Népszabadság, 1987. december (45. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-27 / 304. szám
A MAGYAR NÉPGAZDASÁG 1997. ÉVI TERVE jövedelemadó, bizonyos adók megszűnnek vagy nagymértékben csökkennek. A hozzáadottérték-adózás fokozza a gazdálkodó szervezetek hatékonyság szerinti differenciálódását, javítja a gazdasági tisztánlátást. A személyijövedelem-adózás előmozdítja, hogy igazságosabb legyen a közteherviselés, és a lakossági fogyasztás szerkezete egyúttal racionálisabbá váljon. A terv szerint az eredeti jövedelmen belül növekszik a társadalmi tisztajövedelem aránya. Fontos, hogy a gazdálkodó szervezetek nyereségének növekedése elsősorban a gazdálkodás hatékonyságának javulásából származzon, csökkenjen az indokolatlan áremelkedés és a támogatások nyereségképző szerepe. A magántevékenységből és a kisvállalkozásból származó jövedelmek a teljesítményekkel összhangban növekedhetnek. A költségvetési szervek és intézmények gazdálkodásában a feladatok felülvizsgálatával, a működés racionalizálásával, a fejlesztések visszafogásával szigorú takarékosságra van szükség. Egyes kiemelt tevékenységek kivételével a költségvetésből nyújtott támogatások reálértéke csökken. A hosszabb távon a hatékony piac- és vagyonorientált gazdasági tevékenységre kényszerítő környezet kialakítása, a versenyfeltételek javítása érdekében meg kell kezdeni a piacfejlődést elősegítő program végrehajtását. Ennek érdekében folytatni kell a társasági jogszabályok korszerűsítését, elő kell készíteni az új egységes társasági jogszabály mielőbbi bevezetését. Ösztönözni kell a kisvállalkozások és a magántevékenység kibontakozását, ezt a jogi korlátok oldása is elősegíti. A gazdaságirányítás a gazdasági szabályozás kiegészítő, célra orientált — jelentős részben tartós — eszközeivel is él. A termelési szerkezet kedvező irányú átalakítását, különösen a konvertibilis elszámolású kivitel növekedését, az ezt megalapozó műszaki fejlődést az általános szabályozáson túl a pályázati rendszer és az ehhez tartozó széles körű és jelentős kedvezmények, a Világbank által nyújtott és más hitelek, a műszaki fejlesztés megújított eszközrendszere is előmozdítják. A hatékonyan dolgozó gazdálkodók mozgásterét nyereségadó-kedvezmény és a bérklub intézménye is bővíti. A kormány a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésével, a termelési szerkezet korszerűsítésével, a piacépítéssel, a termékforgalmazással, a beruházásokkal, a termelő infrastruktúra fejlesztésével, a lakosság életkörülményeivel kapcsolatos legfontosabb feladatok megoldására a jövő évi népgazdasági terv keretében gazdaságszervező intézkedéseket hagyott jóvá.* A Minisztertanács felhívja a vállalatokat és a szövetkezeteket, a tanácsokat és intézményeket, hogy saját tervüket a népgazdasági célokkal összhangban véglegesítsék, és végrehajtását színvonalas, eredményes munkával segítsék elő. A Minisztertanács felkéri a dolgozó kollektívákat, a társadalmi szerveket, az ország minden polgárát, hogy munkájukkal járuljanak hozzá a népgazdasági terv megvalósításához. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) Az élelmiszeripar termelése — az ez évi alacsony színvonalú növénytermesztéssel és az állattenyésztés jövő évi kismértékű fejlődésével összhangban — mérsékelten bővül. A mezőgazdasági termelőkkel való jobb együttműködés, a költségérzékenység fokozása érdekében folytatódik a szervezeti korszerűsítés. Az erdőgazdálkodásban a fakitermelés számottevően nem növelhető, a favagyon hasznosítása során a feldolgozottsági fok további emelése, a konvertibilis viszonylatú kivitel bővítése a cél. Megkezdődik a hosszú távú erdőtelepítési program megvalósítása. A termelőinfrastruktúrán belül a távközés teljesítményei dinamikusan, a közlekedésé kismértékben bővülnek. A közlekedés