Népszabadság, 1991. december (49. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-09 / 288. szám

A jatszo ember Nehany hete a televizio egyik esti musora bemutatott egy kamaszgyereket, aki a lakotelepi lakas egyik szobaja­­ban felepitett maganak egy papirvilagot. Maga barka­­csolja a hazakat, a kornyezetet, kesziti papirbol a versen­­go es neha haboruzo allamok polgarait, akik neha el is pusztulnak. A negy panellal kozott zajlik a papirtortene­­lem. Ritka adottsag ez manapsag, amikor egyre keveseb­­ben tudnak eszinten es elmelyulten jatszani. Jatszani annyi lenne, mint keszu­lni a majdani felnottsegre, gyako­­rolni azt, ami egykor bekovetkezhet, imitalni masok — felnottek — komoly tevekenyseget. A jo jatek olyan, amit a jatszo maga keszit vagy amit neki keszitenek. (3 oltozte­­ti a babut, faragja a kis szekeret, epiti a homokvarat. A jo jatek gondolkoztat es kombinaciora kesztet, elta­­nulhato vele a telekspekulacio es a matematika, ismetel­­heto a peloponneszoszi haboru is a magyar irodalom. Esetleg a Biblia. A jatek persze dru is, divatcikk is. Ha a jotikvasarlasra kesztetett felnott vegigjarja a boltokat, el­­kepedve tapasztalja: a regi szegenyes szocialista jatekva­­lasztekot a gyatra tavolkeleti giccs valtotta fel. Erre van kereslet, mert arasztja a televizio magyarul es a mu­hol­­das csatornakon. A gyerek nagyon fogekony, elhitetheto vele, hogy a lila sorenyu plasztikpont szep. A gyerek sze­­ret hasonlitani, ő is bikinis dirozokabat akar, kollekciot belole. Az izlesrombolo tomegtermeles, a ragogumikultu­­ra legfogekonyabb celpontjai a gyerekek. Vannak persze szü­lok, akik barkacs­elszerelest, esetleg kis babszinhazat vennenek gyermekeiknek, s lankadatla­­nul biznak abban, hogy a jatekvonatozas szenvedelye is a tordkitheto. Es ott van az egykori szines epitokocka mai utodja is — az legalabb talalekonysagra kesztet. Lehet modellezni is, az osszerakhato repu­logepek ku­lonbek, tobb dromet okoznak a tavironyithato keszarunal. Konzervativ vagyok jateku­gyben. Felek a hatodoszta­­lyu azsiai giccstol, a tunyasagra keszteto berregoktol. Az u­zlet most nyilvan ebben van — a kreativitas, a fantazia­­fejlesztes nem olyan gyorsan hoz nyereseget. No meg azt ki kellene talalni! Az a bizonyos panellako fiu (es meg masutt letezo tarsai) a mai jatekpiactol idegen elemek. Csak egy biztat. Talan, ha ő felnott lesz, kitalal majd az akkori gyerekeknek jobb jatekokat. Egyebkent nem lesz belolu­k homo ludens — jatszo, mas szoval alkoto, gondol­­kodo ember. * Miklos Gabor A tartalombol: Dohanyreklam — Csend az Europai Kozossegben (21. oldal) Gyermekjdtekpiac: (22-23. oldal) Jól megy az agrarkistermeloknek? (25. oldal) PI­AC­­­GAZ­DASAG a NEPSZABADSAG Liz­leti melleklete Feljovoben a hazai reklampiac Beszelgetes dr. Takacs Ildikoval, a magyar Young & Rubicam igazgatojaval Dr. Takacs Ildiko neve a Ska­­laval fonodott ossze. A szovet­­kezeti aruhaz akkor meg szo­­katlan hangos reklamjai, a nemcsak arut, hanem ceget es annak markans imazsat kialaki­­to hirdetesei nagy sikert arat­­tak. A menedzser asszony ma a Young & Rubicam amerikai ceg magyarorszagi vegyes val­­lalatat vezeti, valtozatlanul al­­kalmazottkent, holott ezen a te­­rü­leten nagyon sokan mar sajat maguk szamara hasznositjak a kapcsolatokat. — A p­lydja annak idejen a Skalával kezdodott. Egyuttalan hogyan kerult oda? — A Skala akkori vezetoje, Demjan Sandor kert fel; elotte a Cooptouristnal voltam propa­­gandista. Termeszetesen volt versenypalyazat, ahol azt a ker­­dest kaptam, hogyan reklamoz­­nek egy kutyalapot. A valasz jo lehetett, mert 1976-ban oda ke­­ru­ltem. Utana kovetkezett 1987-ben a Skala Reklamstudio megalakitasa, ami alapveto val­­tozast hozott, mert addig egy vallalatot probaltam meg elad­­ni, utana