Népszabadság, 1993. szeptember (51. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-15 / 215. szám
1993. szeptember 15., szerda HAZAI KÖRKÉP IMF: ma döntenek a magyar hitelkérelemről ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL 1992-től folyamatosan zajlanak a tárgyalások. Idén májusban kötött elvi megállapodást a magyar pénzügyminiszter, az MNB, továbbá az IMF elnöke. Eszerint új hitelkonstrukció kialakítása vált szükségessé. Részletes tárgyalások után augusztusban született meg a magyar hitelfelvételről szóló úgynevezett szándéklevél. Ebben a már említett sarokszámokon kívül szerepel a megteendő gazdaságpolitikai intézkedéssorozat leírása is. Az igazgatótanács kedvező döntése esetén július elsejétől hívható le az első, 100 millió dollár értékű részlet. A negyedik negyedéves hitelt Magyarország csak akkor veszi igénybe, ha az év végére kialakuló folyó fizetésimérleghiányt nem fedezi az ez évi működőtőke-beáramlás - jelentette ki az MTI-nek Szabó Iván. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az IMF-megállapodás a Világbankkal kialakított együttműködés szempontjából is igen fontos. Függőben maradt ugyanis a világbanki szerkezetátalakítási kölcsön utolsó 100 millió dolláros részletének folyósítása. Ez feltehetően az IMF-megállapodást követően hamarosan megtörténik. Ugyancsak lényeges a megállapodás egy új világbanki hitel szempontjából is. A Világbank jelenlegi tárgyalások alapján több száz millió dolláros hitelt nyújt a magyarországi bankkonszolidációra. Ez a kölcsön a bankok újratőkésítését hivatott szolgálni, s a költségvetés kiadásait átmenetileg csökkenti. A pénzügyminiszter szerint ugyanis a bankok tervezett újratőkésítése várhatóan a költségvetésnek mintegy 100-200 milliárd forintos kiadást jelent. Gáz és villany: marad az ár Leszámítva a közeljövőben esedékes tarifaemelést, a kormány az idén nem, legfeljebb jövőre kíván hozzányúlni az energiaárakhoz - mondotta munkatársunknak Szűcs István, az ipari tárca energetikai ügyekért felelős helyettes államtitkára. A legutóbbi időben több alkalommal is elhangzottak különböző kijelentések az energiaszolgáltató vállalatok veszteségeiről. Ezzel összefüggésben megkérdeztük Szűcs Istvánt, az ipari tárca helyettes államtitkárát, mi a kormány szándéka az energiaárakkal, mikor számíthatunk drágulásra? Szűcs István megerősítette: hosszú távon valóban szükség van a vezetékes energia - azaz a gáz és a villanyáram - árának emelésére, mert ma mindkét energiahordozóért kevesebbet fizet a lakosság, mint amenynyiért importáljuk, illetve amennyiért itthon előállítjuk. A földgázimportra például köbméterenként 2-3 forintot, összességében mintegy 10 milliárd forintot fizet rá a Mal Rt. Az áram önköltsége ma 7 forint körül van, ezzel szemben a fogyasztók átlagosan 4,60-at fizetnek kilowattóránként. További gond a keresztfinanszírozás, azaz az ipari fogyasztók többet fizetnek, a lakosság kevesebbet, miközben a kisfeszültségű - a legnagyobb távolságokra történő - szállítás a legdrágább. De mindent összevetve - hangsúlyozta Szűcs István -, az idén csak a villamos energia tarifarendszere módosul, ami a lakosságnak legfeljebb 4-5 százalékát érinti, főképpen azokat, akik ma lakossági, tehát viszonylag olcsó árammal termelő tevékenységet folytatnak. Általános áremelésre azonban sem a villamos energia, sem a gáz esetében az idén már biztosan nem kerül sor. Legkorábban jövőre számíthatunk a háztartási energia drágulására, amit szándékai szerint a tárca az Érdekegyeztető Tanáccsal is megvitat. Kozma Judit Kísérleti részvénycsomagok Az Állami Vagyonügynökség kísérletképpen három részvénycsomagot kínált fel intézményi befektetőknek kárpótlási jegyért, összesen 314,5 millió forint értékben. Mint Kazár Péter, az ÁVÜ igazgatója tegnapi sajtóértekezletén bejelentette, ezzel a kárpótlási jegyek másodlagos piacát kívánják élénkíteni, és