Népszabadság, 1987. július (45. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-01 / 153. szám
2 Pérez de Cuellar javasolta Mihail Gorbacsovnak: szólaljon fel az ENSZ-közgyűlésen A világszervezet főtitkárának sajtótájékoztatója Moszkvában ( MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) igen meleg, rokonszenves légkörűként jellemezte szovjetunióbeli fogadtatását, tárgyalásait Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár keddi moszkvai sajtóértekezletén. Elmondta, találkozott több szovjet vezetővel, így Mihail Gorbacsovval, Andrej Gromikóval, Eduard Sevardnadzéval és Nyikolaj Rizskovval. Az ENSZ főtitkára ma, szerdán, elutazik a Szovjetunióból. Gorbacsov érdeklődéssel fogadta indítványomat, hogy szólaljon fel az ENSZ-közgyűlési ülésszak idei általános vitájában — mondotta, hozzátéve, reméli, hogy a szovjet vezető látogatására sor kerül. (Az ENSZ-közgyűlési időszak ismeretesen minden évben kora ősszel kezdődik New Yorkban, a világszervezet székhelyén.) Az ENSZ-főtitkár úgy fogalmazott, hogy a szovjet pártfőtitkár még nincs abban a helyzetben, hogy konkrét választ adjon a meghívásra. (Ennek kapcsán moszkvai megfigyelők nem zárják ki Gorbacsovnak az ENSZ-közgyűlési időszakon való részvételét, föltéve, hogy addigra sikerül tető alá hozni a szovjet—amerikai atomleszerelési „kettős zérómegállapodást”. Ez lehetőséget adna rá, hogy az SZKP KB főtitkára esetleges washingtoni útját összekösse egy New York-i kitérővel.) Pérez de Cuellar igen pozitívan értékelte , szovjetunióbéli útját, amely bátorítást adott a világszervezet működésének, s személy szerint neki, mint ENSZ-főtitkárnak. Egy idevonatkozó kérdésre, hogy csökken-e a világszervezet szerepe, a diplomata az SZKP KB főtitkárának ezt cáfoló szavait idézte. [Moszkvai tárgyalásain több fontos nemzetközi kérdést érintettek. Gorbacsovval, Sevardnadzéval megvitatták a közel-keleti nemzetközi konferencia összehívására vonatkozó javaslatot. Egyetértettek abban, hogy egy ilyen konferenciának valódi diplomáciai funkcióval, hatáskörrel kell rendelkeznie. Afganisztán is szóba került, bár az ENSZ főtitkára cáfolta, hogy ez lett volna látogatása napirendjén a legfontosabb kérdés. — Mihail Gorbacsovval egybehangzóan úgy ítéltük meg, hogy a rendezésről folyó genfi tárgyalássorozat hamarosan befejeződhet. Ezzel párhuzamosan bontakozik ki az afganisztáni belső nemzeti megbékélés, amely a fő feltétele annak, hogy létrejöjjön a megegyezés. A jövőbeli Afganisztán független, semleges és természetesen nem ellenséges a Szovjetunióval szemben. Diego Cordovez, az ENSZ-főtitkár személyes megbízottja útján folytatják az erőfeszítéseket, hogy gyorsítsák a megegyezés folyamatát. Arra a kérdésre, hogy a világszervezet részt venne-e egy a Perzsa (Arab)-öbölben cirkáló, az iraki— iráni konfliktusban semleges országok hadihajóiból álló békefenntartó flottta szervezésében, Pérez de Cuellar közvetve válaszolt. Utalt rá, hogy a Biztonsági Tanács öt állandó tagja közös erőfeszítéseket tesz a probléma kapcsán. A BT hat hónap alatt rendezési tervet dolgozott ki, amelyet most a testület tíz, nem állandó tagja vitat meg. Dunai Péter Bosko Krunics lett a JKSZ KB új elnöke ( BELGRÁDI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A JKSZ Központi Bizottságának Elnöksége, keddi belgrádi ülésén a tisztségviselők rendszeres cseréjére vonatkozó előírásnak megfelelően a következő egyéves megbízatási időre Bosko Krunicsot, a Vajdasági Kommunisták Szövetségének küldöttét választotta meg elnökévé. Milanko Renovicának, a KB Elnökség eddigi elnökének egyéves mandátuma június 28-án lejárt, ő a Bosznia-hercegovinai Kommunisták Szövetsége küldötte a JKSZ KB Elnökségében. Bosko Krunics 58 éves, szebb nemzetiségű. 