Népszabadság, 1995. augusztus (53. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-12 / 188. szám
4 NÉPSZABADSÁG Tárgyalás a váci püspöknél Dabas-Sáriról Dr. Keszthelyi Ferenc váci megyés püspök hivatalában tárgyaltak a konfliktusban érdekeltek tegnap a dabas-sári általános iskola két éve megoldatlan ügyében. A megbeszélésen jelen voltak az egyházi és az önkormányzati iskola képviselői. A felek megállapodtak abban, hogy a sajtónak egyelőre nem nyilatkoznak a megbeszélésről. A püspökségi titkár tudósítónkkal nem közölt részleteket, csupán annyit mondott: a tárgyalás reménykeltő volt. Mint lapunkban korábban hírül adtuk, a Dabas-Sáriban 1993 óta tartó iskolaháború a múlt héten újabb fordulatot vett az egyházi és a világi intézményt elválasztó fal lebontásával. Azóta az egyháziak nem ültek tárgyalóasztalhoz. (Tudósítónktól) . ► Másfél száz párt a palettán A VNP még nem jelentkezett ki a bíróságon FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A Világnemzeti Népuralmista Párt azonban a jogerős ítélet megszületése előtt feloszlatta önmagát, tagsága jelenleg a Magyar Népjóléti Szövetségben tevékenykedik. Érdeklődésünkre elmondták, sem a Legfelsőbb Bíróságnál, sem a Fővárosi Bíróságnál még nem jelentették be a VNP feloszlatását. Kovács László, a Fővárosi Bíróság polgári kollégiumának vezetője a VNP extrém példáján túl az átalakulásokat egyrészt azzal magyarázza, hogy a párttörvény rendelkezése alapján a bíróságok az ügyészség indítványára megállapíthatják a párt megszűnését, ha az illető politikai erő egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet. Ez azonban nem jelenti automatikusan a csoportosulások megszüntetését, hiszen a pártok jogutódjai társadalmi szervezetként működhetnek tovább. A politikai paletta középpontja továbbra is Budapest, a pártok majdnem kétharmadát a fővárosban tartják nyilván. Bednárik Imre RÖVIDEN Távozik a BM megbízott sajtófőnöke A Népszabadság információja szerint szeptember 15-én távozik beosztásából Barsi Tamás, a Belügyminisztérium sajtófőosztályának megbízott vezetője. Barsit a kormányváltást követően bízták meg a főosztály vezetésével, miután Szabó Eszter sajtófőnök ösztöndíjjal hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott. Kuncze Gábor belügyminiszter azonban nem nevezte ki sajtófőnökké és nem véglegesítette a főosztályvezetői székben sem. (A belügynek az új vezetés hivatalba lépése óta nincs kinevezett sajtófőnöke.) A még nem hivatalos indoklás szerint Barsi elérte a nyugdíjkorhatárt (55 év), ezért kell távoznia. Lapunk győri tudósítójának információja szerint szeptembertől Németh Krisztina, a győri Revita tv-stúdió külsős szerkesztő-riportere lesz a tárca szóvivője. (F. Gy. A.) HAZAI KÖRKÉP 1995. augusztus 12., szombat Leépítések a minisztériumokban ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium és a hozzá tartozó infrastrukturális ágazatok állományából összesen 333 főt bocsátottak el. Gyurkovics Sándor, a tárca közigazgatási államtitkára szerint a gyakori létszámcsökkentés immár a minisztérium működését veszélyezteti. Mint elmondta: a megadott határidőre a KHVM-nek 26 dolgozójától kellett megválnia, így a minisztériumban jelenleg kevesebb mint kétszáz szakembernek kell elvégeznie az infrastrukturális ágazatokkal kapcsolatos feladatokat. A Közlekedési Főfelügyelettől és a megyei közlekedési felügyeletektől 225 dolgozót bocsátottak el. A Hírközlési Főfelügyelet, illetve a területi hírközlési felügyeletek munkatársainak száma 65, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a vízügyi igazgatóságok dolgozóinak létszáma 17 fővel csökkent. Ugyanakkor a minisztériumnak október 15-ig újabb létszámcsökkentést kell végrehajtania. Túlteljesítés A Pénzügyminisztériumban kevesebben dolgoznak a kelleténél, a tárca létszáma még soha nem érte el az engedélyezett 614 főt. A Bokros-csomagban előirányzott szűkítésnek a minisztérium úgy tett eleget, hogy megszüntetett hetven egyébként is betöltetlen státust. Szittner Károly főosztályvezető elmondta: jelenleg 504 munkatársa van a minisztériumnak, s így is közel negyven üres állás van a tárcánál. A főosztályvezető szerint szükség lenne ezeknek az állásoknak a betöltésére, elsősorban a nemzetközi pénzügyekkel, valamint a gazdaságpolitikával foglalkozó főosztályokon. A ipari tárca idén nem tervez létszámleépítést, mivel már korábban eleget tett a kormány karcsúsítási elképzeléseinek, sőt túlteljesítette azokat. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium illetékesétől megtudtuk: a tárca és a hozzá tartozó intézmények 3370 fős létszámát 26 százalékkal csökkentették elbocsátással, illetve a nyugdíjazás különböző formáival. A minisztérium nyolcszáz dolgozójából tíznek az állását szüntették meg. A Munkaügyi Minisztérium, valamint a felügyelete alá tartozó Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség 670 fős létszámát 590-re csökkentette a tárca. Az ugyancsak a minisztériumhoz tartozó ÉT nyolc fős titkárságát nem karcsúsították, a minisztérium és az OMMSZ dolgozóinak számát 40-40 fővel csökkentették. A MüM-ből az év folyamán több mint harmincan kiléptek, akiknek nem töltötték be a helyét, így mindössze egy dolgozó távozott végkielégítéssel. Az OMMSZ-től már jóval több dolgozót kellett elbocsátani. Az Országos Munkaügyi Központ 1900 fős létszámát az év végéig kell 15 százalékkal mérsékelni. Két lépcsőben A Belügyminisztérium maradéktalanul teljesíti a kormányhatározatban előírt 15 százalékos létszámleépítést - tájékoztatta munkatársunkat a tárca politikai államtitkárának titkársága. A BM két lépcsőben összesen 846 fővel csökkenti apparátusát. A leépítések azonban csak részben jelentik aktív korban lévő alkalmazottak elbocsátását, az előírt létszámcsökkentést a tárca részben a betöltetlen állások megszüntetésével, illetve a nyugdíjasok foglalkoztatásának csökkentésével hajtja végre. A BM 5645 fős apparátusa az év végére 4799 főre apad. A legnagyobb mérvű létszámcsökkentést a megyei TÁKISZ- okban hajtják végre; országosan 423-an távoznak e szervezetekből. Az adatfeldolgozó hivatalban 111-gyel, a lakcímnyilvántartóban 48-cal, a tizenkilenc megyei és a fővárosi közigazgatási hivatalban 87-tel, a menekültügyi hivatalban és szolgálatainál 84-gyel csökken a munkahelyek száma. (A debreceni menekülttábor megnyitása miatt a tárca már készíti a kormány-előterjesztést, melyben lehetőséget kér az újra megnyitott tábor létszámának feltöltésére.) A minisztérium apparátusa 93 fővel csökken. Az Igazságügyi Minisztériumban már megtörtént a létszámleépítés első, az apparátus tíz százalékát érintő üteme. Füredi Károly helyettes államtitkár lapunknak elmondta: összesen 37 státust szüntettek meg. Ami a bíróságokat illeti, Solt Pál júniusban kijelentette: nem lehet a bírói létszámot csökkenteni. Sőt az Országos Bírói Tanács határozata szerint 214 fős létszámemelésre lenne szükség a bíróságokon: 153 bírói, 61 tisztviselői és ügykezelői státus létesítésére. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész pedig arról számolt be, hogy az ügyészségeken jelenleg 1107 főfoglalkozású és 49 nyugdíjas ügyész tevékenykedik. Szerinte a létszámleépítés lehetetlenné tenné az ügyészi kar működését. Végül leszögezte: önkéntes felajánlást tenni nem tudunk. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumból 137 munkatársat kell elbocsátani, az érintettek a napokban kapják meg a felmondólevelet - tudtuk meg Etele Csabától, a minisztérium személyzeti osztályvezetőjétől. Baja Ferenc miniszter már a korábbi tízszázalékos csökkentésre is irányelveket fogalmazott meg, ez most is érvényes volt. Ennek lényege, hogy a területi szervek munkája a legkevésbé sérüljön, inkább a központi apparátus létszáma csökkenjen. Ennek megfelelően a minisztérium dolgozóinak összesen húsz százaléka megy el. Végkielégítés A Honvédelmi Minisztériumban Borsits László helyettes államtitkár pénteken írta alá azt az előterjesztést, amelynek értelmében a minisztérium létszáma 40 fővel csökken - tudtuk meg a HM sajtóirodájától. A csökkentés előtt 317-en dolgoztak a HM-ben, a 15 százalékos leépítés után 277 fő maradt. A távozó negyven fő egynegyede nyugdíjba vonult. Tízen áthelyezéssel a Magyar Honvédség állományába kerültek. A távozók felét végkielégítéssel elbocsátották. A Művelődési és Közoktatási Minisztériumból a szabadságok miatt nem sikerült a létszámcsökkentésről információt szerezni. Az MDF feltételekhez köti találkozóját a kormányfővel Az MDF várhatóan akkor fogadja el Horn Gyula miniszterelnök augusztus végére szóló meghívását, ha a párt vezetése garanciát kap arra, hogy ezen a találkozón érdemi kérdésekről lehet majd tárgyalni - nyilatkozta lapunknak Szabó Iván, az MDF ügyvezető elnöke és parlamenti frakcióvezetője. Mint arról beszámoltunk, Horn Gyula miniszterelnök találkozót kezdeményezett az ellenzéki pártok elnökeivel és parlamenti frakcióvezetőivel. A KDNP, a Fidesz és az FKGP már elfogadta Horn meghívását. A kormányfő parlamenti dolgozószobájában minden ellenzéki párt vezetőivel külön-külön kíván tárgyalni. Augusztus 23- án fogadná az MDF részéről Für Lajos elnököt és Szabó Ivánt, a KDNP-től pedig Giczy György elnököt és Isépy Tamás frakcióvezetőt. Augusztus 25-én találkozna Torgyán Józseffel, a kisgazdák elnökével és parlamenti frakcióvezetőjével, valamint a Fidesz két alelnökével, Áder Jánossal és Szájer Józseffel, ugyanis Orbán Viktor pártelnök külföldön tartózkodik majd. Szabó Iván elmondta, a jövő hét elején Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára segítségével próbálnak egyeztetni a miniszterelnökkel. Akkor fogadják el a kormányfő meghívását, ha konkrét tárgyalásokat folytathatnak többek között a médiatörvény tervezetéről, a villamosenergiaipari privatizáció kormányzati koncepciójának parlamenti benyújtásáról, az államháztartási reformelképzelésekről, valamint a magyar-román alapszerződés előkészületeiről. Szabó szerint a kormányfő nem kaphat MDF-támogatást a miniszterelnök-helyettesi tisztség életre hívásához szükséges alkotmánymódosításhoz. A parlamenti pártok ugyanis már korábban alkotmánymódosítási moratóriumban állapodtak meg. Az MDF elnöksége a kormányfői tárgyalókészség függvényében alakítja ki jövő szerdai ülésén a végleges álláspontját. I. B. Szigorítják a közgyógyellátást A családi pótlék új rendszere csak január 1-jével lépne hatályba, de már októberben megjelenne az erről szóló rendelet. Szigorítani kívánják a közgyógyellátás és a táppénzellenőrzésről szóló jogszabályokat - ismertette a Népjóléti Minisztérium elképzeléseit Pankucsi Márta szóvivő a tegnapi háttérbeszélgetésen. MUNKATÁRSUNKTÓL A korábban elfogadott családipótlék-rendszert javasolja a minisztérium, azaz jövőre az ellátás akkor járna, ha a család jövedelme, illetve vagyona nem éri el a jogszabályban meghatározott értéket. A jogosultság elbírálása érdekében az érintetteknek november 15-ig igénylőlapon kellene adataikról nyilatkozniuk. Nem kizárt, hogy a minisztérium új igénylőlapot készít az eddigi helyett - mondta a szóvivő. A közgyógyellátásról, illetve a táppénzellenőrzésről szóló módosító javaslat várhatóan heteken belül a kormány elé kerül. A szigorítások célja a visszaélések megakadályozása, így például több olyan közgyógyellátott is van, aki rokonai, ismerősei számára is felírat gyógyszereket. A közgyógyellátottak gyógyszertámogatására a társadalombiztosítás januárban 862 millió forintot, májusban viszont már 1 milliárd 222 milliót költött. Erre nem ad elégséges magyarázatot az, hogy magas az újonnan kiadott igazolványok száma - hangoztatta a szóvivő. A rendelkezések az orvosokat szankcionálják majd. Ha az orvos a keresőképtelenség megállapítására vonatkozó szabályokat megsérti, a biztosító megvonhatja tőle a táppénzbe vétel jogát. Változást jelent, hogy a közgyógyellátásra jogosultaknak az igazolványra kell íratniuk, melyik patikában kívánják gyógyszereiket kiváltani. Sürgős esetben más gyógyszertár is kiadhatja a szükséges szereket. Haderő-átalakítás létszámcsökkentéssel ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Amennyiben nem kezdték volna meg a létszámleépítést, 1996-ban közel 8-9 milliárd forinttal növekedne a dologi kiadások összege. Emellett évek óta nincs pénz felújítási munkákra - a létesítmények állaga leromlott, a technikai eszközök elavultak, nincs alkatrészutánpótlás. Mivel az állami költségvetés oldaláról nem növelhető a védelemre fordított összeg, finanszírozhatatlanná vált volna a haderő. Ezért határozott úgy a Magyar Honvédség vezérkara: olyan javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé, hogy a haderő létszámcsökkentésével próbál meg úrrá lenni a költségvetési problémákon. A hadsereg hivatásos állományára, a tisztekre, a honvédségi közalkalmazottakra kiterjedő létszámcsökkentésnek eddig mintegy háromezer közalkalmazotti munkahely vált áldozatává, ami mintegy kétezer dolgozó elbocsátását jelentette. (A különbözet oka, hogy eleve nem minden álláshely volt betöltve.) Idén a tervezettnél ötezerrel kevesebb sorkatonát hívtak be. A folyamat várhatóan 1998-ig folytatódik: jövőre további mintegy ezerrel csökkentik a hivatásos állomány létszámát, s kevesebb lesz a sorkatona is - mondta Berényi Oszkár. Arra a kérdésre, hogy a kisebb létszámú hadsereg képes lesz-e ellátni feladatát, leszögezte: amikor az Országgyűlés jóváhagyta a csökkentési javaslatokat, mérlegelte a felmerülő biztonságpolitikai kockázatokat, s úgy döntött, a feladatokat a meglévő haderő lehetőségeihez mérten határozzák meg. Kun J. Erzsébet nik Budapest: 35 százalék is kevés közvélemény-kutatás az szja-részesedés arányáról A budapestiek elégedettebbek a fővárosi önkormányzat tevékenységével, mint a kormányéval. Többségük szerint az önkormányzatok hatékonyabban gazdálkodnak az adófizetők pénzével. A megkérdezettek kétharmada úgy véli, hogy az ország anyagi helyzetéhez képest az önkormányzatok túl kevés pénzt kapnak az államtól, és mindössze 4 százalékuk gondolja ennek az ellenkezőjét. Ezek a