Népszabadság, 1983. április (41. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-20 / 92. szám
1983. április 20., szerda NÉPSZABADSÁG Közös Duna-szabályozás Szigetköznél Két alkalommal találkoztak és tanácskoztak az idén a szigetközi Duna-szakasz közös szabályozásáról a magyar és a csehszlovák vízügyi szakemberek. A januárban Győrött, illetve az elmúlt napokban Pozsonyban megtartott megbeszéléseken beszámoltak a múlt évi közös munkákról és meghatározták az idei programot. Döntöttek az ipari célokat szolgáló kavicskotrás üteméről és menynyiségéről is. Az idén egyebek között Rajka és Ásványráró között befejeződik kis- és közép-vízszabályozás. Máris mindkét oldalon megtörtént a Duna-ágak elzárása, kiépült az egységes partfal, s készen van a folyóágak belépcsőzése is. E munkák a hajózás biztonságát szolgálták, illetve szolgáltak. Fontos árvédelmi szerepet is betöltenek, mert a szabályozás hatására most már az árterületre is csak magas vízállás esetén áramlik ki a víz. Az ipari kavics kotrását ebben az évben is folytatják. Kodály Zoltán hagyatéka Kecskemétnek A kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet tulajdonába került a nemzeti kincsnek számító Kodály-hagyaték. Az ezzel kapcsolatos ajándékozási, letéti szerződést Kecskeméten írta alá Kodály Zoltánná Péczely Sarolta és Erdei Péter, az intézet igazgatója. A megállapodás szerint a szülőváros neves intézménye vállalja a 16 évvel ezelőtt elhunyt nagy zeneszerző egykori budapesti lakásának emlékmúzeummá és Kodály-kutatóközponttá való berendezését. Feladata a hagyaték megbonthatatlan egységben való megőrzése, nyilvánossá tétele. Kodály Zoltán könyvtárszobájában kiállítótermet alakítanak ki, a társalgóban helyezik el zongoráját és a mestr relikviáit. (MTI) Szovjet könyvkiállítás Budapesten A világ egyik legnagyobb tudományos könyvkiadó vállalata, a Nauka — a Szovjet Tudományos Akadémia kiadója — gondozásában megjelent kötetekből nyílt meg kiállítás tegnap Budapesten, az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár székházában. A kiadó, amely figyelemmel kíséri a legfontosabb tudományos kísérletek előrehaladását, illetve a tudomány és technika vívmányainak gyakorlati alkalmazását, évente 2500 művet jelentet meg. A tárlaton csaknem ezer természettudományi és műszaki szakkönyv látható a hónap végéig. (MTI) Fahordóban érik az igazi tokaji (Tudósítónktól.) Fecskefészkek módjára sorakoznak a tokaj-hegyaljai községek szélén az évtizedekkel, sőt a legtöbb esetben évszázadokkal ezelőtt épített borospincék. Ilyenek Sátoraljaújhelytől Szerencsig, Tokajtól Abaújszántóig százával láthatók, különös jellegzetességet kölcsönözve a történelmi borvidéknek. Sok közülük azonban napjainkban üresen áll. Gazdáik elhaláloztak vagy megöregedtek, s az utódok más foglalkozást választottak, városokba költöztek. Nincs, aki művelje az elparlagosodó szőlőt, így aztán bor sem kerül már a pincébe. Ezért gondolt a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát vezetősége arra, hogy a vállalat céljainak megfelelő, üresen álló pincéket megvásárolná vagy bérleményként felhasználná. A borkombinátnak ugyanis szőlőterületének növekedésével tárolási gondjai vannak, és egy-egy jó termés esetén — amilyen a múlt őszszel is volt — kénytelen a saját és a felvásárolt mustok egy részét kölcsöntartályokban elhelyezni, ami nemcsak a termelési költséget növeli, hanem a mustok, borok kezelését is nehezíti. Elsősorban egymás szomszédságában levő pincéket vásárolna meg, amelyeket új járatokkal összekötve, egy helyen több tízezer hektoliter bort lehetne tárolni. Ezeket a jelenleg üresen álló, kihasználatlan pincéket tölgyfa hordókkal, a Tokaj-Hagyalján űrmértékül is szolgáló, úgynevezett gönci hordókkal szándékozik betelepíteni. Mert az évszázados tapasztalat szerint a hegyaljai termés csakis fahordóban érik igazi tokajivá. 