Népszabadság, 1980. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-05 / 3. szám
10 A Béke és Szocializmus Béke és----decemberi számából Socializmus A 34 nyelven megjelenő, 145 országban terjesztett folyóiratnak ebben a számában Németh Károly arról ír, hogy társadalmi rendszerünk fejlődésében mi-lyen döntő szerepe volt a párt és a tö-SIö-megek kölcsönös kapcsolatának. — A kanadai Peter Boychuck ismerteti a Szovjetunió új békekezdeményezését ,ennek lényegét és a megvalósításáért foly- -----\Z--------tatott harcot. Jupp Angenfort és Jörg________________ Heimbrecht, a Német Kommunista Párt vezetőségének tagja a környezetvédelmi mozgalom eredményeire és távlataira hívja fel a figyelmet; a szovjet Fjodor Konsztantyinov akadémikus Lenint, a politikai gondolkodót mutatja be. Több testvérpártunk életéről is képet kaphat az olvasó. Nicolas Chaoui, a Libanoni Kommunista Párt elnöke a párt legutóbbi kongresszusáról számol be, John Pittman az Egyesült Államok Kommunista Pártjának XXII. kongresszusán elfogadott fontosabb határozatokat ismerteti, Dávid Khenin pedig Izrael Kommunista Pártjának hatvanéves múltjára tekint viszsza. A Vita—eszmecsere rovatból kiemeljük a folyóirat szerkesztőségének és a bécsi Nemzetközi Békeintézetnek a biztonsághoz vezető útról szóló kerekasztal-értekezletét és az angol Ben Fine-nek a kapitalista szabályozás módszereinek válságáról írt cikkét. A latin-amerikai körképben ezúttal Cheddi Jagan, a Guyanai Népi Haladó Párt főtitkára országának gazdasági helyzetéről szól, a chilei Orlando Millas az Egyesült Államok kudarcra ítélt latin-amerikai stratégiájáról fejti ki véleményét, az argentin Juan Rosales a latin-amerikai püspöki tanára III. konferenciájának állásfoglalását ismerteti, nőké huszonhatszorosára emelkedett. 1973-ban már ők adták a felsőfokú végzettségűek harmadát. Minőségi változás 1949-től következett be: 1949 és 1989 között több mint háromszorosára, az ezt követő évtizedben mintegy két és félszeresére nőtt a felsőfokú végzettségű aktív kereső nők száma. A foglalkozások szerinti megoszlást tekintve szembeötlő, hogy 1930-hoz képest alig változott a hagyományosan női értelmiségi pályák sorrendje: pedagógus, gyógyszerész, orvos. A jelek szerint a hagyományos munkamegosztáson a műszakimezőgazdasági végzettségű nők számának és arányának jelentős növekedése üthet rést. Jól látszik ez a tendencia, ha figyelembe vesszük, hogy az ilyen végzettségű 25—29 évesek között a 20 százalékot is meghaladja a nők aránya. Balog Miklósné egy nagyszabású felmérés eddigi tapasztalatait öszszegezve a Demográfiában (1979. 2—3. szám.) adatokkal bizonyítja, hogy a férfiak között ugyan egészében kevesebb a szellemi dolgozó, mint a nők között, a szellemi pályákon dolgozó férfiak azonban túlnyomórészt vezetők vagy szakemberek, míg a hasonló foglalkozású nők zöme szakképzetlen irodai dolgozó. Ugyanez a helyzet a munkásoknál is. A férfiak többsége szakmunkás,a nőknél pedig még mindig a betanított munkás szintje a jellemző. Az össztársadalmi foglalkoztatási szerkezetből következik, hogy kevés olyan család lehet, amelyben a férj és a feleség társadalmi-foglalkozási helyzete azonos. Meglehetősen gyakori — a vizsgált családok 45 százalékában volt így —, hogy a férj munkája, beosztása jóval kedvezőbb a feleségéénél. Fordított helyzettel ritkán — az eseteknek csak 6 százalékában —találkozhatunk. SZAKSZERVEZETI SZEMLE A szocialista demokráciáról gazdaság TÁRSADALMI SZEMLE A munkahelyi demokrácia kér-dései okkal állnak napjaink politikai érdeklődésének homlokterében, hiszen tökéletesítésével — írja Kiss Arthúr a Szakszervezeti Szemlében (1979. 