1946 óta párttag. 1982- től a Vajdasági Kommunisták Szövetsége tartományi bizottságának tagja, és két éven át elnöke volt. 1986-ban választották meg a JKSZ KB Elnökség tagjává. M. Gy. Harcok Salvadorban Salvadorban a jobboldali Duartekormánnyal szemben álló Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) egységei júniusban a kormánycsapatokkal vívott harcokban 402 katonát öltek, illetve sebesítettek meg. Ezt a hazafiak rádióadója, a Venceremos jelentette be. A salvadori katonai parancsnokság hétfői közlése szerint ebben az időszakban az FMLN 145 fegyveresét tették ártalmatlanná. (UPI) NÉHÁNY SORBAN Gustáv Husák csehszlovák köztársasági elnök kedden fogadta a hivatalos látogatáson Prágában tartózkodó Philipp Jenningert, a nyugatnémet szövetségi gyűlés elnökét. Mindkét fél kifejezte országa érdekeltségét a gazdasági és kulturális együttműködés elmélyítésében. (MTI) Az Egyesült Államok leszerelési álláspontjáról adott tájékoztatást Bonnban Richard G. Lugar, az amerikai szenátus külügyi bizottságának tagja. Lugar előzőleg Genfben találkozott az Egyesült Államok és a Szovjetunió tárgyaló küldöttségeinek vezetőivel. (MTI) Az ügyész életfogytiglani börtönbüntetés kiszabását kérte a lyoni bíróságtól Klaus Barbie-ra, a francia nagyváros egykori Gestapo-főnökére az emberiség ellen elkövetett bűnei miatt. A főügyész kedden fejezte be ötórás vádbeszédét. (MTI) Csen Hszi-tung, Peking polgármestere, kedden négy európai fővárost érintő körútra indult. Útja során felkeresi Budapestet is. (MTI) Állami és pártfunkcionáriusokat ítéltek el kedden gazdasági bűncselekményért Szlovákiában. Tíz vezető beosztású személy éveken át nagymértékű kárt okozott a szocialista tulajdonban. A fővádlottat — az alsókubini járási iparvállalat volt igazgatóját, a település fogyasztási szövetkezetének későbbi elnökét — 14 és fél évi börtönre ítélték. Tettestársait — a többi között a járási tanács volt elnökét, a volt járási párttitkárt — öt évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetésre ítélték. (MTI) Bagdadba érkezett Sergio Ramirez Mercado nicaraguai alelnök. Az iraki hírügynökség jelentése szerint levelet vitt Szaddám Huszein iraki elnöknek Ortega nicaraguai államfőtől. Ezzel egy időben Teheránban tárgyal Carlos Nunez Tellez, a nicaraguai parlament elnöke. (AP) NÉPSZABADSÁG 1987. július 1., szerda A Pravda a szovjet-kínai viszonyról A Pravda keddi száma határozottan visszautasítja azokat az amerikai, nyugat-európai és japán vélekedéseket, amelyek szerint a Szovjetunió azért akarja megtartani Ázsiában telepített, közép-hatótávolságú fegyvereit, mert így közvetlenül fenyegetheti Kínát. A kommentátor emlékeztet rá, hogy mind a szovjet, mind a kínai kormány elengedhetetlennek tartja a békés feltételeket a társadalmi megújulás folyamatához, az ezzel kapcsolatos belső feladatok megoldásához. Mindkét ország kötelezettséget vállalt arra is, hogy elsőként semmilyen körülmények között nem folyamodik nukleáris fegyvereihez. Egyformán ellenzik fegyvereik telepítését a világűrbe, és sok nemzetközi problémát hasonló álláspontról közelítenek meg. (MTI) A legfiatalabb amerikai elnökjelölt bejelentette indulását ( WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Újabb személlyel gyarapodott azok mezőnye, akik hivatalosan is bejelentették: indulni kívánnak az 1988-as amerikai elnökválasztáson. Albert Gore demokrata szenátor — akivel eddig is jelöltként számoltak — a Tennessee állambeli Carthageben elindította kampányát. A mezőnyben ő a legfiatalabb, 39 éves, s ha megválasztanák, minden idők legifjabb amerikai elnöke lenne. Programbeszédében kijelentette: 1988-ban az Egyesült Államok élére olyan vezetőt kell