Népszabadság, 1984. október (42. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-10 / 238. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ármi 1,40 Ft NÉPSZABADSÁG 1984. október 10., szerda AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XLII. évfolyam 238. szám KÖZGAZDASÁG: Vállalati vélemények a reformról (10. oldal) az ENSZ-közgyűlés napirendjén Az ENSZ-közgyűlés általános ügy­rendi bizottsága fontos és sürgető kérdésként felvette a 39. ülésszak napirendi pontjai közé a világűr bé­kés hasznosításáról és az állami ter­rorizmus megengedhetetlenségéről előterjesztett szovjet javaslatokat. Oleg Trojanovszkij, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője az ügy­rendi bizottság ülésén hangsúlyozta, hogy kizárólag a világűr militarizá­­lásának garantált megakadályozása teheti lehetővé annak békés hasz­nosítását. A Szovjetunió határozot­tan síkraszáll az erőszak örökös kitiltásáért a kozmikus térségből. Az állami terrorizmus politikájá­nak elítéléséről előterjesztett szovjet javaslatról szólva Trojanovszkij rá­mutatott: a világszervezetnek jogá­ban áll megkövetelnie valamennyi államtól, hogy tartózkodjék a más szuverén államok társadalmi-politi­kai rendszerének megváltoztatására vagy aláásására, törvényes kormá­nyaik megdöntésére vagy meginga­tására irányuló akcióktól. A TASZSZ New York-i jelentése szerint az Egyesült Államok és egyes NATO-beli szövetségesei kísérletet tettek arra, hogy megakadályozzák a szovjet küldöttség által előterjesz­tett javaslatok megtárgyalását. Egye­bek között mondvacsinált ügyrendi kifogásokat támasztottak. Taktiká­juk végül is megbukott. Az ENSZ-közgyűlés ülésszakának általános politikai vitájában az af­rikai államok küldöttségeinek veze­tői a nemzetközi kapcsolatok igaz­ságos és demokratikus alapokon tör­ténő átalakítását szorgalmazták. Kö­vetelték, hogy a kereskedelmi-gaz­dasági kapcsolatokat ne alkalmaz­zák a politikai nyomásgyakorlás esz­közeként. New Yorkból érkezett az a hír is, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésen vizsgálja meg a laoszi-thaiföldi határon kialakult súlyos helyzetet. Ez annak következ­ményeként jött létre, hogy az idén júniusban thaiföldi egységek beha­toltak a szomszédos ország területé­re, és megszálltak három határ menti települést. A BT a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság kérésére vizsgálja meg a történteket. Az a levél, amelyet a laoszi kor­mány állandó ENSZ-képviselője a BT soros elnökéhez intézett, a thai­földi akciókat Laosz területi épsége és szuverenitása durva megsértésé­nek minősíti. A laoszi—thaiföldi ha­táron létrejött feszültség veszélyez­teti a délkelet-ázsiai térség békéjét, biztonságát és stabilitását — mutat rá a dokumentum. (TASZSZ) Választások Indiában az eredeti időpontban Az országos parlamenti választá­sokat az eredetileg kijelölt időpont­ban, december 25. és január 8. kö­zött tartják meg Indiában — közölte a hét elején Bombayben Indira Gandhi. A miniszterelnök asszony egyszersmind egységre szólította fel az ország lakosságát, és arra kérte, hogy pártja, a kormányzó Nemzeti Kongresszus (!) köré tömörüljön. A kormányfő éberséget sürgetett az általa közelebbről meg nem határo­zott külföldi fenyegetéssel szemben. A delhi központi kormány bé­­külékeny gesztusaként Amritszár­­ban kedden átadták a szikhek kép­viselőinek a fő kegyhelyüknek szá­mító Aranytemplom három épületét is, ahol eddig még katonák és ro­­hamrendőrök tartózkodtak. Az Aranytemplom többi részét már szeptember végén elhagyták a kato­nák. Hétfőn az új-delhi kormány és a szikh