Népszabadság, 1996. december (54. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-06 / 285. szám
1996. december 6., péntek_ Dzsesszrock, exkluzív környezetben Légkondicionált terem, süppedő fotelszékek, az előtérben csillogó padlózat. Az exkluzív környezetet a Budapest Kongresszusi Központ nyújtja, ahol december 6-án este lép fel a László Attila Band. Az 1992-ben megalakult KARÁCSONYI ELŐFIZETÉSI AKCIÓ! Ajándékozza meg szeretteit és/vagy önmagát! Fizessen elő 1997-re a BESZÉLŐRE! December 31-ig kedvezményesen 12 szám csak 1500 Ft. Egy lapszám így Önnek 200 Ft helyett csak 125 Ft-jába kerül! Kérjen előfizetési csekket a 302-1271-es számon, vagy fizessen be 1500 Ft-ot postai (rózsaszín) utalványon címünkre: 1364 Budapest, Pf. 143. ■beszélő együttes névadója azonban nem érte be a műfajban korántsem mindennaposnak tekinthető helyszínnel. A kiváló gitáros-zeneszerző - a ma már nélkülözhetetlen szponzorok segítségével - különleges vendégeiből is gondoskodott. A koncerten a dzsesszrock élvonalába tartozó két amerikai zenész is fellép. Randy Brecker trombitás fiatal korában játszott Stevie Wonderrel és Janis Joplinnal. Fivérével, Michael Breckerrel 1970-ben alapította meg a Brecker Brothers nevű zenekart, amely a dallamosabb irányzat egyik meghatározó formációja lett. Az 51 éves muzsikus sokszínűségéről tanúskodik, hogy az egyik legnépszerűbb sessionelőadók közé tartozik. Breckerhez hasonlóan igen jól csengő név Tommy Campbellé is. A rendkívül tehetséges dobos 18 évesen került Dizzy Gillespie együttesébe, majd hosszabb ideig szerepelt együtt Sonny Rollinsszal, illetve a nemrégiben Budapesten járt John McLaughlinnal. Campbell egyébként már játszott a László Attila Banddel: az együttes tavaly megjelent első lemezének a Vígszínházi Sátorban szervezett bemutatóján a színes bőrű muzsikus is fellépett. Brecker szereplése ugyanakkor egyfajta kísérletnek tekinthető. László Attila bevallása szerint a kvartett - amelynek tagja az alapító szólógitároson kívül az ütős Horváth Kornél, a basszusgitáros Lattman Béla és a zongorista Oláh Kálmán még soha nem játszott trombitásszólistával. A zenészeket ismerve ez aligha okozhat majd problémát. D. A. KULTÚRA Mese, mítosz, történelem Koltay Gábor rendező a Honfoglalásról A magyarok bejöveteléről film még nem készült. Feszty körképe nyomán azonban akár magunk elé képzelhetünk egy nagyszabású, a nemzeti romantika reminiszcenciáival átitatott produkciót. Vagy olyat, amely a mostanában szokásos szuperrealizmussal ábrázolja a korabeli kalandos életet, jócskán adagolva a horror elemeket. Melyik lesz a kettő közül a Nemeskürty István forgatókönyvéből készült, Koltay Gábor rendezte Honfoglalás? Esetleg egy harmadik? A film december 12-i mozibemutatója előtt kérdeztük a rendezőt. - Szeretném, ha a nézők majd egyetértenének: ez egy filmballada - kezdi Koltay Gábor. - A műfaj és a stílus kérdése dilemmát okozott. Tudjuk, igen mozgalmas történelmi korszakról van szó, és vannak amerikai filmek - például a nálunk is sikert aratott, a skót nép szabadságküzdelmét ábrázoló A rettenthetetlen, amelyek eleve meghatároznak egyfajta stílust. Azt is tudomásul kell venni, hogy átalakult a mozgóképkultúra, megváltoztak a nézői szokások, ma már a gyerekek a videós akciófilmeken nőnek fel, a magyar filmeket pedig kevesen nézik. Ilyen helyzetben hogyan lehet elképzelni egy honfoglalásról szóló filmet? Hosszú tépelődés után mégis arra jutottam, hibát követnénk el, ha amerikai típusú produkciót készítenénk. Elegendő pénz sincs hozzá, de ha lenne is, hiányzik az a gyártási bázis, technikai felszerelés, ami egy ilyenhez nélkülözhetetlen - noha a hazai szakembergárda kitűnő, így választottuk végül is a filmballada műfaját. Ez azonban nem jelent valamiféle szépelgő költőiséget. Azt mondtuk, legyen izgalmas, fordulatos a film, akciókkal, csatajelenetekkel, de mutassa be a kor hangulatát, merítsen a honfoglalás bennünk élő mítoszaiból is. Ezért nyúltunk vissza Anonymus Gesta Hungarorumához, Kézai