Népszabadság, 1989. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-28 / 229. szám
6 PLAKÁT ízléstelen, sőt feleimet keltő plakátok tűntek fel tegnapelőtt reggel Szombathely belvárosában. A Fiatal Demokraták Szövetsége, a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége aláírásával megjelent, kézzel írott falragaszok tüntetésre szólítják fel a polgárokat, a munkásőrség feloszlatását követelve. A demonstráció színhelyéül a Berzsenyi teret választották, ahol az MSZMP és a megyei tanács székháza is van. A felhívás mellett megjelent — aláírás nélkül — egy másik is, amelynek egyes betűit akasztófává és keresztté alakították át. Ezek után felmerül a kérdés: ki kinek a létét veszélyezteti, és ki akadályozza a békés átalakulást, minthogy ez is olvasható a plakátokon. Emlékeztetőül: a háromoldalú középszintű politikai tárgyalásokon ugyanis megállapodás született a munkásőrségről is. Eszerint annak létszámát csökkentik, fegyveres gyakorlatait megszüntetik, és teljes fegyverzetét a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alá helyezik. A továbbiakban külön szakértői bizottság foglalkozik a munkásőrség átalakításával. Ez a plakát tehát nem igazán szerencsés. Sportnyelven szólva: öngól! Győre Zoltán Új exporttámogató pályázat Szövetkezeti vezetőiknek és kisválllalnkozák®ak ismertették szerdán a Kereskedelmi Miinisztérium, a Vállalkozók Országos Szövetsége és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság képviselői az új vállalkozásélénkítő, export- és műszaki fejlesztésekhez kapcsolódó pályázati rendszer részleteit. Elmondották, az új pályázati rendszerben minden olyan vállalkozás részt vehet, amely vállalkozási nyereségadót fizet, az egyszemélyes kft.-ktől kezdve egészen a magánvállalatokig. A pályázatokat exportcélú fejlesztések, műszaki, és vállalkozásélénkítő fejlesztések ösztönzésére, illetve támogatására lehet benyújtani. A legfőbb feltétel, hogy az egyes vállalkozások a konvertibilis elszámolású piacon jövedelmezően értékesíthető árukat állítsanak elő. Újdonság, hogy az exportálók és a beszállító cégek vagy magánvállalkozóik közösen is benyújthatnak pályázatokat. A pályázati rendszerben rövidebb távú, kifejezetten exportválkozás támogatására, illetve hosszabb távú műszaki fejlesztésre egyaránt pénzhez juthatnak a vállalkozóik. Feltétel, hogy a beruházás ráfordításai a termékeik (szolgáltatások) értékesítéséből származó ötévi nettó devizahozamból megtérüljenek. A pályázati rendszerben az OMFB közvetlenül mintegy 200 millió forint kölcsönt nyújt majd a különböző fejlesztésekhez, de ez az összeg a kereskedelmi bankok bevonásával körülbelül 600—650 millió forintra is nőhet. (MTI) JÖVŐRE MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁS LESZ Kevesebb búzát és kukoricát vetnek Jövőre ismét megrendezik a Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kiállítást és Vásárt — erről tájékoztatták a tegnapi sajtófórum részvevőit a MÉM-ben. Nem „pántlikás” kiállításra gondolnak, hanem olyan találkozóra, ahol egymásra találhatnak külföldi és magyar üzemek, kisvállalkozók — mondta Papócsi László miniszterhelyettes. Megjegyezte, hogy jelenleg meglehetősen agrárellenes hangulat uralkodik az országban, de bízik benne, hogy a mezőgazdaság eredményeinek bemutatása, a gondok őszinte feltárása, a jövő útjának keresése találkozik a vásárlátogatók szimpátiájával. A kiállítás jellegében