templom öt főpapja egyez­ményt kötött egymással. A nyár közepén azért irányították a rendfenntartó erőket az Arany­templomba, hogy kiűzzék onnan a központi kormánnyal szembeszegült, az ország egységét fenyegető szikh fegyvereseket. A Delhitől való elszakadást hirdető szeparatisták tá­mogatását élvező szikh terrorista csoportok fegyverraktárat alakítot­tak ki maguknak a szent helyen. In­dira Gandhi annak idején azt mond­ta, hogy az ország egységének meg­őrzése végett szánta rá magát a központi kormány a katonai akcióra. A PTI indiai hírügynökség jelen­tése szerint India több szövetségi ál­lamában is nyugtalanság volt az utóbbi napokban. A déli Ándhra Pradesben több sebesültje volt a hinduk és a muzulmánok összecsa­pásának. Három másik szövetségi államból, az északi Uttar Prades­­ből, a dél-indiai Kamatakából és Gujaratból is zavargásokról érkez­tek jelentések. A Pandzsábbal ha­táros Ham­ana szövetségi államban szintén erőszakos cselekmények tör­téntek, Kararéban pedig tüntető diá­kokat gumilövedékekkel és könny­gázzal oszlatott szét a kivezényelt rendőrség. (MTI) Ellenzéki vezetőket tartóztattak le Chlilében Chiliében ellenzéki vezetők őrizet­be vételét rendelte el hétfőn egy bí­róság. A latin-amerikai országban a katonai rendszer újabb megtorláso­kat helyezett kilátásba az ellenzék megfélemlítésére. Az intézkedés kapcsán a hatóságok közölték, hogy több szakszervezeti vezető és ellenzéki politikus vétett az állambiztonsági törvény ellen, ami­kor tömeges tiltakozó megmozdulá­sokat szervezett szeptember 4-ére és 5-ére. A hétfőn bejelentett őrizetbe vétel a polgári és a baloldali ellenzék is­mert személyiségeire vonatkozik, így Gabriel Valdés volt külügyminisz­terre, a betiltott kereszténydemok­rata párt elnökére, Mario Sharpe szociáldemokrata politikusra és En­­rique Silva Cimmára, a radikális párt elnökére. Mindhárman a Demokra­tikus Szövetség nevű ellenzéki tö­mörülés vezetői. Ugyancsak köztük van Manuel Almeyda, a törvényen kívül helyezett szocialista párt ve­zetője, akit az idén több hónapra száműztek, valamint Fanny Polla­­rolo és Juan Claudio Reyes, mind­hárman a Népi Demokratikus Moz­galom (MDP) vezetői, Manuel Bus­­tos és José Ruiz di Giorgio, a szak­­szervezeti mozgalom irányítói, a Dolgozók Országos Parancsnokságá­nak (DNT) vezetői. (MTI) Ültetni és védeni Ahogy októberben hűvösebbre for­dul az idő, megkezdődik az őszi fa­ültetés. Csak a fővárosban idén ősszel 13 ezer csemete kerül földbe. Új la­kótelepeken és nemrég átadott ját­szótereken, s ugyancsak fiatal haj­tásokkal pótolják az utcaii fasorok már elkorhadt, a forgalomra vagy a lakóházakra veszélyes öreg fáit is. A szakemberek úgy mondják, az első fagyok beálltáig ez a legkedvezőbb időszak a kiültetésre. A csemeték az ősszel és télen lehulló csapadékot későbbi fejlődésük során ugyanis nagyon jól hasznosítják. A városi embert ért környezeti ár­talmak alaposan megnövelték az el­múlt évtizedekben a zöldterületek ázsióját. A hatalmas gépkocsiforga­lom, a zaj, a por, a füst — rohanás­tól amúgy sem mentes világunkban — alattomos ellenségévé vált egész­ségünknek. Sűrűn lakott települé­seinken e környezeti ártalmakat szin­te csak egy dolog csökkenti: a nö­vényzet. A fák, a bokrok, a parkok biztosítják a beton- és aszfaltrenge­­tegben azt a felüdülést, amelyre az embernek szüksége van. A kertészek már régen pontosan kiszámították, hogy egy lombköbméter zöld meny­nyi port, füstöt, karmot nyel el, s ezzel szemben mennyi oxigént ter­mel. A fa, a bokor, a zöld tehát az emberért van, így egyszerre van kör­nyezeti és társadalmi