Népszabadság, 1993. augusztus (51. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-31 / 202. szám

A NÉPSZABADSÁG. Napirenden a házszabály módosítása Hétfőn a parlament rendkívüli nyári ülésszakának első napján változtak a törvényhozási erő­viszonyok: Maczó Ágnes a Tor­­gyánhoz hű kisgazdák soraiba, az MDF-es Szilasy György a függetlenek közé ült át. A té­mák között: kritikai pergőtűzbe került a házszabály-módosítási javaslat. A nyári rendkívüli ülésszak első napirendi pontjaként a parlament megkezdte a jogal­kotási törvény és a házszabály módosításának általános vitá­ját. A két indítvány kapcsán sok kritika érte a parlament ed­digi működését - a napirend előtti felszólalás intézményétől kezdve a módosító indítványok mennyiségéig. Dávid Ibolya, az ügyrendi bizottság elnöke töb­bek között a törvényhozás me­netének gyorsításával és az el­járás egyszerűsítésével indokol­ta a házszabályt módosító hatá­rozati javaslat benyújtását. A részleteket illetően hangsúlyoz­ta: a képviselőcsoport alakítá­sához szükséges létszám emelé­sének - ez a mai tízről tizenöt főre emelkedne - egyeztetése­kor a frakciók egyetértettek. A bizottsági elnök a jogalkotási törvény módosításával kapcso­latban kiemelte: a javaslat ha­tályon kívül helyezi a törvény­nek azt a rendelkezését, amely szerint ha országgyűlési bizott­ság vagy képviselő egy általa előkészített törvényjavaslatot terjeszt elő, a parlament dönt az indítvány napirendre tűzésé­ről. A most benyújtott módosí­tási javaslat ennél differenciál­tabb döntési rendszert ír elő a napirendre vételre. Eszerint ál­talában az illetékes bizottság dönt majd a napirendre vétel­ről, és csak bizonyos esetekben tartozna a döntés az Or­szággyűlés hatáskörébe. A vezérszónokok sorát Kó­nya Imre (MDF) nyitotta meg, aki emlékeztetett, hogy a par­lament nemcsak a törvényho­zásnak, hanem a többpárti po­litizálásnak is fóruma. A jövő­ről szólva elmondta, hogy az új házszabályt még ennek a parla­mentnek kellene elfogadnia. Az MDF frakcióvezetője hangsú­lyozta, az elkövetkező hóna­pokban egyre nagyobb teret kapnak a T. Házban a válasz­tási előkészületek, így minden­képpen indokolt a napirend előtti hozzászólás intézményé­nek újraszabályozása. Töl­gy­essy Péter, a szabaddemok­raták vezérszónoka - Kónya Imréhez hasonlóan - kiemelte: a törvényhozás mellett az Or­szággyűlésnek legfontosabb funkciója a végrehajtó hatalom ellenőrzése. Szóvá tette, hogy a törvényhozói munka nem elég szervezett. Ennek megjavításá­hoz az kellene - hangoztatta -, hogy a kormány tudja, mit akar. A legfölöslegesebbnek a szavazásra fordított időt nevez­te, mert mint megjegyezte: csaknem húszezer szavazás tör­tént eddig a parlamentben, s nagy részük megalapozatlan vagy kevésbé megalapozott módosító indítvánnyal volt kapcsolatos. Számítása szerint az eddiginek a 15 százalékára lehetne csökkenteni a szavazási időt. Javasolta, hogy a képvise­lők 40 százalékának indítvá­nyára rendezzenek politikai vi­tát. A szocialisták vezérszóno­ka, Katona Béla szintén kriti­kusan szólt a jelenlegi házsza­bályról, amely szerinte nem fe­lel meg a követelményeknek. Sajnálatát fejezte ki, hogy nem új házszabály, hanem a réginek egy kisebbfajta módosítása ke­rült a parlament