eltér majd az eddigiektől. Ez részint anyagi kényszerből, részint a változtatás szükségességének felismeréséből fakad. A vásáron a vállalkozás jelleg dominál majd, s ez részben pótolja a szűkös pénzügyi forrásokat. A sajtófórumon szó volt az őszi mezőgazdasági munkákról, amelyek a minisztérium szakértői szerint „rendben folynak”. Azt azonban, hogy a jövedelmezőség körül koránt sincs minden, rendben, jól érzékelteti a következő néhány adat. Az idén a búza 5240 kilogrammos, a kukorica 6500 kilogrammos — kimagaslóan jó — hektáronkénti átlagtermést adott. Az előbbi vetésterületét mégis 40 ezer, az utóbbiét 60 ezer hektárral csökkentik a gazdaságok. S. B. Döntés és információ a többpártrendszerben A többpártrendszeri döntéshozatali munka és az információ kapcsolatáról tartott előadást Olof Ruin, a stockholmi egyetem politikatudományok tanszékének professzora szerdán az Országos Műszaki Információs Központban. A svéd professzor egyebek között elmondta, hogy többpártrendszerben a kormány mellett a parlament is kialakítja saját információs hálózatát. Ennek gerincét főként azok a szakértői bizottságok alkotják, amelyek egy-egy probléma megvizsgálására alakulnak a parlamenti pártok képviselőiből. Ezenkívül mind a kormány, mind pedig a parlamentben képviselt pártok igénybe veszik a decentralizált információs szervezetek — mint amilyen Magyarországon az OMIKK — szolgáltatásait, hogy független forrásból származó adathoz jussanak egy-egy vitatott kérdéssel kapcsolatban, s hogy így segítsék elő a döntéshozatalt. (MTI) Együnk „külföldiül” Együnk grúzul! Vagy japánul, kínaiul, szlovákul... Nem kell hozzá hosszú útra kelni; az országban — de elsősorban a fővárosban — sorra nyílnak a különböző nemzeti ízeket feltálaló éttermek. A HungarHotels működteti például a nemrég átadott Marco Polo olasz vendéglőt, s most országos hálózatot kíván kiépíteni az osztrák Wiener Wald céggel közösen. A könnyű ételeket szervírozó WW elsősorban az utazók szolgálatára specializálódott. Többnyire az autópályák mellé települt, de találkozhatunk éttermeivel a belvárosokban is. Magyarországon is szeretnének megjelenni — a HungarHotels jelenleg a hazai termelési hátteret keresi az osztrák—magyar közös vállalkozáshoz. Hasonlóképp a gyorsétkeztetést szolgáló üzlethálózatát kívánja bővíteni a Pannónia Szálloda- és Vendéglátó-ipari Vállalat. Egy amerikai céggel tárgyal, hogy a főváros forgalmas pontjain levő üzleteit ennek megfelelően átalakítsa. Előrehaladott tárgyalások folynak egy dél-ázsiai étterem létrehozásáról is, hiszen a jól menő Szecsuári étterem tanúsította, hogy van rá kereslet. A Taverna Vendéglátó Vállalat francia, kínai, olasz, német, osztrák, kubai, szlovák és szerb vendéglői mellé most egy indiai nyitását tervezi. De aki konyhai világjárásra indul a fővárosban, megkóstolhatja a grúz, a cseh, a japán szakácsok remekeit is. — Pontos címekkel a Tourinform szolgál. A. A. NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP 1989. szeptember 28., csütörtök Az uránbánya bezár, a dolgozók végkielégítést kapnak Egymilliárdos mentőcsomag a hárommilliárdos dotáció elkerülésére Az Ipari Minisztérium tanácstermténeik tárlóiba® csipkefüggönyök, skozmetikumok és műanyag termékek reprezentálják a magyaripart: uránkomcenikát úrnőt nem állítottak ki. Pedig erről atermékről és a Mecseki Ércbányák Vállalat több mint hétezer dolgozójának sorsáról