Népszabadság, 1978. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-01 / 1. szám
1978. január 1., vasárnap NÉPSZABADSÁG SZOCIALISTA NEMZETI EGYSÉGBEN ÍRTA: GYŐRI IMRE A szocializmus eleven valósága, az ország fejlődése és kirajzolódó távlataink betöltik életünket, és a magyar társadalmat mindjobban egységes, szocialista arculatúvá formálják. Dolgozó népünk szocialista nemzeti egysége hazánkban tény, történelmi folyamat eredménye, mindennapos munkánk gyümölcse és további fejlődésünk egyik nagy előrevivő ereje. Megdolgoztunk érte, erősítésén és kiteljesítésén sikeresen munkálkodtunk a most lezárult óévben is. Ezt tesszük az új évben, s ezt folytatjuk az előttünk álló esztendők során a haza, a nemzet boldogulása érdekében. Történelmünk viharos századaiban gyakran volt szükség a nép összefogására, egységes fellépésére. Nagy gondolkodók és politikusok munkálkodtak a nemzet tömörítésén, összekovácsolásán. Ám a nemzet egysége még a sorsfordulókon is rövid életű, ellentmondásoktól terhes és ingatag volt. Az ország szocialista útra lépése teremtett új helyzetet az új történelmi körülmények között. A szocialista népi-nemzeti egység a dolgozók hatalmának erősítésében, az alkotásban, országépítésben összefogott osztályok, rétegek alapvető érdekeinek azonosságán nyugszik, fenntartója és fejlesztője a munkásosztály szocialista társadalmi céljainak általános elfogadása és a valóra váltásukban elért történelmi sikerek s a szocialista világhoz tartozás ténye és tudata. A szocializmus egész dolgozó népünk ügye. Ezért a szocialista nemzeti egység nem pusztán deklarált s nem megfoghatatlan „egység”, hanem pontosan körvonalazható, határozott tartalma van. Ez a mindennapi tevékenységiben, a társadalmi mozgalmakban, intézményekben ölt testet, s történelmileg egyedül most, a dolgozók társadalmában megvalósítható valóságos, élő nemzeti egység. Keretét és tartalmát, további céljait legutóbb a párt XI. kongresszusán elfogadott új programnyilatkozat fogalmazta meg. A szocialista nemzeti egység csakis cselekvő egység lehet, reális, előrevivő, s tartalmában egyre gazdagodó hazafias összefogás, amely kiterjed legfőbb társadalmi, gazdasági, kulturális feladataink megoldására, egész szellemi életünk gazdagítására, az emberek szemléletének formálására, röviden szólva: a fejlett szocialista társadalom építését jelenti. Ma, amikor a fejlett szocialiststa társadalom építése van napirenden, nem egyszerűen valami természetes bizalom, az óhajtott társadalmi célok elérhetőségének hite gyűjt és szervez a munkásosztály és pártja köré minden pozitív társadalmi erőt, hanem a tények bizonyító és meggyőző ereje szilárdítja e szövetséget, érteti meg feltétlen szükségességét. A munkásosztály társadalmi vezető szerepe osztályszerveinek tevékenysége útján és olyan közvetlen, nagy hatású akciói révén is erősödött, mint a szocialista brigádmozgalom, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumának tiszteletére kibontakozott és szép sikereket hozott országos munkaverseny, amelynek folytatásaként indult meg az 1978. évi felajánlási mozgalom. A párt a munkásosztály harci osztaga, a nép elismert vezetője. Megfontolt vezetése, elvi útmutatásai és gyakorlati tevékenysége biztos alapot adtak ahhoz, hogy fejlődésünk ez évben is töretlen legyen, és a kijelölt úton haladjon. Napi tevékenysége során szervezi és erősíti a dolgozó osztályok és rétegek politikai szövetségét a társadalmi élet minden területén. A dolgozó emberek követik politikáját, mert a munkának van értelme és gyümölcse. A feladatokkal, ha összefogunk, egy akaraton vagyunk, megbirkózunk. A kiegyensúlyozott politikai irányítás, a változatlan, szilárd politika változó feltételek közt történő, következetes megvalósítása egész népünk gondolkodását a szocializmus, a haladás irányába alakítja. A párttagság körében ez elsősorban az elméleti igényesség növekedésében, a politika elméleti alapjainak mélyebb megértésében, a társadalom egészében pedig a kiegyensúlyozott közérzetben, a párt politikájával való nagyfokú érzelmi és értelmi azonosulásban jelentkezik. Ennekegyik fontos eredménye, hogy mind szélesebb társadalmi körben ismerik fel: előrehaladásunknak