Népszabadság, 1987. december (45. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-27 / 304. szám

A MAGYAR NÉPGAZDASÁG 1997. ÉVI TERVE jövedelemadó, bizonyos adók meg­szűnnek vagy nagymértékben csök­kennek. A hozzáadottérték-adózás fokozza a gazdálkodó szervezetek hatékonyság szerinti differenciáló­dását, javítja a gazdasági tisztánlá­tást. A személyijövedelem-adózás előmozdítja, hogy igazságosabb le­gyen a közteherviselés, és a lakossági fogyasztás szerkezete egyúttal racio­nálisabbá váljon. A terv szerint az eredeti jövedel­men belül növekszik a társadalmi tisztajövedelem aránya. Fontos, hogy a gazdálkodó szervezetek nyereségé­nek növekedése elsősorban a gazdál­kodás hatékonyságának javulásából származzon, csökkenjen az indoko­latlan áremelkedés és a támogatások nyereségképző szerepe. A magánte­vékenységből és a kisvállalkozásból származó jövedelmek a teljesítmé­nyekkel összhangban növekedhetnek. A költségvetési szervek és intéz­mények gazdálkodásában a feladatok felülvizsgálatával, a működés racio­nalizálásával, a fejlesztések visszafo­gásával szigorú takarékosságra van szükség. Egyes kiemelt tevékenysé­gek kivételével a költségvetésből nyújtott támogatások reálértéke csökken. A hosszabb távon a hatékony pi­ac- és vagyonorientált gazdasági te­vékenységre kényszerítő környezet kialakítása, a versenyfeltételek javí­tása érdekében meg kell kezdeni a piacfejlődést elősegítő program vég­rehajtását. Ennek érdekében folytat­ni kell a társasági jogszabályok kor­szerűsítését, elő kell készíteni az új egységes társasági jogszabály mi­előbbi bevezetését. Ösztönözni kell a kisvállalkozások és a magántevé­kenység kibontakozását, ezt a jogi korlátok oldása is elősegíti. A gazdaságirányítás a gazdasági szabályozás kiegészítő, célra orientált — jelentős részben tartós — eszkö­zeivel is él. A termelési szerkezet kedvező irányú átalakítását, különö­sen a konvertibilis elszámolású kivi­tel növekedését, az ezt megalapozó műszaki fejlődést az általános sza­bályozáson túl a pályázati rendszer és az ehhez tartozó széles körű és je­lentős kedvezmények, a Világbank által nyújtott és más hitelek, a mű­szaki fejlesztés megújított eszköz­­rendszere is előmozdítják. A haté­konyan dolgozó gazdálkodók moz­gásterét nyereségadó-kedvezmény és a bérklub intézménye is bővíti. A kormány a külgazdasági kap­csolatok fejlesztésével, a termelési szerkezet korszerűsítésével, a piac­építéssel, a termékforgalmazással, a beruházásokkal, a termelő infra­struktúra fejlesztésével, a lakosság életkörülményeivel kapcsolatos leg­fontosabb feladatok megoldására a jövő évi népgazdasági terv kereté­ben gazdaságszervező intézkedéseket hagyott jóvá.* A Minisztertanács felhívja a vál­lalatokat és a szövetkezeteket, a ta­nácsokat és intézményeket, hogy sa­ját tervüket a népgazdasági célokkal összhangban véglegesítsék, és végre­hajtását színvonalas, eredményes munkával segítsék elő. A Miniszter­­tanács felkéri a dolgozó kollektívá­kat, a társadalmi szerveket, az or­szág minden polgárát, hogy munká­jukkal járuljanak hozzá a népgazda­sági terv megvalósításához. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) Az élelmiszeripar termelése — az ez évi alacsony színvonalú növény­­termesztéssel és az állattenyésztés jövő évi kismértékű fejlődésével összhangban — mérsékelten bővül. A mezőgazdasági termelőkkel való jobb együttműködés, a költségérzé­kenység fokozása érdekében folyta­tódik a szervezeti korszerűsítés. Az erdőgazdálkodásban a fakiter­melés számottevően nem növelhető, a favagyon hasznosítása során a fel­dolgozottsági fok további emelése, a konvertibilis viszonylatú kivitel bő­vítése a cél. Megkezdődik a hosszú távú erdőtelepítési program megva­lósítása. A termelőinfrastruktúrán belül a távközés teljesítményei dinamikusan, a közlekedésé kismértékben bővül­nek. A közlekedés szállítóképességének