Simon és más középkori krónikások munkáihoz, mert a mítoszok ezekben a krónikákban gyökereznek. Manapság sajnos rendkívül hiányosak az ismereteink, de valamit azért hallottunk Emese álmáról, a vérszerződésről, a pusztaszeri országgyűlésről. Abban azonban már nem vagyok biztos, hogy köztudott lenne Árpád találkozása a kijevi fejedelemmel vagy Levente al-dunai csatája - egyébként mindkettőt ábrázoljuk a filmben. - Mi a történet váza? - A forgatókönyv kitalált történet, Álmosra, Árpádra és családjukra összpontosít, arra a családra tehát, amelyből az Árpád-ház származik. Kulcsszerep jut benne az Árpádot megszemélyesítő Franco Nero figurájának. Biztos, hogy a Honfoglalás sok vitát kavar majd, elsősorban értelmiségi körökben, de remélem, hogy a nézők örülnek a meséjének. - Említette, fontos volt a honfoglalás körüli mítoszok ábrázolása is. Ez abból a szempontból is érdekes, hogy a minket körülvevő népek közgondolkodásában a magyarok bejövetelének emléke nem mindig örömteli eseményként tűnik fel... - Arra törekedtünk, hogy történelmileg hiteles legyen a filmből kialakuló összkép. A mese egyes részleteit viszont nem lehetett történeti hűséggel ábrázolni, mert ki tudja ma már, részleteiben mi hogyan is történt. Alapfeltételezésünk, hogy egy nagy kultúrájú nép tudatos hazakeresése, letelepedése ment végbe, nem csupán, mint némelyek állítják, a besenyők elől menekülve tévedtek Árpádék a Kárpát-medencébe. A honfoglalás különböző érdekviszonyokba betagozódó, egymástól akár több száz kilométerre élő népcsoportok közötti megegyezés, együttműködés alapján történt, nyilván karizmatikus vezetők irányításával. Egy megtervezett, hosszúra nyúló, talán több évtizedes folyamat lehetett ez, amelynek legfeljebb a záró szakasza volt 895-896-ban. Filmünk az Etelközből Pusztaszerig tartó vonulás történetét ábrázolja. Úgy gondolom, ehhez a nagyszerű történethez mindenképpen vissza kell nyúlni, enélkül nemzeti önbecsülésünk sem épülhet újjá. Ez nem sérti a szomszédos népeket, mint ahogy nekünk sem okozott gondot mondjuk, a Traianus oszlopa, a Dákok című román alkotások vagy a bolgárok nagy honfoglalásfilmje, az Aszparuh kán. Inkább nemzettudatunk zavarodottságára jellemző, hogy mi mindeddig nem ábrázoltuk történelmünknek ezt a korszakát. De ha már a hitelességről beszéltünk: a magyarok bejövetele nem véres hódító háborúk sorozata. A kor jellemzőit is figyelembe véve, viszonylag békés folyamat, és filmünk is ilyennek láttatja. - És milyen a film központi alakja, a Franco Nero által megszemélyesített Árpád figurája? - A központi figura nagyon nehéz feladatot és felelősséget jelentett, hiszen a magyar filmtörténetben nincs előzménye, és nyilván hosszú ideig ez az Árpád él majd a nézők emlékezetében. Határozott, államszervező egyéniség, karizmatikus hadvezérként ő irányítja a honfoglalást. A politikai feltételeket azonban apja, Álmos teremti meg, egyebek mellett az ő műve a vérszerződés is. Árpád korának ő vérbő, érzelemteli alakja, aki azonban a legtöbbször elrejti érzéseit. Bízom abban, hogy a nézők elfogadják majd ilyennek, méghozzá nem magyar színész, hanem az általam régóta ismert és becsült Franco Nero alakításában. - A forgalmazó Mokép Rt. jóvoltából sok kópia készül, a magyar filmeknél szokásosnál jóval szélesebb körű mozibemutatóra számíthatunk. De mikor látható a tévében is a Honfoglalás? Hiszen az MTV is jelentős támogatást adott a mű elkészítéséhez. Húsvétra tervezik a tévépremiert, de nem a 107 perces mozifilmét, hanem egy, a jelenlegi elképzelés szerint négyszer ötvenperces tévésorozatét. Az olasz forgalmazó ugyan azt tanácsolja, a mostani nemzetközi szokások szerint inkább kétszer 90-100 perces tévéváltozatot csináljunk, így aztán lehet, hogy három variáció készül a Honfoglalásból. - Mik a külföldi forgalmazás esélyei? - Ami már biztos: a jövő év elején Los Angelesben, a világ legnagyobb filmvásárán bemutatják a filmet, angol felirattal. Az angol utószinkron Rómában készül, lesz tehát esély arra, hogy az alkotás