elé. Ennél részletesebb szabályozásra len­ne szükség - mondotta. Katona ezenkívül hiányolta a mostani módosító javaslatból az érdek­­képviseletek részvételének sza­bályozását is. ­ Élesen bírálták Füzessy szárszói beszédét Hétfőn a parlament rendkívüli nyári ülésszakának első napján napirend előtt kért szót Szent­­iványi István szabaddemokrata képviselő, az Országgyűlés kül­ügyi bizottságának alelnöke. Szentiványi a Népszabadságból és a Magyar Nemzetből idézte Füzessy Tibor, a polgári tit­kosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter Szárszón el­mondott beszédének egyes kité­teleit. Közöttük azt, amelyben Füzessy azt állította, hogy a szomszédos országok titkosszol­gálatainak egyik fő feladata az ott élő magyar kisebbség megre­­gulázása. Szentiványi minde­nekelőtt értetlenségének adott hangot, hogy Füzessy miért Szárszón, miért nem a parla­ment plénuma vagy az illetékes bizottságok előtt beszélt ezekről a nemzetbiztonságot és a ma­gyar külpolitikát egyaránt sú­lyosan érintő kérdésekről. A szabaddemokrata honatya in­dítványozta: a külügyi, az em­berjogi és a nemzetbiztonsági bizottság haladéktalanul hall­gassa meg a fenti témában Fü­­zessyt, aki - Szentiványi szerint - nem mérlegelte beszédének külpolitikai következményeit. Felszólalása végén kijelentette, szerinte leginkább a nemzetbiz­tonságért felelős miniszter ve­szélyeztette a nemzetbiztonsá­got szárszói beszédével. - Tudtam, hogy szárszói be­szédemnek lesznek olyan részei, amelyek egyeseknek nem tet­szenek, ám erre nem számítot­tam - mondta Szentiványinak válaszolva Füzessy, aki kijelen­tette, hogy az általa megemlített titkosszolgálatok pontosan tud­ják a dolgukat, és egyáltalán nem érzékenyek az ő megjegy­zéseire.­­ Azt képviselőtársam is nyilván tudja, hogy amit Szárszón elmondtam, azt pont­ról pontra alá tudom támaszta­ni, de természetesen ebbe a cső­be még a parlament plénuma előtt sem vagyok hajlandó besé­tálni. Ilkei Csaba független képvise­lő - ugyancsak napirend előtt - elmékeztette a T. Házat, hogy hétfő este nyolc órakor három percre több százezer lakás sö­tétbe borul, a nyugdíjas-társa­dalom így hozza mindenki tu­domására elkeseredettségét és türelme végét. A képviselő a ter­vezettnél jelentősebb nyugdíj­­emelést sürgetett, hivatkozva arra, hogy a Nyugdíjasok Or­szágos Szövetségének adatai szerint a 2 millió 700 ezer nyug­díjas 70 százaléka a létmini­mum alatt él. Ilkei szerint éppen ezért a tervezett 16 százalékos éves nyugdíjemelés elfogadha­tatlanul alacsony. Szabó Iván pénzügyminiszter tiltakozott az ellen, hogy rég el­döntött kérdésekben hangulat­­keltő módon szólaljon fel egy képviselő. Emlékeztette Ilkeit arra, hogy a kormánnyal egyet­értve a napokban döntöttek a társadalombiztosítási igazgató­ságok a nyugdíjszint 18 százalé­kos emeléséről. Ennek megfele­lően pótköltségvetést nyújt majd be a társadalombiztosítás, s amennyiben a parlament ide­jében meghozza döntését, a ma­gasabb nyugdíjak már novem­berben kifizethetők lesznek. A napirend előtti felszólaláso­kat követően Szabad György házelnök bejelentette: G. Nagy­­né dr. Maczó Ágnes hivatalosan tájékoztatta őt, hogy belépett a Torgyán József vezette kisgaz­dapártba, az MDF-es Szilasy György