Népszabadság, 1982. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-11 / 265. szám

1982. november 11., csütörtök NÉPSZABADSÁG Az egészségügyi integráció tapasztalatai Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának ülése (Munkatársunktól.) Az egészségügyben 1975-től kezdő­dő integráció sok eredményt hozott eddig, de még sok a tennivaló — ál­lapították meg az országgyűlés szo­ciális és egészségügyi bizottságának szerdai ülésén a parlamentben. A bi­zottsági tájékozódás abból a jelen­tésből indult ki, amelyet a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság készített országos vizsgálat és felmérés alap­ján. Az írásos anyagot az ülésen dr. Kaposvári Júlia, a bizottság titkára és a KNEB-vizsgálat vezetője egészí­tette ki. A KNEB felmérése azt állapította meg, hogy az emberek csak akkor látják, tapasztalják az integráció hasznát, ha nem küldözgetik őket különféle vizsgálatokra, és minél ha­marább megkapják a szükséges gyógyszereket. Egyértelműen pozití­van csupán a megkérdezettek egy­­harmada vélekedett az egészségügyi ellátásról. Kedvezőbb a fogadtatás a városokban, mint a községekben. A legtöbb kritika a szakrendeléssel, a legkevesebb az alapellátással és a kórházakkal kapcsolatban hangzott el. Sokan kifogásolták hogy hosszú a várakozási idő, és hiányos a gyógy­szerellátás. A tapasztalatok szerint az egészségügyi vezetés, szervezés, gazdálkodás színvonala és rangja el­marad a gyógyító munka szintjétől, presztízsétől. Kevés az okos kezde­ményezés az egészségügy érdekelt­ségi viszonyainak korszerűsítésére; a már korábban elterjedt hálapénz egyes területeken és szakmákban jö­vedelemtorzító tényező. Gyorsabban és könnyebben valósult meg ott az integráció, ahol a pártszervezetek és az Egészségügyi Dolgozók Szakszer­vezetének helyi szervei segítették az átszervezést. A képviselők közül dr. Petri Gábor (Csongrád megye) és dr. Fancsik Já­nos (Nógrád megye) arra az időpa­zarlásra hívta fel a figyelmet, amit a gyógyító orvosokra testált admi­nisztráció okoz. Ennek csökkentésé­vel jelentős szellemi, szakmai tarta­lékokat lehetne felszabadítani. Dr. Salgó László (Budapest) több képvi­selő óhaját is tolmácsolta: az illeté­kesek tájékoztassák a KNEB-vizsgá­­latot követő intézkedésekről a képvi­selők kollektíváját. A megyei főorvosok felszólalásai sorában dr. Kelemen István Győr megyéből az egészségügyi intézmé­nyek vezetőinek felelősségéről szólt. Dr. Szabó István Borsod megyéből azt javasolta, hogy a sokféle megyei hatáskörű egészségügyi intézmények közé sorolják be a szervezetileg egye­lőre széttagolt köjárokat. Dr. Marton Zoltán nyugalmazott főigazgató-fő­orvos a körzeti orvosok felkészültsé­gének mielőbbi javítását szorgalmaz­ta. Dr. Füzi István, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitká­ra szóvá tette, hogy az üzemegész­ségügyben dolgozó orvosoknak csak kétharmad része jogosult arra, hogy a betegeket táppénzbe vegye. Hangot adott annak is, hogy jó lenne, ha a KNEB vizsgálná az egészségügyi be­ruházások megvalósításának helyze­tét is. Dr. Medve László egészség­­ügyi államtitkár bejelentette, hogy az elhangzott javaslatok nyomán szü­lető intézkedésekről az egészségügyi kormányzat tájékoztatni fogja a par­lamenti