiptomi kormány egyetlen nőtagja. A hosszú évek munkájával előkészített javaslat elsősorban az asszonyok és gyermekek védelmét, a többnejűség korlátozását, a válás megnehezítését, az asszony- és gyermektartás megszigorítását, a feleség jogainak kiterjesztését szolgálja. Ezzel a haladó és humánus törekvéssel helyezkedtek szembe az Al Azhar diákjai és vallási jogtudósai, akik az új törvénytervezet visszavonásán túl az érvényben levő „liberális” büntető törvénykönyv felülvizsgálatát is követelték. A túlhaladott törvények és szokások védelmezői valójában a nők egyenjogúsítása ellen, a Koránban rögzített férfikiváltságok fenntartásáért emelnek szót. Hafez Badavi, a népi gyűlés elnöke biztosította a diákokat, hogy a szóban forgó törvényjavaslat nem kerülhet a parlament elé az iszlám törvényalkotók és jogtudósok jóváhagyása nélkül, s a parlament nem hoz olyan törvényt, amely ellentétes lenne az iszlám tanításaival. Bócz Sándor Antifasiszta diáktüntetés Olaszországban (Római tudósítónktól.) A „diákmozgalmak országos harci hetét” tartják Olaszországban április első napjaiban. Az egész országra kiterjedő diákmegmozdulás első nagy eseménye a szombaton rendezett római tüntetés volt: húszezer középiskolai diák vonult is a Piazza Della Republicáról a belvárosi utcákon át a nagygyűlés színhelyére. Jelszavaik: iskolareformot, egyenlő jogot a tanuláshoz, harcot a fasizmus ellen. A felvonulást — a diákzavargásoktól félve — óriási rendőri készültség várta, s megpróbálta szétszórni az egyes csoportokat. Az olasz iskolákban, oktatás intézményekben rendkívül mozgalmas időszak kezdődik. Sztrájkokra, gyűlésekre, viharos megmozdulásokra került sor számot intézményben. Minőségi változás érlelődik, amennyiben egységes diákbizottságok jönnek létre mindenütt a különböző politikai töltésű, eddig sokszor egymással is harcban álló szervezetek között Ezek az egységes bizottságok határozott antifasiszta irányt képviselnek. Antifasiszta tartalmú volt a szombati tüntetés is, amelyet sok helyütt durva fasiszta provokációk előztek meg. Magyar Péter képünkön: relülőrroham a tüntető baloldali diákok ellen. LONDONI TUDÓSÍTÓNKTÓL-Új terrorhullám Észak-Írországban Hat halálos és huszonkilenc sebesült áldozata van az erőszak új hullámának, amely a hét végén végigsöpört Észak-Írországon. A hónapok óta tartó viszonylagos nyugalmat ismét bombák robbanása és a városi gerillák géppisztolysorozatai törték meg. Az új terrorhullám két tűz közé szorította a Bryan Faulkner vezette tartományi kormányzást: egyrészt az IRA provói, másrészt a protestáns unionista szélsőségesek akarnak olyan helyzetet teremteni, amelyben esetleg lehetetlenné válik a sunningdale-i egyezménynek a ratifikálása. A halálos áldozatok ez alkalommal valamenynyien a katolikus kisebbség soraiból kerültek ki. A belfasti és a bangori robbantások egy része azonban nyilvánvalóan az IRA műve. A William Whitelaw-nak, az észak-írországi ügyek volt miniszterének közreműködésével kidolgozott sunningdale-i egyezmény egyrészt bizonyos részesedést adna az ulsteri katolikus kisebbségnek Észak-Írország igazgatásában, másrészt egy rövidesen létrehozandó össz-írországi Tanács révén biztosítaná a dublini és a belfasti kormány együttműködését a közös ügyek intézésében. Ezt az egyezményt a protestánsok az Egyesült Királysághoz való hűségük elárulásának tekintik, az IRA pedig — amely egy Dublinből kormányzott egységes Írországért küzd — esztendők óta folytatott harca vereségének jelképét látja benne. A Wilson-kormányt a terrorhullám nehéz helyzetbe hozta. A Munkáspárt még ellenzékben támogatta a tory Whitelaw politikáját, és most nem tud semmilyen alternatív javaslattal előállni. A bombáktól megrémült lakosság egy része nyíltan a sunningdale-i egyezmény félredobását és a karhatalmi intézkedések megszigorítását követeli a kormánytól. Stanley Orme, az északír ügyek államtitkára azonban kijelentette: a kormány változatlanul politikai megoldást keres az északírországi válságra. Bryan Faulkner együtt Sir Frank Kinggel, az ulsteri angol csapatok parancsnokával, hétfőn Londonba repült, és a sunningdale-i egyezmény sorsáról tárgyalt Wilson miniszterelnökkel, Roy Jenkins belügyminiszterrel, valamint a kabinet több más érintett tagjával. Csütörtökre Londonba várják Liam Cosgrave-t, az Ír Köztársaság miniszterelnökét, és valószínűleg vele egyetértésben döntenek a további lépésekről. Szabó L. István Határozat a Román Kommunista Párt szervezeti szabályzatának módosításáról Állandó iroda a párt- és állami munka egybehangolására A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának legutóbbi plenáris ülésén határozatot fogadtak el, amelynek értelmében „a párt vezető szervei között mutatkozó egyes párhuzamok felszámolása, a párt- és állami tevékenység operativitásának növelése és jobb egybehangolása érdekében” módosítják a párt szervezeti szabályzatának 22. szakaszát. Ennek értelmében a Román Kommunista Párt Végrehajtó Bizottsága új szervet választ, az úgynevezett állandó irodát. Ez az új szerv a következő személyiségekből áll: a Román Kommunista Párt főtitkára; a Román Szocialista Köztársaság elnöke; az államtanács ügyvezető alelnöke; a minisztertanács elnöke, a minisztertanács első alelnöke, a minisztertanács egy vagy két alelnöke, a gazdasági és társadalmi tevékenység központi munkásellenőrzési tanácsának elnöke; az állami tervbizottság elnöke; a Romániai Szakszervezetek Általános Szövetsége központi tanácsának elnöke; a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának titkárai. A módosított szervezeti szabályzat szerint az állandó irodának az a feladata, hogy biztosítsa a párt- és állami tevékenység operatív egybehangolását. Az állandó iroda létrehozásával olyan új fórum létesült, amelynek keretein belül az ország legtöbb feladattal és legnagyobb felelősséggel felruházott személyisége, az államelnök állandó érintkezést tarthat a Román Szocialista Köztársaság fontosabb párt- és állami tényezőivel. A szervezeti szabályzat 22. szakaszának módosítását jóváhagyás végett a Román Kommunista Párt XI. kongresszusa elé terjesztik. (MTI)