Népszabadság, 1983. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-10 / 34. szám
SZÓT KÉR AZ OLVASÓ Az ifjúság békére nevelése állandó feladatunk! A Népszabadságban, de a többi újságban, a rádióban és a televízióban is nap mint nap szó esik az Egyesült Államok gyorsított ütemű fegyverkezéséről, az MX rakétákról, a közép-hatótávolságú rakéták Nyugat-Németországba és más NATO-államokba tervezett telepítéséről, az USA kormányzatának az úgynevezett nullamegoldást forszírozó, valójában a tényleges fegyverkorlátozási megegyezést újra meg újra elodázó s nemegyszer saját szövetségeseit is nehéz helyzetbe hozó taktikázásáról. Köztudomású, hogy a Szovjetunió, a szocialista országok a békés egymás mellett élés, a leszerelés hívei. Mi magyarok is békében szeretnénk élni, békés körülmények közt építeni a szocializmust. Ugyanakkor nem hunyhatunk szemet afölött, hogy a NATO-országok, s mindenekelőtt az Egyesült Államok, a jelenlegi erőegyensúly megbontására s katonai erőfölény megteremtésére törekszik, élezi a nemzetközi helyzetet, és ez a fegyverkezési hajsza minden korábbinál költségesebb és veszélyesebb fordulóját idézheti elő. Ismeretes, hogy az imperializmus agresszív törekvései nemcsak a Szovjetunió, a szocialista országok részéről találnak határozott visszautasításra. Ellenzik ezeket a kapitalista és a fejlődő országokban is tekintélyes közéleti személyiségek, tudósok, művészek, írók s természetesen a népek milliói is. A béke megőrzését napjainkban a szocialista országok következetes politikája, a fejlett tőkés országok, valamint a fejlődő országok haladó erőinek összefogása, a világ békeszerető népeinek együttes fellépése tudja reálissá tenni. Ebben a küzdelemben döntő szerepet játszik a Szovjetunió és a Varsói Szerződésbe tömörült szocialista országok közössége. Mindennek tudatosításában sokat tehetnek a nevelők, a pedagógusok. Magam is az vagyok, s több mint egy évtizede veszem ki aktívan részemet az ifjúságnak a béke szeretettre neveléséből. Ezért is üdvözöltem örömmel az Országos Béketanács elnökének a Népszabadságban a minap megjelent nyilatkozatát, amelyben — egyebek mellett — azt is bejelentette, hogy az OBT a közeli jövőben létrehozza az ifjúsági és diákbizottságot a békemozgalmi tevékenység szervezésére az ifjúság körében. Saját tapasztalataim alapján is mondhatom, hogy a mai fiatalokat, a diákokat érdeklik a nemzetközi kérdések. Érdeklődésük kielégítésében sokat tehetünk mi, pedagógusok is. S ne csak nyáron — a csillebérci, a zánkai úttörőtáborban — beszéljünk a tanulóknak a békéről, hanem év közben, az iskolában is! Ez természetesen egyben azt jelenti, hogy a szocialista hazafiság problémakörét is érintenünk kell. Azt, hogy a Magyar Népköztársaság, a szocialista világrendszer vívmányait megvédeni valamennyiünk fontos feladata. Gőczéné Kovács Gabriella tanár, XV. ker. Bogáncs u. ált. isk. Mi épül - és miért - a győri várfal tövében? A múlt év végén észrevették a győriek, hogy a Püspök-vár alá épült, de ma már teljesen romos bencés csónakháztól nem messze egy modern épület kezd emelkedni. A környékbeli horgászok nevében olvasóink azt tudakolták, miért építik be a vár alját, amikor már úgyis akad ott több, a környezetet rontó építmény. Egy olvasónk — Czigány István győri lakos — levelét, mások kiegészítésével, közreadtuk. Ennek nyomán a győri tanácstól, valamint az Építőipari Szállító Vállalattól (Épfu) kaptunk választ, a helyzetet magyarázó észrevételt. Mint kiderült, az Épfu eredetileg a kezelésébe kapott területen a bencés csónakház felújítását kérte,de ezt elutasították, mert a terv városrendezési szempontokba ütközött. Végül elvállalta a csónakház lebontását, s egyben azt is, hogy hajlandó a megfelelő szakmai útmutatás