9 SZÁZEZER ADATOT TÁROLNAK Információ turistáknak telefonon, öt nyelven (Munkatársunktól.) A hazai és a külföldi turisták gyors tájékoztatására létrehozott telefonos információs szolgálathoz, a Tourinformhoz mind többen fordulnak felvilágosításért. A 179-800-as telefonszám csaknem két esztendeje, tavalyelőtt nyár óta hívható, akkor szervezte meg — az Országos Idegenforgalmi Hivatal megbízásából — az Idegenforgalmi Propaganda Vállalat a Magyar Posta közreműködésével az új turisztikai, illetve postai szolgáltatást. A Tourinform a belvárosi telefonközpont épületében kapott helyet, és munkatársai egyszerre tíz telefonvonalon tudják fogadni az érdeklődők kérdéseit. Az utazni, kirándulni készülők vagy a hazánkba érkező külföldiek számára nagy segítség a telefonos információs szolgálat; eddig csaknem 160 ezer alkalommal fordultak ide útbaigazításért. A felvilágosítást kérők többsége — száz közül 75—80 telefonáló — magyar; a külföldiek német, orosz, angol és francia nyelven kaphatnak választ az informátoroktól. És minthogy a turisták érthetően mindenre kíváncsiak, a Tourinform adatbankjában a kezdeti negyvenezer helyett ma már csaknem százezer adatot tartanak nyilván mikrofilmeken, illetve kartotékokon. Adataik tartalmazzák például az útlevéllel, a vízummal, a vámmal, a pénzváltással, a szálláshelyekkel, a vendéglátással, a kereskedelemmel, a postai szolgáltatásokkal kapcsolatos tudnivalókat. Felvilágosítást adnak arról is, hol vannak és mikor tekinthetők meg a múzeumok, a kiállítások, a műemlékek, a természetvédelmi területek. Tájékoztat a Tourinform a gyógyfürdőkről, a sportolási és szórakozási lehetőségekről, az ország- és világjáró programokról, közli az európai meteorológiai prognózist. Szerencsére egyre több, az idegenforgalomban érdekelt partnerük ismeri fel, hogy saját érdekeit is szolgálja azzal, ha bekapcsolódik a Tourinform információs rendszerébe. A legtöbb az érdeklődő persze nyáron, az idegenforgalmi főszezonban, amikor nemcsak az itthoni vagy a külföldi turisták telefonálnak. Ilyenkor például sokszor fordulnak hozzájuk segítségért az idegen nyelvet nem beszélő budapesti fizetővendégszoba-kiadók, s kérik, magyarázzák el vendégeiknek a számukra ismeretlen szokásokat, tudnivalókat. A szállodai portások, az utazási irodák pultosai is gyakrabban hívják ilyenkor a Tourinformot, főleg azért, hogy tájékozódjanak, hol, milyen programokat ajánlhatnak ügyfeleiknek. Ebben az esztendőben a fővárosiak és az idelátogatók már nemcsak telefonon, hanem személyesen is kaphatnak felvilágosítást, mivel a Tourinform mellett létrehozták a budapesti információs irodát. Ennek munkatársai a hozzájuk fordulókat a legrészletesebb tájékoztatással, ezenkívül prospektusokkal, városnéző- és programfüzetekkel is el tudják látni. Munkában az információs szolgálat. Hazatértek a Tarjányi ötös ikrek A Tarjányi ötös ikrek — akik április 24-én lesznek háromhónaposak — tegnap az Orvostovábbképző Intézet Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájáról hazatértek Kiskunfélegyházára. Miként dr. Gáti István professzor, a klinika igazgatója és dr. Dobos Anna adjunktus, a koraszülött osztály vezetője elmondta, mind az öt gyermek megfelelően fejlett, egészséges, eleven, mozgékony. Mindegyik gyermek jó étvágyú, követeli magának az ételt, testsúlya