Népszabadság, 1993. december (51. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-08 / 286. szám
24+8 oldd A Melléklet: Úton A Ám. 18,50 Ft NÉPSZABADSÁG 1993. december 8., szerda SZOCIALISTA NAPILAP 51. évfolyam, 286. szám, első kiadás Magyar EU-társulás február elsejétől• Az Európai Unió (EU) Miniszteri Tanácsa némi késedelemmel ugyan, de hétfő éjjel végérvényesen és egyhangúlag ratifikálta hazánk társulási szerződését. Ugyanakkor az is eldőlt, hogy a dokumentum - a ratifikálás csúszása miatt - az eredeti időpont, azaz 1994. január elseje helyett csak egy hónappal később, február elsején léphet hivatalosan is életbe - tájékoztatták a Népszabadságot brüsszeli források. BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az eredeti menetrend szerint az EU miniszteri testületének november 30-ig kellett volna ratifikálnia a magyar társulási szerződést ahhoz, hogy az a „játékszabályok” által megszabott két hónapos várakozási idő után érvényessé válhasson. Mind az EU illetékeseinek, mind pedig hazánk képviselőinek részéről felmerült: a sajnálatosnak nevezett késedelem „jóvátételeként” esetleg valamilyen jogi formula alkalmazásával lerövidítsék a társulás életbelépése előtt elvileg kötelező várakozási időt azért, hogy a szerződés az eredetileg kitűzött időben hatályba léphessen. A szakértői megbeszéléseken azonban kiderült: a jogi „csűrés-csavarásnak” nincs értelme, mert ez az eljárás több mint két hónapot venne igénybe, és jócskán túllépne még februáron is. A társulási szerződésnek február elsején is ugyanakkora politikai jelentősége lesz, mint januárban - mondták a Népszabadságnak az idézett brüsszeli források, ezért az egy hónapos csúszásnak „még szimbolikus jelentősége sincsen”. A társulás kereskedelmi része pedig tavaly március óta az úgynevezett interim megállapodás révén már érvényben van, ezért a késésnek hazánkra nézve nincs gazdasági kára. Az Európai Unió Tanácsában politikai döntés született arról, hogy a magyar és a lengyel társulás életbe léphet, és legkésőbb a héten ennek jogi formába öntése is megtörténik - jelentette be Granasztói György EK-nagykövet értesítésre hivatkozva Hörcsik Richárd, az Országgyűlés EK-ügyek bizottságának elnöke. Juhász Endre, a külgazdasági tárca államtitkára reményét fejezte ki, hogy a dokumentum még a héten megérkezik, és a társulás létesítéséről szóló és azt kihirdető törvényjavaslatról a magyar parlament jövő hétfőn szavazhat. Ellenkező esetben a jogszabálytervezetet beterjesztő külgazdasági tárca a szavazás egy héttel való elhalasztását kéri. Brüsszelben egyébként többször hangsúlyozták: a miniszteri tanács döntése nem a magyar társulás ténye vagy maga a szerződés tartalma miatt húzódott - hiszen azt a tizenkettek valamennyi tagállama korábban ratifikálta hanem az EU-n belül folyó külkereskedelmi vita. Ez utóbbi okot nevezte meg egyébként az a keddi nyilatkozat is, amelyben Sir Leon Brittan, az EU Bizottságának külgazdasági kapcsolatokért felelős alelnöke és Hans van den Broek, az EU „külügyminisztere” üdvözölte a magyar és a lengyel társulási szerződés ratifikációját. A két magas rangú EU-tisztségviselő közleménye egyúttal azt is kiemelte, hogy a brüsszeli jóváhagyás új perspektívákat nyit a tizenkettek és kelet-európai partnerei politikai-gazdasági kapcsolataiban. (Magyar reagálás a 3. oldalon) Az MNB elnökével tárgyalt az IMF delegációja A Magyar Nemzeti Bank elnöke találkozott a Nemzetközi Valutaalap hazánkban tartózkodó szakértőivel. Az IMF-delegáció tagjai elsősorban a fizetési mérleg romlásának okait firtatták, a költségvetési hiány mértékével kapcsolatos megjegyzéseiket feltehetően a PM-ben tették szóvá - válaszolt munkatársunknak Bod Péter Ákos az MNB történetéről írott mű első kötetének bemutatója után. MUNKATÁRSUNKTÓL Az MNB elnöke hétfőn találkozott az IMF szakértőivel, akikkel elsősorban a magyar export visszaesésének okairól beszélgettek. Bod Péter Ákos és a Valutaalap képviselői arról cseréltek eszmét, hogy a magyar kivitel hanyatlása mennyiben írható belföldi