mellett — rendbe hozni a várfal hibás részeit, és gondoskodik a karbantartásáról is. Ezek után építési engedélyt kért. S habár az illetékesek véleménye eleinte megoszlott, a tervet végül is elfogadták azzal, hogy a leendő épület a célnak megfelel, városképi szempontból sem kifogásolhatóan illeszkedik a környezetbe. Azonban nem szórakozóhely vagy halászcsárda épül itt, ahogy a helybeliek gondolták, hanem úgynevezett átmenő gépkocsivezetői szállás. S minthogy minden illetékes — beleértve az Országos Műemléki Felügyelőséget is — elfogadta a tervet, s a szomszédok — például a Győri Fonoda horgászegyesülete — sem emeltek kifogást, az építési engedély jogerőre emelkedett, az Épfu megkezdte az építkezést. Azzal kapcsolatban, hogy az építmény akadályozná a várfalra való rálátást, az illetékeseknek az a nézete, hogy az érintett szakaszt eddig már amúgy is eltakarta a Győri Fonoda horgásztanyája, s az új épülettel nem romlik lényegesen a helyzet. Az Épíu különben — s ennek örömmel adunk nyilvánosságot — dicséretes módon a szívén viseli a város szépítésének, gyarapításának ügyét. Így haladéktalanul intézkedett az eddig a helyszínen hányódó, század eleji öntöttvas gázlámpatestek elszállításáról, s gondoskodni kíván szakszerű kijavításukról, illetve öntött hasonmásaik elkészítéséről is, hogy a köztéri világítás a környék műemlék jellegének megfelelő legyen. A bencés csónakház lebontása, után annak helyén és a vár aljának nagy részében parkosítanak, vállalták a leendő park gondozását is. ■ A vállalattól magától értetődően nem kevés anyagi áldozatot követel mindez. Ellenszolgáltatásként tehát az Épru is kért valamit: azt, hogy építkezhessen a vár aljában. A kényszerítő körülmények hatására az illetékesek ezt engedélyezték, mivel a környék mielőbbi rendbetétele sürgőssé vált, így került az épület oda, ahol van. S ha ez az illetékesek szerint is kompromisszumos megoldás, még mindig jobb, mint ha gondozatlan, ápolatlan, gazos maradna a Rába partja. A legutóbbi helyzetkép a Rába-partról. A bajokon csak munkával segíthetünk A szelíd felhívás: „Dolgozzunk jobban!”, úgy tűnik, pusztába kiáltott szó, vagy legalábbis csak kevesen hallják meg. Pedig a hajszolt munka érzete már régen a munkahelyen kívülre tolódott, persze magánidőben, esetleg teljesítményes másodállásban. (Egyszerre mindent, bármilyen fárasztó is!) Viszont a munkahelyen az elvárhatóan legalábbis „illendő munkavégzés” irama szinte ismeretlen, alig létezik. A munkanélküliség szörnyű dolog. A nyugati országokban nem lehet kárpótlás a munkanélküli-segély sem. Hiszen a munka örömétől fosztanak meg millió és millió embert, s ez ott tevékeny, dologszerető, aktív munkásokat, értelmiségieket sújt. Ismeretes, hogy Nyugaton nő a munkanélküliség. De ott nem is gondolnak arra, nem tehetnének-e be, mondjuk, tíz ember mellé még egyet, hogy az is kapjon fizetést? Ez nem megy, mert jelentősen csökkenne a munka intenzitása, a termelékenység. Nálunk sem egyenletes a terhelés, vannak emberhiányos helyek, ahol hajszoltak a dolgozók, sok helyen viszont elképesztő a lazaság, a lógás. Néhány hónapja a televízió hivatkozott arra, hogy mintegy ezres létszámfelesleg van az egyik helyen, miközben a budapesti sütőiparban meg ezerkétszáz ember hiányzik. Bármennyire is érzékeny ügyről van szó, el kell jutnunk oda, hogy önmagunkon segítsünk. Szembe kell néznünk azzal a makacs ténnyel, hogy bizony, ha négy embernek való munkát öt-hat végez, ott sokba kerül a termék, nem versenyképes a piacon, és felesleges vásárlóerő is kiáramlik. Ez pedig nem jó, semmiképpen sem billenti helyre gazdaságunkat. Selmeczi János Szigetvár Haszonnal jár... A Bonyhádi Cipőgyárban 1977 óta működik a jogsegélyszolgálat. Az elmúlt években dr. Török