szállítóképességének megőrzésével, a kapacitások egyenletesebb évközi leterhelésével, hatékonyabb kihasználásával elégíti ki a népgazdaság mérsékelten növekvő szállítási igényeit. A vasúti és a közúti áruszállítási teljesítmények várhatóan az 1987. évi szinten alakulnak. Kisebb mértékben nőnek a csővezetékes szállítás és a tengerhajózás teljesítményei. Javítani kell a nemzetközi szállítási és piacszervező tevékenységet, növelni a devizabevételeket. Lakossági és más források fokozott bevonásával folytatódik a távbeszélő hálózat gyors ütemű, rekonstrukcióval egybekötött fejlesztése. Az előző éveket meghaladó számban létesülnek új távbeszélőhelyek. Számottevően javul Szolnok, Debrecen, Kaposvár, Veszprém és Szombathely, valamint — konténerközpontok telepítésének folytatásával — több vidéki település és egyes budapesti lakótelepek telefonellátottsága, összességében a beszélőhelyek száma az eddigieket meghaladó mértékben, több mint 60 ezerrel nő. Bővül az informatika elterjedése szempontjából meghatározó jelentőségű telex- és adatátviteli hálózat. Az egészséges ivóvízellátás bővítése és a vízminőség fokozott védelme továbbra is kiemelt feladat. Az egészséges ivóvízellátásban részesülő népesség száma (100 ezerrel) tovább nő. A víztermelő művek napi kapacitása 100 ezer köbméterrel, a szennyvíztisztító kapacitás pedig közel 70 ezer köbméterrel emelkedik. Folytatódik a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer építése, valamint a hatásterületén levő városok szennyvíztisztító létesítményeinek megvalósítása. A környezeti szennyezéstől legjobban károsodott területeken az ártalmak csökkentését szolgáló fejlesztésekkel folytatódik a lakosság életfeltételeinek javítása. A veszélyes hulladékok kezelésére és a szennyvíz tisztítására szolgáló kapacitások bővítése, valamint a légszennyezés mérséklése mellett intézkedések történnek annak érdekében, hogy a technológiai fegyelem és a környezetvédelmi előírások megtartása járuljon hozzá a környezetszennyezés csökkenéséhez, kereslet szerkezetében várható jelentősebb változásokra. A tanácsoknak a legalapvetőbb szükségletek kielégítésén túl fejlesztési eszközeiket az alapfokú ellátás legfontosabb területeire (lakás és ivóvíz), valamint a nagy létszámú korosztályok középfokú oktatási feltételeinek megteremtésére kell koncentrálni. Folytatódik a gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztésének társadalmi-gazdasági programja. Elsősorban központi és tanácsi pénzeszközökből, emellett vállalati és lakossági eszközök bevonásával, fokozottabb tanácsi koordinációval mérsékelni szükséges a gazdasági szerkezet korszerűsítésével járó térségi és helyi foglalkoztatási és szociális problémákat. A terv állami és lakossági pénzeszközök felhasználásával 55 ezer lakás felépítésével számol. A lakásgazdálkodási eszközök bővítésével •törekedni kell a lakással nem rendelkező, legrászorultabb rétegek helyzete romlásának mérséklésére. Folytatódik az állami tulajdonban lévő lakóházak felújítása. A lakásárak emelkedésének ellensúlyozását több intézkedés is segíti. Differenciáltan nő a szociálpolitikai kedvezmény összege, emelkedik a háromszázalékos kedvezményes kamatozású hitel felső határa a családi házat építőknél, valamint a nagycsaládosoknál. Ezenkívül a rászorult családok a tanácsoktól helyi támogatásban részesülhetnek. Az általános forgalmi adót a házilagos lakásépítők a kisebb lakásoknál teljes egészében, a nagyobb lakásoknál jórészt visszaigényelhetik. A lakásfelújításnál a hitelezési feltételek szigorodnak. A nagy létszámú korosztályok elhelyezését részben új építéssel, részben a más funkciójú, de oktatás céljára átalakítható épületek és helyiségek igénybevételével szükséges megoldani. Befejeződik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rekonstrukciója, folytatódik