Népszabadság, 1996. június (54. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-29 / 151. szám
g NÉPSZABADSÁG Kárász, a turisták faluja Korabeli krónikaírók szerint 1346-ban kárászi és vékényi „latrok” kifosztottak egy püspöki majort. - Ma már csendesebbek vagyunk - jegyzi meg mosolyogva Mezei Attila, Kárász polgármestere. Mindebből kiderül: Kárász lakott volt már az Árpád-korban is. A polgármester minden, a falujáról szóló dokumentumot számon tart, és nem szelektál annak alapján, hogy a krónikás jót vagy rosszat jegyzett fel Kárászról, így aztán Mezei Attila hol arról mesél, hogy Ferenc Ferdinándnak a baranyai borok közül a kárászi burgundi ízlett a legjobban, hol pedig a falu legendás és megfoghatatlan rabsicairól adomázik. Az előbbiekhez tartozik, hogy kárászi szőlők nagy részét a peronoszpóra elintézte, és ma már csak a méretes pincék és a kétszáz éves présházak vallanak a valaha virágzó bortermelésről, viszont az orvvadászokon nem fogott az idő. Ma is teszik a dolgukat, a környéken most is sok az értékes vad.□ A 406 lelket számláló baranyai falu lakói szeretnek a múltjukról olvasni, emlékezni, anekdotázni. Ezt hét évvel ezelőtt már tapasztalhattam. Akkor a falu legidősebb lakója, Keresztúri József azért hívott meg Kárászra, hogy elmesélje, miként működött 1921-ben a falu aranybányája. Józsi bácsi tavalyelőtt - 92 esztendős korában - meghalt, de 1989-ben még kisétált velem egy felhagyott kőfejtéshez, és részletesen elmagyarázta, hogyan mosták ott az aranyat a kárásziak egy Grósz Károly nevű geológus irányításával. A geológus egy évvel később odébbállt, az aranybánya pedig csendesen kimúlt. Vélhetően nem lehetett az itt fejtett kőnek magas érctartalma, ezért szakadt folytatása az aranymosásnak. Keresztúri József szerint azonban 1921-ben tucatnyi embernek - köztük neki is - megélhetést adott az a kissé mesebeli bánya. Aztán a harmincas években másról lett híres Kárász, a falusi turizmusról. A községben telepedett le vitéz Kun Lajos plébános, és 1931-ben kiharcolta, hogy a Kárásztól két kilométerre lévő vasútállomástól szerpentin épüljön a faluig. Abban az esztendőben még csak kilenc nyaraló fedezte fel a Mecsek festői völgyében meghúzódó Kárászt, öt év múlva már 381-en pihentek itt. Fennmaradt, hogy ez 25 600 pengő bevételt jelentett az üdültetőknek. A falusi turizmus kárászi megteremtőjét, Kun Lajost, jól ismerte a 82 éves Gőzsi Tiborné, aki így emlékezik a plébánosra: - Nagy műveltségű, élénk társasági életet kedvelő, nyughatatlan ember volt. Tudtuk róla, hogy az első világháborúban különösen bátran viselkedett, nem véletlenül kapta a vitéz előnevet: a keresztet magasba tartva vezette rohamra a magyar katonákat. Gőzsi Tiborné - Mária néni - Késmárkon született. Családja Trianon után Szekszárdra költözött, és Kun Lajos hívására télen-nyáron ide jártak pihenni. Aztán az ötvenes években Mária néni és földbirtokosból agronómussá „korszerűsödött” férje végképp Kárászra települt. Az asszony röntgenasszisztensként dolgozott Komlón. Amikor a négy nyelvet beszélő Mária nénit arról kérdezem, mi tartotta őt Kárászon, röviden válaszol: - Csönd van, itt az ember magányosan is tud nem magányos lenni. Kárász nyugtató csendje és jó levegője mellett némiképp megőrizte népi építészeti emlékeit és századfordulós hangulatát is. Aki hajlandó régi, de átépítésekkel elrontott házát szakszerűen felújítani, azt a falu önkormányzata igyekszik támogatni. Amióta ez a szemlélet győzött, évente két-három ház visszanyeri egykori formáját. Nincs szó nagy beruházásokról, csak például arról, hogy a hatvanas években az utcai homlokzatba beépített hármasablakokat kicserélik