választani, aki megfelelő partnere lenne Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának, aki fiatalos energiát, újítókészséget és tapasztalatot egyesít magában. Gore a demokrata táborban az egyetlen, aki déli államot képvisel. Valódi délinek azonban mégsem tekinthető. Washingtonban született, a Harvard Egyetemen végzett. Apja, az idősebb Albert Gore 32 éven át volt tagja a kongresszusnak. Az ifjabb Gore 1969 és 1971 között Vietnamban szolgált. Huszonkilenc éves korától képviselő, két és fél éve pedig szenátor. Gore a közvélemény-kutatásokban jelenleg a negyedik helyen áll a demokrata mezőnyben. Kereszty András Tiltakozások Haitin a választási törvény semmissé nyilvánítása miatt Huszonnégy órás általános sztrájk volt hétfőn Haitin. A munkabeszüntetést a karibi szigetország politikai pártjai és szakszervezetei kezdeményezték. Tiltakozásnak szánták amiatt, hogy a katonákból s polgári személyekből álló kormányzó tanács a múlt héten semmisnek nyilvánította a június elején kidolgozott választási törvényt, szabad kezet biztosítva magának a közeljövőben tartandó törvényhozási választásokra és az elnökválasztásra. Hétfőn az ország több városában szünetelt a termelés, zárva maradtak az üzletek, megbénult a közlekedés. A rendőrség több helyen összecsapott a tüntetőkkel. Cap Haitiben egy fiatalembert lelőttek és hármat megsebesítettek a rendőrök. Port-au-Prince-ben egy személy megsebesült. (MTI) AMERIKAI-PANAMAI VISZÁLY Útban van a tábornok? Az UPI hírügynökség jelentette, hogy a panamai törvényhozás hétfőn egyhangúlag „persona non grata”-nak nyilvánította Arthur Davis panamavárosi amerikai nagykövetet. A határozatot még a végrehajtó hatalomnak is meg kell erősítenie. Újabb fejezettel egészíthetné ki Graham Green — magyar nyelven sajnos ki nem adott — könyvét Panama egykori erős emberéről, Omar Torrijosról. A tábornok-elnök 13 évig állt országa élén, 1981-ben rejtélyes légikatasztrófában bekövetkezett haláláig. A Beszélgetések a tábornokkal című könyv sok kulisszatitokról lebbentette fel a fátylat, a panamai vezető és Fidel Castro, illetve a nicaraguai forradalmárok sajátos kapcsolatairól csakúgy, mint a Panamacsatorna feletti nemzeti szuverenitás visszaszerzéséért az Egyesült Államokkal folytatott következetes küzdelméről. Orsiar Torrijos beírta nevét a kis közép-amerikai ország történelmébe, amikor elérte, hogy Carter elnök hozzájáruljon új csatornaszerződéséhez, amelynek értelmében az ezredfordulóig Panama visszaszerzi a teljes irányítást az Atlanti- és a Csendes-óceánt összekötő vízi út felett. Máig sem tisztázott, mi avagy kik okozták az elnököt szállító gép tragédiáját. Egy kétségtelen, Carternek talán még most sem bocsátották meg sokan az Egyesült Államokban, hogy létrejött az új csatornaszerződés. Mindezt feleleveníteni annak kapcsán érdemes, hogy a panamai fegyveres erők mostani főparancsnoka, Manuel Antonio Noriega tábornok ellen folyik hónapok, lassan évek óta hasonló sajtókampány az amerikai lapokban. Múlt pénteken az amerikai szenátus is szokatlanul éles hangnemben követelte a tábornok leváltását, „az emberi jogok megsértésének beszüntetését”. A The New York Times vezércikkében azt fejtegeti: elérkezett az ideje a változásnak Panamában, miként az Egyesült Államok fellépett a Fülöpszigeteki és a haiti diktátor ellen. A lap Dél-Koreához hasonlítja a panamai helyzetet, sőt Chilére is utalást tesz. Mindez a demokrácia jelszavával szépen is hangzik. Csakhogy, furcsa módon Washington a játékszabályokat Duvalier, Marcos, Pinochet és Csen Tu Hvan esetében megtartotta: olyan nyílt beavatkozásra sohasem szánta el magát, mint a múlt pénteki szenátusi állásfoglalás. Duvalier és Marcos eltávolítását a