Népszabadság, 1989. december (47. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-20 / 301. szám
6 AZ MSZP BUDAPESTI ÉRTEKEZLETÉNEK JAVASLATA Függesszék fel a pártkapcsolatokat az RKP-val Nyers Rezső éjszakai felszólalása, az elnökség megválasztása, folytatás a jövő héten A hajnalig tartó budapesti MSZP-küldöttértekezlet politikai vitájában több sarkalatos vitapont megfogalmazódott. Többek között szóba került, hogy a Magyar Szocialista Párt sajátos köztes pozícióban van, se nem kormánypárt, se nem valóságos ellenzéki párt. Ez azonban senkit nem hatalmaz fel arra — emelték ki a hozzászólók —, hogy útszéli módon szidja a kormányt. Éjjel negyed tizenkettőkor emelkedett szólásra Nyers Rezső, a párt elnöke. Rövid, ám lényegretörő hozzászólásában több, a tagságot élénken foglalkoztató vitakérdést érintett. Megelégedéssel nyugtázta, hogy létrejött a párt szervezete. A párt belső életéről szólva kiemelte: a reformokért folyó harc nem egyszeri aktus, hanem hosszabb folyamat. Kifejtette, hogy szükségtelen ragaszkodni a hatalomhoz, sőt, tiszta pártszempontból jó lenne néhány évig ellenzékben tevékenykedni. Nemzetiérdekből azonban rákényszerülhetünk, hogy baloldali és szocialista jellegünket érvényesítsük a kormányzásban — mondotta. Jóllehet a jelenlegi már nem egészen a mi kormányunk, meghatározó emberei azonban a mieink. Bizonyos témákban elkülönülhet a párt és a kormány véleménye. Nyers Rezső példaként említette a jövő évi költségvetést, amit az MSZP elfogadott, a lakáskoncepción azonban „összeakasztották a bajuszukat”. E témában vélhetően olyan módosítást sikerült azonban kicsikarni, amelyik a lakosság terheit kevésbé növeli, s egyúttal kiegyezési lehetőséget kínál. A nemzetközi pénzügyi szervezetek címére elhangzott bírálatokra reagálva rámutatott, hogy azok ajánlásainak szakszerűsége nem vonható kétségbe, viszont programjukat nem lehet változtatás nélkül elfogadni. A nemzeti adottságokhoz igazodó módosítás nélkül ez olyan kihatással lenne, amibe a társadalom belerokkanna. Nélkülözhetetlen tehát, hogy ezeket a pénzügyi ajánlásokat a kormány és a mögötte álló politikai erő korrigálja. A küldöttértekezleten több hozzászólásban is érintett viszonyt az MSZMP-hez úgy értékelte, hogy kísért az illúzió, miszerint nagy tömegpártban kell gondolkodni, holott egy ilyen párt kis szavazótáborral járhat. Ez utóbbi lehet a sorsa az MSZMP-nek. A szocialista párt új arcok felvonultatásával, pozícióba emelésükkel is erősítheti hitelét. A jól működő, élénkítő, koncepcióteremtő áramlatok erőforrást jelentenek, a pozícióharc megjelenése azonban veszélyezteti a pártépítés folyamatát, s abból csak a konkurencia profitálhat. A párt ma még semmiképpen sincs a szövetségkötés állapotában — szögezte le a párt elnöke. Egyelőre a szövetkezetekkel, a szakszervezetekkel és a munkástanácsokkal kereshetik a közvetlen kapcsolatot. Az MSZP szocialista mivoltát először és elsősorban saját magának, a magyar társadalomnak, majd a külföldnek kell bizonyítania. A politikai élet rostálja a különböző szervezeteket, s az események megmutatják, hogy kik folytatnak baloldali politikát. Ne az MSZMP-hez viszonyítsuk magunkat, hívott fel Nyers Rezső, viszont az is felesleges, hogy össztüzet zúdítsunk rájuk, s ezzel fontosságukat növeljük. Jóllehet, az MSZMP kongresszusa még tanulmányozásra vár, kétségtelen, hogy e szervezetben is van baloldali szín, s elsősorban a reformkommunista áramlat állhat közelebb az MSZP-hez. Ennek ellenére bármiféle szövetséges elképzelést korainak ítélt. Mindenképpen elhatárolódásra ad okot az októberi kongresszus döntéseinek, demokratizmusának ismételt kétségbevonása. A nemzetközi helyzetre kitérve a reformgondolat térhódítását emelte ki Közép-Európában. Nyers Rezső támogatásáról biztosította a pártértekezlet azon kívánságát, hogy Tőkés László üldöztetésére és a temesvári fegyveres beavatkozásra is figyelemmel, az MSZP szakítsa meg kapcsolatát a Román Kommunista Párttal. Az együttműködés szüneteltetése, felfüggesztése mellett állt