volt szó a szerdai sajtóértekezleten.. Horváth Ferenc ipari miniszter és Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke azért hívták összea -sajtó képviselőit, hogy ismertessék a bányabezárássalkapcsolatos intézkedéseket, a múlt heti kormányhatározatot. A miniszteri tájékoztatóból kiderült,hogy az uránbánya már vagy kilenc éve veszteséges. Atámogatás az elmúlt két évben hárommilliárd forint körül volt,az idén — atevékenység visszafogásával — már ez alá akarnak kerülni. Ahelyzetet jellemzi, hogy amíg az uránércből származó évi árbevétel 1milliárd forint, addig csupán a bérköltség tavaly meghaladta az 1,2 milliárdot. A termelést be kell tehát állítani, ám azt csak fokozatosan ,mindenekelőtt a környezet védelmét figyelembe véve kell véghezvinni. Ezért először a kutatás, a feltárás szűnik meg, majd egy részt „eleművelnek”, s 1990 vége után kezdődhet a tulajdonképpeni bányaibezárás. A tájékoztatón talán a legtöbb szó az ércbányászok elhelyezéséről esett. A csökkentés nem csak a Mecseki Szénbánya Vállalat dolgozóit érinti, de a Bányászati Aknamélyítő Vállalatnak az uránbányászkodásibai foglalkoztatott szakembereit is. Mint Halmos Csaba elmondotta: a kormány a gondok megoldására egymilliárd forintot szán. Ebből 500 milliót újmunkahelyeik létesítésére fordítanak, s a pénz másik fele jutaz egyénigondok megoldására. Ennek egyik fontos eszköze egy regionális átképző központ létrehozása, a munkaerő-szolgálati rendszer megerősítése. Az eddigi támogatásokon kívül (átképzési támogatás, közhasznú foglalkoztatás, újrakezdők vállalkozói kölcsöne stb.) más eszközöket is alkalmazni fognak. Ilyen a végkielégítés. Ennek összegét egyedileg állapítják meg, maximum az átlagbér tizennyolcszorosa lehet. Könnyítik a korengedményes nyugdíjazást, az uránbányászok igénybe vehetik a szénbányászoknál érvényes nyugdíjkedvezményeket. A támogatás kiterjed a lakáshitelek törlesztésére, s áttelepülési támogatást is adnak. Mindezek a kedvezmények az aknamélyítő vállalat dolgozóit is megilletik. A tájékoztatón elhangzott, hogy akormányzatnemkíván közvetlen irányítással, kormánybiztost felküldve beavatkozni a probléma megoldásába. Az ügyekethelyibe®, a megalakulandó regiionáls- egyeztető fórum rendezi majd. A vállalkozás példaértékű: a MÉV most 7100 dolgozót foglalkoztat, de leépítés lesz a mecseki szénbányáknál is. Ráadásul, mivel a magas fizetésű emberek családtagjai közül eddiig soka® nem dolgoztak, az újhelyzetbe® közülük is jó néhány keres majd munkahelyet. A térségben további megoldandó gond a pályakezdők elhelyezése. Nincs összefüggés a paksi erőmű fűtőelem-szállításai és a magyar urán között, hiszen a szovjetekre ,rájuk dőlnek az uránkészletek” — mondta még el Horváth Ferenc. Az operáció elkerülhetetlen és nem lehet vele késlekedni — derült ki a tájékoztatón. A késlekedés eddig isrengeteg kárt okozott. A közvélemény pedig most meglepődve értesülhet, hogy a titokzatos magyar után már majd’ tíz éve ráfizetést termel. Miklós Gábor A nyirádi bánya megszűnése után felfrissül a Hévízi-tó Sajtótájékoztató Tapolcán Átalakul a vidék felszíni vízrendszere a nyirádi bauxitbánya bezárása után. Az eddig a bányából kiemelt óriási menynyiségű vízből táplálkozó források, patakok elapadnak, viszont öt-hat éven belül újjáélednek a régi, éppen a bányászkodás hatására eltűnt vízfolyások. Erről tájékoztatta többek között az érintetteket és a