megőrzésével, a kapacitások egyen­letesebb évközi leterhelésével, haté­konyabb kihasználásával elégíti ki a népgazdaság mérsékelten növekvő szállítási igényeit. A vasúti és a köz­úti áruszállítási teljesítmények vár­hatóan az 1987. évi szinten alakul­nak. Kisebb mértékben nőnek a csővezetékes szállítás és a tenger­­hajózás teljesítményei. Javítani kell a nemzetközi szállítási és piacszer­vező tevékenységet, növelni a devi­zabevételeket. Lakossági­ és más források foko­zott bevonásával folytatódik a táv­beszélő hálózat gyors ütemű, re­konstrukcióval egybekötött fejlesz­tése. Az előző éveket meghaladó számban létesülnek új távbeszélőhe­­lyek. Számottevően javul Szolnok, Debrecen, Kaposvár, Veszprém és Szombathely, valamint — konténer­­központok telepítésének folytatásá­val — több vidéki település és egyes budapesti lakótelepek telefonellátott­sága, összességében a beszélőhelyek száma az eddigieket meghaladó mér­tékben, több mint 60 ezerrel nő. Bő­vül az informatika elterjedése szempontjából meghatározó jelentő­ségű telex- és adatátviteli hálózat.­­ Az egészséges ivóvízellátás bővíté­se és a vízminőség fokozott védelme továbbra is kiemelt feladat. Az egészséges ivóvízellátásban részesülő népesség száma (100 ezerrel) tovább nő. A víztermelő művek napi ka­pacitása 100 ezer köbméterrel, a szennyvíztisztító kapacitás pedig kö­zel 70 ezer köbméterrel emelkedik. Folytatódik a bős—nagymarosi víz­lépcsőrendszer építése, valamint a hatásterületén levő városok szenny­víztisztító létesítményeinek megva­lósítása. A környezeti szennyezéstől legjob­ban károsodott területeken az ártal­mak csökkentését szolgáló fejleszté­sekkel folytatódik a lakosság élet­­feltételeinek javítása. A veszélyes hulladékok kezelésére és a szenny­víz tisztítására szolgáló kapacitások bővítése, valamint a légszennyezés mérséklése mellett intézkedések tör­ténnek annak érdekében, hogy a technológiai fegyelem és a környe­zetvédelmi előírások megtartása já­ruljon hozzá a környezetszennyezés csökkenéséhez, kereslet szerkezetében várható je­lentősebb változásokra. A tanácsoknak a legalapvetőbb szükségletek kielégítésén túl fejlesz­tési eszközeiket az alapfokú ellátás legfontosabb területeire (lakás és ivóvíz), valamint a nagy létszámú korosztályok középfokú oktatási fel­tételeinek megteremtésére kell kon­centrálni. Folytatódik a gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztésének társadalmi-gazdasági programja. El­sősorban központi és tanácsi pénz­eszközökből, emellett vállalati és la­kossági eszközök bevonásával, foko­zottabb tanácsi koordinációval mér­sékelni szükséges a gazdasági szer­kezet korszerűsítésével járó térségi és helyi foglalkoztatási és szociális problémákat. A terv állami és lakossági pénz­eszközök felhasználásával 55 ezer la­kás felépítésével számol. A lakás­gazdálkodási eszközök bővítésével •törekedni kell a lakással nem ren­delkező, legrászorultabb rétegek helyzete romlásának mérséklésére. Folytatódik az állami tulajdonban lévő lakóházak felújítása. A lakásárak emelkedésének ellen­­súlyozását több intézkedés is segíti. Differenciáltan nő a szociálpolitikai kedvezmény összege, emelkedik a háromszázalékos kedvezményes ka­matozású hitel felső határa a csalá­di házat építőknél, valamint a nagy­­családosoknál. Ezenkívül a rászorult családok a tanácsoktól helyi támo­gatásban részesülhetnek. Az általá­nos forgalmi adót a házilagos lakás­építők a kisebb lakásoknál teljes egészében, a nagyobb lakásoknál jó­részt visszaigényelhetik. A lakásfel­újításnál a hitelezési feltételek szi­gorodnak. A nagy létszámú korosztályok el­helyezését részben új építéssel, rész­ben a más funkciójú, de oktatás cél­jára átalakítható épületek és helyi­ségek igénybevételével szükséges megoldani. Befejeződik a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem rekonstrukciója, folytatódik