közvetve az elsődleges tulajdonosok számára is kedvezőbb árfolyamot teremteni. Az ÁVÜ a privatizáció során eddig a kibocsátott mintegy 80 milliárd forint értékű kárpótlási jegyek 11-12 százalékát szívta fel. Ugyanakkor valamennyi társaság részvényeiből 10 százalékot, élelmiszer-ipari cégeknél 20 százalékot már a privatizáció kezdete óta elkülönítettek kárpótlási célokra, ezek a részvénycsomagok azonban „befagytak”. A mostani kísérlettel ezekből állították össze a választékot. A nemzetközi gyakorlat hazai átültetésével értékelték a kínálatban szereplő cégeket, hogy viszonylag objektív képet alkothassanak az értékükről. De az ÁVÜ képviselői hangsúlyozták, hogy ezt a kísérletet csak egy alkufolyamat kezdetének tekintik, és a tapasztalatok alapján újra kikérik a brókercégek véleményét. P. Á. G. A Ganz-Danubius állami segítségben bízik Továbbra is kétesélyes a hajógyár sorsa. A Ganz-Danubius Hajó- és Gépgyár Rt. tegnapi közgyűlésén világossá vált, hogy a gyár jövője egyrészt a most folyó tárgyalások nyomán várható megrendelések feltételeitől, másrészt a finanszírozás lehetőségeitől függ - az viszont már egyértelmű, hogy mindez állami segítség nélkül megoldhatatlan. A közgyűlés döntése értelmében változatlanul érvényben van a társaság csődbejelentése, és készülnek a csődegyezségre. Mint Enzsölné Rédei Mariann, a társaság igazgatóságának elnöke elmondta, a legsúlyosabb probléma az adósság kezelése. A társaság mintegy 1,5 milliárd forintnyi tartozásából 1,2 milliárddal a többségi tulajdonosnak, a Budapest Banknak adósa. Bokros Lajos, a bank elnökvezérigazgatója kijelentette, öt tárca miniszterével tárgyalt az ügyben. Felmerült az a lehetőség, hogy a tizenhárom hazai nagyvállalathoz hasonló segítséget kapjon az rt., de mivel nem az állam a cég hitelezője, illetékes körökben ezt elvetették. A bankkonszolidáció viszont megoldást hozhat a hajógyáriaknak. További segítség lenne, ha a rendelések garanciáit az állam magára vállalná. A közgyűlésen az is elhangzott, hogy a gyár működtetése csak akkor tartható fenn, ha teljes kapacitása lekötött, és a rendelések nyereségesek, de legalábbis nullszaldósak. Ezért az is kulcskérdés, hogy a mintegy másfél milliárd forintos megrendelésállomány teljesítése - tíz norvég konténerhajóról, egy hazai szállítmányozó folyam-tengerjáróról és két fővárosi garázshajóról van szó - mennyire gazdaságos. Amennyiben a finanszírozás megoldódna és a szerződések létrejönnének, további mintegy 150-200 millió forintnyi beruházásra lenne szükség, így viszont nemcsak a hajógyár 350 dolgozójának maradna meg az állása, hanem a beszállítókat is figyelembe véve, legalább ezer munkahelyet őriznének meg. Peredi Ágnes DIURNUS rír Egy tévészerkesztő arcképéhez Vajon kinek szurkol? És kinek gyűlöl? Milyen országot szeretne? Milyen lélekkel szignál olyan műsort, amelyről maga is sejti, hogy sanda, dühös, sunyi? Vajon élvezi? Mit hisz közszolgálatnak? Mit gondol, mikor, s mennyiben lehet a közszolgálat, gyűlölködő? Vajon kikre féltékeny? Vajon hogyan sikerült oly szépen szelektívre átállítania a memóriáját önmagáról? S ha másokról van szó, miért működik fordítva e szelektivitás? Vajon Ő ne tudná, hogy a magánember düheit a közszolgálati szerkesztő köteles kívül hagyni a kapun, ha belép a stúdióba?! S ha Ő nem képes uralkodni az elfogultságán, a gyűlöletein nincs senki fölötte, aki figyelmeztetné: Megállj, ember!? Ezt legfennebb a magántelevíziód magánműsorában adhatod le, ott is csak büntetőjogi felelősséged tudatában! Hej, hol vagyunk már a sokat ígért pártatlanságtól, tárgyilagosságtól... S hol leszünk holnap, fél év múltán! A szerkesztőnek, magánemberként, senki sem tilthatja meg az érzelmeit. Amint azonban visszaél a hatalmával, s millió példányban sokszorosítja dühét a valamelyest is felelős intézmény ezt nem hagyhatja annyiban. Akkor sem, ha netán (titkon vagy