bizottságot. Az ülés dr. Pes­­ta László zárszavával ért véget. Növekedett a vendéglátóipar forgalma Népszerű szolgáltatások, megszűnik a gebines rendszer Az igényekhez jobban igazodó kí­nálat, a korábbinál rugalmasabb üz­letpolitika és az új üzemelési for­mák eredményeként a vendéglátás — a korábbi megtorpanás után — 1982-ben ismét dinamikusan fejlő­dött. Jelentősen növelte forgalmát, amely nem végleges adatok szerint idén 8-8,5 százalékkal haladja meg a múlt évit. Erről számolt be szerdai sajtótájékoztatóján Gellai Imre, a Belkereskedelmi Minisztérium fő­osztályvezetője. A fővárosban már 41, vidéken 65 étteremben vasárnap 20—40 száza­lékos engedményt adnak az ebéd és vacsora árából. Kedvelt lett az el­vihető vacsora is, amelyet csupán a Gyermekélelmezési Vállalatnál több mint 40 konyhán készítenek. Két fő­városi vállalat a nyugdíjasoknak már házhoz szállítja az előfizetéses vacsorát. Általában kedvezőek a tapasztala­tok az új üzemelési formában mű­ködő vendéglátóhelyekről — csak­nem négyezer működik belőlük az országban —, színesítették a kínála­tot. Az év végéig várhatóan még né­hány száz vendéglátóhelyet szerző­désbe adnak, s ezzel teljesen megszű­nik a szabadkasszás, közismert ne­vén gebines rendszer a vendéglátó­­iparban. Jelentős eredményeket értek el a vendéglátó vállalatok a közétkezte­tésben. A gyermek- és diákétkezte­tésben részt vevők száma az idén mintegy 50—60 ezerrel növekedett. Az általános iskolások több mint fele szervezett étkeztetés keretében ebédel. Jövőre várhatóan további 30-40 ezerrel többen veszik majd igénybe a gyermek- és diákétkezés lehetőségét. A munkahelyi étkezte­tésben az idén a tavalyinál 25 ezer­rel többen vettek részt, s jövőre leg­alább ennyivel növekszik a munka­helyen ebédelők száma. (MTI) Nyolc rejtélyes gyilkosság elkövetőjét azonosították Firenzében (Római tudósítónktól.) Firenze és környékének fiataljait a legutóbbi években rettegésben tar­totta több rejtélyes gyilkosság. Az is­meretlen gyilkos négy szerelmespárt ölt meg pisztollyal, mindig olyan he­lyeken, amelyek fiatal párok kedvelt találkozóhelyei voltak. A firenzei bíróság a jelenleg más bűncselekményért börtönben levő negyvenéves Francesco Vinci burká­dét gyanúsítja a gyilkosságokkal. A nyomravezető az a fegyver volt, ame­lyet Francesco Vinci használt 1968- ban, amikor is féltékenységből meg­ölte szeretőjét és annak férjét. Sike­rült ugyanis megtalálni az 1968-as töltényhüvelyeket és a golyókat. A fegyverszakértők most megállapítot­ták, hogy azokat ugyanabból a pisz­tolyból lőtték ki, amellyel a négy fia­tal párt ölték meg. Mindez­t teszik hozzá a vizsgálóbírók — nem zárja ki azt, hogy Francesco Vincinek le­hettek bűntársai is. Dinamikusan fejlődik a Pécsi Bútorgyár Idén mintegy 190 millió forintért készít különböző bútoroka­t a Pécsi Bútorgyár. Sikerült termékeivel be­törni az exportpiacra is: asztalokat, székeket szállítanak Svédországba, Franciaországba, a jövőben­­ pedig szeretnék meghódítani az angol ve­vőket a közismert Zengő székkel. A gyékénnyel fonott ülőalkalmatos­ságok divatosa­k, gyártásukat új be­rendezésekkel sikerült temetéke­­nyebbé tenni. Ófalusi telepük is megfiatalodik, ennek köszönhetően jövőre már 35 millió