az Eöt­vös Loránd Tudományegyetem ké­miai tömbjének építése. Az egészségügyi, szociális ellátás területén rendelkezésre álló eszkö­zöket a kórházi rekonstrukciókra, a szociális otthoni helyek növelésére és a működő intézmények gép-, mű­szerellátására kell koncentrálni. Je­lentős országos intézetek (Onkológiai Intézet, a szegedi orvostudományi egyetem) építésének befejezése is elősegíti a kórházi ágyak számának növelését. Az egészségügy nagy építkezése a Magyar Néphadsereg Központi Kórháza Budapesten. A Tiszai Vegyi Kombinátban, Leninvárosban folytatódik az új üzemrész építése. Beruházások A beruházások volumene az 1987. évi körül alakulhat. A gazdaság tar­tós stabilitásához szükséges szerke­zeti átalakítást szelektív korszerűsí­tési és fejlesztési tevékenység ala­pozza meg. A tartósan versenyképes és ered­ményes tevékenységek bővítését — elsősorban a feldolgozóiparban és az élelmiszer-gazdaságban — a gazdál­kodó szervezetek öntevékeny vállal­kozókészsége mellett a jövedelem­­szabályozás elhatározott módosítása, a társadalmi­ tőkeáramlás élénkülése, aktív banki részvétel a jövedelmező vállalkozási lehetőségek feltárásában és megvalósításában is alátámasztja. Fokozódik a gazdaságos export nö­velését célzó beruházások támogatá­sa; a szerkezetátalakításra irányuló egyéb, központilag kiemelt célok megvalósítását is segítik az akciók tényleges hatékonyságához igazodó kedvezmények, támogatások és hite­lek. Folytatódik a távközlés kiemelt fejlesztése. Kismértékben nő a vállalati dön­tésű beruházások mennyisége. Ezen belül és a szocialista szektor egészé­ben csökken a beruházások állami finanszírozásának aránya. Új köz­ponti nagyberuházás nem kezdhető. A folyamatban levő központi nagy­­beruházások közül növekvő ráfordí­tást csak a Bős-nagymarosi Vízlép­csőrendszer építésére vesz figyelem­be a terv, míg a többi fejlesztésnél jelentős a mérséklés. Központi és ta­nácsi fejlesztésekre az ez évinél jó­val kevesebb fordítható. Az energia­­szektor és a nem termelő infrastruk­túra beruházásai csökkennek. Foglalkoztatás. A lakosság jövedelme és fogyasztása, életkörülmények A foglalkoztatáspolitika az aktív keresők erőteljesebb átrendeződésé­nek elősegítésével támasztja alá a gazdasági szerkezet átalakítását, és segíti az azzal együtt járó munkaerő­­mozgásból adódó problémák folya­matos oldását. A korábbi évek ten­denciáját meghaladóan csökken a létszám az iparban, az építőiparban, valamint a mezőgazdaságban. A nem termelő ágakban foglalkoztatottak számának növekedése lassul. A területi (megyei, fővárosi) mun­kaügyi szakigazgatási szervek aktí­van segíteni fogják a pályaváltásra kényszerülő dolgozók szakmai mobi­litását, pályakorrekciós tanácsadást fognak folytatni, és szervezik az át­képzést. Az átképzési támogatás ki­terjed a munkaviszonyban nem ál­lókra, valamint a pályakezdőkre is. A cél az, hogy a munkából átme­netileg kikerülők szociális biztonsága ne romolják. A területi és struktu­rális feszültségek enyhítésére fel kell használni a foglalkoztatáspolitika már kialakított és előkészítés alatt álló eszközrendszerét, ezen belül a foglalkoztatási alapot és más ehhez kapcsolódó anyagi eszközöket is. A munkaerő-kereslet és -kínálat területi és strukturális feszültségei­nek részbeni oldásához — elsősor­ban azokon a területeken, ahol je­lentős munkaerő-felesleg van — kis­vállalkozások létrehozása is hozzá­járul. A belső és külső egyensúly javítá­sa érdekében a lakosság reáljöve­delme és fogyasztása csökken. A jö­vedelemcsökkentés káros hatásaitól a legrászorultabb rétegeket meg kell védeni. A lakosság nominális pénzjövedel­me — elsősorban a jelentős árkom­penzációk miatt — a korábbi évek­nél lényegesen gyorsabban, 10,5—11 százalékkal növekszik. A keresetek összességükben mér­sékelten, ezen belül a kiemelkedő teljesítményt nyújtó vállalatoknál az átlagosnál gyorsabban