pedig független képvi­selőként folytatja parlamenti munkáját. Balás és Zacsek is távozik az MDF elnökségéből A Népszabadság megbízható in­formációi szerint kilép az MDF elnökségéből Balás István és Zacsek Gyula. Mind valószí­nűbb egy új, a Monopoly-cso­­port tagjaira épülő párt megala­kítása, noha Balás István, akár­csak eddig, ezt most sem hajlan­dó kész tényként közölni. - Magyarországon Antall Jó­zseftől a sarki fűszeresig min­denki elemzi a politikai palettát - mondotta munkatársunk kér­désére válaszolva Balás István. - Közismert az is, hogy az MDF januári országos gyűlése úgy döntött: Zacsek Gyula és Balás István kritikai hangvételének is meg kell jelennie az MDF orszá­gos elnökségének munkájában. Az elnökség azonban, szembe­fordulva az országos gyűlés ha­tározatával, mindent megtett és megtesz azért, hogy kirekesszen bennünket a testületből, így ott érdemi munkát nem tudtunk és ma sem tudunk végezni. Ezért nyolc áldatlan hónap után ma úgy döntöttünk: még ezen a hé­ten lemondunk elnökségi tagsá­gunkról. A két képviselő levélben érte­síti döntéséről az MDF elnöksé­gét, kérve, hogy a levél tartal­mát a párt saját hírlapjában is­mertesse. Arra a kérdésre, hogy miért nem csatlakoznak, mint erre többen számítottak, a Csurka István nevével fémjelzett Ma­gyar Igazság és Élet Pártjához, Balás elmondta: - Csurkát egyébként rendkívül tiszteljük szókimondó bátorságáért, de nem tudunk azonosulni vele. Rövid időn belül eldöntjük: vál­­lalunk-e egyáltalán politikai közszereplést avagy sem. Meg­vizsgáljuk azt a lehetőséget is, hogy be tudunk-e tagozódni va­lamelyik pártba. Ha nem, ak­kor, kellő támogatással, nem halogatjuk tovább egy új, hite­les párt megalakítását. Információink szerint Szilasy György tegnap egymondatos le­vélben tudatta Szabad György házelnökkel, hogy az MDF pad­soraiból átül a függetlenekhez. A képviselő függetlensége felte­hetően rövid ideig tart, mert in­formációinkat megerősítve el­mondta: „­Úgy tudom, hogy Balás István és Zacsek Gyula pártot alapít. Ott a helyem!” Szilasyt feltehetően képvise­lőtársa, Halász István is követi, értesüléseink szerint ugyanis alapszervezetének a hét végén Szolnokon, már bejelentette: ki­lép az MDF-ből. Az új párt szervezése egyes értesülések szerint gőzerővel fo­lyik. Bejegyzését - úgy tudjuk - szeptember első heteire terve­zik, a neve azonban hétpecsétes titok, mert az alapítók attól tar­tanak, hogy rosszakaróik még a bejegyzés előtt lefoglalnák a ne­vet a fővárosi bíróságnál. Bartha Szabó József HAZAI KÖRKÉP, 1993. augusztus 31., kedd Munkavállalói oldal: a ’94-es költségvetés megalapozatlan A hat országos szakszervezeti tömörülés közösen kialakított véleménye szerint a kormány jövő évi költségvetése megala­pozatlan számokat tartalmaz. Ezért ebben a kérdésben a munkavállalói oldal nem haj­landó az ÉT szombati ülésén a részletekbe menő vitára. Az Érdekegyeztető Tanács hét végi ülésére készülve teg­nap egyeztette álláspontját hat országos szakszervezeti tömö­rülés. Szabó Endre, a munka­­vállalói oldal soros elnöke el­mondta: a kormány és a mun­kaadói oldal előtt a jövő évi költségvetésről szóló hét végi tárgyaláson nem bocsátkoznak konkrétumokba, mert a kor­mány költségvetés-tervezete