az Eötvös Loránd Tudományegyetem kémiai tömbjének építése. Az egészségügyi, szociális ellátás területén rendelkezésre álló eszközöket a kórházi rekonstrukciókra, a szociális otthoni helyek növelésére és a működő intézmények gép-, műszerellátására kell koncentrálni. Jelentős országos intézetek (Onkológiai Intézet, a szegedi orvostudományi egyetem) építésének befejezése is elősegíti a kórházi ágyak számának növelését. Az egészségügy nagy építkezése a Magyar Néphadsereg Központi Kórháza Budapesten. A Tiszai Vegyi Kombinátban, Leninvárosban folytatódik az új üzemrész építése. Beruházások A beruházások volumene az 1987. évi körül alakulhat. A gazdaság tartós stabilitásához szükséges szerkezeti átalakítást szelektív korszerűsítési és fejlesztési tevékenység alapozza meg. A tartósan versenyképes és eredményes tevékenységek bővítését — elsősorban a feldolgozóiparban és az élelmiszer-gazdaságban — a gazdálkodó szervezetek öntevékeny vállalkozókészsége mellett a jövedelemszabályozás elhatározott módosítása, a társadalmi tőkeáramlás élénkülése, aktív banki részvétel a jövedelmező vállalkozási lehetőségek feltárásában és megvalósításában is alátámasztja. Fokozódik a gazdaságos export növelését célzó beruházások támogatása; a szerkezetátalakításra irányuló egyéb, központilag kiemelt célok megvalósítását is segítik az akciók tényleges hatékonyságához igazodó kedvezmények, támogatások és hitelek. Folytatódik a távközlés kiemelt fejlesztése. Kismértékben nő a vállalati döntésű beruházások mennyisége. Ezen belül és a szocialista szektor egészében csökken a beruházások állami finanszírozásának aránya. Új központi nagyberuházás nem kezdhető. A folyamatban levő központi nagyberuházások közül növekvő ráfordítást csak a Bős-nagymarosi Vízlépcsőrendszer építésére vesz figyelembe a terv, míg a többi fejlesztésnél jelentős a mérséklés. Központi és tanácsi fejlesztésekre az ez évinél jóval kevesebb fordítható. Az energiaszektor és a nem termelő infrastruktúra beruházásai csökkennek. Foglalkoztatás. A lakosság jövedelme és fogyasztása, életkörülmények A foglalkoztatáspolitika az aktív keresők erőteljesebb átrendeződésének elősegítésével támasztja alá a gazdasági szerkezet átalakítását, és segíti az azzal együtt járó munkaerőmozgásból adódó problémák folyamatos oldását. A korábbi évek tendenciáját meghaladóan csökken a létszám az iparban, az építőiparban, valamint a mezőgazdaságban. A nem termelő ágakban foglalkoztatottak számának növekedése lassul. A területi (megyei, fővárosi) munkaügyi szakigazgatási szervek aktívan segíteni fogják a pályaváltásra kényszerülő dolgozók szakmai mobilitását, pályakorrekciós tanácsadást fognak folytatni, és szervezik az átképzést. Az átképzési támogatás kiterjed a munkaviszonyban nem állókra, valamint a pályakezdőkre is. A cél az, hogy a munkából átmenetileg kikerülők szociális biztonsága ne romolják. A területi és strukturális feszültségek enyhítésére fel kell használni a foglalkoztatáspolitika már kialakított és előkészítés alatt álló eszközrendszerét, ezen belül a foglalkoztatási alapot és más ehhez kapcsolódó anyagi eszközöket is. A munkaerő-kereslet és -kínálat területi és strukturális feszültségeinek részbeni oldásához — elsősorban azokon a területeken, ahol jelentős munkaerő-felesleg van — kisvállalkozások létrehozása is hozzájárul. A belső és külső egyensúly javítása érdekében a lakosság reáljövedelme és fogyasztása csökken. A jövedelemcsökkentés káros hatásaitól a legrászorultabb rétegeket meg kell védeni. A lakosság nominális pénzjövedelme — elsősorban a jelentős árkompenzációk miatt — a korábbi éveknél lényegesen gyorsabban, 10,5—11 százalékkal növekszik. A keresetek összességükben mérsékelten, ezen belül a kiemelkedő teljesítményt nyújtó vállalatoknál az átlagosnál