növeked­hetnek. Az átlagkeresetek mintegy öt százalékkal nőnek. A tényleges nominális növekedés a bérbruttósí­tás miatt körülbelül 21 százalék lesz, és az adólevonás előtt az átlagkere­setek meghaladják a nyolcezer forin­tot. A népgazdaság egészében a je­lenlegi 2000-ről 3000 forintra emel­kedik a minimális bér. A lehetősé­gek keretein belül arra kell töre­kedni, hogy az egyéni keresetek job­ban fejezzék ki a munka eredmé­nyességében fennálló különbségeket. A pénzbeli társadalmi jövedelmek körülbelül 22 százalékkal nőnek, amiben jelentős szerepe van az adó- és árreformhoz kapcsolódó ellentéte­lezéseknek. A fogyasztói árszínvonal növekedését teljes­körűen kompen­zálják (15 százalék, minimum 330 forint) a 70 éven felüli nyugdíja­sok, az I. és II. rokkantsági csoportba tartozók, a vakok és a hadigondo­zottak ellátmányaiban. A 70 éven aluli nyugdíjasok a rendszeres ki­egészítésen (két százalék, minimum 120 forint) kívül 210 forint kiegé­szítést kapnak. A családi pótlék gyermekenként 400 forinttal, a há­rom éven aluliaknál és néhány más kategóriában 500 forinttal, a gyer­mekgondozási segély 330 forinttal, az ösztöndíjak 210 forinttal emel­kednek. 4000-ről 6000 forintra nő az anyasági segély. A gyermekgondo­zási díjat a gyermek kétéves koráig terjesztik ki. Differenciált mérték­ben emelkednek más, fix összegű társadalombiztosítási ellátások és szociális segélyek is. A személyi jö­vedelemadó bevezetése miatt vál­toznak egyes ellátások (például a táppénz) megállapításának szabá­lyai. A fogyasztói árszínvonal mintegy 15 százalékkal növekedhet. Az ál­talános forgalmi adó bevezetésekor jelentősen csökkenteni kell a fo­gyasztói ártámogatásokat. Az átlagosat meghaladóan, jelen­tősen drágulnak többek között a gyermekcikkek, a lakásberuházás és -karbantartás költségei, a tej és tej­termékek. A felnőttruházati cikkek, sportszerek és néhány más termék ára az év elején csökken. Az egyes társadalmi rétegek árindexe nem szóródik jelentősen: az átlagosnál kismértékben magasabb az árnöve­kedés hatása a városi, valamint a munkás- és szellemi háztartásokban, alacsonyabb a községi, valamint a paraszti és nyugdíjasháztartások­ban. A bevezetett kamatprémiumon kí­vül egyéb eszközök, ezek keretében új értékpapírok kibocsátása is elő­segíti, hogy a lakosság megtakarí­tási hajlandósága ne csökkenjen. Az alapvető fogyasztási javakból, rendszeresen vásárolt termékekből jó árukínálatot, kiegyensúlyozott, za­vartalan piaci helyzetet kell bizto­sítani; más termékekből is helyre kell állítani a kereslet-kínálati egyensúlyt, a jelentősebb átmeneti hiányokat meg kell szüntetni, illet­ve meg kell előzni. A kínálat javí­tását elsősorban a hazai termelésre és a rubelelszámolású behozatal nö­velésére kell alapozni. A termelés és a kereskedelem szorosabb együtt­működésével szükséges felkészülni a Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A rubelelszámolású áruforgalom az egyensúlyi követelmények figye­lembevételével járul hozzá a gazda­ság fejlődéséhez. Aktív piaci mun­kával, gazdaságszervezési intézkedé­sekkel törekedni kell a belföldi fize­tőképes keresletet kielégítő termé­kek importjának jelentős bővítésére. A kivitel a behozatallal összehan­goltan, de annál kisebb ütemben növekedhet. A KGST-tagországok­kal folytatott gazdasági együttmű­ködés korszerűbb formáinak segít­ségével, a vállalatok közötti közvet­len kapcsolatok fejlesztésével ki kell használni az együttműködésből ere­dő kölcsönös előnyöket. A konvertibilis elszámolású kivi­telt elsősorban a feldolgozóipari és agrártermékek körében szükséges dinamikusan növelni. A fejlett tő­kés országokkal folytatott kereske­delemben aktív külpiaci munkával, a változó igényekhez történő rugal­mas alkalmazkodással el kell érni piaci pozícióink megtartását, illetve további erősítését. Nő a kivitel a fejlődő országokba is. Ugyanakkor