ki. Hozzászólását követően a küldöttértekezlet e témában nyilatkozatot fogadott el. Eszerint: az MSZP budapesti pártértekezlete — a XV. kerületi küldöttcsoport javaslatára — mélységes felháborodását fejezi ki és tiltakozik a Tőkés László temesvári lelkész elleni intézkedések miatt. Az alapvető emberi jogaikért fellépő állampolgárok elleni és a Román Szocialista Köztársaság alkotmányával is ellentétes brutális rendőri önkényt elítéli. Egyúttal támogatásukról biztosítják a román népet, a romániai magyar és más kisebbségeket, a Román Szocialista Köztársaság diktatúraellenes erőit a demokráciáért, a társadalmi haladásért folytatott harcukban. A Romániában kialakult helyzetre tekintettel a budapesti pártértekezlet javasolja, hogy az országos elnökség függessze fel pártközi kapcsolatainkat a Román Kommunista Párttal. A késői időpontra tekintettel a küldöttek nem zárták le a politikai helyzetértékelésről, illetve a főváros választási programjáról folyó vitát, hanem megállapodtak, hogy tanácskozásukat a jövő héten folytatják. Hajnalra megválasztották a fővárosi pártélet vezetőit. A budapesti pártszervezet elnöke Katona Béla lett, elnökhelyettesek: Gönci János és Szabó Lajos Mátyás. Az elnökség tagjai: Böjte József, P. Szűcs Julianna, Tőkei Ferenc, Zentai Gábor, Ágh Attila, dr. Sziklai László, Zahumenszki Judit, továbbá a Fővárosi Tanács majdani szocialista frakciójának delegáltja. Az egyeztetőbizottság elnökévé Kádas Endrét választották. A pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke dr. Kiss Péter lett, tagjai pedig Balla Éva, dr. Hőrich Ferenc, dr. Mester László és Nagy András, K. K. Fütty Megpróbálom beleélni magam azoknak a szocialista párttagoknak a helyébe, akik hallgattak az MSZP budapesti szervezetének felhívására, és hétfő este elmentek a Hősök terére. Elmentek, mert fontosnak érezték, hogy ebben a szívet szorító pillanatban kifejezzék szolidaritásukat mindazokkal, aki a sötétség birodalmában szenvednek.. Nem a szocialisták kezdeményezték a békés felvonulást, de hogy nem állt tőlük messze a gondolat, azt az is bizonyítja: a rádió már déli híradásában sugározta a részvételre felszólító állásfoglalást. Azt, hogy a tömegben melyik pártot hányan képviselték, nem lehet tudni. De aki azt állítja, hogy ebben az esetben az a fontos, milyen ideológiai vagy politikai meggyőződésű emberek jelentek meg, az nem csupán téved, hanem súlyosan hibázik is. Megpróbálom magam beleképzelni azoknak a baloldali érzelmű felvonulóknak a helyébe, akiknek egyesek szerint inkább otthon kellett volna maradniuk. Akiknek pártját, a Magyar Szocialista Pártot egyesek kifütyülték, amikor neve a részvevők között elhangzott. Vajon mit éreztem volna ott, a helyszínen, ha még a hír olvastán is — nem tagadom — összezorult a gyomrom? Szégyent semmi esetre sem. Mert azok, akik egy minden demokratikus ember számára felemelő pillanatban így viselkednek, azok önmagukat szégyenítik meg. Bármilyen jelszavakat hangoztassanak is, bármilyen komolyan vegyék is önmagukat, nem értik, nem tudják, mi a demokrácia. Lehetnek fiatalok, lehetnek szabadok, lehetnek magyarok, lehetnek függetlenek, de nem demokraták. Vannak infantilis megnyilvánulások, amelyekre mi, a demokrácia igazi hívei nem fütyülhetünk. Horváth Gábor Egy hitelrontási ügy hullámai Előzetes vizsgálat a debreceni Kádár-ügyben (Megyei tudósítónktól.) Lapunk október 31-i számában tudósítottunk arról a sajtótájékoztatóról, amelyet dr. Papp Imre ezredes, Hajdú-Bihar megye új rendőrfőkapitánya tartott. Ezen szóba került dr. Kádár György, korábbi debreceni kapitányságvezető-helyettes ügye is, akinek a megyei menekültügyi alosztályvezetői beosztást kínáltak fel, ám azt ő nem kívánta elfogadni, hanem inkább leszerelt. Utána — amint azt november 30-án hírül adtuk — a volt rendőrtiszt bejelentette, hogy a tájékoztatón elhangzottak miatt — a Népszabadságban megjelentek és a debreceni városi tévében közreadottak alapján — a belügyminiszternél és a legfőbb ügyésznél feljelentette dr. Papp Imrét. A főkapitányi nyilatkozatot ugyanis az időközben kft.