véleményük szerint teljességgel megalapozatlan. Ez egyaránt érvényes a tervezett kiadásokra és bevételekre, s nincsenek kel­lően alátámasztva a költségve­tés prognózisai sem. A részle­tek megbeszélésére azért sem vállalkoznak - hangoztatta Szabó Endre -, mert a költség­­vetés és az adótörvény nem tar­talmaz az eddigiekhez képest semmiféle új elemet, olyan jel­legű reformot, amilyet a mun­kavállalók régóta sürgetnek. A munkavállalók képviseletében a szakszervezetek több javasla­tot is tesznek az adótörvény módosítására. A minimálbér adómentessége és a természet­beni juttatások adómentességi körének változatlanul hagyása mellett érvelnek majd az ÉT szombati ülésén. Az üzemi ét­keztetés esetében pedig azt az álláspontot fogják képviselni, hogy ennek költsége a minden­kori minimálbér húsz százalé­káig élvezzen adómentességet. Ez azt jelentené, hogy a mun­kahelyi étkeztetés adómentes határa a mainak a duplájára emelkedne. A szakszervezetek egyetértenek azzal a kormány­­javaslattal, amely a nyugdíjjá­rulék kettős adóztatását kíván­ja megszüntetni. Ellenzik vi­szont, hogy ezzel párhuzamo­san megszűnjön az alkalmazot­ti kedvezmény. Tegnap megállapodtak ab­ban is, hogy az ÉT-nek javasol­ják: a 44 százalékos adókulcs csak az egymillió forint feletti jövedelemnél lépjen érvénybe. A megélhetési költségek roha­mos növekedése miatt lenne in­dokolt ezen az adósávon emelni - mondta Szabó Endre, a mun­kavállalói oldal soros elnöke. K. L. J. Hol indul Józsa Fábián? Fórumos képviselők újrajelölése Bácsban A Magyar Demokrata Fórum Bács-Kiskun megye mind a tíz egyéni kerületében indít jelöl­tet. A mostani képviselők közül ketten - a jánoshalmi Karsai Péter és a kiskunfélegyházi Fe­kete Pál - máris bírják az illeté­kes párttestületek bizalmát. TUDÓSÍTÓNKTÓL Az MDF Bács-Kiskun megyei szervezetének hét végi kibőví­tett választmányi ülésén, Laki­telken a már működő helyi vá­lasztókerületi egyeztető fóru­mok (VEF) képviselői is bemu­tatkoztak - tájékoztatta lapun­kat Fekete Pál országgyűlési képviselő, megyei ügyvezető el­nök. Szerinte a közelmúltbeli kecskeméti tisztújítást követően a párt pozíciói mindenütt tisz­tázottak. E pillanatban két kép­viselő újrajelölése mondható biztosnak: Karsai Péteré - aki a parlament oktatási bizottságá­nak elnöke - és Fekete Pálé. A tiszakécske-lakitelki körzetben megválasztott Kánya Gábor egészségi állapota miatt nem gondolhat az újbóli indulásra. A kiskunmajsai Kozma Huba azért nem kíván egyéni körzet­ben indulni, mert azzal Fekete Pál esélyeit rontaná, tekintettel arra, hogy Kiskunfélegyháza és Kiskunmajsa egy kerülethez tartozik. Egyelőre hasonló ál­lásponton van Pánczél Gyula is, aki - akárcsak Kozma Huba - a megyei listáról került 1990-ben a parlamentbe . Debreczeni Józsefnek, aki im­már nem tagja az MDF-nek, természetesen szóba sem kerül a jelölése.