Népszabadság, 1990. augusztus (48. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-01 / 179. szám
16 oldal — Ára: 6,50 Ft NÉPSZABADSÁG 1990. augusztus 1., szerda SZOCIALISTA NAPILAP XLVIII. évfolyam, 179. szám Népszabadság Rt.: Nem volt titok ! Munkatársunktól.) — A Népszabadság esetében nincs szó lapeladásról — mondta kérdésre válaszolva Eötvös Pál elnök-főszerkesztő, a hétfőn megalakult Népszabadság Rt. tegnapi sajtótájékoztatóján a Magyar Újságírók Országos Szövetségének budapesti székházában. Az esemény azért vot különleges, mert a tájékoztatón — a lap vezetői, újságírói, köztük az e sorokat író tudósító is — saját helyzetük megváltozásáról informálták a közvéleményt. Az történt, hogy a Népszabadság Rt. alapítói — köztük a lap tulajdonjogát eddig birtokló Szabad Sajtó Alapítvány — egyesítették tőkéiketegy új vállalkozásban, amelynek keretében a jövőben szándékoznak a Népszabadság mellett más sajtótermékeket is megjelentetni, sőt a tervek szerint a működést kiterjesztik az elektronikus tömegközlés területére — mondta a főszerkesztő. Kérdések hangzottak el arról, hogyan érinti a változás a napilap újságírógárdáját, dolgozóit. Az rt. vezetők és a kollektíva jelen levő képviselői elmondták, hogy közvetlenül a társasági szerződés megkötését nem követi nagyobb mértékű béremelés — csupán az infláció mértékét ellensúlyozó fizetésjavítás —, mert egyelőre a vállalkozás eredményességére koncentrálnak. Az elkészült belső statútum és a napokban elfogadásra kerülő kollektív szerződés azonban példamutató módon rendezi a munkavállalók szellemi és anyagi jogait, munkahelyi körülményeit. Arra a kérdésre, hogy az rt. milyen kapcsolatba kerül a Hírlapkiadó Vállalattal és a Szikra Lapnyomdával, válaszul elhangzott, hogy a Hírlapkiadó továbbra is közreműködik a Népszabadság kiadásában, s jelenleg a Szikrán kívül nincs más nyomda, amelyik képes volna a napilap előállítására. Elképzelhető, hogy a Hírlapkiadó a későbbiekben apporttal beszáll a részvénytársaságba is. Az egyik tudósító azt firtatta, hogy a szerkesztőség — úgymond — miért titkolta eddig a most bejelentett társulás megalakításának szándékát. Az rt. elnöke emlékeztette a jelenlevőket arra, hogy korábban több alkalommal a nyilvánosság előtt is elhangzott a terv, az üzleti diszkréció íratlan szabályai azonban azt követelték, hogy a partnerek kilétét csak a szerződés megkötése után hozzák nyilvánosságra. Az rt. alaptőkéjéhez 41 százalékkal hozzájáruló NSZK- beli Bertelsmann cég jelen levő képviselője, Gunter Thielen egyebek mellett szólt arról, hogy vállalata 30 országban részese különféle médiákkal kapcsolatos vállalkozásoknak, s mindenütt messzemenően figyelembe veszi és tiszteletben tartja a nemzeti sajátosságokat. — Soha nem sértjük meg a szerkesztőségek függetlenségét — szögezte le. (Az NSZK-beli visszhang a 2. oldalon.) SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE Ij 1 Pentagonale-csúcs Velencében Antall József és Jeszenszky Géza a lagúnavárosban (Tudósítónk telefonjelentése Velencéből.) Kedd este a külügyminiszterek megbeszélése vezette be Velencében az úgynevezett pentagonális együttműködésben részes államok, Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország és Olaszország első csúcstalálkozóját. A kormányfők ma délelőtt tartják plenáris ülésüket, amelyet Andreotti olasz miniszterelnök beszéde nyit majd meg. Antall