4. szám) — az emberek tevékenységének leglényegesebb részét, a munkával összefüggő Demokráciát fejlesztjük. Az MSZMP XI. kongresszusa óta jelentős lépések történtek a szocialista demokrácia, s ezen belül a munkahelyi demokratizmus fejlesztésében, ám az is megállapítható, hogy az eddig megvalósított intézkedések alapjában véve előkészületi jellegűek, csupán a továbblépéshez teremtik meg a feltételeket. A munkahelyi demokrácia még nem érte el a a k kívánatos és lehetséges fejlettségi szintet, s lényegi tartalmát illetően is sok a fogyatékossága. Ennek az egyik fő oka — írja a szerző —, hogy sokan a munkahelyi demokráciát valamiféle különleges többletfeladatnak, formális teendők összességének tekintik. A formális hozzáállás főképp abból származik, hogy sokan ma sem látják a szocialista demokrácia óriási jelentőségét és azt, hogy az adott konkrét történelmi körülmények között milyen fontos eszköz soron levő céljaink eléréséhez. Mód Aladárné írása a Gazdaságban (1979. 3. szám) egy, nagy, üzemekben végzett széles körű jó felmérés kapcsán egyebek közt arra a következtetésre jut, hogy fejlődésünk adott szakaszán maguknak a munkásoknak az összessége által közvetlenül gyakorolt üzemi demokrácia megvalósítása a legfontosabb soron következő feladat. Ahhoz, hogy ezen a területen nagyobb eredményt érjünk el — írja a szerző —, a szakszervezetek szerepének bizonyos változ- :tatására van szükség. Ahogyan a gazdasági életben a központi irányítás és vállalati önállóság, aj szakszervezetek esetében a tér- emelést segítő és a munkásérdeket képviselő tevékenység megfelelő aránya a fejlődésünk által napirendre tűzött döntő kérdés. Többek között a szocialista de- mokrácia előbb említett funkciójára is felhívja a figyelmet Fodor Gábor (Társadalmi Szemle, 1979. 12. szám), amikor a demokrácia összefüggésében a nyilvá- nosságról és a felelősségről szól ; Íva hangsúlyozza, hogy a szocia- , lista demokrácia nem csupán ön- !álló érték, az ember politikai lé- 1 tezésének, kiteljesedésének nél- j j külözhetetlen intézménye, hanem i ] egyszersmind az érdekek feltárul- ! hozásának és közvetítésének sem- | ! mi mással nem helyettesíthető i . eszköze is. A nők politikai, gazdasági és társadalmi helyzete, közéleti aktivitásuk kibontakozásának lehetősége szorosan összefügg a társadalom fejlettségével. Szocialista társadalmunk jelentős vívmánya, hogy a nők tömegeit kapcsolta be a termelésbe, megteremtve ezzel egyenjogúságuk gazdasági alapjait. Napjainkban — írja Fejti György a Pártéletben (1979. 12. szám) — a nők foglalkoztatása csaknem teljes. A munkaképes korú nők 78 százaléka dolgozik, s arányuk az aktív keresők között 44,5 százalék. A foglalkoztatásba bevontak számának növekedésével egyidejűleg tovább módosult az aktív kereső nők osztály- és rétegtagozódása. Napjainkban a munkásosztályhoz tartozik a dolgozó nőknek csaknem 50 százaléka, a szellemi foglalkozásúaknak mintegy 35 százaléka. Bár a nők tömeges foglalkoztatása jelentős változást hozott társadalmi és családi kapcsolataikban, életmódjukban, ezzel korántsem szűntek meg az egyenjogúsággal kapcsolatos gondok és problémák. Közöttük elsőként kell említeni a szakmai képzettségben való elmaradásukat. Napjainkban a szocialista iparban foglalkoztatott nőknek csaknem 21 százaléka, a mezőgazdaságban dolgozóknak pedig mindössze 8 százaléka szakképzett. A kereseti aránytalanságokban ez is tükröződik. A nők társadalmi helyzetében a legutóbbi három évtizedben bekövetkezett gyökeres változásokat jól szemléltetik a diplomások arányában végbement eltolódások. Mint Molnárné Venyige Júlia tanulmányából megtudjuk (Szociológia, 1979. 2. szám.) 1920—1973 között mintegy ötszörösére nőtt a diplomások száma, s ezen belül a Meditációk a gazdaságrólVALÓSÁG Ha a „fórum” kifejezést látva az olvasó a fogalomhoz elsőként a televízió népszerű kérdezz—felelek műsorát társítja, nem csalódik a Valóság Gazdasági fórumában. A felcím után közölt öt cikk összességében és egyenként is gazdaságunknak szinte az egészéből villant fel gondolatokat, mégpedig olyan kérdésekről, amelyek amúgy is „a levegőben vannak”, gazdasági szakemberek és laikusok mindennapos beszédtémái. És a cikkek még valamiben emlékeztetnek a tévés fórumokra: nélkülözik a kinyilatkozások olykor kétes