-t alapított Kádár György hitelrontásként értékelte. Az utóbb említett tudósításban arra is utaltunk, hogy a feljelentés olyasmit „idéz” lapunkból, amit mi le sem írtunk. Az ügy legújabb fejleménye, hogy tegnap Debrecenben járt dr. Imolya Imre, a Szegedi Katonai Ügyészség helyettes vezetője, aki elmondta: Kádár György említett feljelentése alapján egy hete kezdte el az előzetes vizsgálatot, amelyről körülbelül három hét múlva tud majd részletes információt adni. Ennek témája úgynevezett feljelentéskiegészítés, illetve különböző okiratok, például újságcikkek beszerzése. A feljelentőt érdemben nem tudta meghallgatni, mivel azkijelentette, hogy a legfőbb ügyészhez intézett beadványának elbírálásáig semmiféle hivatalos nyilatkozatot nem tesz. E beadvány azt kifogásolja, hogy az ügyben nem polgári, hanem katonai nyomozóhatóság jár el. A vizsgálat egyébként a katonai főügyészség döntése alapján került Szegedre, tekintettel arra, hogy Kádár György Debrecenben korábban katonai ügyész volt. R. T. J. NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP 1989. december 20., szerda Legyen sajtónk! (Munkatársunktól.) Ez volt a legfőbb kívánsága annak a mintegy 40 újságírónak és szerkesztőnek, aki kedd délután megjelent az MSZP sajtótagozatának soros összejövetelén, amelyen a budapesti pártszervezet elnöke. Annak az aggodalmuknak adtak hangot, hogy szűkül a baloldal publikációs bázisa, jószerével a Népszabadság tekinthető az egyetlen elérhető baloldali sajtóorgánumnak. Lapunk terjedelme azonban korlátozza befogadóképességünket. Sorra szűnnek meg a baloldali szellemiségű sajtótermékek. Ezen csak úgy lehet változtatni, ha a magyar szellemi baloldalt felvállalva, újabb lapok indulnak, melyek teret adnak a szocialista szellemiség, az európai baloldali publicisztikának. A választásokkal kapcsolatos konkrét teendőkre rátérve, a jelenlevők elsősorban azokat az akciókat hiányolták, amelyek publicitása révén a párt híveket szerezhet magának. Nem egyszerűen pártpolitikai agitációra hívtak fel, hanem annak bemutatására, hogy miért, mely célokat követve érdemes élni. Felvetődött egy sajtóiroda alakításának gondolata is. Többen szorgalmazták választási lapok indítását, melyek rövid terjedelemben közvetlenül szólnának egy-egy település, kerület lakosságához. Végül felhívták a figyelmet arra is, hogy a politikai élet szereplőinek jelentős része a baloldali erők ellen lép fel, ilyen helyzetben pedig nem szabad félni a konfrontálódástól. Védettek, mert kiszolgáltatottak Tegnap délelőtt a budapesti Kefe- és Seprűgyártó Vállalat központjában — ahol elsősorban világtalan és csökkentlátó emberek dolgoznak — tartotta meg első sajtótájékoztatóját a Védett Szervezetek Szövetsége. Köves Gábor, a vállalat igazgatója bevezetőjében az új közös célokért küzdő szövetségről elmondta, hogy egységbe kívánja fogni mindazon gazdálkodó szervezeteket és szociális foglalkoztatókat, melyek valamilyen formában — adókedvezmény, bérhozzájárulás — állami támogatást kapnak, és a jövőben is rászorulnak a költségvetésből nekik kiszakítható segítségre. Jelenleg hazánkban 58 ilyen gazdálkodóegység van, ezekből 23 célszövetkezet, 35 pedig szociális foglalkoztató. A Pénzügyminisztérium jelen levő képviselője elmondta, hogy manapság hárommilliárd forint az állami támogatás, ebből 700 milliót kapnak a szövetségbe tömörült szervezetek, 2,3 milliárdot pedig azok a vállalatok, amelyek rehabilitációs műhelyeket tartanak fenn, vagy csökkent munkaképességűeket alkalmaznak. Hozzátette azt is, hogy ez az összeg az ország nehéz gazdasági helyzete ellenére jövőre sem csökken, esetleg kismértékben emelkedik. A kormányzat tervei szerint 1991. január 1-jétől e cégek úgynevezett „nonprofit”vállalatokká alakulnak, ami azt jelenti, hogy vagy egyáltalán nem, vagy csak igen kevés adót fizetnek, nem adóztatják meg beruházásaikat, és a termékeikre nem teszik rá az áfát. A jelen levő gazdasági vezetők már a jövőre gondolva kérték a hatóságok képviselőit, hogy amennyiben