sajtó képviselőit szerdán Tapolcán Szabó Mátyás, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Igazgatóság vezetője. A továbbiakban kiderült az is, hogy a bánya bezárásának, e sok szempontból szükséges intézkedésnek, nem a bauxitbánya az egyetlen károsultja. Számos olyan gazdaság is megsínyli, amely már berendezkedett a bányászkodás következtében keletkezett új vízfolyások hasznosítására — például azzal, hogy halastavakat alakított ki. Egyértelmű azonban, hogy e kár kisebb a bánya bezárásából származó haszonnál, hiszen a bányászat folytatása olyan egyedülálló nemzeti értékek létét veszélyeztette volna, mint amilyen a Hévízi-tó. A Minisztertanács bányabezárásra vonatkozó határozatát a lehető legfegyelmezettebben igyekeznek végrehajtani. Arra törekednek, hogy amennyire csak lehet, elkerüljék az újabb károkat. Mindenképpen gondoskodnak arról, hogy a bányából kiemelt karsztvízre épült ivóvízrendszer zavartalanul működjön tovább, hiszen nem kevesebb, mint 350 ezer ember ellátásáról van szó. Garantálják azt is, hogy a bezárt bányából semminemű szenynyezés nem jut az ivóvízrendszerbe. Ezért a már kitakarított bányajáratokat rendszeresen kimossák, s új kutakból nyert vízzel még éveken át újra és újra kiöblítik. A tájékoztatón elmondták azt is, hogy a bánya bezárásának előkészületei megfelelő ütemben haladnak. A kormány döntésének megfelelően a jövő év közepén befejezik a termelést és a következő év végére a bányászati vízkiemelést is Nyirádon. Ezt követően olyan gyors regenerálódási folyamatra számítanak, amelynek kedvező hatása már néhány éven belül érezhető lesz a Hévízi-tónál. Nemcsak vízhozamának növekedését várják ettől, hanem azt is biztosra veszik, hogy visszanyeri és megőrzi biológiai értékeit. (MTI) Békés szándékú demonstráció? A Munkásőrség szóvivőjének reagálása a testület elleni támadásokra A Munkásőrség működése kezdettől fogva állami jogszabályoko®, törvényeken nyugszik — mondta Borzák Lajos, a Munkásőrség szóvivője. E kijelentésével reagált azokra a véleményeikre, amelyeket az SZDSZ és a Fidesz nevében hangoztatott Szász István, az SZDSZ-s tanács tagja és Lévay Levente, az SZDSZ kispesti szervezetének ügyvivője a Munkásőrség ellen tervezett tüntetésük kapcsán, a Magyar Távirati Irodának adott nyilatkozatukban. Borzák Lajos véleménye szerint elfogadhatatlan kijelentéseketis tettek, amelyek vagy tájékozatlanságból, vagy szándékosságból eredő valótlanságok, ferdítések. Állításuk szerint például „a Munkásőrség nem része a törvényes felügyelettel rendelkező fegyveres erőknek” — idézte a szóvivő a megjelent nyilatkozatot. Ezzel szemben az az igazság — mondta Borzák Lajos —, hogy a Munkásőrséget az Elnöki Tanács 1957. évi XIII. számú törvényerejű rendelete hívta életre, s ezt emelte törvényerőre az Országgyűlés 1957. május 9-én. A testület jelenlegi tevékenységét a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény, valamint az előző jogszabályok felhatalmazása alapján kiadott 49/1978-as számú kormányrendelet szabályozza — tájékoztatott a szóvivő. Éppen ezért szerinte az SZDSZ és a Fidesz ezzel öszszefüggő állítása alaptalan. Az a nézet sem fogadható el Borzák Lajos szerint, hogy a Munkásőrség „az uralkodó párt magánhadserege”. Mint elmondta: a szervezet már közismerten a Minisztertanács irányításával működik. A munkásőrök között nemcsak az MSZMP, hanem az MDF, az SZDSZ, az MSZDP, a Független