a leggazdaságtalanabb devizakiter­melésű termékek kivitele visszaszo­rul. A külgazdasági egyensúlyi köve­telményeknek megfelelően a beho­zatal mérséklődik. Ehhez az import­termékek gazdaságos hazai termelés­sel történő kiváltása is hozzájárul. A termelés technikai-technológiai korszerűsítését, az exportképes ka­pacitások bővítését szolgáló gépbe­szerzés előnyben részesül. El kell mélyíteni a külföldi cé­gekkel folytatott kooperációs kap­csolatokat. A külföldi működőtőke nagyobb mértékű beáramlása érde­kében érdemben javítani szükséges a szervező tevékenységet és a kül­földi tájékoztató munkát. Az idegenforgalomban hatékony piacszervező munkával, rugalmas üzlet- és árpolitikával, a fogadási feltételek és a szolgáltatások színvo­nalának emelésével, a kínálat diffe­renciálásával a konvertibilis elszá­molású idegenforgalmi bevételek erő­teljes növekedését kell megalapozni. A rubelelszámolású idegenforgalom területén az áruforgalommal össze­hangolt aktívumot kell elérni. Az idegenforgalmi kapacitások bővítése érdekében külföldi források bevoná­sára is sor kerül. Az utazási feltéte­lek könnyítésével összefüggésben megfelelő intézkedésekkel és a szol­gáltatások fejlesztésével fel kell ké­szülni a magyar lakosok gyakoribb kiutazásaira. A terv megvalósítását szolgáló eszközrendszer, a gazdasági mechanizmus korszerűsítése Az 1988. évi fő gazdaságpolitikai célok megvalósítása, különösen a termelési szerkezet átalakításának gyorsítása és az egyensúlyi követel­mények alátámasztása érdekében a gazdaságirányításban jelentős válto­zásokra kerül sor. Átalakulnak a gazdaságirányítási rendszer, ezen be­lül a gazdasági szabályozás megha­tározó jelentőségű elemei. Korszerűsödik a termelői árrend­szer. A termelői árszínvonal emel­kedése — az év eleji ármérséklődé­sek és évközi árváltozások együttes hatásaként — az anyagi ágakban nem haladja meg a három százalé­kot, ezen belül az iparban a 2,5 szá­zalékot. Az illetékes állami szervek rendszeresen ellenőrizni fogják, hogy a gazdálkodó szervezetek az új adó­rendszer bevezetésekor a termelői ár­­változásokat az előírásoknak megfe­lelően hajtják-e végre, betartják-e a szabályozóváltozások miatti átme­neti korlátozásokat. Ezek feloldása után is megfelelő eszközökkel gon­doskodni fognak az áralakulás ter­vezett keretek között tartásáról, töb­bek között az újonnan bevezetendő árkonzultációs rendszer segítségével. A bankrendszer tevékenységének kibontakozása révén és a társadalmi tőkeáramlást elősegítő eszközök szé­­les körű alkalmazásával növekszik a monetáris irányítás szerepe. A jegybanki politika, a refinanszíro­zási gyakorlat, az állami bankfel­ügyelet hozzájárul a terv céljainak megvalósulását elősegítő hitelezési gyakorlathoz, a pénzügyi egyensúly javításához. Követelmény, hogy a kereskedel­mi bankok olyan, jövedelmezőségi megfontolásokon alapuló, a megta­karítások fokozására támaszkodó ru­galmas üzletpolitikát folytassanak, amely elősegíti a termelés export­­orientált fejlesztését, a termelési szerkezet gyorsabb korszerűsítését, a gazdaságtalan tevékenységek vissza­szorítását. Az aktív bankpolitika kibontako­zása érdekében folytatódik a keres­kedelmi bankok tevékenységét át­menetileg korlátozó kötöttségek ol­dása. Megkezdődik a lakossági és vál­lalati bankműveletek szétválasztásá­nak megszüntetése. Fokozatosan ki­épül az egységes pénzügyi informá­ciós és ellenőrzési rendszer. Az ér­tékpapírpiac működése szélesedik. A vállalati és a lakossági adórend­szer reformja, a vállalati jövedelem­szabályozás tartós, a forrásokat ösz­­szességében szabályozó, a vállalati vagyon növelésében való érdekeltsé­get fokozó elemei és normativitásá­­nak erősödése is elősegíti a gazdál­kodó szervezetek teljesítmények sze­rinti differenciálódásának fokozódá­sát. Bevezetésre kerül az általános for­galmi, a vállalkozói és a személyi

Next