nyíltan: mindegy!) rokonszenvezik a magánember-szerkesztő közéleti, pártos szenvedélyével. A csoportok, tendenciák orgánumaiban más határai lehetnek a személyes érzelmeknek, véleményeknek, akár indulatoknak is - a közszolgálati médiák azonban (különösen e médiák házi termékei, azaz belső munkatársainak műsorai!) nem személyeskedhetnek, nem azonosulhatnak csoportindulatokkal, nem állhatnak be hatalmi verekedésekbe. És főként: nem rágalmazhatnak. Csakis így kerülhető el az is, hogy bárminő politikai váltógazdaság bosszúhoz vezessen. A közszolgálati média felelős szakembereinek úgy kellene a munkájukat végezni, hogy bárki kerüljön is hatalomra, bizalmat szavazhasson nekik. A részrehajlók, a gyűlölködők aligha érdemelhetik ezt ki. A hatalmukkal ma visszaélők ne játsszák majd meg a mártírt. NÉPSZABADSÁG 5 Az országnak érdeke az agrárfordulat ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Gerbovits Jenő, a Parasztszövetség elnöke szerint „beérett az érdekképviseletek vetése, immár világossá vált, hogy mi vagyunk a hatalom, az életet termelő nyugodt erő”. „Az érdekképviseletek egységes fellépése arról tanúskodik, hogy igen nagy baj van az ágazatban. Azon pártok neveit pedig, amelyek - bár felkínálták nekik a lehetőséget - nem kívántak a demonstrálókhoz szólni, nem szabad elfelejteni a jövő évi választások idején.” Körösi Imre, aki az Agrárkamara elnökeként szólt az összegyűltekhez, elmondta, hogy bár az agrárágazat gondjai már 1985-ben kezdődtek, az utóbbi három év alatt 500 ezer család hagyott fel a háztájiban folytatott állattenyésztéssel, és 200 ezernél több munkanélküli került ki a mezőgazdaságból. Míg az országban az átlagkereset 23 ezer forint, addig a mezőgazdaságból élők kénytelenek 16 ezer forinttal beérni - ha a munkáltató egyáltalán tud fizetni. Ugyanakkor a volt kormánypárti képviselő hangsúlyozta, hogy a mai kormány már nem kompetens a jövő agrártársadalmának irányítására. A felszólalások után a demonstráció résztvevői vastapssal fejezték ki egyetértésüket annak a petíciónak a felolvasása után, amelyet Szaniszló Sándor, a MOSZ társelnöke, Körösi Imre és Gerbovits Jenő adtak át Szabad György házelnöknek. Az üzenetben többek között arra is felszólítják a parlamenti képviselőket, hogy még az 1994-es költségvetés megtárgyalása előtt tartsanak mezőgazdasági vitanapot. O. H. Gy. A parlament elnöke, Szabad György mintegy félórás eszmecserét folytatott a tegnapi tiltakozó nagygyűlés petícióját átnyújtó küldöttség tagjaival. Gerbovits Jenő, a Magyar Parasztszövetség elnöke munkatársunknak elmondta: szóban is tájékoztatták a házelnököt az agrárszféra égető gondjairól. Szabad György ígéretet tett arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül egyeztet az illetékes bizottságokkal annak érdekében, hogy az Országgyűlés még az idén szenteljen egy munkanapot az agrárválság megvitatásának. A MOSZ társelnöke, Szaniszló Sándor munkatársunk kérdésére kifejtette: az érdekvédelmi szervezetek bíznak a tárgyalásos rendezésben. Körösi Imre, az Agrárkamara elnöke szerint a parlamenti pártoknak létérdekük, hogy külön foglalkozzanak a mezőgazdasággal. Nemcsak azért, mert a feldolgozóiparon keresztül ez az ágazat lehet a motorja a gazdaság fellendülésének, hanem azért is, mert lényegesen nagyobb az összeomlás veszélye annál, mint amit a pártok ebből elismernek. A megoldás az lehetne, ha a parlamenti pártok ellenőrzése alatt egy rendkívül gyors válságkezelő programot dolgozna ki a kormány az érdekképviseletek közreműködésével. Az ország érdeke kívánja így, ugyanis az export csökkenése, az árualap zsugorodása miatt következett be. Olyan mértékű volt az ágazat visszaesése - három év alatt több mint 150 milliárd forint -, hogy ha nem következik be döntő fordulat, akkor kiszámíthatatlan folyamatok indulnak el. Körösi Imre szerint a mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek azokat a pártokat támogatják majd, amelyek megoldást kínáló agrárprogramokkal jelentkeznek. Ezért - vélekedett Körösi Imre - elemi érdekük a pártoknak, hogy fordulatot hozó intézkedéseket fogadjanak el; ellenkező esetben jelentős részük eltűnik a politika süllyesztőjében. Ha mégsem történik semmi, és a jövő évi költségvetési keretek érintetlenek maradnak, akkor jövőre jön el a mezőgazdaság számára a mélypont - mondta az Agrárkamara elnöke. K. L. J. □ A tb-vel tárgyal a kárpótlási hivatal Hamarosan eldőlhet: milyen eljárás keretében semmisítik meg azokat a kárpótlási jegyeket, amelyek - eleget téve rendeltetésüknek - visszakerültek a költségvetési szférába. Lapunk érdeklődésére Marczelly Gusztáv, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnökhelyettese elmondta, hogy a hivatal eddig több mint 50 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet bocsátott ki. Arról egyelőre nincs pontos adatuk, hogy mennyi értékpapírt használtak már föl állami vagyon, vagy termőföld tulajdonjogának megszerzésére, ám előbb-utóbb a forgalomban levő kárpótlási jegyek java része visszajut az „államkasszába”, s ezzel megsemmisül. Az értékpapírok fizikai megsemmisítésére megfelelő szabályokat kell kidolgozni, az ezzel foglalkozó szakértői csapat tagjait pedig mára hívták össze. Az elnökhelyettes beszélt az OKKH 195 millió forintos társadalombiztosítási adósságának rendezéséről is. Marczelly Gusztáv kedden találkozót kért a tb illetékeseitől, hogy tisztázzák: van-e mód az elmaradás részletekben történő kiegyenlítésére. Csak a tárgyalások eredményeképpen derülhet ki, hogy a törlesztés mennyire „rázza meg” a kárpótlási büdzsét, ugyanis a hivatalok az egész év során mintegy kétmilliárd forint költségvetési támogatást kapnak. Az adósság egyébként úgy keletkezett, hogy a kárpótlási hivatalok 1700 alkalmazottjának bére után fizetendő tb-járulékot néhány hónapon keresztül elmulasztották átutalni. F. E. G. Költségvetés: kétségek és bizakodások Naszvady György, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára hétfőn egy rádióinterjúban azt állította, hogy a tb 137 milliárd forintos járulék-kinnlévőségéből mindössze 20-25 milliárd forint hajtható be. Ez közvetve azt jelentheti, hogy nagyobb a tb-költségvetés deficitje, mint tervezik. Ferge Zsuzsa - aki korábban, a képviselők tiszteletdíja körül kialakult helyzet miatt lemondott tb-tagságáról - most megvédte az önkormányzat munkáját. A neves szociológus, aki önkormányzati tagságát azért megtartotta, úgy véli: az elmúlt két és fél hónap alatt az önkormányzatok többet értek el a biztosítottak érdekében, mint a korábbi felügyelőbizottságok évek során. Ezt bizonyítja az is, hogy tb 1992 óta felhalmozott hiányának rendezéséről megegyezés született a kormánnyal. Ferge Zsuzsa úgy véli, hogy a kormánnyal folytatott további tárgyalások sikere érdekében szükség van a társadalombiztosítási szakértők „ellenerejére”. Nagy Sándor, a nyugdíjbiztosítási önkormányzat elnöke nem kívánta kommentálni a költségvetési szakember véleményét, azt azonban kijelentette: a befolyó járulékok összegében, valamint a kinnlévőségek behajtásában még vannak tartalékaik. A kormánnyal folytatott egyezkedésről munkatársunk kérdésére elmondta: megállapodtak a tb-hiány rendezéséről, amit - egyebek között - kötvénykibocsátással kívánnak fedezni. Beszélt arról is, hogy hamarosan tízmilliárd forint értékű kötvényt bocsátanak ki, amelynek felét valószínűleg az ÁB-Aegon Biztosító Rt. venné meg. R. S. Drágul a liszt és a kenyér Több megyében a malmok 12-15 százalékkal emelték vagy emelik a liszt árát - jelentették megyei tudósítóink. Kivétel azért van: Csongrád megye. Az áremelés alapvető oka: a drága búza. A sütőipari vállalatok többsége is árat emel, így a kenyér is többe kerül majd. TUDÓSÍTÓINKTÓL Hajdú-Bihar megyében mától 15 százalékkal emeli a liszt árát a