József miniszterelnök és Jeszenszky Géza külügyminiszter kedd délután érkezett meg a velencei repülőtérre, ahonnan vízitaxi szállította a magyar küldöttséget a lagúnaváros legpatinásabb szállodájába, a Danielibe. Este 7 órai kezdettel itt került sor a külügyminiszterek találkozójára. Budapest és Velence között, a légi úton Jeszenszky Géza nyilatkozott a csúcstalálkozót övező magyar elvárásokról. Az öt állam együttműködése korszerű forma — fejtegette. Az új Európát hiba lenne egyetlen központból irányítható szuperállamként elképzelni. A jelenlegi európai egységfolyamatnak logikus kiegészítője a regionalizmus erősödése. Az országokon belül is halmozódnak a tartományok, megyék önállósulási törekvései. A gazdaságilag potenciálisan összetartozó régiók között a kialakult határokat meghaladva jöhet létre szoros kapcsolat. Ez az ötoldalú együttműködés egyik célja. Alig több mint fél éve, hogy a négy állam kormányszinten megállapodott az együttműködésben, májustól pedig Csehszlovákia is csatlakozott ehhez. Meggyőződésünk, hogy több évre szóló együttműködés veszi kezdetét — hangsúlyozta a külügyminiszter. Annak a véleményének adott hangot, hogy tartós partneri kapcsolat alakul ki a jelenlegi kormányok között, amennyiben Olaszország és Ausztria mellett Magyarországon és Csehszlovákiában a választásokat követően ugyan, csak stabil kormányzat jön létre. A csúcstalálkozótól a magyar küldöttség kézzelfogható eredményeket vár, a dokumentumok gyakorlatilag aláírásra készek, már csak kis részleteket kell finomítani. Fontos cél a közlekedési rendszerek összehangolása, illetve bővítése, így például autópályák építése, vasútvonalak korszerűsítése. A pénzügyi feltételeket még biztosítani kell. A miniszter annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a közép-európai térség valós érdekei ebben az irányban hatnak. Utalt egyben arra, hogy a terület nagysága és jellege miatt nem lenne célszerű az együttműködés körét más országokkal tovább bővíteni. Ugyanakkor az érdeklődő államokkal egyéb együttműködési köröket lehetne kialakítani, így említette a Kárpátok—Tisza együttműködés tervét, amely Szlovákiát, Kárpátalját, Kelet-Magyarországot, a Vajdaságot és esetleg Erdélyt érinthetné... A Népszabadság azon kérdésére, hogy a csúcstalálkozón szóba kerül-e Bős—Nagymaros, Jeszenszky Géza válaszában elkerülhetetlennek mondotta, hogy a csehszlovák avagy az osztrák féllel esedékes kétoldalú találkozón a témát a magyar küldöttség felvesse. „A szemünk előtt éktelenkedik a csatorna, amely az át nem gondolt, posztsztálini ipartelepítési politika em(Folytatás a 3. oldalon.) IMF: A hitelhez is pénz kell Várhatóan szeptemberben kezdődnek Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap között a tárgyalások az együttműködés további folytatásáról, a tervbe vett hároméves megállapodás előkészítéséről. A közelmúltban Budapesten jártak az IMF szakértői, és vizsgálataik eredményeként azt állapították meg: Magyarország eddig teljesítette az egyéves hitelmegállapodásban foglaltakat, így hazánk — az IMF igazgatótanácsa kedvező döntése nyomán — lehívhatja az egyéves, 160 millió SDR- es (az IMF pénzneme : 206 millió dollár) készenléti hitel második 40 millió SDR-es részletét. A következő részlet a harmadik negyedévben esedékes, ám ennek lehívását is egy újabb szakértői vizsgálat fogja megelőzni. Az IMF-szakértők szeptemberben