Népszabadság, 1978. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-15 / 63. szám
4 A szállítás problémái Vietnamban hanoi TUDÓSÍTÓNKTÓl. Vietnam gazdasági sajtója mind nagyobb figyelmet szentel a szállítási kérdéseknek. A trópusi viszonyok amúgy is jó néhány sajátos problémát vetnek fel az áruk szállításával, védelmével kapcsolatban. Vietnamban például mindig magas a relatív páratartalom, s ez az ország nagy részében állandó, erős napsugárzással párosul. Ezek a klimatikus jellemzők mind a fogyasztási cikkekre, mind a nyersanyagokra és gépekre fokozottan veszélyesek. A szakemberek, hogy az árukat megóvják a természeti környezet káros hatásaitól, mindenekelőtt a nagyon gondos csomagolásra és az áruk kíméletes szállítására hívnak fel. A szállítás anyagi eszközeinek modernizálása a nemzetközi forgalomba kerülő áruknál már meg is kezdődött. Külön intézményt alakítottak például a konténerek használatának szélesítésére. Az új intézmény ügynökségeket hozott létre a legfontosabb kikötőkben (Haiphong, Qui Nhon, Nha Trang, Can Tho stb.) Felkutatják a már használt konténereket, felújítják és ismét forgalomba álltják őket. A Vietnamba érkező áruk többsége vízi úton jut az országba. A nemzetközi kikötők — köztük elsősorban Haiphong — a szállítási rendszer fő ütőerei. A tengeri szállítási szolgálat adatai szerint a haiphongi kikötő napi kirakodási csúcsteljesítménye 1400—1500 tonna. Ahhoz, hogy a haiphongi és a többi kikötő eleget tudjon tenni a sokszorosukra növekedett igényeknek, dinamikusan fejleszteni kell a kikötők műszaki berendezéseit és tárolóraktár-kapacitását. A gyorsabb, szervezettebb kirakodás a kikötőkben a szállítók és az importőr közös érdeke — figyelmeztetett a Giao Thong Van Tai című lap. Csak így csökkenthető a kereskedelmi hajók jelenlegi hoszszú várakozási ideje a kikötőkben. A szállítás rendszere, technikai feltételei rövid távon adottaknak tekinthetők. Nem így az olyan nagyon is emberi gyengék, mint a gondatlanság, vagy helyenként és időnként a szocialista tulajdon nem kellő tisztelete. A Nhan Dán nemrég hírt adott arról, hogy Hanoiban, Haiphongban, Ha San Binhben, Vinh Phuban határozott intézkedéseket hoztak az áruk útját veszélyeztető törvénytelen akciók megakadályozására. A haiphongi városi pártbizottság tömegmozgalmat indított a szocialista tulajdon védelmére. A népi rendőrség, a hadsereg egységeivel összefog — írta a lap — fokozza az ellenőrzést, hogy időben leleplezzél a törvényt semmibe vevő személyeket. Ahhoz, hogy az északi és a déli országrész szállítási rendszere egyetlen szerves egésszé váljon. Délen végre kell hajtani a magántőkés közúti és tengeri szállítási vállalatok fokozatos átszervezését. A múlt év végén átfogó tanácskozáson vitatták meg ezt a kérdést Ho Si Minh-városban. Vezető funkcionáriusok hangsúlyozták a szállítási rendszer fontosságát. Az átszervezést — állapították meg — megfelelő módon, gyorsan és határozottan kell végrehajtani, hogy Dél és az egész ország gazdasági, mindenekelőtt mezőgazdasági fejlődését szolgálják. Győri Sándor Bébiemelet a lipcsei diákotthonban |8ERMI TUDÓSÍTÓNKTÓL A négyhetes Silke Reifenberg szülei a lipcsei Marx Károly egyetem közgazdászhallgatói. Silke születése után megkapták a beutalót az úgynevezett lessingi diákotthonok 5. számú épületének első emeletére, ahol már három másik pólyásgyereket nevelnek diákszülők. Az egyetem diákjóléti osztályán azt mondják, hogy ez kísérleti megoldás. Azért van erre szükség, mert abban a külön diákházban ahol egyszobás, összkomfortos lakásokban helyezték el a gyermekes diákházaspárokat, már minden hely megtelt. Az egyetemisták újszülöttjeinek száma azonban tovább növekedik. A gondolkodást — amely szerint az újszülött csak zavar a tanulásban, és különben is csak akkor szülessen gyermek, ha a szülei a saját munkájukból el tudják tartani — lassan felváltja egy másik. Az új érv így hangzik: ha az állam támogatja az anyákat, a kisgyermekes családokat, szociálpolitikai intézkedéseket hozott a népszaporulat