rohamosan gyarapodott, csaknem egyforma, s a kisebb súllyal született három gyerek behozta az elmaradást: jelenleg Melinda 3,40 kiló, Szilvia 3,20, Hajnalka 3,50, Erika 2,80, Sándor 2,79 kiló. Az orvosok a továbbiakban is figyelemmel kísérik az ötös ikrek testi, szellemi fejlődését. Az ötös ikrek szüleikkel tegnap délután tértek haza új otthonukba, a háromszobás, hallos, berendezett családi házba, amelyet a városi tanács vásárolt számukra, elengedve a használatbavételi díjat, s a lakbért is. Míg az ikrek Pesten gyarapodtak, otthon az üzemek, vállalatok, szocialista brigádok megtartották ígéretüket, felújították a házat, bebútorozták a szobákat, függönyt tettek az ablakokra, mosógépet a tágas fürdőszobába. A kiskunfélegyházi kórház egy gondozónője naponta segít a szüleiknek a gyermekek ápolásában. Megérkezett Kiskunfélegyházára a Kecskeméti Mezőgép Vállalat három szocialista brigádja készítettekettő- és háromszemélyes babakocsi is. (MTI) Indulás előtt az ötös ikrek. benko Imre felvétele — mt fotó a stádió és a televízió mai mosolából KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak. Íme, az ember. 8.56: Beszélni nehéz. 9.08: Népdalok. 9.43: Kis magyar néprajz. 9.48: Tarka mese, kis mese. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.50: Szigeti József felvételei. 11.40: Mendelssohn-művek. 12.45: Házunk tája. 13.00: Operaslágerek. 13.30: Kritikusok fóruma. 13.40: Dzsesszmelódiák.. 14.29: Művelődéstörténet gyerekeknek. 15.05: Holnap közvetítjük. Az MRT Szimfonikus Zenekarának hangversenye. 15.28: Iskolák — őrsök — barátok. 16.03: Vezényel a szerző. 17.05: A pénz világa. 4. rész. 17.30: Pátria — népzenei hanglemezsorozat. 17.44: Operaáriák. 19.15: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. 20.00: Nóták. 20.39: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 21.30: Háttérbeszélgetés. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A Kodály vonósnégyes játszik. Kb. 23.45: Wilbye-madrigálok. 0.10: Bakos Géza táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Népzene. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: Zenés játékok. 10.00: Zenedélelőtt. 11.20: Tudósítás a szabadfogású birkózó EB-ről. 11.35: A Szabó család. 12.05: Új nótafelvételeinkből. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Verssel, muzsikával kisdobosok között. 14.00: Sudlik Mária énekel. 14.15: Fúvószene. 14.35: Slágermúzeum. 15.24: Nótacsokor. .16.00: A Diákkönyvtár hangszalagon melléklete. Lengyel József: Igéző. 16.35: Néhány perc tudomány. 16.40: Veszélyben. 17.10: Ötödik sebesség. 18.10: Körkapcsolás bajnoki labdarúgómérkőzésekről, és közvetítés a szabadfogású birkózó EB-ről. 19.07: Barangolás régi hanglemezek között. 19.25: Intermikrofon. Szomszédolás sok zenével. 19.45: A Who együttes felvételeiből. 20.35: Tudósítás a szabadfogású birkózó EB-ről. 20.45: Ifjúsági kulturális körkép. 21.37: Zenés portréműsor Honthy Hannáról. 22.42: Népdalok. 23.20: Áll a Pugacsova lemezeiből. 3. MŰSOR 9.00: Van-e ,,férfigyógyászat”? Az Ifjúsági Rádió műsora. 9.20: A nyelv szóról szóra. Az Iskolarádió műsora. 9.30: Századunk kamarazenéjéből. Szt. 10.35: Liszt-művek. Szt. 11.05: Bluesfelvételek. Szt. 11.59: Operarészletek. Szt. 13.07: Brahms kamaramuzsikájából. Szt. 14.30: Zenekari muzsika. Szt. 15.46: Fiataloknak! Szt. 16.36: Kórusainknak ajánljuk. Farkas Ferenc—Petőfi Sándor: Alkony. Szt. 16.35: A földrész zenéje. Ausztrália. 17.00: A véges végtelen. Az Iskolarádió műsora. 17.30: Fúvószene. Szt. 17.48: Zenei panoráma. Szt. 18.15: Magnósok, figyelem! 19.05: Iskolarádió. 