forintos tőkés exportot tervez a gyár. A központi üzemben modern felületkezelő segíti a minőségileg jobb munkát, mert a régebben kommersz bútorokat elő­állító tanácsi vállalat profilja elto­lódott az igényesebb termékek felé. — Igyekszünk olyan bútorokat ki­fejleszteni, amelyek a leginkább hiá­nyoznak a belföldi kínálatból — mondja dr. Hadnagy Árpád igazga­tó. — A dekoratív étkezőgarnitúrá­kon kívül jövőre megjelenik a dobo­zos elemekből, akár­­gyerekek által is összerakható, variálható bútor. Az őszi vásáron nagy sikert arat­tak vele, több százan akartak belőle vásárolni, nemrégiben pedig a Kép­csarnok Vállalat illetékese kereste fel a pécsi üzemet: ugyan adják már kölcsön a dobozbútort a novemberi lakberendezési kiállításra. Érdekes, hogy eddig csak a kereskedelem képviselői nem érdeklődtek... T. E. Egy régebbi sikeres tennék: az elemes Dráva bútor. PROKSZA LÁSZLÓ FELVÉTELE A Népszínház Háry-jubileuma (Munkatársunktól.) A Népszínház operatársulata­­het­­venötödször játszotta nagy sikerrel a múlt évadban műsorra tűzött Háry Jánost. A jubileumi előadás a szekszárdi megyei művelődési köz­pontban volt. Az együttes legköze­lebb Budapesten, november 15-én, majd december 13-án, Kodály szüle­tésének 100. évfordulója tiszteletére adja elő a daljátékot a Józsefvárosi Színházban. • •Ötvenegy lóból álló ménes az NSZK-ból Ludwig von Bayern bajor királyi herceg, aki november 8. és 10. között hazánkban tartózkodott, a magyar államnak adományozta 51 lóból álló Furioso-North-Star ménesét. A mé­nes őseit mintegy 200 évig Sárváron tenyésztette a család. A háború alatt a ménes egy része a mai Német Szö­vetségi Köztársaság területére került, és ott tovább tenyésztették. A sport­célra kiválóan alkalmas lovakat a Balatonnagybereki Állami Gazdaság pusztaberényi ménesében helyezték el, ahol tenyésztésüket folytatják. Ludwig von Bayernt fogadta Ván­­csa Jenő mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, s tolmácsolta a kormány köszönetét. (MTI) Viharok pusztítanak több országban Már harminckét halálos áldozata van a Nyugat- és Dél-Európában tomboló viharnak. A legsúlyosabb helyzetben a Spanyolország és Fran­ciaország határán fekvő Andorra van. A törpeállamot az árvíz elzárta a külvilágtól. A nagy széllökésekkel kísért heves esőzések nyomán tá­madt árvíz gépkocsikat, házakat so­dort el. Az árvíz elleni küzdelemben, a veszélyben levők kitelepítésében francia és spanyol katonák segéd­keznek. Olaszország északi részén a heves esőzések nyomán több út járhatat­lanná vált, egyes szakaszokon a vo­natok sem közlekedtek. Véget ért a szabolcsi almaszüret Szabolcs-Szatmárban befejeződött az almaszüret. A hazai almatermés több mint felét adó országrészben a most elkészült gyorsjelentések sze­rint 1,7 millió nyolcórás munkanapot vett igénybe a harmincegyezer hek­tárnyi almáskert idei gazdag termé­sének betakarítása. Szeptember elejétől több mint két­százezren segítették az alma szedését a közös gazdaságok kertjeiben és a kistermelőknél. A termelőszövetkeze­tek és állami gazdaságok dolgozói közül tizenhétezren több mint fél­millió munkanapot teljesítettek. A kiegészítő üzemágakban és az iro­dákban alkalmazottak zöme is almát szüretelt ezekben a hetekben. Ki­lencvenezer