színfalak mögötti diplomáciai nyomással érték el. Pinochetről pedig leperegnek az óvatos amerikai figyelmeztetések, változatlanul tör álma megvalósítására, hogy másfél év múlva újra elnöknek jelöltesse magát. Panama és így Noriega esete sok szempontból eltérő. Az amerikai lapoknak igaza lehet abban, hogy csupán áldemokráciáról van szó, a tényleges hatalmat nem a polgári elnök, hanem a háttérből Noriega irányítja. Nehéz eldönteni,hogy helytálló-e az a vád, mely szerint Noriega 1984- ben meghamisította a választási eredményt. Különösen bonyolult a véleményalkotás, ha ezt utólag az az Ardito Barletta állítja, akit (Washington tanácsára) 1984-ben úgymond Noriega segített az elnöki székbe. Hasonlóan szövevényes az amerikai sajtó másik vádja is, hogy a tábornoknak köze lenne egy politikai gyilkossághoz. Ezt most Diaz ezredes hangoztatja, akit alig egy hónapja mentettek fel Noriega helyetteseként. Noriega tábornok tagadhatatlanul nem rendelkezik Torrijos népszerűségével, s nem is mindenben követi nagy elődje példáját. Ám, s a washingtoni nyomás hátterében az áll, hogy Torrijos nyomdokain haladva következetesen képviseli a középamerikai országok s így a Reagankormányzat által támadott Nicaragua jogát a nemzeti függetlenséghez. (Dániel Ortega nicaraguai államfő a múlt héten azután adta hozzájárulását az elhalasztott közép-amerikai csúcshoz, hogy Noriegával tárgyalt Panamavárosban. Ezzel Washington elveszítette ütőkártyáját, hogy a sandinista rendszert ültesse a vádlottak padjára a béke-erőfeszítések meghiúsítójaként.) Aligha meglepő, hogy az amerikai szenátus múlt pénteki állásfoglalása ellen a panamai törvényhozás mellett elsőként Managua tiltakozott. A panamaiak véleménye megoszlik Noriegáról, a jobboldal — Washingtonnal összhangban — mind nyíltabban lép fel a tábornok ellen. (Az utóbbi hetekben sztrájkok és tüntetések miatt rendkívüli állapotot is bevezettek.) Ugyanakkor a panamaiak viszont már egységesek a tekintetben, hogy a nemzeti függetlenségükön esett sérelemnek tekintik a washingtoni szenátorok beavatkozását Panama belügyeibe, s válaszként a helyi törvényhozás egyhangú — tehát az ellenzéki képviselőket is magában foglaló — döntéssel nyilvánították nemkívánatos személynek az Egyesült Államok panamavárosi nagykövetét. Ortutay L. Gyula Pártkonzultációk kezdődtek Rómában a parlamenti tisztségek elosztásáról Valami megmozdult az olasz belpolitikában: a június 14-i parlamenti választások utáni, több mint kéthetes csend után a politikai pártok felvették egymással a kapcsolatot, hogy valamiféle előzetes megállapodásra jussanak a parlament két házának elnökeit illetően. Ciriaco Luigi de Mita, az ország legerősebb politikai erejének, a kereszténydemokrata pártnak a főtitkára kezdeményezett most, ugyanis ez ügyben konzultált Franco Nicolazzival, a szociáldemokrata, valamint Giovanni Spadolinivel, a republikánus párt főtitkárával. Várhatóan Craxi szocialista főtitkárt is megkeresi. Mint ismeretes, két héttel ezelőtt előrehozott parlamenti választásokat tartottak Itáliában, s azok eredményeként a kereszténydemokraták és a szocialisták erősödtek meg, az Olasz Kommunista Párt pedig több mint három százalékot veszített voksainak arányából. Ettől függetlenül nem változott meg az alapvető belpolitikai térkép, a pártok nagysági sorrendje. Ilyen körülmények között lép csütörtökön hivatalba az ország új összetételű parlamentje, vagyis megkezdődik az újabb törvényhozási időszak. A legelső hivatalos teendő az, hogy a két ház, a szenátus és a képviselőház megválassza saját elnökét. Az egymással versengő pártok számára ez még nem jelent nagy tétet, mégis, a szenátus és a képviselőház elnökének a személye már befolyásolhatja a pártok