tényezők (a csődtörvény hatása, a bankrendszer problémái stb.) rovására és mennyiben vezethető vissza a konjunktúra romlására. Fontos lenne tudnunk azt is, hogy a visszaesést okozó tényezők hatása tartósan fennmarad-e. Ha csak átmeneti visszaesésre kell számítanunk, akkor nincs szükség restrikcióra. Ha viszont minden évben csak nyolcmilliárd dollárt tud „kitermelni” az ország, akkor nem lehet tartósan tízmilliárdos importot bonyolítani - mondta. Az 1994. évi monetáris irányelvek tervezetét a jövő héten tárgyalja meg az MNB igazgatósága. Az előterjesztés a Jegybanktanács elé is kerül, végül a kormány és az Országgyűlés tagjai is megismerkedhetnek vele. Az irányelveket az ütemterv szerint még az év vége előtt kézhez kaphatják a honatyák, ám valószínűleg csak január végén, február elején foglalkozhatnak a dokumentummal. (MNB... folytatás az 5. oldalon ) tt Kárpátalja, Igaz Szó nélkül Kedden nem jelent meg Kárpátalja egyetlen magyar nyelvű napilapja, a Kárpáti Igaz Szó. A megyei tanács gyorssegély gyanánt kiutalt ugyan 15 millió karbovanyecet, de ez nem elegendő a lap kiadásához. Az érdekelt felek részvételével a tanács értekezletet hívott össze, amelyen megvitatják, milyen tartalékokat lehet felkutatni, hogy a lap holnap kikerüljön a nyomdából. UNGVÁRI TUDÓSÍTÓNKTÓL Kárpátalja - Kárpáti Igaz Szó nélkül címmel az ungvári televízió magyar adása is foglalkozott a végveszélyben levő lap sorsával. A műsor vendége Fodó Sándor, a KMKSZ elnöke és Szabó Béla, a lap megbízott főszerkesztője volt. Fodó Sándor cáfolni próbálta a Népszabadságban is közölt tényt, miszerint a KMKSZ nem járult hozzá a lap fenntartásához, s hogy a lap nem kapta meg az Illyés Alapítvány által megítélt műszaki eszközöket, nem részesült a magyar parlament által elkülönített pénzsegélyből. Nyilatkozatából ugyanakkor kiderült, az idők múltával az alapítványi és a parlamenti támogatást a szövetség egy forrásból származó összevont csomagként kezelte. (Kárpátalja... folytatás a 2. oldalon) Tompa: a Balkánra nyíló kapu Miért féltik nyugalmukat a tompaiak? (Riportunk a 11. oldalon) BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE Clinton Prágába hívta Gönczöt és Antallt Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök a közelmúltban levelet kapott Bill Clintontól, amely egyben meghívást tartalmaz az amerikai elnök és a visegrádi csoport országai vezetőinek januárban Prágában tartandó találkozójára - jelentette be szokásos keddi tájékoztatóján Hermán János. MUNKATÁRSUNKTÓL A szóvivő a prágai küldöttség névsorára vonatkozóan nem szolgált információval, hiszen ma legfeljebb találgatni lehetne, azt viszont közölte: az egyeztető, előkészítő munka jelenleg is féljük, s Magyarország a megfelelő szinten képviselteti majd magát. A magyar kormány és a külügyminisztérium szomszédsági politikáját folyamatosan bírálat éri, mégpedig két irányból: hol alacsony fokúnak és rugalmatlannak tartják az intenzitást, hol engedékenynek a politikát - közölte a szóvivő a Népszabadság kérdésére válaszolva. A kérdés arra vonatkozott, hogy Tőkés László óvatos formában, de egyértelműen bírálta Jeszenszky Géza külügyminiszter második, székelyföldi útját, mint ami lehetőséget ad a hivatalos román propagandának a magyar-román kapcsolatoknak és a magyar kisebbség helyzetének a Tőkés szerinti valóságosnál jobb színben való feltüntetésére. Minden látogatást és minden látogatás elmaradását sokféleképpen lehet magyarázni, mondta Hermán, különösen akkor, ha a tendenciózus magyarázatra meg is van a szándék. (Herman... folytatás a 3. oldalon) Elfogadták a honvédelmi törvényt Módosították az alkotmányt - Vita a költségvetésről Az Országgyűlés kedd délután nagy többséggel elfogadta a honvédelmi törvényhez kapcsolódóan beterjesztett alkotmánymódosítást, majd - hosszas szavazás után - 277 igen, 1 nem szavazattal 1 tartózkodás mellett a törvényt is szentesítette. Ugyancsak elfogadták az árak megállapításáról szóló jogszabály módosítását, valamint a vízgazdálkodási társulatokról szóló törvényjavaslatot