gyári és üzemi munkás is segített a hétvégeken az almások­ban. Ők százharmincötezer munka­napnak megfelelő időt töltöttek el a nagyüzemek kertjeiben szedéssel, vá­logatással, csomagolással és szállí­tással. Minden korábbinál több, szám szerint hatvanezer diák — általános iskolás, főiskolás és egyetemista — szüretelt az idei őszön Szabolcs-Szat­márban. Az ország szinte minden tá­járól érkezett fiatalok tizennyolc tá­borhelyen segédkeztek. A kertek nem sokáig maradnak csendesek. Néhány héten belül el­kezdik a fák metszését. (MTI) Vízcsőtörés volt tegnap Budán Tegnap a kora délutáni órákban az Erzsébet-híd budai hídfőjének közelében eltört egy nagyméretű vízvezetékcső. A víz elárasztotta az úttestet és a villa­mossíneket, fenn­akadást okozva a környék közleke­désében. A Víz­művek dolgozói megkezdték a hi­ba elhárítását. ROSKA JÁNOS FELVÉTELEI A RÁDSIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORÁBÓL KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Dzsesszarchívum. 8.54: Paisiello: Az úrhatnám szolgáló. Vígopera két részben. 9.44: Brummadzag, a zenebohóc. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Nóták. 11.24: Jogi arcképcsarnok. 11.39: Tigrisugrás. 3. rész. 12.45: Könyvszemle. 12.55: Barokk zene. 14.00: Pangásos papilla. Ottlik Géza elbeszélése. 14.25: Operettdalok. 15.10: Népzene. 15.30: Kagylózene — Mezőberényben. 16.00: Fúvószene. 16.21: Falusi Edisonok. Dokumentum- Játék. 17.06: Hajlott házak. Riportműsor. 17.30: Évszázadok mesterművei. 19.15: Közvetítés a Nemzeti Színház­ból (1951). Jegor Bulicsov: Gor­kij drámája. 21.26: Csárdások. 21.40: Adottságok — lehetőségek a Pápai Állami Gazdaságban. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Richard Mayr operaáriákat éne­kel. 22.50: Egy igazgató névjegye. 23.10: Francia zeneszerzők műveiből. 0.10: Spirituálék. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Ifjúsági dalok. 8.20: A Távol-Kelet — közelről. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Mezők, falvak éneke. 13.00: Műszak után szauna. Riportmű­sor. 13.30: Szovjet mesefilmek zenéjéből. 14.00: Válogatott perceink. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Tanakodó­k a pedagógusok és a gyerekek. 18.35: Hétvégi Panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.35. A 04. 05, 07 jelenti. 21.05: Kabarécsütörtök. 22.15: Kovács Andor szerzeményeiből. 22.45: Mozsár Imre énekel. 23.20: A tegnap slágereiből. 3. MOSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Zenekari muzsika. Szt. 10.43: Radnai György sanzonfelvéte­leiből. 1905: öt évszázad zenéjéből. Szt. 12.30: Antonio Carlos Jobim gitározik és zongorázik. Szt. 13.07: Operarészletek. Szt. 14.00: Brahms: B-dúr szextett. Szt. 14.39: Szimfonikus zene. Szt. 15.40: Holnap közvetítjük. Liszt: Szent Erzsébet legendája. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Iskolarádió. 16.55: Popzene sztereóban. 18.00: Szintézis. 18.30: Rádióhangversenyekről. 19.05: Tenoráriák. Szt. 19.35: A Magyar Néphadsereg Mű­vészegyüttese énekkarának Ko­­dály-hangversenye. Szt. Közben: kb. 20.10: Csehszlovákiai ma­gyar költők versei. Kb. 21.30: Könnyűzene a komolyzene kedvelőinek. Szt. 22.00: Napjaink zenéje. Szt. TELEVÍZIÓ 8.00: Tévétorna (sz.). 