közötti pozícióharc további fejleményeit. A képviselőháznak korábban kommunista, a szenátusnak pedig kereszténydemokrata elnöke volt. A kereszténydemokraták — úgy tűnik — most is támogatnának egy kommunista elnökséget a képviselőházban, míg a szenátus esetében a republikánus Spadolini személyét szorgalmazzák. De Mitáék az alkotmányos többség elvéből indulnak ki. Azt akarják, hogy az egyik ház élére a legerősebb ellenzéki párt képviselője kerüljön, míg a másik házban a lehetséges kormánykoalíció valamelyik pártja adja az elnököt. Márpedig a KDP a korábbi ötpárti koalíciót (a kereszténydemokraták, szocialisták, szociáldemokraták, republikánusok és liberálisok) tekinti az egyetlen elképzelhető formulának a továbbiakban is. (De Mita főtitkár a csütörtöki választó parlamenti ülés előtt szeretné egyeztetni potenciális szövetségeseivel azt, hogy kit támogassanak közösen. (MTI) Összeesküvést lepleztek le Ghánában Kormányellenes összeesküvést lepleztek le a hét elején a ghanai biztonsági erők. A Voice című angol nyelvű ghanai lap utal arra, hogy az afrikai ország elleni támadást volt ghanai állampolgárokból és izraeli zsoldosokból toborzott csoportoknak kellett volna végrehajtaniuk. A támadás tervében szerepelt a fővárosban levő fontos hivatalok és létesítmények elfoglalása és a kormány tagjainak meggyilkolása. (TASZSZ) hírmagyarázónk írja. A harminc éve független országnak eddig hat kormányzata volt, amiből négyet buktatott meg államcsíny. 1981 decemberében a haladó tisztek Jerry Rawlings százados által vezetett csoportja is katonai úton vette át a hatalmat. Azóta nem kevesebb, mint tizenöt (ebben a hónapban két) meghiúsult összeesküvésről tudunk. Minden puccskísérletnek kiváló táptalajául szolgáltak a gyarmati múltból örökölt gazdasági nehézségek, a hagyományos törzsi-vallási és társadalmi ellentétek. A független Ghana történelmének kormányai mindeddig sikertelenül próbálkoztak e súlyos problémák megoldásával. A hetedik éve kormányzó Ideiglenes Nemzeti Védelmi Tanács ennek tudatában jelentette ki: hatalomra jutását a nemzeti demokratikus forradalom kezdetének tekinti. A tanács átfogó programot hirdetett meg, amelynek célja a korrupciótól megszabadított független gazdaság megteremtése, a demokrácia fejlesztése és a társadalmi átalakulás volt. A nem kapitalista irányultságú gazdasági és társadalmi reformok keretében a kormány bővítette az állami szektort, rögzítette a főbb szükségleti cikkek árát, s különösen nagy erőfeszítéseket tett a behozatal visszaszorításáért és az export előmozdításáért. Gazdasági terveinek megvalósítására Accra jelentős hiteleket kért és kapott a Nemzetközi Valutaalaptól és a Világbanktól. Létrehozták a forradalom védelmére alakult bizottságok országos hálózatát, amely lényegében átvette a hagyományos helyi vezetés funkcióit. Ghána magáénak vallja az el nem kötelezettek mozgalmának antiimperialista vonalát. Rawlings kormányzatának ugyanakkor súlyos megpróbáltatást okoz az elmaradottság felszámolása. A 12,5 milliós országra 1,6 milliárdos adósság nehezedik, ami óriási teher a lényegében monokultúrás gazdaságú ország számára. A nemzeti fizetőeszközt, a cetlit 1982 óta 3272 százalékkal értékelték le. A vezetés progresszív szándékai ellenére ez is hozzájárult, hogy a lakosság körében felütötte a fejét az elégedetlenség. Nehézségei ellenére a kontinens országai érdeklődéssel tanulmányozzák a ghánai kísérletet. Accra kiútkeresését azonban távolról sem mindenki fogadja megértően. Amerikai lapértesülések szerint például a tavaly áprilisi összeesküvésben a belföldi reakció és az emigráció mellett részt vett az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynöksége, a CIA is. Pogár Demeter