érdekében, miért éppen a fiatal diákanyákat zárják ki belőlük, csupán azért, mert a társadalmilag fontos tevékenységek közül egyelőre tanulnak, és csak később kezdhetik el a munkát? Az orvosok szerint körülbelül abban az életkorban a legjobb megszülni az első gyermeket, amikor az értelmiség leendő tagjai még az egyetemi padokat koptatják. S az sem problémamentes, ha mindjárt az egyetem befejezése után következik a gyermekáldás, hiszen az sem könnyű időszak a fiatal diplomások életében. És ha még tovább várnak? De meddig? Addig, amíg már késő lesz? Így hozták azokat az állami rendelkezéseket, amelyek nyomán a diákszülők, diákanyák is megkapják mindazt a ■juttatást, ami a dolgozó anyáknak, szülőknek jár az újszülöttek világrajötte után. Az egyetemeket, karokat, tanszékeket pedig kötelezték: segítsék megfelelően, hogy a diákanyák ne veszítsenek félévet vagy évet, rendes időben meg tudják szerezni diplomájukat, bár a szülési szabadság — magától értetődően — számukra éppúgy jár, mint a dolgozó anyáknak. A tanszékek úgynevezett támogatási szerződést kötnek azérintettekkel. Ennek van pénzügyi, anyagi része is, de nem ez a legfontosabb, hanem a külön tanulási terv, a segítség a mulasztottak pótlásához, az egyéni vizsgaidőpontok megállapítása. Általában kiderült, hogy a „bébiemelet” még jobb megoldás, mint ha egy külön épületben csupa kisgyermekes házaspár lakna, mert így meglazul a kapcsolat az évfolyamtársak és a gyermekesek között. Így viszont egy házban laknak, és a gyermek ellátásával megterhelt diákházaspár számíthat segítségre, a tanulásban és a gyermek gondozásában is. Pintér István Magyar és német nemzetiségi dolgozók tanácskozásai Bukarestben Kedden Bukarestben befejeződött a Romániában élő magyar és német nyelvű nemzetiségi dolgozók kétnapos országos tanácskozása. Hétfőn a küldöttek külön-külön ülésen értékelték a nemzetiségi tanácsok munkáját és határozták meg feladataikat, kedden pedig együttes ülést tartottak. Ez utóbbin részt vett és felszólalt Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, a köztársaság elnöke. A magyar nemzetiségi küldöttek tanácskozásán Péterfi István, a Románia Magyar Nemzetiségű Dolgozói Tanácsának elnöke tartott beszámolót. Ezt követően számos felszólalás hangzott el, majd a tanács jóváhagyta idei munkatervét. A plenáris ülésen megválasztották a nemzetiségi tanács vezetőségét, amelynek elnöke ismét Péterfi István, az RKP KB tagja, az államtanács alelnöke, akadémikus lett. (MTI) 1978. március 15., szerda NÉPSZABADSÁG Babrai munkára nincs vállalkozó Gondok a kavicstermelésben Bármily furcsa is, az időjárás szeszélyei nemcsak a mezőgazdasági termést, hanem a kavicstermést is befolyásolják. Szokolai Sándor, a Kavicsbánya Vállalat igazgatója beszélgetésünk alkalmával megmagyarázta: a kavicstermelés sok tekintetben attól függ, hogy mikor kezdődnek a téli fagyok, illetve milyen korán érkezik a tavasz. A kavicsbányászok ugyanis a folyókból, bányatavakból emelik ki a beton értékes adalékanyagát, s vízzel tisztítják, illetve osztályozzák a kavicsot Fagypont alatt a vizek befagynak, a gépek leállnak. A tál váratlanul korai beköszönte tehát kavicshiányt okoz. Ez történt tavaly: a novemberben beálló fagy csaknem egyhavi termeléskiesést okozott a kavicsbányászatban, ezért sok helyütt kavicshiány támadt. Osztályozók kellenek Márpedig manapság építés aligha képzelhető el beton nélkül, s a mind nagyobb mennyiségben használt betonhoz viszont kavics, méghozzá — ha lehet — mosott és osztályozott kavics kell. Tavaly összesen 21 millió köbméter kavicsot használtak fel az építők, az idén már egymillió köbméterrel többre lesz szükség. A kavicsbányászok — legalábbis a Kavicsbánya Vállalatnál — három műszakban dolgoznak, amíg az időjárás engedi, de ez — miként tavaly is — olykor nem elég az igények kielégítéséhez. Pedig kavics van elég. A Duna medrének kavicskincse, a hevesi, borsodi, észak-dunántúli és Dráva menti kavicsbányák hosszú ideig képesek kielégíteni a növekvő igényeket. A kavicsot „csak” ki