értékű magabiztosságát. A szerzők nem „elméleteiket” akarták megírni, hanem vállalva a tévedés lehetőségét is, hozzászólnak úgyszólván egész társadalmunkat érintő kérdésekhez. Csupán a témajelzésekre szorítkozva: Barta Imre három gazdaságpolitikai kérdéshez szól hozzá: a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában milyen irányítási rendszer tekinthető a legmegfelelőbbnek; hogyan lehet népgazdaságunk fejlődését új növekedési pályára vezényelni; gazdaságfejlesztési stratégiánkban milyen álláspontra helyezkedjünk a nyitottsággal és a fejlesztések követő vagy úttörő jellegével kapcsolatban. Hétköznapi és éppen ezért megdöbbentő példákból kiindulva bontja ki gondolatait és érezteti fojtott indulatait Erdélyi Sándor a mellékállástól a szabályos lopásig kiterjedő, úgynevezett másodlagos elosztás okairól, méreteiről és formáiról írt cikkében. Kényes és kusza témához nyúl Angyal Ádám is: cikke a vállalatok népgazdasági megítéléséről szól; Marosi János rövid írása a gazdasági vezetővel és általában a vezetéstudománnyal kapcsolatos felfogás megváltozására hívja fel a figyelmet; Gonda Irén pedig a mezőgazdasági kistermelés helyzetéről és sok rendezetlen kérdéséről mond véleményt. Papp Gábor PÁRTÉLET A nők helyzete szociológia DEMOGRÁFIA NÉPSZABADSÁG 1980. január 5., szombat rímsmmm A szakszervezeti tisztségviselők jogán Petrák István (Nyergesújfalu) arról érdeklődik, a Munka Törvénykönyve új rendelkezései szerint a dolgozókat érintő milyen kérdésekben kell a szakszervezeti bizalmi véleményét kikérni, továbbá: milyen védelem illeti meg a szakszervezeti tisztségviselőket? A Munka Törvénykönyve rendelkezései szerint a vállalat szakszervezeti szervének egyetértése szükséges a dolgozó személyi alapbérének megállapításához, a miniszteri vagy magasabb szintű kitüntetésre vonatkozó javaslattételhez, valamint jutalmazással, továbbá fizetett rendkívüli szabadságban vagy jutalomszabadságban való részesítéshez, ,s végül vállalati lakás vagy lakástámogatás, valamint szociális juttatás adásához. A szakszervezet munkahelyi szerve ezt a jogát a szakszervezeti bizalmi (főbizalmi) útján gyakorolja. Ha az intézkedésre a munkáltató magasabb egységének vezetője jogosult, a bizalmival (főbizalmival) együtt tett javaslat alapján, az említett egységnél működő szakszervezeti szerv egyetértése szükséges. Egyetértés hiánya esetén a munkáltató felsőbb vezetője és szakszervezeti szerve együttesen dönt. A szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmére a jogszabályok kimondják: a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a szakszervezet választott tisztségviselőjének más munkahelyre beosztásához, továbbá munkaviszonyának a vállalat által való megszüntetéséhez, valamint áthelyezés esetén új munkahelye elfoglalása időpontjának megállapításához. A változó munkahelyre alkalmazott választott szakszervezeti tisztségviselő más munkahelyre beosztásáról a felsőbb szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell. A választott szakszervezeti tisztségviselőtmegillető munkajogi védelem a tisztségviselő megbízatásának idejére és az annak lejártát követő két év tartamára szól. Kivétel ez alól, ha a tisztségviselőt érdemtelenség miatt hívják vissza. A munkajogi védelem időtartama alatt a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a tisztségviselő elleni fegyelmi eljárás megindításához is. Fiatalkorúak pótszabadsága Feleségem 16 éves, írja Demeter István Mohácsról. Azzal, hogy férjhez ment, nagykorúvá vált. Emiatt munkáltatója vitatja jogát a fiatal kor címén járó pótszabadságra. Helyes-e ez? Választ kér arra is: a szabad szombatokra való tekintettel hány napot lehet levonni a szabadságból? Felesége, házasságkötése miatt jogilag valóban nagykorúvá vált. A munkajogban azonban fiatalkorú mindenki, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, ezért a fiatalkorúakat érintő rendelkezések reá ugyanúgy vonatkoznak, mint a többi fiatalkorúra. Jár