lehetséges, bizonyos termékekre vagy azok egy részére adjanak a védett szervezeteknek gyártási monopóliumot, és hassanak oda, hogy a többszörösen jelen levő közvetítő kereskedelmet e vállalatok kiiktathassák. Felvetődött az is, hogy bizonyos minőségi, kézzel gyártott termékekből exportkontingenst is kaphatnának ezek a cégek. H. Z. Welcome A bécsi premier után Ausztria nagykövete, Franz Schmid és Bielek József, a Fővárosi Tanács elnöke kedden Budapesten is bemutatta az 1995-ös világkiállítás hírvivője, aWelcome címűkiadvány első számát a Fővárosi Tanács székházában. Mint Erdős Ákos, a Budapest—Bécs Világkiállítás Lap- és Könyvkiadó Kft. igazgatója elmondta: a Welcome Magazin információival, illusztrációival és olvasmányos írásaival hozzájárulhat ahhoz, hogy aközvélemény színvonalas híradásokban értesüljön azokról az erőfeszítésekről, amelyet a két ország tesz a közös rendezvény sikeréért. A Magyar Köztársaság és a Dán Királyság kormányának felhatalmazása alapján a két külügyminisztérium képviselői a napokban, tárgyalásokat folytattak Budapesten. A jó légkörű, sikeres megbeszélések eredményeként megállapodást kötöttek, amelynek alapján 1990. január 1-jétől a két ország között megszűnik a vízumkényszer a diplomata- és szolgálati útlevéllel rendelkezők számára. ■ Tudományos konferenciát rendeztek kedden a Politikai Főiskolán, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásának 45. évfordulója alkalmából. Utolsó ülését tartotta kedden a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, amely — mint ismeretes — 1989. december 31-ével megszűnik. A záróülésen részt vett Németh Miklós miniszterelnök. Ballai László, a KNEB elnöke elmondta, hogy a szervezet 32 éves fennállása alatt 20 ezer vizsgálatot végeztek, ezekben 660 ezer ellenőr vett részt, mintegy 220 ezer közérdekű bejelentést vizsgáltak ki. A népi ellenőrök közül ezentúl csak azok fognak tevékenykedni hasonló területen, akiknek a leendő számvevőszék biztosít munkát. A miniszterelnök köszönetet mondott a KNEB munkatársainak eddigi tevékenységükért, ezután kitüntetéseket adott át. Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök a kiemelkedő munkát végzetteknek a Magyar Köztársaság csillagrendjét adományozta. Ma: mozdonyvezetősztrájk (Folytatás az 1. oldalról.) Persze, hogyvalójában a sztrájknak milyen a hatása az országra, azt majd csak az idő döntheti el. Koszorús Ferenc, a vasutas-szakszervezet főtitkára az országgyűlési képviselőknek írt levelében mindenesetre felhívta a honatyák figyelmét arra, hogy a vasút összeomlásának megakadályozása, a vasutasok bérelmaradásának pótlása is elsőrendű fontosságú. A pedagógusokéhoz hasonló méltányos segítséget kért tehát a képviselőktől. Szerkesztőségünk megkereste a Volán Busz illetékesét, hogy felmérjük, vajon felkészültek-e a megnövekedő utasforgalomra. Mint megtudtuk, a Volán nem lát(hat)ja előre, hol, mekkora lesz a buszok iránti igény. Operatív intézkedéseikkel azonban mindent megtesznek azért, hogy a munkába igyekvők mielőbb eljussanak céljukhoz. F. Gy. A. Jogszerű a munkabeszüntetés Vajon törvényesnek tekinthető-e a mozdonyvezetőknek a bérkövetelésüket erősítő figyelmeztető sztrájkja? Mit mond erről a jogszabály? „A dolgozókat a gazdasági ésszociális érdekeik biztosítására megilleti a sztrájk joga” — mondja ki az idén márciusban elfogadott sztrájktörvény első paragrafusa. A törvény azonban nemcsak a jogot deklarálja, de kijelöli a törvényes joggyakorlás kereteit is. Eszerint pedig a sztrájk akkor kezdeményezhető, ha az egyeztető tárgyalás nem vezetett eredményre. Igaz, egy alkalommal az egyeztető eljárás ideje alatt is meghirdethető a figyelmeztető sztrájk. Ennek időtartama a törvény szerint nem haladhatja meg a két órát. Bár szűk körben, a jogszabály azt is rögzíti, hogy mely esetekben tekinthető a sztrájk jogellenesnek. Kifejezetten tilos például a sztrájk a fegyveres erőknél, a fegyveres testületeknél és rendészeti szerveknél, valamint az igazságszolgáltatásban. A vasút persze nem tartozik ebbe