Zsigmond jogász sok száz üggyel foglalkozott, mindig lelkiismeretesen, nagy körültekintéssel. Jogsegélyszolgálatunk szoros kapcsolatban áll a gyár munkaügyi csoportjával, a munkaügyi döntőbizottsággal is. Különösen a gyermekes anyáknak jelent könnyebbséget, hogy a tanácshoz — olykor a bíróságokhoz — nem kell személyesen elmenniük: ügyüket rábízhatják a szolgálatra, s a jogász igénybevétele költséggel sem jár. A múlt évben mintegy 300 ügyben járt el a jogsegélyszolgálat; ebből polgári jogi esetben 131, társadalombiztosításiban 75, családjogiban 45, munkajogiban 24, államigazgatási ügyekben 11, büntetőügyben 8, egyéb esetekben 4 alkalommal. Bíróságok előtt 30 ízben nyújtott képviseletet a szolgálat. A jogsegélyszolgálat fenntartása évi százezer forintjába, kerül a vállalatnak. Ha egyedül arra gondolunk, hogy eddig mennyi veszteség érte a dolgozók távolmaradása miatt, már akkor ,is azt mondhatjuk: a ráfordított összeg bőven megtérült. Horváth József Bonyhád Hiányos munkaruha-ellátás Több vállalat, intézet — megállapodás értelmében — utalványrendszer szerint elégíti ki a dolgozók munkaruhaigényét. Ebből az következik, hogy a Munkaruházati Kereskedelmi Vállalathoz (Budapest VIII., Üllői út 14.) kell fordulnunk, s ott kiválasztanunk az előírt holmit. Számunkra — a könyvkötőszakmában dolgozom — a legkedvezőbb viselet a melles nadrág volna, vagy ha az nincs, akkor nadrág és ing. Évek óta hiába keressük azonban ezeket a ruhadarabokat. Kollégáimmal együtt szinte ingajáratban közlekedünk a munkahely és az áruház között, de alig van valami választék. Vagy nadrág nincs, vagy inget nem képesek adni, vagy ha mégis akad, csak 42-es és 44-es méretben. Rendszeresen ilyenfajta párbeszéd zajlik le köztünk és az eladók között: „Kisebb méret nincs?” „Nincs!” „Mikor lesz?” „Nem tudjuk!” Ilyen helyzetben akár van bolt, akár nincs, egyre megy, hisz üres polcokkal várják a munkaruhát keresőket. Schwenk László Budapest „Ezennel fogadom” Emlékezés a szabadság első napjára Olyan átélt eseményről szeretnék szólni, ami ma már a feledés homályába merül, de akik részt vettek benne, azok emlékeiket halálukig őrzik. A felszabadító szovjet csapatok 1945. január 18-án korán reggel érték el a pesti Duna-partot. Ugyanaznap délben a Görgey nevet viselő önkéntes egység tagjaival együtt jelentkeztem a Petőfi Sándor utca 2. szám alatt a Magyar Hazafiak Szabadság Szövetsége központi ügyintézőségén, és beléptünk az aznap megalakított polgárőrségbe. Megkaptuk az igazolványt a következő szöveggel: „Magyar Hazafiak Szabadság Szövetsége Polgárőrsége. A szocialista munkások megkezdték a belső rend helyreállítását. Budapest, 1945. január 18. Záradék: Alulírott ezennel fogadom, hogy minden erőmmel folytatom a harcot a fasiszta szellem teljes megsemmisítéséig.” Ennek a polgárőrségnek az volt a célja, hogy közreműködjön a szovjet csapatokkal a rend helyreállításában, és a pesti épületek pincéiben elrejtőzött náci katonák felkutatásában. Vörös és piros-fehérzöld, összefűzött karszalagot viseltünk a bal karunkon, s Malinovszkij marsall politikai főcsoportfőnöke, Méhlisz tábornok parancsnoki irodájában (ez a VI. kerületi Mozsár utca 5. szám alatt volt) jegyzékbe is vettek bennünket. A polgárőrség megszervezésében vezető szerepet vitt Hirossik János, az MKP-nak 1918-ban alapító tagja, a felszabadulásig illegalitásban működő kommunista párt egyik szervezője. A polgárőrség elsősorban Budának 1945. február 13-án történt felszabadításáig, illetve azután még addig működött, míg a debreceni ideiglenes nemzeti kormány által szervezett új magyar demokratikus honvédség első alakulatai megérkeztek Budapestre, s megkezdődhetett a toborzás a hadseregbe. Véleményem szerint a Magyar Hazafiak Szabadság