gyorsabban növekedhetnek. Az átlagkeresetek mintegy öt százalékkal nőnek. A tényleges nominális növekedés a bérbruttósítás miatt körülbelül 21 százalék lesz, és az adólevonás előtt az átlagkeresetek meghaladják a nyolcezer forintot. A népgazdaság egészében a jelenlegi 2000-ről 3000 forintra emelkedik a minimális bér. A lehetőségek keretein belül arra kell törekedni, hogy az egyéni keresetek jobban fejezzék ki a munka eredményességében fennálló különbségeket. A pénzbeli társadalmi jövedelmek körülbelül 22 százalékkal nőnek, amiben jelentős szerepe van az adó- és árreformhoz kapcsolódó ellentételezéseknek. A fogyasztói árszínvonal növekedését teljeskörűen kompenzálják (15 százalék, minimum 330 forint) a 70 éven felüli nyugdíjasok, az I. és II. rokkantsági csoportba tartozók, a vakok és a hadigondozottak ellátmányaiban. A 70 éven aluli nyugdíjasok a rendszeres kiegészítésen (két százalék, minimum 120 forint) kívül 210 forint kiegészítést kapnak. A családi pótlék gyermekenként 400 forinttal, a három éven aluliaknál és néhány más kategóriában 500 forinttal, a gyermekgondozási segély 330 forinttal, az ösztöndíjak 210 forinttal emelkednek. 4000-ről 6000 forintra nő az anyasági segély. A gyermekgondozási díjat a gyermek kétéves koráig terjesztik ki. Differenciált mértékben emelkednek más, fix összegű társadalombiztosítási ellátások és szociális segélyek is. A személyi jövedelemadó bevezetése miatt változnak egyes ellátások (például a táppénz) megállapításának szabályai. A fogyasztói árszínvonal mintegy 15 százalékkal növekedhet. Az általános forgalmi adó bevezetésekor jelentősen csökkenteni kell a fogyasztói ártámogatásokat. Az átlagosat meghaladóan, jelentősen drágulnak többek között a gyermekcikkek, a lakásberuházás és -karbantartás költségei, a tej és tejtermékek. A felnőttruházati cikkek, sportszerek és néhány más termék ára az év elején csökken. Az egyes társadalmi rétegek árindexe nem szóródik jelentősen: az átlagosnál kismértékben magasabb az árnövekedés hatása a városi, valamint a munkás- és szellemi háztartásokban, alacsonyabb a községi, valamint a paraszti és nyugdíjasháztartásokban. A bevezetett kamatprémiumon kívül egyéb eszközök, ezek keretében új értékpapírok kibocsátása is elősegíti, hogy a lakosság megtakarítási hajlandósága ne csökkenjen. Az alapvető fogyasztási javakból, rendszeresen vásárolt termékekből jó árukínálatot, kiegyensúlyozott, zavartalan piaci helyzetet kell biztosítani; más termékekből is helyre kell állítani a kereslet-kínálati egyensúlyt, a jelentősebb átmeneti hiányokat meg kell szüntetni, illetve meg kell előzni. A kínálat javítását elsősorban a hazai termelésre és a rubelelszámolású behozatal növelésére kell alapozni. A termelés és a kereskedelem szorosabb együttműködésével szükséges felkészülni a Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A rubelelszámolású áruforgalom az egyensúlyi követelmények figyelembevételével járul hozzá a gazdaság fejlődéséhez. Aktív piaci munkával, gazdaságszervezési intézkedésekkel törekedni kell a belföldi fizetőképes keresletet kielégítő termékek importjának jelentős bővítésére. A kivitel a behozatallal összehangoltan, de annál kisebb ütemben növekedhet. A KGST-tagországokkal folytatott gazdasági együttműködés korszerűbb formáinak segítségével, a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok fejlesztésével ki kell használni az együttműködésből eredő kölcsönös előnyöket. A konvertibilis elszámolású kivitelt elsősorban a feldolgozóipari és agrártermékek körében szükséges dinamikusan növelni. A fejlett tőkés országokkal folytatott kereskedelemben aktív külpiaci munkával, a változó igényekhez történő rugalmas alkalmazkodással el kell érni piaci pozícióink megtartását, illetve további erősítését. Nő a kivitel a fejlődő