is. ______MUNKATÁRSAINKTÓL Prepeliczay István (EKGP) napirend előtti felszólalásával kezdődött meg az Országgyűlés keddi ülésnapja. A képviselő kifogásolta, hogy a bírósági ügyek hosszadalmasak. Isépy Tamás igazságügyi államtitkár válaszában elmondta: egyre csökken az egy évnél hosszabb ideig elhúzódó ügyek száma, és a bíróság függetlenségét alkotmányos garanciák biztosítják. Az egyetlen napirend előtti felszólalás után újra megnyitották az 1994. évi költségvetési törvénytervezet részletes vitáját. A parlament illetékes bizottságának elnöke, Soós Károly Attila felhívta képviselőtársai figyelmét arra, hogy a sarokszámok múlt heti megszavazása után már csak a költségvetési fejezeteken belül lehet átcsoportosításokat indítványozni. Ennek végső határideje egyébként szerda délután két óra. A múlt heti szavazáskor kisebb technikai hibák csúsztak be, amit korrigálni kell. Ez azonban nem érint jelentős tételeket, „sem el nem veszett, sem meg nem került százmillió forint” - tette hozzá Soós. Őt, a részletes vitának megfelelően, az egy-egy részterület érdekében lobbyzó honatyák hozzászólásai követték, képviselőtársaik meglehetősen gyér figyelmétől kísérve. Többen az idegenforgalom fokozottabb támogatása mellett érveltek. Az ismét felszólaló Soós Károly Attila - immár pártja, az SZDSZ nevében - ismertette azt a három indítványt, amelyet fokozott figyelemmel kísérnek. így szeretnék elérni, hogy a központi költségvetési intézmények birtokában álló ingatlanok ingyenes elidegenítéséről csak a parlament dönthessen. Továbbá, hogy a határőrség akciószázadaira ne fordítson pénzt a költségvetés, s az így felszabaduló összeget az önkormányzatok kapják meg a településüzemeltetési normatíva felemelése révén. Az SZDSZ javasolja továbbá a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának 200 millió forinttal történő megemelését is. A Fidesz nevében felszólaló Varga Mihály közölte, hogy pártja az oktatás támogatásának és az önkormányzatok gazdálkodási mozgásterének növelése érdekében terjeszt be módosító indítványokat. (Elfogadták... folytatás a 4. oldalon) Szakszervezet kontra „multik” MUNKATÁRSUNKTÓL A vasasszövetségbe tömörülő legnagyobb alapszervezetek létrehozzák a Külföldi Érdekeltségű Vállalatok Vasas Munkavállalói Érdekszövetségét. A szövetséghez - melynek koordinálására az MSZOSZ-t kérik fel - mindazon konföderációk, ágazatok és alapszervezetek csatlakozását várják, ahol nemzetközi vállalatok működnek - mondotta Paszternák László, a vasasszakszervezet elnöke. (A vasasszakszervezet... folytatás a 7. oldalon) t. A függetlenek lerakodóhellyé váltak... Kállay Kristóf - Kállay Miklós egykori miniszterelnök unokája - független képviselő a ’90-es választáson a Fidesz, a KDNP és az SZDSZ közös jelöltjeként került a parlamentbe Szabolcs- Szatmár-Bereg megye 4-es számú választókerületéből. Harminchárom éves, eredeti szakmája, programtervező matematikus. Arra készül, hogy hosszú távon politizál. - A közelmúltban felröppent a hír, hogy nem indul a következő választáson. Amikor ön ezt cáfolta, akkor meg azt kezdték találgatni, nem csatlakozik-e valamelyik párthoz. Erre ön nem mondott sem igent, sem nemet. - A választások ahhoz még túl messze vannak, hogy kategorikusan és visszavonhatatlanul kijelentsek valamit. Most annyit tudok mondani, valószínűleg megint függetlenként indulok. - Nem riasztja a független képviselő hátrányos helyzete? Négy évvel ezelőtt még nem volt olyan nyilvánvaló, mára azonban bebizonyosodott, milyen csekély befolyással rendelkeznek. Ezért elég kockázatosnak látszik senkitől sem támogatva elindulni. Ennek sincs több kockázata, mint másnak. Kilencvenben a választók elsősorban pártokra szavaztak, ez most nem lesz feltétlenül így. Én úgy látom, a választók most inkább arra lesznek kíváncsiak, mit tud felelősen ígérni, ajánlani nekik a jelölt, és mit végzett eddig. Mivel nekem nincs miért szégyenkeznem, és remélem a választóim emlékezete nem rövid, bátran indulok függetlenként a választáson. (A függetlenek... folytatás a 10. oldalon)