Szövetsége Polgárőrségének még élő tagjai is megérdemlik, hogy korabeli fellépésük emléke ne menjen feledésbe. Ezért írtam ezt a rövid visszaemlékezést is. Dr. Kürthy Sándor ny. tanácsvezető bíró Budapest LEVELELNE MEG AZ ENYHETEL — Ugyan, fiacskám, tavaszig már fél lábon is kibírod! MÉSZÁROS ANDRÁS KARIKATÚRÁJA A betegek gyógyulása sínylette meg Az idén januárban a harkányi gyógyfürdő-kórházba utaltak be hosszabb gyógykezelésre. A kórházi dolgozók igazán mindent megtesznek, hogy a csaknem háromszáz beutalt jól érezze magát, és minél előbb meggyógyuljon. Január 27-én reggel hat órakor — mivel a sok beteg miatt korán, szoros időrendben kezdik a kezeléseket — kínos meglepetés érte mind a betegeket, mind az orvosokat, nővéreket. A medencefürdőnél a víz alatti tornára és az iszapkezelésre jelentkező betegeket azzal fogadták, hogy elmarad a gyógykezelés, mivel nincs víz. Érdeklődésemre a szolgálatot teljesítő portás elmondta, hogy a csatornázási munkálatoknál dolgozó gépkezelő földmunka közben „kitermelte” az egyik vízcsövet is. Ezzel nemcsak a kórház vízellátását bénította meg, hanem a fűtését is, amelyett az itt levő meleg víz biztosít, sőt a környező házak lakói szintén víz nélkül maradtak. Egy ember felelőtlen munkája így hátráltatta több száz beteg gyógyulását. Somogyi Gyula Harkány gyógyfürdő-kórház Rozoga MÁV-felüljáró Nagykátán az állomástól körülbelül ötszáz méterre lakunk. A helybeliek rendszerint a síneken gyalogolnak át, az anyák a gyermeküket vezetve, s minthogy majdnem mindenki kerékpáron közlekedik, a járművet is maguk mellett tolják. Az állomás közelében van ugyan egy rozzant felüljáró, de azon balesetveszélyes a közlekedés, mert nincs rajta világítás, és poros, elhanyagolt állapota miatt, nedves időben csúszik a padlózata. Lehetséges, hogy a rozzant felüljárót rendbe lehetne hozni, de ha ez nem megy, akkor — a környékbeliek védelme érdekében — keresni kellene más, megfelelő megoldást.. Csák István Nagykáta ÜZENJÜK Kuti Józsefnek, Felsődobosra: A lottó tárgynyeremény-sorsolásán meghatározott nyereménytárgyakat és különböző értékű vásárlási utalványokat sorsolnak ki. A tárgynyeremény értékének készpénzben való kifizetésére a fogadó kérésére és csak indokolt esetben (szociális körülmények stb.), méltányosságból kerülhet sor. Ilyenkor a nyeremény értékéből három százalék kezelési költséget vonnak le. Mészáros Mihálynak, Piricsére (Szabolcs-Szatmár megye): A csökkent munkaképességű dolgozókkal való foglalkozást az 1/1967. (XI. 22.) MüM—EüM—PM. sz. rendelet szabályozza. Eszerint minden vállalatnál bizottságot kell szervezni a csökkent munkaképességűekkel való foglalkozásba. Itt tesznek javaslatot — az orvosi bizottság állásfoglalása alapján — a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatására, a megfelelő munkakörbe történő áthelyezésére. Sasvári Nándornak, Nagybátonyba. Az általános jövedelemadóról szóló 1971-es kormányrendelet és az 1980-as pénzügyminiszteri rendelet, valamint az ezeket módosító, kiegészítő rendelkezések szerint, amennyiben magánkereskedői tevékenységét nem szünteti meg, csak a telephelyét helyezi át, az adómentesség ideje alatt elért jövedelem után utólagosan nem kell adóznia. Lukács Lászlónak, Ambrózfalvára: A vasút a megváltott, de valamilyen ok miatt fel nem használt menetjegyekért fizetett összeget köteles visszatéríteni. Ennek feltétele, hogy az utas a kiindulási állomáson a menetjegy érvényességi idején belül jelentse be igényét. m mmmm Téliesített női ballonkabát, 2680 Ft 1608,— Ft S ((( Jt 0% zyj 2880 Ft N Wm 30------40 /0"OS Női csizma, 522 Ft 313,20 Ft yA 750,— árengedménnyel női kardigán, Ft 268,sor / // Jjkfigawf ■ R B j I f ** “ Sertésbőr férfikesztyű, 292 Ft 175,20 Ft .^ 500 pt Ft^/