Magyar Demokrata Párt, a Független Kisgazdapárt és más szervezetek tagjai, továbbá pártonkívüliek is szolgálnak. A munkásőrök egyetlen szervezettől és állampolgártól sem vitatják el azt a jogukat, hogy véleményt formáljanak a testületről — hangoztatta a szóvivő, ugyanakkor kijelentette: atestülethez érkező információk szerint megütközést kelt az állampolgárokban, hogy a demonstráció előkészítői az utóbbi napokban több helyen gyalázkodó, uszító hangnemben szervezik fellépésüket. Gyöngyösön például az SZDSZ, a Fidesz és a Kisgazdapárt helyi szervezetei által aláírt röplapokon azzal becsmérlik a Munkásőrséget, hogy „pufajkás gyilkosokból, ávós pribékekből verbuválódtak, akik vállalták hazájuk elárulását...”, és hozzájuk „csatlakoztak elbutított munkások, megtévesztett fiatalok és karrierista funkcionáriusok”. A szóvivő ezzel kapcsolatban kijelentette: megalakulásakor is és ma is nagyüzemi fizikai munkások alkották a többséget. Arányuk ma 66 százalék, az állomány 18 százaléka pedig értelmiségi. Hasonló hangnemű fellépést tapasztaltak Sopronban is, ahol a tüntetés egyik szervezőjétől elhangzott: „Most nem elszámolunk, hanem leszámolunk ezekkel.” Más városokból is érkeztek jelzések arról, hogy a munkásőröket fenyegetik és sértegetik. Mindezek ellentmondani látszanak a tüntetést meghirdető szervezetek deklarációiban hangoztatott békés szándékoknak — fejezte be nyilatkozatát Borzák Lajos. (MTI) Végső búcsú Szaffai Saroltától Hozzátartozói, barátai, tisztelői szerdán, a Kalocsai temetőben vettek végső búcsút Raffai Sarolta József Attiladíjas írótól, az Országgyűlés egyikori alelnökétől, a Petőfi Irodalmi Múzeum nyugalmazott főigazgatójától. A hosszan tartó, súlyos betegség után, életének ötvenkeilencedik évébe® elhunyt alkotótárstól a Magyar Írók Szövetsége és a „Hetek” írócsoportja nevébe® Bella Istvánköltő búcsúzott. A szűkebb hazájába® is közimegbecsülésnek örvendő Raffai Saroltától Kalocsa és környéke nevében Bamdlai Sándor nyugdíjas tanár köszönt el. Az egyházi szertartást Kovács Géza érseki helynök végezte. (MTI) RÉGI MEDERBEN Falugyűlés Dunakilitin (Megyei tudósítónktól.) Tegnapelőtt falugyűlésre hívta össze a tanács Dunakiliti népét. Azt ígérték a meghívóban, hogy Szántó Miklós, az Oviber vezérigazgatója és Varga Miklós államtitkár válaszol a lakosság kérdéseire. A lakosság eljött. Szántó Miklós és Varga Miklós nem. A falugyűlést ennek ellenére megtartották. A bősi vízierőmű, a dunakiliti víztározó és duzzasztómű hatásairól más szakemberek beszéltek. A sajtó kioktatására ezúttal a község tanácselnöke vállalkozott. Figyelmeztette az újságírókat, hogy ne vezessék félre a közvéleményt. Úgy látszik azonban, hogy a helyi közvélemény notóriusan „félre van vezetve”. Ugyanis sehogy sem akarták elfogadni az ezerszer elismételt, unalmasan és bonyolultan tálalt sematikus válaszokat. Ahogy múltak az órák, úgy fokozódott az emberek tehetetlen keserűsége. Néhányan fájdalmas vallomásban jajdultak fel a Dunáért. Az öreg Duna hallgatott. Bánatosan folyt, egyelőre még a régi medrében ... H. F. Sajtószolgálati hírek Az Országos Sajtószolgálat jelenti: A Magyar Tudományos Akadémia biológiai tudományok osztálya antropológiai bizottsága nyilatkozatban közli, hogy szeptember 27-i ülésén megvitatta a barguzini Petőfi-kutatással kapcsolatos kérdéseket. Megállapították, hogy az eddig rendelkezésre álló adatokból nem lehet