19.35: Beethoven: a-moll szonáta. Szt. 19.57: Operaest. Giuseppe Verdi műveiből. Szt. 21.15: Vangelis lemezei. Szt. 22.00: Új felvételeinkből. Szt. 22.35: Reneszánsz kórusmuzsika. Szt. 23.05: Népzenekedvelőknek. TELEVÍZIÓ 8.00: Tévétorna (sz., ism.). 8.05: Iskolatévé. Angol nyelv kezdőknek (sz.). 8.20: Környezetismeret, 4. o. (ism. 14.55, sz.). 9.00: Fizika, 7. o. (ism. 14.15). 9.25: Magyar irodalom, 1—4. o., (ism. 14.40), SZ.). 9.45: Stop! Közlekedj okosan! (ism. 14.05, sz.). 9.55: Delta. Tudományos híradó (ism., sz.). 10.20: A Hamr család. Csehszlovák filmsorozat, XI/9. rész: Válás. 11.25: Képújság. 15.30: Kamera. A film mint művészet (ism., sz.). 16.05: Hírek. 16.10: Az ember és az óra. Jugoszláv rövidfilm (sz.). 16.30: Kötéltáncosok. Szovjet film (sz.). 17.50: Mű- és toronyugró ifjúsági barátságverseny. 1982 (sz.). 18.05: Képújság. 18.10: Egészségünkért! 18.20: Kevesebből — többet. Riportfilm (sz.). 18.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 19.10: Tévétorna (sz.). 19.15: Esti mese (sz.). 19.30: TV-Híradó (sz.). 20.00: Jogi esetek (sz.). 20.40: Hubay Miklós: Harmadiás és meg kell dögleni. Tévéjáték (sz.). 21.35: „Csak a derű óráit számolom...” Találkozás Doráti Antallal (sz.). 22.25: TV-Híradó, 3. (sz.). 2. MŰSOR: 20.00: Tudósklub ’83. A történelem hasznáról. 21.20: TV-Híradó, 2. (sz.). 21.40: TV-Tükör. Dr. Szecskő Tamás jegyzete. 21.50: Szabadfogású birkózó EB. Közvetítés a Budapest Sportcsarnokból (sz.). 22.40: Képújság. Tanácsi vállalatok a Gelka-szervizekből A fogyasztói szolgáltatások szervezeti formájának korszerűsítésével kapcsolatban megjelent jogszabályok lehetőséget adnak a kerületi tanácsoknak arra, hogy új típusú gazdálkodó egységeket alakítsanak ki, illetve a meglevőkből rugalmasabb vállalkozási formákat hozzanak létre. A Gelka Vállalat átszervezése során a lakosság részére dolgozó szervizek egy részét a kerületi tanácsoknak adják át, s azok kisvállalatokat — a fővárosban nyolcat — alapítanak ezekből az egységekből. A napokban megtartott ülésén a XII. kerületi tanács elfogadta a Krisztina elektromosgép- és készülékjavító kisvállalat alapításával kapcsolatos előterjesztést. A kisvállalatnak a Krisztina körút 21—23. alatt lesz a székhelye, s az I. kerületben a Batthyány utca 2—4-ben, illetve a Döbrentei utca 2-ben, a II. kerületben a Szilágyi Erzsébet fasor 1. szám alatt hoz létre telephelyeket. A kisvállalat ellátja az automata mosógépek és egyéb háztartási gépek átalánydíjas szerződéseiben rögzített munkákat is. A III. kerületben Óbudai Elektromos Gép- és Készülékjavító néven tervezi kisvállalat megalapítását a tanács, ennek székhelye a Madzsar József utca 7—11-ben lesz, telephelyeit pedig a városrészben található Boglár utca 3., Flórián tér 6—9., illetve Gyenes utca 16. szám alatti korábbi Gelka-szervizekből alakítják ki. A megalapítás, illetve a zavartalan működés érdekében a Gelka Vállalat gondoskodik a műszer- és szakemberállomány átirányításáról. A VII. kerületi tanács Belvárosi Elektromos Gép-és Készülékjavító néven alapít több kerület javítószolgálati ellátásával foglalkozó kisvállalatot. Ennek telephelyei ugyancsak meglevő Gelka-szervizekből a VI. kerületben a Bajcsy-Zsilinszky út 5- ben, illetve a Majakovszkij utca 44- ben, a VII. kerületben a Damjanich utca 18-ban, a VIII. kerületben a József körút 77-ben rendezik be. A Dél-budai Elektromos Gép- és Készülékjavító kisvállalat, amelynek megalapítását a XI. kerületi tanács tervezi, több városrészben, az I., a XI. és a XXII. kerületben hoz létre telephelyeket, a Ponty utca 16-ban, a Villányi út 22-ien, valamint