­­ Józsa Fábián nagyon sze­retne indulni, de támogatása a kecskeméti szervezetben bi­zonytalan. Bár egy nemrég tar­tott belső próbaszavazáson ka­pott támogatást, a többségi szárny azonban nem áll mellette - fogalmazott az ügyvezető el­nök a Belügyminisztérium poli­tikai államtitkárának helyzeté­ről. Más forrásból úgy tudni: ha a kecskemétiek nem támogat­ják, Józsa Fábián szülőhelyén, a Duna-melléken indul. Ahhoz, hogy bárki is az MDF hivatalos jelöltjeként léphessen pástra, a helyi szervezeten kívül a végső szót kimondó VEF tá­mogatását is meg kell szereznie. A megyei ügyvezető elnök sze­rint van olyan elképzelés, hogy megyei vagy országos listára csak azokat vennék fel, akik egyéni körzetben is indulnak. A lista sorrendjéről a megyei vá­lasztmány döntene. A kiszivárgott értékelések szerint a kiskunsági 4. számú kerületben az ez évi pótválasz­táson az Agrárszövetség és a Köztársaság Párt színeiben in­dult Nagy Tamásról az MDF megyei köreiben azt tartják: 1993-as győzelmével gyakorla­tilag már a következő parla­mentben is biztosította a helyét. Esélyét növeli az is, hogy nem­rég történt megválasztása után is nagy aktivitást fejt ki válasz­tókerületében, s ezért népszerű. Antallt családtagjai képviselik Kenderesen A Miniszterelnöki Sajtóiroda közleménye: Antall József miniszterelnök Horthy Miklós történelmi és politikai szerepével, annak ér­tékelésével kétrészes televíziós interjúban foglalkozott. Az in­terjú teljes szövege a Heti Ma­gyarország e heti számában és az MDF Hírlapban fog megje­lenni. Horthy Miklósnak, Magyar­­ország kormányzójának és csa­ládtagjainak újratemetésén - te­kintetbe véve mind a Budapes­ten rendezett nemzetközi konfe­renciákat, mind egyéb szemé­lyes okokat - a miniszterelnök személyesen nem vesz részt. Az újratemetésen a kormány több tagja - a már korábban közülieknek megfelelően - ma­gánemberként lesz jelen. Antall József az újratemetésen közvet­len családtagjaival képviselteti magát. A charta temeti a Horthy-rendszert Információink szerint a Demokratikus Charta pénteken rendez­vényt tart a Vérmezőn Végső búcsú a Horthy-rendszertől cím­mel. A rendezők hangsúlyozzák, hogy a körülbelül egyórás prog­rammal, amelyet Jancsó Miklós rendez, nem Horthy Miklós ha­zai újratemetése ellen akarnak tiltakozni. Céljuk, hogy az aktus­sal vegyen az ország búcsút a horthyzmustól is. A Vérmezőn főként korabeli írók, politikusok műveiből, fel­szólalásaiból hangzanak majd el részletek, igyekezvén reálisan bemutatni a kormányzó által képviselt nézeteket, a neve által fémjelzett rendszert. A Szeptember 4. Akció nevű csoport néhány tucat fiatalból verbuválódott, akik azt szeret­nék, ha nem csupán Horthy Miklós hamvait, hanem a nevé­vel fémjelzett rendszert is örök nyugalomra helyeznék. Horthy újratemetésének napján ezért demonstrációt szerveznek a Vörösmarty térre, majd - terve­ik szerint - felsorakoznak egy fehér ló mögé és tarkóra tett kézzel átvonulnak a Lánchí­don. Az elképzelés rendőrségi fogadtatásáról nincs informá­ciónk. Pető Iván a csendőrsortűz áldozataira emlékezik Pető Iván, az SZDSZ elnöke szeptember 1-én, néhány nap­pal a Horthy-újratemetés előtt egy szál virágot helyez el a pécsi csendőrsortűz áldozatainak em­lékművénél. A bányászok élet­­körülményeik javítása és politi­kai jogaik elismertetése érdeké­ben indítottak sztrájkot 1937- ben. Akciójuk tragikus véget ért, a Horthy-csendőrség sortü­­ze három halálos áldozatot kö­vetelt a pécsi Cser-tetőn. Pető elmondta, hogy össze­függés van a bányásznapi szim­bolikus aktus és a Horthy-teme­­tés között, bővebben azonban csak az esemény napján kíván