országokba is. Ugyanakkor a leggazdaságtalanabb devizakitermelésű termékek kivitele visszaszorul. A külgazdasági egyensúlyi követelményeknek megfelelően a behozatal mérséklődik. Ehhez az importtermékek gazdaságos hazai termeléssel történő kiváltása is hozzájárul. A termelés technikai-technológiai korszerűsítését, az exportképes kapacitások bővítését szolgáló gépbeszerzés előnyben részesül. El kell mélyíteni a külföldi cégekkel folytatott kooperációs kapcsolatokat. A külföldi működőtőke nagyobb mértékű beáramlása érdekében érdemben javítani szükséges a szervező tevékenységet és a külföldi tájékoztató munkát. Az idegenforgalomban hatékony piacszervező munkával, rugalmas üzlet- és árpolitikával, a fogadási feltételek és a szolgáltatások színvonalának emelésével, a kínálat differenciálásával a konvertibilis elszámolású idegenforgalmi bevételek erőteljes növekedését kell megalapozni. A rubelelszámolású idegenforgalom területén az áruforgalommal összehangolt aktívumot kell elérni. Az idegenforgalmi kapacitások bővítése érdekében külföldi források bevonására is sor kerül. Az utazási feltételek könnyítésével összefüggésben megfelelő intézkedésekkel és a szolgáltatások fejlesztésével fel kell készülni a magyar lakosok gyakoribb kiutazásaira. A terv megvalósítását szolgáló eszközrendszer, a gazdasági mechanizmus korszerűsítése Az 1988. évi fő gazdaságpolitikai célok megvalósítása, különösen a termelési szerkezet átalakításának gyorsítása és az egyensúlyi követelmények alátámasztása érdekében a gazdaságirányításban jelentős változásokra kerül sor. Átalakulnak a gazdaságirányítási rendszer, ezen belül a gazdasági szabályozás meghatározó jelentőségű elemei. Korszerűsödik a termelői árrendszer. A termelői árszínvonal emelkedése — az év eleji ármérséklődések és évközi árváltozások együttes hatásaként — az anyagi ágakban nem haladja meg a három százalékot, ezen belül az iparban a 2,5 százalékot. Az illetékes állami szervek rendszeresen ellenőrizni fogják, hogy a gazdálkodó szervezetek az új adórendszer bevezetésekor a termelői árváltozásokat az előírásoknak megfelelően hajtják-e végre, betartják-e a szabályozóváltozások miatti átmeneti korlátozásokat. Ezek feloldása után is megfelelő eszközökkel gondoskodni fognak az áralakulás tervezett keretek között tartásáról, többek között az újonnan bevezetendő árkonzultációs rendszer segítségével. A bankrendszer tevékenységének kibontakozása révén és a társadalmi tőkeáramlást elősegítő eszközök széles körű alkalmazásával növekszik a monetáris irányítás szerepe. A jegybanki politika, a refinanszírozási gyakorlat, az állami bankfelügyelet hozzájárul a terv céljainak megvalósulását elősegítő hitelezési gyakorlathoz, a pénzügyi egyensúly javításához. Követelmény, hogy a kereskedelmi bankok olyan, jövedelmezőségi megfontolásokon alapuló, a megtakarítások fokozására támaszkodó rugalmas üzletpolitikát folytassanak, amely elősegíti a termelés exportorientált fejlesztését, a termelési szerkezet gyorsabb korszerűsítését, a gazdaságtalan tevékenységek visszaszorítását. Az aktív bankpolitika kibontakozása érdekében folytatódik a kereskedelmi bankok tevékenységét átmenetileg korlátozó kötöttségek oldása. Megkezdődik a lakossági és vállalati bankműveletek szétválasztásának megszüntetése. Fokozatosan kiépül az egységes pénzügyi információs és ellenőrzési rendszer. Az értékpapírpiac működése szélesedik. A vállalati és a lakossági adórendszer reformja, a vállalati jövedelemszabályozás tartós, a forrásokat öszszességében szabályozó, a vállalati vagyon növelésében való érdekeltséget fokozó elemei és normativitásának erősödése is elősegíti a gazdálkodó szervezetek teljesítmények szerinti differenciálódásának fokozódását. Bevezetésre kerül az általános forgalmi, a vállalkozói és a személyi