s benne az egyén boldogulásának alapja a társadalmi célok valóra váltása, a tisztességes, becsületes munka. Minthogy a tömegélő napi politikai tapasztalatai pártunk e kiegyensúlyozott politikájának talaján halmozódnak, gyarapodnak, ezek egyre inkább befolyásolják az egyének szemléletét. Társadalmunkban különböző világnézetűek munkálkodnak együtt. Az azonos társadalmi célokért folytatott tevékenység — objektíve — egyre közelebb hozza egymáshoz a különböző világnézetűeket, és társadalomszemléletük is azonos tapasztalatokkal töltődik. Párttagok és pártonkívüliek, ateisták és hívők együttműködése az ország fejlődése érdekében végzett közös mindennapi munkában megszilárdult. A nemzet összefogása ezáltal teljesebbé vált, megerősödött. Hiszen a vallásos emberek alapvető érdekeit is a szocializmus programja fejezi ki. Ezért válhatott valóra és fejlődik tovább a dolgozó nép szocialista nemzeti egysége, amely egyben ateisták és hívők összefogása is a közös országépítő célok valóra váltásáért. Szocialista nemzeti egységünk erősödése, a dolgozó tömegek egyetértése szocialista építőmunkánk céljaival kifejeződik gazdasági eredményeinkben is. Az V. ötéves terv első két esztendejére meghatározott feladatainkat megoldottuk Ebben fontos szerepe volt az 1977-ben végzett munkának, népünk helytállásának. A múlt esztendőben a nemzeti jövedelem, az ipari és a mezőgazdasági termelés a tervezettet meghaladóan növekedett. Egész népünk közös erőfeszítéseinek kiemelkedő sikere — de mindenekelőtt a mezőgazdaságban dolgozók lelkiismeretes, hozzáértő munkájának eredménye —, hogy a mezőgazdaságban az átlagosnál jobb évet zárhattunk. Valamennyi ágazat teljesítette tervét A fejlődés kedvező irányát mutatja az is, hogy a gazdasági növekedés fő forrása a munkatermelékenység, amely gyorsabban nőtt mint a termelés. Amikor a terveink teljesítéséért végzett szorgalmas munkáról, a gazdasági sikerekről a legnagyobb elismeréssel szólunk, látjuk azt is, hogy az eredmények még nem tudják teljesen ellensúlyozni gondjainkat így a nemzetközi cserearányok számunkra kedvezőtlen alakulásának következményeit; ezeknek a hatásával még csak részben birkóztunk meg. Eredményeink és sikereink — a gondjainkkal együtt — mégis azt bizonyítják, hogy országunk erőforrásai gyarapszanak, s megvan, illetve megteremthető minden feltétele annak, hogy sikerrel megoldjuk a gyakran nehéz feladatokat is, és elérjük a kitűzött célokat. Ez egyben olyan nemzeti érdek, amely mindenkit érint, és mindenkitől cselekvő egyetértési helytállást követel. A felszabadulást követő években a háborús sebek begyógyítása, az ország súlyos elmaradottságának leküzdése talpra állította a népet, e feladat nemzeti üggyé vált s a szocialista útra lépve valósult meg. A társadalom alkotó erőinek egybefogását követelte meg a gazdaságilag közepesen fejlett országokhoz való felzárkózás. És most, amikor az a törekvésünk, nemzeti célunk, hogy hazánkat szocialista alapokon — történelmileg belátható időn belül — a gazdaságilag fejlett országok sorába emeljük, ez az eddiginél bonyolultabb munkát, további nagy erőfeszítéseket követel. Olyan nagyszabású országépítő cél ez, amely a magyar társadalomtól még egységesebb kiállást, magasabb fokú szervezettséget és összefogást igényel. 1T szánkban már nem léteznek * * kizsákmányoló osztályok, társadalmunkat olyan baráti dolgozó osztályok, rétegek alkotják, amelyeknek szövetsége kiállta a történelem próbáit. A dolgozók különböző rétegeinek társadalmi helyzetében, életkörülményeiben még vannak különbségek, de ezek csökkennek, az osztályhatárok elmosódnak, a szellemi és fizikai munka összefonódásának folyamata gyorsal Mindez nyomon követhető a mindennapos tevékenység fő területein, a képzettség, valamint az életmód alakulásában is. Ez a társadalmi méretekben érvényesülő és egyre mélyülő közeledési folyamat is a kiteljesedő szocialista nemzeti egységet fejleszti, annak útját szélesíti. Megnyilvánul ez a kollektív társadalmi tudat erősödésében, az egymásért érzett felelősség mélyülésében is. Abban például, hogy ami a mezőgazdaságban történik, az nemcsak az ott dolgozók ügye; ha kell, a termésbetakarításban, az