két kisebb, a ház eredeti stílusához illő ablakra. Emögött nem csupán a szépítkező szándékot kell sejtenünk - tudom meg a polgármestertől hanem azt is, hogy Kárász újra kaput nyitott a falusi turizmus kedvelőinek. Tizenegy család foglalkozik üdültetéssel, ami azt jelenti, hogy minden tizedik háztartás részben az idegenforgalomból él. Tavaly már több mint háromezer vendégéjszakát töltöttek itt a nyaralók. A vendégek főként magyarok és németek, de jönnek Skandináviából, Új-Zélandról és Kanadából is. Az ide látogató családok legkisebb sarjai elsősorban azt élvezik, hogy a háziállatok megsimogathatók, megkergethetők a faluban, a német gyerekek pedig meggyőződhetnek arról, hogy a tehén nem lila - mint azt gondolták egyik szívesen fogyasztott csokimárkájuk papírtasakja és reklámja nyomán. Sokaknak az jelent élvezetet, hogy szinte mindig érik valamilyen gyümölcs a kárászi kertekben, és a faluban még ma is iható az ásott kutak vize. Akadnak azért másféle szórakozások is, hiszen lehet a közelben teniszezni, lovagolni, horgászni, strandolni, sőt még arra is van mód, hogy az ügyes kezűek kipróbálják magukat a fazekaskorongozásban. □ Kárásztól négy kilométerre omladozik Márévár. A néphit szerint a romok alatt egy elátkozott lány őrzi a szerencsétlen Máré család tengernyi kincsét. Aki erre jár, remélheti, hogy ő lesz a kiválasztott, és aszázévenként felszínre emelkedő lány ráruházza gazdagságát. Ha mégsem, akkor a látogató kénytelen megelégedni azzal, hogy megismeri a Mecsek egyik legvarázslatosabb vidékét. Ungár Tamás Tizenegy család foglalkozik üdültetéssel László andrás felvétele Nem szerették Üveges Szilárdot a belgyógyászaton. Pontosabban nem szerették a kollégái. Még pontosabban... De ennek már úgy sincs jelentősége. Üveges doktornak sok bűne volt. Lejáratta a szakmát. Még pontosabban: nem volt hajlandó a sztetoszkópot a nyakában hordani. Továbbá, bármivel fordultak hozzá, tudta a választ, vagy azt, hogy hol kell keresni. Gyógyszerész feleség, három gyermek, védés előtt álló kandidátusi disszertáció. Ezzel is mit akarhat? Nem elég neki, hogy ott, ahol se közel, se távol nincs más kórház, harminchat évesen osztályvezető-helyettes!? A főnővér bekopogtatott a kuckójába, hogy Üvegest hívatják az igazgatóságra. Csupa jó dolog fordult meg a fejében: külföldi út, befolyásos beteg, konzílium a megyeszékhelyen, külön jutalom. Felmondás lett belőle. Az igazgató és a helyettese elétette a papírt, hogy az ilyen meg olyan utasítás következtében 150 ágyat és tizenöt orvost le kell építeni. Szóban hozzátették, mivel ismert belgyógyász, neki nem okozhat gondot az elhelyezkedés. Rosszabbnak kellett volna lenni, akkor maradhatnék? " Ehelyett azt kérdezte, Varjú főorvosnak mi volt a véleménye, hiszen 1998-ban ő rá akarta hagyni az osztályt. Hímeltek, hámoltak, végül kérte, hívják ide a főnökét. Hívták. Varjú Dezső főorvos Üveges doktor izgatott hebegésére azt felelte: - Többet is mondhattál volna, Szilárd. Nem találkoztam jobb orvossal. Nem is igen van a kórházban jobb nálad. Magamat hamarább elküldtem volna, mint téged. Szerencsére engem nem kérdeztek. Nézd meg, az én aláírásom sehol sincs a papírokon. Hála istennek kimaradtam. Kihagytak ebből a harakiriből. Ne haragudj, nem tudok semmit sem tenni. Jobbat én sem tudnék elküldeni nálad. Pünkösti Árpád Tíz ágy, egy orvos — MAGYAR TÜKÖR _ 1996. június 29., szombat Az olasz tengerparton a kempingdíjak alacsonyabbak, mint a Balatonnál A nyár a kempingezés ideje is. Legalábbis a tőlünk nyugatra, ahol egyfajta életformává is vált. Mi a helyzet nálunk? Míg Nyugaton valóban életforma, nálunk szükségmegoldás a kempingezés, állítja Hatvári