érkeznek, s ekkor kerül sor az újabb hosszabb távú együttműködéssel kapcsolatos tárgyalások előkészítésére is. A magyar kormány hároméves megállapodást kíván kötni az IMF-fel, s várhatóan szeptemberre elkészül az ehhez szükséges középtávú program is. E program — a piacgazdaság kiépítése mellett — alapvetően a külső eladósodás megállítását tűzi ki célul. A Magyar Nemzeti Bank szakértői szerint csak olyan gazdaságpolitika fogadható el, amely nem növeli tovább az adósságállományt. A magyar gazdaságnak a következő években minden esztendőben legalább másfél milliárd dollár többletet kell előállítania a külkereskedelemben, az idegenforgalomban és a külföldieknek nyújtott szolgáltatásoknál. Ennyi pénz szükséges ugyanis a külföldi kölcsönök kamatainak kifizetésére. Ha ez sikerül, akkor — a Magyar Nemzeti Bank szerint — biztosítható külföldről az a kétmilliárd dollár is évente, ami a lejáró hitelek törlesztéséhez szükséges. Az elképzelések szerint az MNB évente mintegy 1,2-1,5 milliárd dollár kölcsönt kíván felvenni a magánpénzpiacokon, 500-700 millió dollár hitelhez pedig hozzájuthat az ország a Világbank, az IMF, a Közös Piac, az Európai Beruházási Bank és más hasonló nemzetközi szervezet támogatása révén. (MTI) AZ ÁRRENDSZER MIATT Kenyérbúzából is takarmány Idén a politikai változások terméseinek betakarításáról sokkal több szó esett, mint az aratásról, pedig vihar éppen a gabonakereskedelemben is ígérkezne. Amint a Földművelésügyi Minisztérium illetékesétől megtudtuk, a szárazság miatt 9-10 százalékkal elmarad a termés a tavalyitól, de a kalászosok mennyisége azért megfelel a várakozásnak. Az aszály elsősorban a búzát sújtotta, mintegy százezer tonnát is meghalad a kiesés, amiért valamelyest kárpótlást nyújt a rozs és az árpa jobb termése. Az átlaghozam termőtájanként jelentősen eltér. Győr-Sopronban, Jász-Nagykun-Szolnok, Fejér, Pest, Bács-Kiskun megye egyes vidékein jóval áltlag alatti a termés, Tolnában, Baranyában, Csongrádban és Békésben viszont átlagon felüli a hozam. A mintegy 1,2 millió hektárra kiterjedő búzaágazat radikális területcsökkenéséről, alapvető szerkezeti átalakulásáról — egyelőre — nincs szó. Exportkilátásaink nem ígéretesek az idén — tájékoztatott a Gabonakereskedelmi Kft.-nél Nagy Árpád osztályvezető. Száz-száztíz dollár körüli tonnánként a búza világpiaci ára, míg tavaly 130- 150 dollár volt. Régi partnereink közül az NDK, Csehszlovákia és egyelőre Lengyelország sem rendelt az új termésből. A Szovjetunióba irányuló exportban pedig csupán az államközi szerződéseknek megfelelő 630 ezer tonnás megállapodás van érvényben, amiért rubellel fiizetnek, „dolláros” szállításról viszont egyelőre még nincs szó. A Budapesti és Pest Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese, Karsay István, szomorúan jegyezte meg: idén nem álltak sorba a búzával rakott teherautók az átvevő előtt. Legalább egyharmaddal — mintegy 70 ezer tonnával — kevesebb búzát tudtak felvásárolni eddig, mint tavaly, így a főváros ellátásához is nélkülözhetetlen hiányzó mennyiséget más megyei gabonaforgalmi vállalatoktól kellett megrendelniük, ami többletkiadással jár. A gabona minősége egyébként változó, csupán 4-5 százaléka A kategóriájú, javítóminőségű, és ugyanennyi a takarmánynak való aránya a búzában. A tökéletesnek aligha nevezhető árrendszer miatt várhatóan sok kenyérnek való búzából