megbízható tudományos értékű következtetést levonni. A nyilatkozatban tiltakoznak dr. Kiszely István kijelentései ellen, amelyek a Magyar Televízió 2-es csatornáján hangzottak el szeptember 24-én, és tudományosan minősített szakemberek hitelét, becsületét, személyiségét sértik. Az Országos Petőfi Sándor Társaság elnöksége a barguzini kutatásokkal kapcsolatos indulatos vitákat méltatlannak tartja a költő emlékéhez. Fontosnak tartják, hogy a további tudományos vizsgálatok anyagi fedezetét a magyar állam vállalja fel. A Vesebetegek Országos Egyesülete kéri, hogy a magyar társadalom segítőkész tagjai adjanak támogatást a Magyar Vesebetegek Alapítvány javára. A támogatás ügyében kereshető Ádám Edit a 15-T2-012 telefonszámon. A Független Jogász Fórum Választmánya közli, hogy szeptember 29-én tanácskozást rendez. A téma a nemzeti vagyon szétdarabolása elleni védekezés lesz. A fórumra meghívták dr. Martonyi János kormánybiztost, aki a kormány részére kidolgozott javaslatról ad tájékoztatást. A Magyar Úttörő Szövetség Országos Tanácsa alapítványt nyitott társadalmi, gazdálkodó szervezetek, valamint egyének számára. Az alapítvánnyal a gyermekek táborozását kívánják segíteni. A Szombathelyi Színházalapító Társaság célja, hogy színházi élet létrehozásával járuljon hozzá Vas megye felemelkedéséhez. E cél érdekében társadalmi összefogást igényelnek. A nagy átverés i haszon megint a szomszédba vándorol. A Magyar Nemzeti Banknak az utazási csekk diktatórikus bevezetésével sikerült úgy megcsonkítania a turistaellátmány összegét, hogy abból külföldi, főként osztrák bankok profitálnak. A magyar bank mégis jól jár, igen-igen jól. Leplezi, hogy nincs elég valuta a pénztárban, meghitelezteti magát külföldi bankokkal, és megtakarítja a készpénz beszerzésének, őrzésének, tárolásának, szállításának költségeit. A turista viszont pórul jár. Utazik zsebében a csekkel, s azt hiszi, annyi pénze van, amennyit azon feltüntettek. Ausztriában azután kiderül: szó sincs róla! A kis címletű csekk például 10—15 százalékkal kevesebbet ér a névértékénél, holott annyi forintot fizetett érte, amennyi — az MNB árfolyama szerint — a teljes valutaösszegért jár. Az utas így arra a következtetésre juthat, hogy az MNB nemcsak megcsonkította valutakeretét, hanem a hivatalos árfolyamnál drágábban juttatta a schillinghez. Az utazási csekk bevezetésének tapasztalatai megdöbbentőek. A döbbenetet nem anynyira a tények, mint inkább azok elhallgatása okozza. Hiszen az MNB szeptember 15-i sajtótájékoztatóján mindenkit megnyugtattak: az utast nem éri kár a csekk használatával, ellenkezőleg. Még ha más valutanemben veszi is fel külföldön a pénzt, mint amire a csekk szól, legfeljebb konverziós költséget fizet, ami alacsonyabb a készpénz átváltásakor szokásos költségnél. Ugyanezt hirdetik azok a szórólapok is, amelyeken az OTP-fiókokban tájékoztatják az utasokat a csekk használatáról. Lehetséges, hogy amikor ez elhangzott és kinyomtattatott, akkor az MNB illetékesei nem tudták azt, amit ma tudnak? Mert ma nem tagadják, hogy az 50 márkás csekk beváltásakor az osztrák bankok 56 schillinget számítanak fel, ami sokszorosa a szokásos konverziós költségnek. Vajon miért kellett a közvéleményt félrevezetni? Miért kellett a tényeket a sajtótájékoztatón eltussolni? Úgy látszik, a Magyar Nemzeti Bank jobban tud vigyázni a pénzére, mint a jó hírére. Faragó József—Gál Zsuzsa