értéke is. Lehetne vitatkozni azon, hogy sok vagy kevés az egy esztendő alatt földbe kerülő facsemeték száma. Ám aki fát ültet, nemcsak önmagára, sőt elsősorban nem önmagára gon­dol. Hosszú évek kellenek ahhoz, hogy a fiatal husángok terebélyes fáikká fejlődjenek, s évtizedekben mérik azt a kort is, amikor már igazi védelmet nyújtanak az embereknek. Éppen ezért fontos, hogy ne csak ültessünk, hanem meglevő fáink ép­sége felett őrködjünk is. Sok jó és szép példa van erre: társadalmi összefogás, fásítási hónap, lakótele­pi faültetési akció. De ugyanakkor sok rossz, elkeserítő tapasztalat is akad. Szinte ugyanabban a város­részben, ahol injektálással, vissza­­metszéssel, permetezéssel igyekez­tek egy régi fasort megmenteni, az új lakóházak környékéről törmeléket szállító teherautó nem egy — az építkezés alatt féltve védett — fát tört derékba, döntött ki. Hallottunk útszélesítés, garázsbejárat és házbő­vítés miatt indokolatlanul kivágott fákról. Pótlásukért, bár van rá tör­vény, semmi sem történt. Közöny, nemtörődömség? Az is. De főként tudatlanság, korlátoltság. A fák értéke ma már pénzben is kimutatható. Ám ne feledjük: a bün­tetésekből befolyó pénzt hiába for­dítják új csemeték ültetésére, nem pótolják vele azt az értéket, amit egyszer már elvesztettünk. Békési István Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága Az MSZMP Központi Bizottsága 1984. október 9-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nem­zetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, az ifjúság­politikai kérdésekkel foglalkozó állásfoglalást, va­lamint az országgyűlés és a tanácsok tevékenysé­géről, munkájuk továbbfejlesztéséről szóló jelen­tést. Az ülésről közlemény jelenik meg. Szo­vjet-észak-jemeni barátsági és együttműködési szerződést írtak alá Moszkvában Konsztantyin Csernyenko és Ali Abdullah Szaleh tárgyalásai ( MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Érdemi javulást a jelenleg robba­násveszélyes közel-keleti helyzetben csak közös erőfeszítésekkel lehet el­érni, ennek útja a valamennyi érde­kelt fél, így a PFSZ részvételével összehívandó nemzetközi konferen­cia lehet. Ezt hangoztatta Konsz­tantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, államfő a Jemeni Arab Köztársaság elnökével tárgyalva. Ali Abdullah Szaleh kedden érke­zett hivatalos baráti látogatásra a Szovjetunióba, és a tárgyalásokat követően aláírták a két ország ba­rátsági és együttműködési szerződé­sét. A tárgyalásokról kiadott közlemény meleg és baráti légkörűként jellemzi az államfői megbeszéléseket, ame­lyeken mindkét részről elégedetten értékelték a kapcsolatok fejlődését. A kialakult együttműködés eredmé­nyének nevezték az új hosszú távú szerződés aláírását, amely szilárd alapot ad a további kapcsolatfej­lesztésre a legkülönbözőbb területe­ken, a két ország együttműködésére a nemzetközi politikában. Később a vendége tiszteletére adott ebéden Konsztantyin Csernyenko arról be­szélt, hogy a szerződés, amely nem irányul harmadik ország ellen, egy­más szuverenitásának és független­ségének tiszteletben tartására alapo­zódik, a nemzetközi béke és bizton­ság ügyét szolgálja a Közel-Keleten is. Az egyezmény húsz évre szól, s amennyiben fél évvel lejárta előtt egyik fél sem óhajtja hatályon kívül helyezni, akkor automatikusan újabb öt évvel meghosszabbodik érvényes­sége. A tárgyalásokon szó volt világpo­litikai kérdésekről. A feszültségért mindkét fél az imperialista körök akcióit tette felelőssé, s felhívott ha­ladéktalan lépésekre a fegyverkezési verseny megfékezéséért. Konsztan­tyin Csernyenko