Éva, a sátorozásra specializálódott Hungarowell utazási iroda ügyvezető igazgatója. Akár az életforma, akár a szükség diktálja a kempingezést, információk hiányában nem könnyű a sátorverés. Csak egy példa a sok közül: két német házaspár a minap a Balatonnál akart sátorhelyet és bungalót bérelni olyan kempingben, ahová kutya is bevihető. A part két legnagyobb kempingtulajdonosától, a Siótourtól és a Balatontouristtól azt a választ kapták, hogy ilyennel nem szolgálhatnak. A németek csak kerülő utakon találták meg, amire vágytak Badacsonylábdihegyen, az Eldorado kempingben. Előbb célba értek volna, ha átböngészik a Camping ’96 című négynyelvű kiadványt, ámbár, ha a füzetet a maguk logikája szerint a Magyar Camping és Caravanning Clubnál (MCCC) keresik, mégsem járnak jól. Mi legalábbis azt a választ kaptuk június 26-án a klub Üllői úti információs irodájától, hogy az ingyenes kiadvány éppen kifogyott, más hasonló pedig nincsen. Ugyanitt elmondták, hogy a klub tagjai - az éves tagsági díj 900 forint - a kempingek 70 százalékában 5-10 százalékos árkedvezményt kapnak, közös programokon vehetnek részt, és jár nekik a klub évente négyszer megjelenő lapja is. Érdeklődtünk Magyarország és más országok kempingtérképei iránt, amire azt a választ kaptuk, hogy ilyen térkép csak Ausztriáról kapható, az is csak a térképboltban. Az információval ellentétben tucatnyi ország, tartomány, régió kempingtérképét beszerezhetjük a Hungarowellnél és más irodáknál is, aktuális magyarországi térképet azonban valóban nem adtak ki. Térképszelvények a Camping ’96 című kiadványban találhatók. A hazai kempingezés lehetőségeiről a legteljesebb tájékoztatást Budapesten a Deák tér mögötti Sütő utcában, a Magyar Turisztikai Szolgálat információs irodájában - régi nevén a Tourinform főirodájában - lehet kapni. Egy pillantás a számítógépbe, és sorolják a több mint 400 sátortábor bármelyikének szolgáltatásait. A kemping címét, telefonját, befogadóképességét, illetve, hogy árnyas vagy napos, füves vagy köves, hideg vagy melegvizes-e a sátortábor, van-e a közelben benzinkút, étterem, élelmiszerbolt, posta, pb-gáz, uszoda, teniszpálya, gyógyfürdő stb. - valamennyi magyarországi kempingről tartalmazza a már említett kiadvány is, amelyikből a Sütő utcában soha nincs hiány. Padányi Ágnes, a központ igazgatója arra figyelmeztet, hogy a Camping ’96 sem szentírás. Csak azokat a sátortáborokat tartalmazza, amelyek tavaly közölték velük az adataikat. Lehetnek tehát olyan kempingek is, amelyek a kiadványban nem szerepelnek, és olyanok is, amelyek szerepelnek ugyan, de a kézirat lezárása, a múlt év vége óta megszűntek. Szintén Padányi Ágnestől tudjuk, hogy a Tourinform vidéki irodáinak számítógépeibe csak a környék adatait táplálták be, azokban az ország más tájainak kempingjeiről nem tudnak információval szolgálni. A miértre egyelőre nincs válasz, bár Katona Béla, az Országos Idegenforgalmi Bizottság elnöke kérdésünkre úgy felelt, hogy valamennyi Tourinform-iroda rendelkezésére kell bocsátani a Magyar Turisztikai Szolgálat teljes adatbankját. Az említett kiadványból megismerhetők a hozzávetőleges árak is. Egy sátorhelyért a kemping komfortfokozatától (ezt egytől négy csillaggal jelölik) függően Budapesten 100-1000, a Balatonnál 130-750, másutt 50-500 forintot kell fizetni, az úgynevezett személyi díj pedig 50 és 700 forint között változik - plusz áfa. A szintén személyenként és naponta fizetendő idegenforgalmi adó - ezt a helyi önkormányzat állapítja meg - 20 és 120 forint között van. A parkolásért, az áram és a meleg víz használatáért, kutya vagy macska beviteléért kempingenként változó díjat