a körbe. Bizonyos korlátok azonban a vasutasokra is vonatkoznak. A törvény szerint ugyanis csak meghatározott „játékszabályok” betartása esetén gyakorolható a sztrájkjog azoknál a szerveknél, amelyek a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet folytatnak, így különösen — emeli ki a törvény — „a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén”. E közszolgáltató üzemeknél csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az „a még elégséges szolgáltatást ne gátolja”. Hogy mi tekinthető ennek? Erre nézve nem ad bővebb eligazítást az idézett gumiparagrafus. Sőt leszögezi: ez a kérdés a jogszabályban nem is határozható meg . .. Márpedig ha nincs rá tilalom, netán bírósági precedens, a mozdonyvezetők figyelmeztető sztrájkja aligha tekinthető jogellenesnek. A sztrájkhoz való jog gyakorlása — a jogszabályban előírt feltételek betartása esetén — a dolgozókat megillető olyan jogosítvány, ami hazai pályán még kissé szokatlan, jogi értelemben azonban mégsem minősíthető a munkaviszonyból eredő kötelesség megszegésének. BODNÁR LAJOS SOPRONI LEVÉL NYERS REZSŐNEK A pártház még az ŐSZI kezében van (Megyei tudósítónktól.) Sopronban az ŐSZI életére törnek. Ebben a nem elsősorban politikai színezetű akcióban hallgatólagos közmegegyezésre jutott a város legtöbb politikai ereje. Történt, hogy az MSZMP létrehozta Sopronban az OSZI becenévre hallgató Oktatásszervező Szolgáltató Irodát. Ez az iroda kapta meg egyebek között a város központjában található pártszékház kezelési jogát. Már a korábbi városi pártértekezlet után dr. Fülöp József, az akkori új első titkár nem a leghízelgőbb hangon beszélt az OSZI-ról, s ahol csak lehetett, hangoztatta: nem az ő kezdeményezésükre született meg az iroda. Az MSZMP városi bizottsága még úgy gondolta, hogy az épület földszinti részét megtartja magának. Az MSZP viszont már úgy döntött, hogy kiköltözik a Magyar utcai pártházba, az egykori pártbizottság épületét pedig oktatási és egészségügyi hasznosításra ajánlja föl. Igen ám, de az épülettel egyelőre az ŐSZI rendelkezik. A városi tanács a napokban levelet írt Nyers Rezsőnek, az MSZP elnökének, javasolva az ŐSZI felszámolását. Dr. Fülöp József, az MSZP soproni területi irodájának elnöke lapunknak elmondta: egyetért a levélben foglaltakkal. * Röviden : Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke, Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke és Medgyessy Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese búcsúlátogatáson fogadta Antonio Casas Salvit, a Venezuelai Köztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, a diplomáciai testület doyenjét, aki a közeljövőben végleg elutazikhazánkból. • Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke kedd délelőtt három egyház személyiségeivel találkozott az Országház Nándorfehérvár termében. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Czine Mihály, a Magyarországi Református Egyház Dumamelléki Egyházkerületének főgondnoka, Frenkl Róbert, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője, Nagy Gyula, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke, Jaksity Iván, a Budai Görögkeleti Szerb Egyházmegye vikáriusa és Vujicsics Dusán, a Budai Görögkeleti Szerb Egyházmegye nyugalmazott vikáriusa. Atalálkozón részt vett Glatz Ferenc művelődési miniszter és Sarkadi Nagy Barna miniszterhelyettes, a kormány egyházpolitikai titkárságának vezetője. Szűrös Mátyás, a köztársaság ideiglenes elnöke előtt dr. Kámán József, dr. Nyíri Sándor és dr. Szabó István, a köztársaság legfőbb ügyészének helyettesei esküt tettek a köztársaság alkotmányára. Az eskütételen jelen volt dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész is. • A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöksége a Jugoszláv Zászlórend vállszalaggal magas kitüntetést adományozta Györke Sándor belgrádi magyar nagykövetnek, aki a közeli napokban véglegesen hazatér állomáshelyéről. A kitüntetést Janez Drnovsek jugoszláv államelnök kedden ünnepélyes keretek között nyújtotta át.