8.05: Iskolatévé. Fizika 6. o. 8.35: Technika 1. o. (sz.). 9.00: Történelem 5. o. (ism. 14.05. sz.). 9.25: Rajz 1—4. o. (sz.). 10.00: Korok művészete. 10.30: Magyar nyelv 1. o. (sz.). 10.45: Magyar irodalom. 1900: Osztályfőnöki óra 7—8. o. (ism. 14.30). 11.20: Osztályfőnöki óra (ism. 14.50). 12.00: Világnézet IV. o. (ism. 15.20). 16.10: Hírek. 16.15: Slágerhírlap (sz.). 17.00: Tévébörze. 17.10: Tízen Túliak Társasága. 17.50: Telesport. 18.15: Jelenlét. Kiutat keresve (sz.). 19.10: Tévétorna (sz.). 19.15: Esti mese. 19.30: TV Híradó (sz.). 20.00: Kóródy Ildikó: „Társkeresés II. 1463”. Tévéfilm (sz.). 21.15: A hét műtárgya. Id. Jan Brueghel. Noé bevezeti az álla­tokat a bárkába (sz.). 21.20: Hatvanhat. Vendég: dr. Szabó Imre ipari miniszterhelyettes (sz.). 22.20: TV Híradó 3. (sz.). 22.30: TV-Tükör. 2. MOSOR 20.00: Gólyavári esték. A liberalizmus alakváltozatai a kiegyezés utáni Magyarországon (sz.). 20.35: Szavak a súgólyukból. Bertók László versei. 21.10: TV Híradó 2. (sz.). 21.30: Autó-motor sport (sz.). 21.50: Színházi képeslap az NDK-ból. Riportműsor (sz.). ­ Árellenőrzések Budapesten Ülést tartott a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága Az árhatósági és árellenőrzési te­vékenységről, az újpesti lakótelepen megvalósuló Zsilip utcai átemelő te­lep építésének beruházási program­járól, a békásmegyeri szakorvosi ren­delőintézet felépítéséről és a budafo­ki Leányka úti és Rózsakert úti la­kótelepek beruházásának befejezésé­ről tárgyalt szerdai ülésén a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága. A fővárosi tanácsnál az árhatósági és árellenőrzési jogköröket tíz, a ke­rületi tanácsoknál pedig négy szak­­igazgatási szerv látja el. A fővárosi tanácsihoz 543 vállalat és szövetke­zet, a kerületi tanácsokhoz 24 325 magánvállalkozó, kisiparos, magán­­kereskedő ellenőrzése tartozik. Az elmúlt években szélesedett és kon­centráltabbá vált az árellenőrzés. Az ipar, a kereskedelem és az építőipar területén 400 vállalatnál és szövet­kezetnél tartottak az elmúlt két év­ben ellenőrzéseket és vizsgálatokat. Ennek nyomán 277 esetben 36 millió 900 ezer forint értékben intézkedtek a megrendelők kártalanításáról. Hu­szonnégy személy ellen tettek sza­bálysértési feljelentést, 81 gazdasági vezető év végi jutalmát csökkentet­ték. A kereskedelmi felügyelőség 17 büntetőeljárást kezdeményezett, 14 szabálysértési feljelentést tett, s több mint háromezer esetben alkalmazott pénzbírságot, 80 esetben több mint félmillió forint értékben pedig elő­írta a vevők kártalanítását. Éltek a gazdasági bírság indítványozásának lehetőségével is. A budapesti kerületekben társadal­mi ellenőrök közreműködésével vizs­gálják a tanácsok a fogyasztói árak alakulását. Az árellenőrzések száma évente meghaladja a 14 ezret, így szinte minden boltba, üzletbe több­ször is eljutnak az ellenőrök. A szol­gáltató vállalatoknál a leggyakrab­ban az árjegyzékben szereplő árnál magasabb összeg felszámításával, pontatlan számolással és el nem vég­zett munkáért is felszámított díjak­kal találkoztak az ellenőrök. A sza­bálytalanságok részben szándékos­ságra, a túlszámlázásból eredő ha­szonszerzésre, illetve gondatlanságra vezethetők vissza. D. K.

Next