vélemények persze nem mindig alapulnak mélyreható ismereteken, hiszen például a budapestieknek 28 százaléka tudja helyesen, hogy jelenleg a személyi jövedelemadóból befolyó bevételek 35 százaléka marad az önkormányzatoknál. Az intézet munkatársai felvilágosították erről a tényről a rosszul vagy egyáltalán nem tájékozottakat, majd megkérdezték, megfelelőnek tartják-e az emberek a részesedésnek ezt az arányát. A többség (58 százalék) úgy vélte, hogy ez túl kevés, 29 százalék éppen megfelelőnek tartja és mindössze 4 százalék tartja túl soknak. A fővárosiak több mint nyolctizede tudott vagy akart állást foglalni abban a kérdésben, hogy a személyi jövedelemadó mekkora részét kellene meghagyni az önkormányzatoknál. A válaszok átlagaként 45 százalék adódott. A megkérdezettek háromtizede a jelenleg érvényben lévő 35 százalékos részesedési arányt tartaná megfelelőnek, fele részük ennél többet tartana indokoltnak (a leggyakoribb vélemény szerint 50 százalékot), és mindössze 3 százalékuk helyeselt 35 százaléknál kisebb részesedési arányt. A Pénzügyminisztérium által tervezett 15 százalékos arány a budapestiek nem egészen 1 százalékának véleményével találkozik. Az önkormányzatnál maradó összegekre gondolva egyébként - átlagosan - azok is valamivel több mint 35 százalékot tartanának jónak, akik szerint jelenleg túl sok pénzt kapnak a települések az államtól. A személyi jövedelemadóból való részesedés csökkentését nem azért utasítják el a budapestiek, mert az a főváros érdekeit sérti a legjobban, hiszen csak minden harmadik budapesti van tisztában azzal, hogy itt több adót fizetnek az emberek az országos átlagnál. Ennek a ténynek az ismerete egyébként alig befolyásolja a véleményeket. Mint ahogy nem függnek A Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet munkatársai 1995. augusztus 7- én és 8-án 500 budapesti 18 évnél idősebb telefontulajdonossal beszélgettek az önkormányzatok személyi jövedelemadóból való részesedésének tervezett csökkentéséről. Az interjúk standard kérdőívek felhasználásával készültek. Mivel társadalmi-demográfiai szempontból Budapesten sem egyenletes a telefoneloszlás, a minta nem tükrözi pontosan a város lakosságának összetételét. A adatokat ezért matematikai módszerrel korrigálták, így a nemek, az életkori csoportok és az iskolai végzettség szerint a minta reprezentálja Budapest lakosságát. A közölt adatok hibahatára 4-6 százalék, attól sem, hogy melyik városrészben laknak a válaszadók. Arról, hogy a Pénzügyminisztérium jövőre csökkenteni szándékozik az önkormányzatok részesedését a személyi jövedelemadóból, a fővárosiak 68 százaléka értesült, de csak 37 százalékuk tudta pontosan, hogy 15 százalék a tervezett arány. Miután felvilágosították erről a kérdezetteket, 86 százalékuk úgy vélte, hogy ez túl kevés. A tervezett csökkentés elsősorban azért nem nyerte el a fővárosiak tetszését, mert döntő többségük (73 százalékuk) úgy véli, hogy joguk vagy beleszólni - az önkormányzatokon keresztül - befizetett adóik felhasználásába. A budapestiek 71 százaléka azzal a kijelentéssel is teljesen egyetért, hogy „ha a személyi jövedelemadónak csak 15 százaléka marad az önkormányzatoknál, akkor azok nem tudják majd ellátni feladataikat”. Kétharmadnyian azonosulnak azzal az állásponttal, hogy a pénznek helyben kell maradnia, ott, ahol végül is megtermelik, s ugyanennyien a kormánypártok választási ígéreteinek megsértését látnák abban, ha csökkenne az önkormányzatok részesedése a személyi jövedelemadóból.