kell termelni, s ha lehet, mosva, osztályozva a vevőkhöz szállítani. S persze ezzel vannak gondok. Ez idő szerint a Kavicsbánya Vállalaton kívül a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat és termelőszövetkezetek melléküzemei foglalkoznak kavicsbányászattal. A Kavicsbánya Vállalat nyolc-, a FOKA ötmillió köbméter kavicsot termelt tavaly, a többi nyolcmillió köbméter teabányákból származik. Tisztító- és osztályozóberendezések azonban inkább csal az állami vállalatoknál dolgoznak. Az összesen 7 millió köbméternyi feldolgozott kavics elsősorban az állami építőipari vállalatoknak jut. Ennél jóval több kellene, hiszen a feldolgozatlan kavicshoz köbméterenként mintegy 30 kilóval több cement kell ugyanolyan szilárdságú szerkezet megépítéséhez. •Ha tekintetbe vesszük, hogyaz első feldolgozóüzem 1961-ben épült meg a Kavicsbánya Vállalatnál, s ma már a termelt kavics hatvan százalékát osztályozzák, a fejlődéssel elégedettek lehetünk. A tervek szerint 1980-ban a vállalat termelésének 70 százalékát osztályozzák, ez az arány később tovább nő majd. De ehhez új üzemek kellenek, s egy osztályozó belekerül 300 millió forintba. A vállalatnak hitelből, állami támogatásból van erre pénze, de immáron másfél éve nem talál kivitelezőt a beruházásra. A kavicsfeldolgozó nem jár ugyan különösebben számottevő építéssel, de amit el kell végezni, az afféle babramunka, sokféle részműveletből áll, s a kivitelezők ilyesmire nem szívesen vállalkoznak. S ha végül akad majd kivitelező, újabb feldolgozóüzemekre lesz szükség, amelyek építéséhez ugyancsak nehéz lesz vállalkozót találni. De ez csak a dolog egyik része. A kavicsellátásban hasonlóan nagy gondokat okoz a szállítás. A rossz időjárás zavart okoz A bányák nagy többsége az északi megyékre koncentrálódik, a fővárosban és a dél-alföldi, közép-dunántúli területekre a kavicsot szállítani kell. Normális, átlagos időjárás esetén a bányák december közepéig dolgozhatnak, s a kitermelt kavicsot tárolják. Ehhez szerencsére nem kell raktár. Az építkezések lendülete szeptember vége, október eleje táján jócskán alábbhagy, csökken tehát a kavics iránti igény. A bányák mindaddig növelik a készleteket, amíg a fagy beáll. A tárolt mennyiség rendszerint elegendő a következő építési idény nyitánya utáni időkig, hiszen a bányák és a feldolgozóüzemek február végén, március elején már újra dolgoznak. Ám ha a készletek elfogynak, s megkezdődik a nyári—őszi szállítási csúcsidőszak, a déli megyékben óhatatlanul hiány támad, mert a szállítást sem a vasút, sem a közút nem bírja erővel. Kavics tehát lenne, csak éppen nem ott, ahol szükség van rá. A megoldás nyilván az, hogy a téli időszakban a felhasználók is vállalkozzanak a kavics tárolására. A vasút és a közúti fuvarozók télen könynyen elláthatják a bánya nélküli területeket. S ez általában így is van, előszállításokkal sok helyütt sikeresen enyhítenek a nyári szállítási gondokon. Mindez akadályokba ütközik viszont, ha a bányáknak a tervezettnél korábban kell leállniuk a fagy miatt. Tavaly már novemberben leálltak a gépek, s az idén késleltette a munka kezdését a február végi erős hideg. Váratlan, szokatlan időjárás esetén tehát fölöttébb nehéz megteremteni időben és területenként az egyensúlyt a kereslet és a kínálat között. Bűvös kör Szokolai Sándor szerint a teljesítmény fokozásával, újabb gépesítéssel még kedvezőtlen időszakban is elkerülhetők a hiányok, hiszen a bányák képesek a tárolt mennyiség növelésére. De ehhez ismét újabb beruházásokra van szükség, valamiféle tartalékra, rossz időjárás esetére. A vállalatnak kidolgozott tervei vannak a feladatok megoldására, s ehhez megkapják a kellő segítséget a minisztériumtól és a bankoktól. De — mint láttuk a tervezett új feldolgozóüzem esetében — a „kavicstermést”, a tervek megvalósítását az időjáráson túl érzékenyen befolyásolja a kivitelezői kapacitáshiány is. A bűvös körből persze ki kell törni már csak azért is, mert a kavicsosztályozók építése lényegesen olcsóbb, mint a cementtermelés