tehát részére az évi 12 nap alapszabadságon felül a pótszabadság is. Ez 16 éves korig 12 munkanap, 16-tól 18 éves korig pedig hat munkanap évente. A 12 munkanap pótszabadság abban az évben jár utoljára, amelyikben a fiatalkorú a tizenhatodik, a hat munkanap pedig abban, amelyikben a tizennyolcadik életévét betöltötte. A szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanap, a dolgozó heti pihenőnapját és a munkaszüneti napokat kivéve, függetlenül attól, hogy a dolgozónak a munkáltató munkaidő-beosztása szerint mindegyiken munkát kell-e végeznie. E jogszabály szerint a szabadság kiadásánál a szabad szombat is munkanapnak számít, ami azt jelenti, hogy hetenkénti szabad szombat esetén a fizetett szabadság minden hatodik napját, kéthetenkénti szabad szombat esetén pedig a fizetett szabadság minden tizenkettedik napját kiadottnak kell tekinteni, vagyis az évi szabadságból le kell vonni. Néhány sorban válaszolunk A második munkaviszonyt akkor kell másodállásnak tekinteni, ha a dolgozó munkaideje az egyes munkaviszonyokban azonos időtartamra esik. Ha az egyes munkaviszonyokban a munkaidők nem esnek azonos időtartamra, a további munkaviszony mellékfoglalkozás. (K. Nagy Péter kérdésére, Ajka.) A megbízás alapján munkát végző nyugdíjas nyugdíját addig kell korlátozás nélkül folyósítani, amíg keresete a naptári év folyamán a 12 000 forintot nem haladja meg. (Mucsi Györgynek, Budapest) Ha a vállalat a tanulmányi szerződésben kötelezi magát, hogy a dolgozót a főiskola eredményes elvégzése után képesítésének megfelelő munkakörbe helyezi, s ezt nem tartja meg, szerződésszegést követ el. Ha a dolgozó munkaviszonyát emiatt felmondja, a vállalat a nyújtott támogatás ellenértékét nem követelheti viszsza. (Sz. Lászlóné levelére, Mohács) Működési engedélyt javító-szolgáltató kisipari tevékenységre a munkaviszonyban álló dolgozó is kérhet, ha vállalatától erre engedélyt kapott. (Papp Gábor levelére, Komárom) Próbaidőt meghatározott időre szóló munkaviszony esetén is ki lehet kötni. A próbaidő tartama 30 nap, de a felek a munkaszerződésben ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőben is megállapodhatnak. A próbaidőt csak írásban lehet kikötni, s meghosszabbítani nem lehet. (Keresztes Mária, budapesti olvasónk kérdésére) A csoportvezetői pótlék juttatásának feltételeit és annak mértékét a kollektív szerződésben kell meghatározni. Ha azonban a csoportvezető minőséget a dolgozó személyi alapbérének vagy a rá vonatkozó teljesítménykövetelmények megállapításánál figyelembe vették — ezen a címen, a dolgozó részére bérpótlék nem fizethető. (Géczi Istvánné levelére, Békés) A terhes nőt átlagkeresete akkor is megilleti, ha az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő körülmények megteremtése végett munkafeltételeit — például munkahelyét vagy munkaidő-beosztását —munkakörének megváltoztatása nélkül módosítják. (Kővágó Jánosnénak, Szentes) A Posta rendelkezései szerint a kétezer forint feletti nyugdíj átvételéhez az átvételre jogosultnak — ha járandóságát valamilyen oknál fogva saját kezűleg nem tudja felvenni — meghatalmazást kell adnia annak, akit a pénz felvételével megbíz. A meghatalmazást mind a meghatalmazónak, mind pedig a meghatalmazottnak alá kell írnia. A meghatalmazó saját kezű aláírását igazoltatni kell. (Lajtai Gyula levelére, Győr) Annak a dolgozónak, akinek négy vagy több általa eltartott családtagja van, és a családjában más önálló keresetű személy nincs, csak különösen indokolt esetben mondhat fel a vállalat. Ha a vállalatnál van olyan munkakör, amelynek ellátására az ilyen körülmények között levő dolgozó alkalmas, a munkaviszonyt mindaddig nem lehet felmondással megszüntetni, amíg ilyen munkahelyre áthelyezhető, feltéve, hogy ezt elvállalja. (Sátori Antalnak Szeged.) Ha a dolgozó évi szabadsága kiszámításánál töredéknap keletkezik, a fél munkanapot elérő töredék egész munkanapnak számít. (Nagy Géza kérdésére, Mátészalka.)