elemi csapások elhárításában öszszefogva segít munkás, diák, katona. Hasonlóképpen, az ipari üzemekben folyó termelés, annak megoldandó problémái rendszeresen foglalkoztatják az ország közvéleményét, mivel ez fő területe a mindannyiunk életviszonyaira kiható közös gazdasági munkának. Mindezek alapján természetes, hogy a fejlett szocializmus építésében érdekelt dolgozók, társadalmi csoportok, a magyar nép s ugyanígy a hazánkban élő s céljainkkal azonosult nemzetiségek egyetértésben munkálkodnak közös feladatok megoldásán közös céljaink eléréséért. A szocialista nemzeti egység termékenyítő hatásának jellemzésekor nem hagyhatjuk említés nélkül azokat az eredményeket, amelyek népünk kultúrájának fejlődésében, az általános műveltségi színvonal emelésében felmutathatók, s a tudományos és művészeti tevékenység fejlődésében, eredményeiben is testet öltöttek. A nép kulturális mozgalmai átfogóbbak, céljaikat és formáikat tekintve tisztultabbak lettek. E folyamatot hivatott gyorsítani a közművelődési törvény is, amelynek megalkotását életünk, szocialista fejlődésünk igényelte. A szocialista nemzeti egység egyik legfontosabb tényezője az aktív közéletiség, ennek fejlődése. Megállapíthatjuk, hogy az elmúlt években a közélet tovább élénkült, mégpedig gyakorlatilag minden területen és szinten, és szemmel láthatóan érdemibbé, hatékonyabbá is vált. A formalizmus — amelynek veszélyével mindig szembe kell nézni — jelentősen visszaszorult. A közéleti tevékenységet, benne a munkahelyi demokrácia fórumainak működését egyre inkább az jellemzi, hogy általa tömegesen és társadalmilag hasznosan érvényesül az emberek kezdeményezőkészsége, felelőssége, és mindjobban kitárulkozik személyisége. A közéleti tevékenység intézményei megfelelő, korszerű keretei a tartalmas emberi tevékenységnek, fórumai a valódi emberi jogok és képességek tényleges érvényesülésének, s fontos tényezői a szocialista életmód fejlődésének. Mindezek alapján elmondhatjuk: népünk szocialista nemzeti egysége erősödött, további fejlődésünk alapjai szilárdak és megbízhatóak. A társadalom szocialista nemzeti egysége az alapvető, döntő kérdésekre terjed ki, a fejlett szocialista társadalom programjának elfogadásában s e program valóra váltását célzó tervek együttes végrehajtásában fejeződik ki. Ezen az alapvető talajon bővül azoknak a kérdéseknek a köre, amelyekben egy-egy város, falu vagy akár csak egy-egy terület vagy körzet lakóinak társadalmi összefogása valósulhat meg helyi céljaik megvalósítására. A szocialista nemzeti egységnek jellemzője és szerves része, hogy az országos célokért való összefogás kiegészül ezernyi helyi cél megvalósításával. Itt azt is jelenti, hogy a társadalmi egység nem uniformizálás sem az egyén, sem a közösségek tekintetében, hanem a különböző tevékenységek alkotó öszszehangolódása az ország szocialista fejlődésének alapján. Az ország gyökeres átalakítását, nagy történelmi vívmányainkat szövetségi politikánkra támaszkodva, a dolgozó nép szocialista nemzeti összefogásának útját járva értük el. Bizton tudjuk: ez egyben továbbjutásunk záloga is. A párt e szövetségi politikája szilárd elvi alapokon nyugvó politika, mely a szocializmus építésének egész időszakára érvényes. A nemzeti egység konkrét tartalmát az adja meg, hogy a dolgozó milliók a társadalmi haladást segítve, csakis a társadalmi haladás révén boldogulhatnak. Ennek nyomán a szocializmus humánuma olyan emberi kapcsolatokban jelenik meg, melyekben igazságos, emberhez méltó társadalmat építünk; ember az embernek nem farkasa, hanem társa, barátja, segítője, s ezzel a népek barátságának, összefogásának ügyét is képviseli. i JMvgvivitediVBatsvh ni ve fordulatról A kubai Santa Marában a párt és az állam vezetőinek részvételével nagygyűlésen emlékeztek meg a kubai forradalom győzelme, a felszabadulás napja tizenkilencedik évfordulójáról, amelyet január 1-én ünnepelnek. A nagygyűlésen felszólalt Fidel Castro, a Kubai KP Központi Bizottságának első titkára, az államtanács és a minisztertanács elnöke. Beszédében áttekintette a szocialista építés eredményeit, kiemelte az ország dolgozóinak lelkes és önfeláldozó munkáját. Hangsúlyozta, hogy