a József Attila úti és a Rózsakert úti lakótelepeken. Gelka-szervizekből alakítanak a helyi tanácsok kisvállalatot a X. kerületben a Kőrösi Csoma, illetve a XIII. kerületben a Tahi út 70/a-ban és a Sallai Imre utca 16. szám alatt. A Gelka Vállalat továbbra is megmarad, és szűkített kiszolgáló tevékenységet folytat; egyebek közt felújítja az elhasználódott alkatrészeket, újakat gyárt, illetve gondoskodik az utánpótlásukról, s részt vesz a kerületi szolgáltatásokban. A kisvállalatok megalapításáról a tanácsüléseken döntenek. Felügyeletüket a kerületi tanácsok végrehajtó bizottsága látja majd el, működésüket várhatóan július 1-én kezdik meg. (MTI) Jobb feltételek között dolgozhatnak a népi iparművészek (Munkatársunktól.) Hazánkban ma mintegy 30 ezer embernek ad megélhetést a népi iparművészeti tárgyak készítése. Többségük szövetkezetekben dolgozik, de sokan önállóan tevékenykednek. A múlt év elején életbe lépett rendelkezések kibővítették a Népi Iparművészeti Tanácsot, amelynek munkájában az érdekelt szerveken túl a vállalatok, a szövetkezetek és a néprajzi kutatók képviselői is részt vesznek. Az újjászervezett Népi Iparművészeti Tanács egyik új, fontos feladata az önállóan dolgozó népművészek szakmai érdekvédelme, érdekképviselete. A módosított jogszabályok lehetővé teszik, hogy az egyénileg dolgozó népi iparművészek, a munkaviszonyban nem álló előadóművészekhez hasonlóan, társadalombiztosításban részesülhetnek. Nyugdíjat, baleseti és anyasági, valamint családi pótlékot kaphatnak. Szintén fontos változás, hogy a népművészek — az iparművészekhez hasonlóan —kedvezményes OTP-s kölcsönt is felvehetnek műhely, műterem építésére, korszerűsítésére, illetve alapanyag vásárlására. Évekkel ezelőtt a népművészek alkotásainak nagy része névtelenül került a boltokba. Ma a népi iparművészetiben is a zsűrizett tárgyak szellemi alkotásnak minősülnek. A forgalomba hozott tárgyakból származó jövedelem után — a szellemi tevékenységet folytatókkal azonos módon — kalkulált jövedelemadót fizetnek a népművészek. Kiállítások, nemzetközi díjak bizonyítják, hogy az elmúlt három évtizedben a népi iparművészet önálló művészeti ággá vált hazánkban. Korunk népi díszítőművészete már nem azonos a tárgyi népművészettel, hanem annak szerves folytatása. A hagyományokra támaszkodik, a különböző helyi, paraszti stílusokból indul ki, azokat fejleszti tovább. Megváltozott viszont a népi iparművészeti tárgyak funkciója. Többségük napjainkban már nem használati, hanem esztétikai célokat szolgál. Évente tízezer népi iparművészeti tárgyat értékelnek, amelyeknek csak felére adnak forgalmazási engedélyt. A szigorú zsűrin csak hiteles népművészeti alkotások kerülnek át, így az értékítélet befolyásolni tudja az alkotók esztétikai fejlődését is. Az idén is több pályázatot és kiállítást szervez a Népi Iparművészeti Tanács a népi iparművészeti tárgyak bemutatására. Ezzel is bizonyítani kívánja, hogy ez a művészeti ág a hagyományok tartalmának megfelelően megújult, formavilágát a mai igényeknek megfelelően használja. Rangos esemény lesz tehát ez év augusztusában a Kapoli Antal fafaragó pályázat Boglárlellén, majd szeptemberben Szolnokon a kosárfonó pályázat. Szekszárdon értékelik az országos szőttespályázatra beérkezett munkákat, és ősszel az Átrium Szállóban rendeznek kiállítást az ország szőnyegtervezőinek munkáiból. A Népi Iparművészeti Tanács az idén ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját. Ez az esemény nemcsak az elért eredmények felmérésére, hanem az elkövetkezendő évek feladatainak meghatározására is jó alkalom.