viszont klienseket kel­­lett szereznem. De az is latszott, hogy fejlodni kell mindenfele szempontbol, es akkor kapora jott a Young & Rubicam becsi irodajanak ajanlata. Igy jott let­­re ez a vegyes vallalat, amely­­bol az MHB es a Skala 30 szaza­­lekkal reszesedik. — Azt mondjuk: Demján Sándor na­gyon sokáig toretlen jó híret is ön segítke­zett kialakitani. — Ez igy van, de jo alany is volt hozza. Kis szerintem az o hirneve a mai napig toretlen, mert olyan tulajdonsagai van­nak. — Am ugy tunik, utjaik nem voltak el, amikor Demján az MHB ^Idre kerult, a utá­­na sem. — Nem, egy percig sem, hi­­szen a bank elnökekent egy­­reszt tulajdonosunk volt, mas­reszt az egyik kliensunk. Uj val­­lalatanak bevezetesekor is egyu­tt dolgoztunk, ahogy most is. Jelenleg a baskir allam, az ottani vallalatok es varosok imazsanak kialakitasan Dem­jan Sandor megbizasabol szin­­ten mi munkalkodunk. — A Nemzetkozi Reklamszovets6g ma­­gyarorszagi szakcidjának on az ü­gyvezetd igazgatdja, ugyanakkor a legutobbi válasz­­tason nem kerult be a hazai rekldmszovet­­s6g vezetdi kdzé. — Magam is meglepodtem, hogy nem valasztottak be. Az okat nem tudom, bar azt mond­­jak, hogy nem akartak a nagy ü­gynoksegek tulsulyát. Min­­denesetre a vilagszovetsegben folytatott munka nagyon sok idomet lekoti, hiszen már most 25 tagja van a magyarorszagi resznek, jovore pedig 80-90-en lesznek. Ez oriási szervezet, mert 39 orszagban 2700 tagot gyujtött eddig, koztü­k tobb szaz multinacionalis ceget, es megta­­lalhatoak soraiban a mediak, az ü­gynoksegek es a kliensek is. Igy sajatos erdekegyeztetesi fo­rum is, amellett, hogy a korma­­nyokkal is szamottevo kapcso­latot epitett ki. Sok segitseget nyujtanak peldaul a kepzesben, a segitsegü­kkel a budapesti kozgazdasagtudomanyi egyete­­men a szakiranyos hallgatok a vilagon mindenu­tt elfogadott diplomat kaphatnak majd. Egyebkent eppen a vilagszovet­­seg egisze alatt most tartottuk a hazai u­gynoksegek es mediak talalkozojat, mert oszinten szol­­va nagy a kaosz. — Ugy erti, hogy az OijsAgok egym6s elol prob6lják elhalAszni a rekl6mp6nze­­ket? Egy6ltal6n, mekkora ma a hazai rek­­l^mpiac? — Csak az ot legnagyobb ü­gynokseget figyelembe veve bevetelu­k ketmilliard forint fo­­lott van, es csupan a televizio­­ban 1,2 milliard forint erteku hirdetest szerveznek. Veleme­­nyü­nk szerint a ku­lonbozo me­­diaknak az u­gynoksegekre kel­lene epiteniu­k, kicsikre es na­­gyokra egyarant, azokkal foly­­tatni targyalasokat, kotni szer­­zodest es kialakitani a minden­­kor ervenyes szabalyokat. Raa­­dasul az ü­gynoksegek kesz, korrigalt, megszervezett hirde­test adnak. Eppen azert, mert a sok multinacionalis ceg bejove­­televel a magyar piac is adop­­talta a kinti minoseget es meto­­dikat. — Sokszor hallani kulfoldi rekl6mszak­­emberektol, hogy f6leg az irott reklAm el­­veszti hatos6t, feleslegess6 teszik a r6dio-, de fokent a tv-hirdetesek. Viszont a televí­­zidban már annyi a hirdetds, hogy a fo­­gyasztok ezekre egyszeruen nem tudnak reagálni. S ebbol ndhonyan azt a kovetkez­tetdst vonjuk le, hogy eldbb-utdbb a rek­ 1om felesleges lesz. Nezze, a reklam a fejlett orszagokban valoban valsagba kerult, nalunk viszont most jön fel, hiszen kesesben vagyunk. Azt viszont nem tudom elkep­­zelni, hogy a reklám felesleges lenne, hiszen a termelőknek va­­lahogy ü­zenetet kell kü­ldeniü­k a fogyasztoknak. S hogy na­lunk mennyire nincs krízis, azt mutatja például a mi cégü­nk helyzete is, mert a tervezett 380 millioval szemben koru­lbelu­l 550 millio lesz az eves bevete­­lü­nk. Igy sikerü­l megoriznü­nk elokelo helyü­nket a hazai ü­gy­­noksegek rangsoraban. De ez nem minosites, hiszen az ü­gy­­noksegek altalaban kivalo munkat vegeznek. — S mi a helyzet a Magyar Televizioval, ahol eleg