a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval való együttműködés további bővítése igen jelentős az ország gazdasági terveinek sikeres megvalósítása szempontjából. (TASZSZ) Kuba nemzeti ünnepén rvaerök infrws/ távirtain A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke a következő üdvözlő táviratot küldte dr. Fidel Castro Ráznak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság Államtanácsa elnökének, a minisztertanács elnökének Havannába. Tisztelt Fidel Castro elvtárs! A forradalom győzelmének 19. évfordulója, a Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, a magyar nép és a magunk nevében forró elvtársi üdvözletünket küldjük önnek és személyén keresztül a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság Államtanácsának, Minisztertanácsának és a hős kubai népnek. A magyar nép őszinte tisztelettel tekint azokra a kiemelkedő eredményekre, amelyeket a kubai nép, a kommunista párt vezetésével a szocialista társadalom építésében, a népi hatalom intézményes megszilárdításában, a népgazdaság és a kultúra sokoldalú fejlesztésében elért. A Kubai Köztársaság sikerei, internacionalista külpolitikája, a gyarmatosítás és a neokolonializmus ellen vívott harca elismerést vált ki a szocialista országok népei és a haladás erői körében világszerte. Örömmel állapítjuk meg, hogy pártjaink és népeink testvéri barátsága napról napra mélyül; sokoldalú együttműködésünk erősíti a szocialista országok közösségét, hozzájárul a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomnak az imperializmus ellen, a békéért, a biztonságért és a társadalmi haladásért vívott harcához. Forradalmuk győzelmének 19. évfordulóján kívánjuk önnek és a testvéri Kubai Köztársaság népének, hogy további kimagasló eredményeket érjenek el a Kubai Kommunista Párt I. kongresszusa határozatainak valóra váltásában, hazájuk felvirágoztatásában, a szocializmus ügyének szolgálatában. * Az évforduló alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Blas Rocát, a Népi Hatalom Nemzetgyűlésének elnökét. A Hazafias Népfront, a SZOT, a KISZ, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa ugyancsak táviratban fejezte ki jókívánságait a kubai testvérszervezeteknek. * * ■* Tizenkilenc esztendeje, hosszú, súlyos küzdelem és 900 kilométeres előrenyomulás után a Fidel Castro vezette fegyveres forradalmárok hadserege a tömegek lelkes ünneplése közepette bevonult Havannába. Ezzel befejeződött az ország felszabadítása Batista diktatúrája alól. Az újév napja azóta nemzeti ünnep Kubában. A forradalom győzelmének jelentősége túlnőtt a karib-tengeri szigetország határain. Bebizonyította, hogy korunkban, amikor az erőviszonyok világméretekben a haladás erői javára változnak meg, egy félgyarmati sorba döntött nép a győzelem reményében veheti fel a küzdelmet a szabadságért még akkor is, ha a legnagyobb imperialista hatalom közelsége, sőt jelenléte miatt nagyon kedvezőtlenek számára a harc feltételei. Ezek az új erőviszonyok is éreztették a hatásukat, amikor kívülről újra meg újra megkísérelték megdönteni a forradalmi rendszert. Bebizonyosodott, hogy a szocialista világrendszer országaitól távol is, mindössze 90 mérföldnyire az Egyesült Államok pártjaitól, a szocialista közösség internacionalista segítségével el lehet kezdeni a szocializmus építését. A latin-amerikai országok — melyeknek Kuba blokádjában az akkori washingtoni elképzelések szerint oly döntő szerepet kellett volna játszaniuk — mind nagyobb számban ismerték fel a realitásokat ,és állították helyre diplomáciai, gazdasági, kulturális és politikai kapcsolataikat a szigetországgal. Kuba erejének és tekintélyének növekedéséhez döntő módon hozzájárultak az építőmunkában elért nagyszerű sikerei is. Az ország gyors ütemű fejlődésének fontos tényezője volt az együttműködés a KGST-országokkal. 1977-ben tovább fejlődött az ország belső forradalmi demokratikus rendje. A korábban lezajlott választások eredményeként a múlt esztendő az intézményesítés éve lett, amely a néphatalom szervei további megszilárdulását hozta. Győzelmének ünnepén teljes szívből kívánunk a testvéri kubai népnek további eredményes munkát a szocializmus építésében. 3