azt hangoztatta, hogy elérkezett az idő minden béke­szerető állam, nagy és kicsi számára, hogy minden tőle telhetőt megte­gyen a fegyverkezési hajsza megfé­kezése érdekében. Külön is méltatta az el nem kötelezett országok, köz­tük a Jemeni Arab Köztársaság te­vékenységét e kérdésben. A nemzetközi kérdések közül nagy figyelmet fordítottak a közel-keleti helyzetre, azt robbanásveszélyesnek minősítették, s fő okaként az ameri­kai támogatást élvező izraeli agresz­­sziót jelölték meg. Elítélték a liba­noni területek izraeli megszállását, s haladéktalan, feltétel nélküli csa­patkivonásra szólították fel Izraelt. Csernyenko külön kiemelte, hogy békét a szeparatista alkuk nem hoz­hatnak a Közel-Keleten, a rendezés csak átfogó, igazságos lehet. Érde­mi javulást a közel-keleti helyzet­ben csak közös erőfeszítések hozhat­nak, a megoldás pedig a valameny­­nyi érdekelt fél, így a PFSZ részvé­telével összehívandó nemzetközi konferencia. Utalt rá, hogy éppen e megoldást javasolta legutóbbi kez­deményezésében a Szovjetunió. Sza­leh államfő e szovjet javaslatot tá­mogatásáról biztosította. A vendége tiszteletére adott ebé­den Konsztantyin Csernyenko a tel­­avivi kormányváltozást is értékelte, s azt mondta, hogy Moszkva­­ nem lát semmiféle változást a közel-keleti ügyek megközelítésében az új izrae­li kormány részéről sem. Egyúttal azt is hangoztatta, hogy a feszült helyzet újra és újra még fontosab­bá teszi az arab országok szoros együttműködését. Ennek jó példája­ként említette Észak- és Dél-Jemen kapcsolatait, és utalt rá, hogy a na­pokban a dél-jemeni államfő is Moszkvában tárgyalt. Egyben be­szélt arról is, hogy változatlanul ér­vényben vannak a korábbi szovjet javaslatok, amelyek a békét kíván­ják erősíteni a Perzsa-öbölben és a Földközi-tengeren. A Szovjetunió e térségekben a külföldi államok ha­ditengerészeti tevékenységének kor­látozását, az idegen katonai támasz­pontok és a nukleáris fegyverek te­lepítésének megakadályozását szor­galmazza, s úgy véli, hogy javasla­tainak megvalósítása csökkenthetné a feszültséget e robbanásveszélyes körzetben. Zalai István A két tárgyaló küldöttség a Kremlben. ­ a stockholmi konferencián A politikai-nemzetközi jogi és a katonai intézkedések egyenjogú és egymással párhuzamos megvitatá­sáért szállt síkra az NDK-küldöttség vezetője Stockholmban, az európai bizalom- és biztonságerősítő, vala­mint leszerelési konferencia ülésén. Günter Bühring, az NDK nagykö­vete hangsúlyozta, hogy a nemzetkö­zi jogi lépések és a haditechnikai jel­legű intézkedések szerves összekap­csolása a tanácskozás sikerének kul­csát jelenti. Ez az eljárás, amely nél­kül a konferencia nem végezhet tárgyszerű munkát, összhangban van a tanácskozás mandátumával, ame­lyet az összes részt vevő fél elfogadott — mutatott rá az NDK delegátusa, majd hozzáfűzte: a konferenciának egyidejűleg kellene összpontosítania az erőszakról való lemondásról szó­ló szerződés és a katonai bizalom­­erősítő intézkedések kidolgozására. A NATO-országok Stockholmban egyoldalúan a katonai-biztonsági té­mákra szeretnék korlátozni az ér­tekezlet munkáját, figyelmen kívül hagyva a szocialista országok poli­tikai jellegű javaslatait a két kato­nai szövetség szembenállásának csökkentésére. Az NDK küldöttségvezetője poli­tikailag nagy jelentőségűnek nevez­te azokat a javaslatokat, amelyek atomfegyvermentes övezetek létesí­tésére vonatkoznak Európa különbö­ző részein, Európának a vegyi fegy­verektől való mentesítését, valamint a katonai költségvetés befagyasztá­sát, illetve csökkentését irányozzák elő. (MTI)

Next