furcsa dllapotok uralkodnak. — Valoban vannak proble­­mak a tv koru­l, eppen ezert a Reklam Vilagszovetseg magyar szekeiojaba meghivtuk mindket esatorna kereskedelmi vezetoit es korrekt modon probaltunk egyezkedni velu­k. Mi azt sze­­retnenk, ha nem ok mennenek el a kliensekhez, hanem az u­gy­­noksegek utjan kotnenek szer­­zodeseket. Ez elonyos lenne va­­lamennyi ugynoksegnek, s hasznos lenne az eladoknak es a vevoknek is, mivel hosszu tavra elore lehetne tervezni a beveteleket, ugyanakkor a ve­­vok mindig garantalt minoseget kaphatnak. — Az ön szakmai multja, kapcsolatai jól kamatoznának akkor is, ha nem egy nagy c6g alkalmazottjaként, hanem egy sajat ügynoksdg tulajdonosaként dolgoz­na. Mi6rt nem voltott eddig? — A jovo utja, azt hiszem, mindenkeppen a magantulaj­­don fele vezet. Hiszen jo ne­hany kollegam hianyolta es ige­­nyelte ezt. Peldaul Havasi Ray­mond es Varga Tibor is tulajdo­­nosai cegü­nknek, amely multi­nacionalis es kivalo kreativ ü­gynokseg. Mi megprobaljuk a Young & Rubicam amerikai es magyar tulajdonosait ebbe az iranyba befolyasolni, hogy az ott dolgozok is kaphassanak vállalati resztulajdont. Azt hi­szem, ez megoldható lesz, hi­szen a cég máshol is így muko­­dik. De amikor 1989-ben meg­­alapítottuk az ü­gynökseget, ak­kor erre meg nem volt leheto­­ség. Akkor meg egesz elkepesz­­to problemákkal néztü­nk szem­­be. Irodát kellett találnunk, te­­lefonvonalert konyorognu­nk, nem sorolom tovabb. Raadasul nem csupan egy jol meno ceget, hanem vagyont is adtunk tulaj­­donosainknak, hiszen megvasa­­roltuk es átalakitottuk az iroda­­helyiseget, amely komoly ertek. Mashol a Young & Rubicam csak berelni szokott irodat, na­lunk viszont olyan magasak a bérleti díjak, hogy racionali­­sabb volt megvasarolni. Tehat nemcsak imázst teremtettü­nk, hanem vagyont is. Ha egyszer valaha is tovabb lepnek, akkor én is maganvallalkozo lennek. Ebben az esetben persze mar kacerkodhatnék régi vagyal­­mom megvalositasaval, egy va­­lasztasi kampany levezenylese­­vel is. Ezt jelenleg nem tehe­­tem, mert az amerikaiak szigo­­rúan kikötöttek: a reklamteve­­kenyseg semmilyen modon nem kapcsolodhat a politikai elethez. Lakatos Maria Az ipar belfoldi ertekesitesi arainak alakulasa 1989. januar= 100,0 FomSa KSH Az ipar belfoldi ertekesiteset jelzo arindexek erdekes kepet festenek az atalakulasrol, a val­­saggal ku­szkodo nagyiparrol, neheziparrol. Figyelemre mel­­to, hogy a nehezipari agazatok, mindenekelott a banyaszat, a villamosenergia-ipar es a vegy­­ipar 1991 elso haromnegyed eve­ben rendkivu­l eroteljesen — az inflaciot meghalado ü­temben — noveltek belfoldi eladasi araikat az elozo ev elso kilenc honapjahoz merten. Ko­­rulbelu­l az inflacio mertekeben emelt Ertekesitesi arakat a ko­­haszat es a gepipar. A legki­­sebb belfoldi értekesitesi ar­­emelést a szóban forgo ido­­szakban a konnyu-, az élelmi­­szeripar jelezte. Amikor csak a minoseg szamit! Holland Rt. irodatechnikai szalon PHILIPS TELEFAX PFC 10 ■ Telefon/fax kapesolo ■ Automatikus lapbehiizo (5 oldal) ■ i .ehivasi funkeio programozisa ■ Kezi es automatikus veteli lehetosdg ■ Fenymasolo funkeio ■ Finom- es kontraszt beillitasi lehetoseg --------------- HOI&LNDRt ---------------­BEMUTAT6TERRM: 1124 BP., MEREDEK U. 27. TELEFON: 185 3755 FAX: 166 7641 I'AMBEZ . 'I A Magyar Hitel Bank Rt. ezuton tajekoztatja Tisztelt Ogyfeleit, hogy az uj arfolyamjegyzesi rend bevezetese kapcsan megvaltoztatja a valutaforgalmazassal es a devizaszamla-vezetessel kapcsolatos kondicioit. Az uj kondicios listak a fenti tevekenyseget vegzo bankszerveinkben megtekinthetok. Az MHB valutaarfolyamai reggel 7.30-tol a 224-244 MHBM­ telexszamon­­ a ..nevado” billentyu benyomasa utan KLELARFOLYAM jelszo beirasaval — kozvetlenü­l lehivhatok.

Next