bővítése. Aligha képzelhető el, hogy az ágazat ne találna megoldást a gondokra. L. P. Megkezdik a panelszerelést az ungvári szállodaépítkezésen (Tudósítónktól.) Elemszállító trailerek zaja veri fel nap mint nap a Debreceni Házgyár környékének csendjét. Ez ugyan nem ritka jelenség errefelé, de most a megszokottnál kicsit távolabbra, a Szovjetunió Kárpátontúló területének székhelyére, Ungvárra indulnak a szállítmányok. A Szabolcs-Szatmár megyei Állami Építőipari Vállalat munkásai — a Debreceni Házgyár új, színezett elemcsaládjának darabjaiból — a hét elején megkezdték a 600 személyes Hotel Zakarpatija 10 lakószintjének összeszerelését. Ez a munka leglátványosabb szakasza, hiszen az épület szemlátomást is gyorsan terebélyesedik, magasodik majd. Az Émexport fővállalkozói szervezésében felépülő létesítmény kivitelezői tavaly májusban vonultak fel a munkaterületen. Az alapkövet augusztus 4-én tették le, s az idén erre a dátumra szeretnék az utolsó elemet is a helyére illeszteni. Ez mintegy előfeltétele a létesítmény jövő évi, ugyancsak augusztus 4-re tervezett átadásának. Műszaki napok Csepelen Műszaki napokat rendez a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza a Csepel Művekkel kötött szocialista együttműködési szerződés alapján keddtől egy héten át a Csepel Művek műszaki klubjában. A rendezvénysorozat keretében több neves szovjet és magyar szakember tart előadást időszerű műszaki kérdésekről Megbeszélés a főváros közbiztonságáról A budapesti pártbizottságon kedden megbeszélést folytatott Katona Imre, a pártbizottság első titkára, Benkei András belügyminiszter és Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke. A tárgyaláson — amelyen részt vettek a Belügyminisztérium, a budapesti pártbizottság, a fővárosi tanács és a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezető munkatársai is értékelték a főváros közrendjének és közbiztonságának helyzetét, s megállapodtak a közös tennivalókban. Munkavédelmi tanácskozás a KPM-ben A közlekedés és hírközlés területén 1977-ben az üzemi balesetek száma 2,5 százalékkal, a halálos baleseteké 27,7 százalékkal növekedett, s az idén is már több halálos üzemi baleset történt. A baleseti helyzet romlása miatt a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban kedden munkavédelmi értekezletet tartottak az ágazathoz tartozó vezérigazgatóságok, trösztök, vállalatok munkavédelmi tevékenységéért felelős vezetői és munkatársai. A minisztérium rendelkezésére két héten belül az ágazat valamennyi intézményénél hasonló munkavédelmi értekezleteket kell tartani, s a helyi követelmények figyelembevételével meg kell határozni azokat a baleset-megelőzési módszereket és intézkedéseket, amelyekkel gyökeresen megváltoztatható a jelenlegi kedvezőtlen üzemi baleseti helyzet. A minisztérium a következő hónapokban szigorúan ellenőrzi a munkavédelmi hiányosságok megszüntetését szolgáló intézkedések végrehajtását. (MTI) Acélcsőgyártó üzem épül Kisterenyén (Tudósítónktól.) A Salgótarjáni Kohászati Üzemek, amely az idén már 110 éves, új gyáregységgel gyarapodik, Kisterenye térségében, a 21-es számú út mentén, 243 millió forintos költséggel acélcsőgyártó üzemet épít, évi 10 ezer tonna kapacitással. Saját terméket dolgoznak majd itt fel: a hidegen hengerelt szalagból kis átmérőjű, vékony falú, hosszvarratú csöveket készítenek. Az éves termelés fele — 5 ezer tonna — horganyzott cső lesz, s ebből készítik majd a hazai kempingbútor gyártásához szükséges csővázat. Az építkezés érdekessége, hogy az 5 ezer négyzetméter alapterületű munkacsarnokot négy hónap alatt állítják fel könnyűszerkezetes elemekből. Az ÉVM az Iparterv részére vásárolt meg egy korszerű külföldi könnyűszerkezetes technológiát, ennek alapján a Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelei gyárában készülnek a szerkezetek, építője a 31. számú Állami Építőipari Vállalat. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek új beruházása ez év végére készül el, és 1979 elején megkezdi az üzemszerű termelést.