készül majd takarmány. Sz. P. Elszállnak a remények? BOROS JENŐ FELVÉTELE Tévé, rádió: Hankiss, Gombár A Miniszterelnöki Sajtótitkárság közli: Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök. Antall József miniszterelnök javaslatára, augusztus 1-jei hatállyal kinevezte Hankiss Elemért a Magyar Televízió elnökévé és Gombár Csabát a Magyar Rádió elnökévé. A két újonnan kinevezett, valamint Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség néhány nappal korábban kinevezett ügyvezető igazgatója kedd délelőtt a miniszterelnök előtt letette a hivatali esküt. Ezután Antall József rövid, kötetlen megbeszélést folytatott a Magyar Televízió és a Magyar Rádió új elnökével. (Folytatás az 5. oldalon.) A lesüllyedt ágazatok minisztériuma Az építésügy kiválik a közlekedési és hírközlési minisztériumból, jelentette be Siklós Csaba miniszter azon a sajtótájékoztatón, amelyen egyebek között ismertette a minisztérium főbb elképzeléseit és szervezeti rendjét. Mint mondotta, a tárcához tartozó minden ágazatban lesüllyedtünk Európa utolsó helyeinek egyikére. Most, ami,kor a fejlett országok a szükséges anyagi támogatást kormányhitelekkel vagy -garanciákkal magáncégek részére megadnák, látjuk, hogy felkészületlenek vagyunk, nincs átfogó fejlesztési programunk, hiányzanak koncepcióink, nincsenek meg azok a kerettörvényeink, melyek segítségével tiszta, korrekt viszonyokat teremtve tehetnénk meg versenytárgyalási felhívásainkat. (Folytatás az 5. oldalon.) Drágul a liszt és a cukor Amint korábban hírül adtuk, drágább lesz a liszt. A Földművelésügyi Minisztérium illetékese szerint augusztus 1. és 31. között bármikor bevezethetik a kereskedelmi vállalatok a mintegy 17—21 százalékos lisztáremelést. A liszt eddigi árát ugyanis a búza tavalyi átvételi ára határozta meg. A liszt mostani drágulása a januártól meghirdetett, de az új termésre vonatkozó magasabb búzaátvételi ár következménye. Az áremelés bevezetése a kereskedelmi vállalatokon múlik, aszerint, hogy milyen áron kapják a termelőktől a lisztet. A 17—21 százalékos drágulás átlagérték, tehát a különböző (minőségű) lisztféleségeknél eltérő lehet. A hatósági áras fehérkenyér, tejes kifli,, vizes zsömle drágulásáról egyelőre nincs szó. A Cukoripari Közös Vállalat igazgatójától kérdeztem, emelkedik-e a cukor ára. A hazai gyártású cukor árának emeléséről — az áprilisi mintegy 25 százalékos termelői árnövekedés után — nem tárgyaltak a gyártók. Az importcukor árváltozása azonban nem kizárt. Az ALFA Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat illetékesétől azt tudtam meg, hogy a malmok felemelték a liszt árát, s ezért a kereskedelmi vállalatok — a termelői áremelésnek megfelelően — augusztus 1—16. között átlagosan mintegy 20 százalékkal drágul a liszt. Ez a drágulás várhatóan előbbutóbb a kekszféléknél, a lisztes ágaknál is mutatkozik majd A cukoráremelés híre is részben megalapozott, a kereskedő szerint egyes cukorgyárak ugyanis bejelentették áremelési szándékukat, így a kristálycukor nem, de a porcukor és a hókristály várhatóan egy-két héten belül mintegy 5 százalékkal kerül többe. Ha az országos cukorkészletek nem tartanak ki az új termékig, az importcukor ára bizonyára magasabb lesz a hazainál. De állítólag — az importtól függetlenül — nagykereskedelmi vállalataink közül némelyik már tervezi a kristálycukor árának emelését is. Szirmai Péter