Hajdúsági Gabona Rt. Szűcs László termelési főmérnök elmondta, hogy a drágulásnak elsősorban az étkezési búza magas ára az oka. A boltokban mától a finomliszt kilója 26,60-ról 29 forintra, az ömlesztett liszté 20,30-ról 23 forintra, a kenyérliszté 17-ről 20 forintra emelkedik. Vannak boltok, amelyek a készletek kiapadásáig nem emelik a liszt árát. A Szolnok megyei Alföldi Gabona Rt. hétfőtől 15 százalékkal emelte a liszt árát. A finomliszt termelői ára 28,60-ról 31,90-re emelkedik kilónként. Fekete László igazgató indokként azt mondta, hogy a cég az idén a tavalyihoz képest mintegy ötven százalékkal drágábban vásárolta a búzát. A Közép-alföldi Sütödék Vállalata - mint Frey Ferenc igazgatótól megtudtuk - október első napjaitól várhatóan tíz százalékkal adja drágábban termékeit. Szeptember 15-től átlagosan 15 százalékkal emelte a liszt árát a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat a búza árának növekedése miatt. A Nyíregyházi Sütőipari Vállalat pékségei a magasabb árat az energia és segédanyagok árának emelkedésével indokolták, szeptember 21-től hárítják át a vásárlókra, átlagosan 7,5 százalékos mértékben. A félfehér kenyér ajánlott fogyasztói ára 48 forintról 52-re emelkedik. A Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat nem emeli a liszt árát - mondta Tráser Ferenc igazgató. A magas búzaár miatt ez a döntés ugyan nem veszélytelen, ám a vállalatnak nagy kihívással kell szembenéznie: a Békés megyei Agrimill - amely ebben a megyében is terjeszkedni akar - nagy konkurencia a csongrádiak számára. Árversenyre kényszeríti a Csongrád megyei gabonaforgalmit, amely úgy válaszol, hogy nem emel árat. Berecz Zoltán, a Székesfehérvári Sütőipari Vállalat igazgatója elmondta: a Fejér Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatból alakult Cerbona Rt. augusztus végén értesítette a céget, hogy szeptember 1-jével 15 százalékkal emeli a liszt árát. A jelenleg kilónként 19,90-be kerülő finomlisztet 22,80-ért veszi majd a sütőipari vállalat. Mivel azonban a két cég között olyan szerződés van érvényben, hogy az áremelést egy hónappal korábban be kell jelenteni, az árnövekedés október 1-jétől esedékes. Ezt követően a sütőipari vállalat is,várhatóan 7-7,5 százalékkal emelni kényszerül termékei árát, a fehér kenyéré például 45,70-ről 49 forintra emelkedik. A Somogy Megyei Gabonaforgalmi Vállalat szeptember 1-jétől 12-15 százalékkal emelte a liszt árát. Érdekes viszont, hogy tésztaüzemükben mintegy 25 százalékkal olcsóbban juthatnak a vásárlók a különböző termékekhez, mert több műszakban, s így olcsóbban termelnek. A Somogy Megyei Sütőipari Rt. - bár költségei ugyancsak megnövekedtek - az idén nem tervez áremelést. Vincze Károly főkönyvelő elmondta: számítottak a liszt árának növekedésére, ezért mintegy három hónapra elegendő mennyiséget vásároltak föl. Háziorvos-szerződés Megkötötte az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a 6764 háziorvosi szolgálattal, közte 1256 magánvállalkozó háziorvossal a finanszírozásra vonatkozó szerződéseket. Jelenleg az intézményi szerződéskötések vannak napirenden. 1993-ban azokkal kötnek megállapodást, akiket korábban is finanszírozott a tb vagy, akiket a népjóléti tárca rangsora szerint arra alkalmasnak talált az OEP. Jövőre azonban elvileg mindazokkal szerződhetnek, akik a hozzáférhetőség, a szakmai igények, a takarékosság és a pénzügyi lehetőségek szempontjából egyaránt megfelelnek. Azt, hogy melyek ezek a szolgáltatások, országos adatfelvétel segítségével állapítják meg. A döntés és az új szerződések megkötése a jövő év közepén várható. A mostani szerződések június végéig szólnak. Új költségvető A pénzügyminiszter a mai nappal Szabó Tamást, a közigazgatási államtitkár személyi titkárát nevezte ki az állami költségvetési főosztály vezetőjévé. Elődje, Führinger Antal a Magyar Nemzeti Bankban folytatja munkáját.