erről nyilatkozni. Cz. G. Akinél még nem kap­csolták ki az áramot, teg­nap tiltakozhatott. Három percig gondolkodhatott a sö­tétben, hogy miből fizeti ki a jövő havi áramszámlát. A Magyar Nyugdíjasok Egyesületének Országos Szö­vetsége szervezte akció, misze­rint este nyolckor mindenki kapcsolja le a lakásban a lám­pákat, tiltakozva a drágulás és a méltánytalanul alacsony nyugdíjak ellen - nem tudni mekkora sikerrel járt. A Ma­gyar Villamos Művek Rt. bel­ső információnak minősítette, hogy észrevehető volt-e a mé­rőműszereken a fogyasztás­­csökkenés, vagy sem. Dr. Tombor Antal, az Országos Villamos Teherelosztó vezetője munkatársunknak elmondta, hogy sze­rintük po­litikai ak­cióról van szó, s jobb, ha egy vállalat ilyesmibe nem keveredik bele. - Természetesen mi is ér­zékenyek vagyunk a szociális gondok iránt, ezért hívtuk életre a Héra-alapítványt, amely persze csak csepp a ten­gerben - mondta Tombor An­tal, majd leszögezte: nagyon nem szeretnék, ha az effajta akciók precedenst teremtené­nek, s a lakosság be- meg ki­kapcsolásokkal adná jelét elé­gedetlenségének. Ezzel ugyan­is veszélybe kerülhetnek a műszerek és ezzel az ellátás biztonsága is. Egy szó, mint száz - az ada­tok titkosak. Becslésünk sze­rint aligha lengtek ki lendüle­tesen a mutatók. Adatok­­ sötétben Katonatüntetés a Kossuth téren? A Katonák Érdekvédelmi Szö­vetsége szerint a honvédség egyes egységei a pénzügyi elle­hetetlenülés szélére kerültek. A honvédelmi kormányzat ugyanis nem a finanszírozási koncepció kidolgozásával rea­gált a katonai költségvetés évek óta tartó zsugorodására, hanem rögtönzésekkel. Ennek elsősorban a személyi állomány látta a kárát - jelentették ki a szervezet vezetői hétfői sajtótá­jékoztatójukon. A KÉSZ - végső eszközként - egyenruhás, békés demonstrá­ciót szervez a parlament elé, hogy a személyi állomány hely­zetére irányítsa a figyelmet. Bár az Országgyűlés által jóvá­hagyott honvédelmi alapelvek egyik pontja szerint „a katonák számára lehetővé kell tenni a hatékony jog- és érdekvédel­met”, a szervezetnek eddig nem volt érdemi beleszólása az „egyenruhás állampolgárokat” érintő döntésekbe. A munka törvénykönyve honvédséget érintő végrehajtási rendeleté­ben ugyanis a KÉSZ nem ka­pott szakszervezeti jogokat. A szervezet vezetői úgy látják: ezért a jogszabály kidolgozóját, Für Lajos honvédelmi minisz­tert terheli a felelősség. Mint mondották, pedig lenne tenni­valójuk, hiszen két év alatt 11 százalékról 30 százalékra nőtt a létminimum alatt élő katona­családok száma. A miniszteri rendelet továbbá azért is félre­sikerült, szakmai hiányossá­gokkal teli - mondották -, mert például a túlmunkáról szó van benne, a díjazásáról viszont nem. A felmondás lehetőségét is biztosították a hivatásos ka­tonák számára, csakhogy olyan joghátrányokkal, amelyek ezt szinte lehetetlenné teszik. Érthetetlennek tartják továb­bá azt is, hogy miközben a kato­nák általános szociális helyzete siralmas, nem jut elegendő szol­gálati lakás a tiszteknek, a va­dászrepülők - saját megítélésük szerint - „halálküszöbön” gya­korlatoznak a repült órák szá­mát tekintve, a tárcának van pénze a Nagy Feró-koncert vagy Atilla, az isten kardja cí­mű rockopera támogatására. Zs. A.

Next