szednek. Ha a nem mindenütt nyújtott 50 százalékos gyerekkedvezménnyel is számolunk, arra jutunk, hogy egy négytagú család legalább 800, de inkább kétháromezer forintot, esetleg annál jóval többet is fizet egynapi tartózkodásért a magyarországi kempingekben. Ausztriában, Németországban, Franciaországban különösen pedig Svájcban magasabbak a kempingdíjak, pedig az idegenforgalmi adó ott ismeretlen fogalom. Az olasz tengerparton viszont Gradótól Jesolóig - mint az idei katalógusból kiderül - a főszezonban is kevesebbet számláznak a kempingek. A külföldön kempingező magyarok többsége ezt a partszakaszt célozza meg, és kevesebbet fizet, mint idehaza. Itt a sátorhely vagy a lakókocsi helye 17 ezer, a személyi díj 12 ezer líra, az utóbbiból a hat éven aluliak 30-50 százalékos engedményt kapnak. Az áram használatáért hozzávetőlegesen napi háromezer lírát kérnek, a zuhanyozáshoz szükséges zseton pedig a legtöbb helyen kétezer lírába kerül. Némely kempinghez uszoda, teniszpálya is tartozik. Trieszttől 14 kilométerre, a szabad strand közelében olyan kemping is akad - tudtuk meg Hatvári Évától -, amelyik a felsorolt díjak alig több mint feléért fogadja a sátorral vagy lakókocsival érkezőket. A külföldre indulóknak még mérlegelniük érdemes a benzinköltséget, az autópályadíjat és az útközbeni szállásdíjat. Tőlünk Nyugatra a kempingek parcellázottak és komfortosabbak. Valamennyi vendégfogadó ország kiad kempingkatalógust és kempingtérképet - kár, hogy ezeket a kiadványokat itthon csak néhány utazási iroda szerzi be. Régebben lehetett sátrat, lakókocsit kölcsönözni; ilyen szolgáltatást nem találtunk, de hírlik, hogy ismeretségi vagy baráti körök maguk között próbálják a szolgáltatót helyettesíteni. Ha nincs jobb megoldás, marad a vásárlás. A kempingfelszerelések áráról a francia Camping Gaz magyarországi leányvállalatától kaptunk tájékoztatást. Ez a nagykereskedelmi cég több mint 400 hazai boltba, áruházba szállít. Az igazgató szerint az üzletekben a különféle sátrak 10 és 30 ezer, hálózsákok 4000-12 000, hátizsákok 2500- 10 000, összecsukható kerti székek 1800-6000, asztalok 2000-8000 forint közötti áron kaphatók. A hűtőláda, a gázlámpa, a gázfőző, a hőtartó műanyag kulacs is több ezer forintba kerül, a hordozható bio WC-re pedig, amelyik biológiailag lebontja, megtisztítja a salakanyagot, 19-25 ezer forintot kell szánni. Mindebből könnyen kiszámítható, hogy miért nem telnek meg a hazai kempingek hazai vendégekkel, és hogy miért van a Magyar Camping és Caravanning Clubnak mindössze néhány ezer tagja. Igaz, a rendszeresen kempingezők - becslések szerint - százezernél is többen vannak. Gál Zsuzsa KEMPINGTARIFÁK MAGYARORSZÁGONFt-bari Kategória Sátorhely Budapest Lakókocsit Személyi díj Idegenforgalmi adó* 100-280 190-450 150-300 20-100 ** 100-1000 200-1000 150-400 30-100 *** 140-1000 200-1000 200-440 50-100 **** 150-1000 300-1000 250-450-kisegítő 100-600 100-300 Balaton 100-250— Kategória Sátorhely Lakókocsi Személyi díj Idegenforgalmi adó* 130-320 200-600 100-500 30-100 ** 145-600 250-1000 100-600 30-120 *** 220-700 400-1100 130-600 50-100 ***** 250-750 500-1100 260-600 50-100 kisegítő 140-220 220-400 Vidék 120-200— Kategória Sátorhely Lakókocsi Személyi díj Idegenforgalmi adó* 50—400 120-420 50-140 20-60 ** 100-440 150-560 50-700 20-120 *** 100-500 200-850 100-400 20-120 **** 200-500 300-900 250-600 20-60 kisegítő 79-350 80-800 69-350 25-100 A legtöbb kempingben a gyermekek részére 14 éves korig 50%-os kedvezményt adnak a személyi díjból. A parkolásért, áram- és melegvíz-használatért, valamint kutya és macska beviteléért, kempingenként változó különdíjat számítanak fel.