sokfelé eljusson. De én annak is nagyon örülnék, ha sok magyar néző láthatná. - Valóban hatszázmillió forint körüli összegbe került a film, mint arról korábban beszéltek? - Röpködtek ilyen számok, de végül is az összeg alig harmadából kellett kijönnünk. A Magyar Televízió - kooprodukciós partnerként - korábban nyolcvanmilliót adott. A Postabank és a Szerencsejáték Rt., továbbá egy sor más cég támogatta a Honfoglalás létrejöttét. Mindehhez hozzá kell számítani, hogy sokan - statiszták, iparosok, díszlet- és jelmezkészítők, mások - ingyen vagy csak jelképes összegért bocsátották rendelkezésünkre a tehetségüket, munkájukat. Jóleső érzés, hogy ennyien tartották fontosnak a film megszületését. Varsányi Gyula GÁRDI BALÁZS FELVÉTEL Honfoglalás, szponzorokkal NÉPSZABADSÁG A minőség pénzkérdés Solti György szerint egy fővárosnak elég két zenekar „Tisztelt politikus urak! Ne vegyék el a pénzt a kultúrától, és fizessék meg a zenekarokat! Akkor majdnem Beethoven írja az Aidát” - kacag Sir George Solti, vagyis Solti György, a zene nagy öregje azon a felmérésen, mely szerint az olaszok 50 százaléka a német zeneszerzőnek tulajdonítja saját Verdijük klasszikus operáját. Ha egy országnak megadatott az a szerencse, hogy az elmúlt évszázadokban kialakult egy széles zeneértő réteg, akkor a legnagyobb bűnök közé tartozik ennek a műveltségnek az elfecsérlése - üzente a budapesti születésű 84 éves dirigens - nemcsak Itáliának. A Londoni Filharmonikusok élén ő nyitotta meg az itáliai zenei évadot. Olaszországban a szimfonikus zene porosz tábornokának nevezik tekintélyt parancsoló vezénylési stílusa miatt. „Láttam, mit csinált annak idején Toscanini. Egész nap dolgozott. Csak egy kis pihenőt iktatott be, és aztán megint nekiesett a partitúrának. Azóta ezt a vallást gyakorlom én is” - ismeri be. Solti György Toscanában, Castiglion della Pescara mellett vett házat, de egy-egy koncerten túl szinte alig tölt időt Olaszországban. „Londonnak öt zenekara van. Túl sok - mondja. - Egy fővárosnak elég kettő, ha jó. A minőség igenis pénzkérdés. Huszonnégy évig dolgoztam a Chicago Symphony Orchestrával, s az első kívánságom az volt: emeljék meg a zenészek fizetését. Nem követelhetek maximumot olyan zenekartól, amelyet rosszul fizetnek.” A világhírű karnagy az orosz Matrjoska-babákhoz hasonlítja a zenekarok lélektanát. „A zenében a legfontosabb a fegyelem. A fegyelem alapja a zenekar összhangja. Márpedig az összhangért áldozni kell. Talán ezért van, hogy az európai zenekarok közül csak a Wiener vagy a Berliner éri el a Chicago színvonalát.” Solti szavai a legszebb muzsikát jelentik az olasz „állami” zenészek fülének. Itália a nagy költségvetési lefaragások időszakát éli. Maastricht oltárán sok mindent, így a zenészek egy részét is fel kell áldozni. Az ellenállás érthető. Különösen, hogy a háború óta először balközép kormány van hatalmon, és a kulturális miniszter, Walter Veltroni a miniszterelnök-helyettes. Solti szerint a kormányok felelőssége, hogy az ifjú generációkban felkeltsék a zene iránti igényt. Versenyképes zenekarok nem születnek egyik napról a másikra. Mindent az iskoláknál kell kezdeni. Akkor talán olyan bankárok nőnek fel, akik hajlandók áldozni a zenekarokra is. „Ha ilyen bankárok nincsenek, akkor az államnak kell áldoznia - közli Solti, majd nevetve hozzáteszi: Nehogy az Aidát Beethoven írja megint...” Róma, 1996. december Nagy Csaba 1.. 11 Ízelítő a decemberi alföid számból Orbán Ottó verse: a szó meghalhassák kirepül - Podmaniczky Szilárd: Pucolókapu (próza) - Márton László: Jacob Wunschwitz igaz története (regény - 4. rész) - Szántó Tibor: A tipográfia nyelve - „Siet valahová?” (Dávidházi Péterrel beszélget Szirák Péter) - Dávidházi Péter: A Hymnus paraklétoszi szerephagyománya - Géczi János, Méhes Károly, Utassy József versei - Vajda Mihály, H. Nagy Péter, Szilassy Zoltán írásai Hévízi Ottó, Géczi János és Pósa Zoltán könyveiről. A Magyar Élet- és Nyugdíjbiztosító Rt. ALAKULÓ SZERVEZETÉBE, AZ ALÁBBI POZÍCIÓKBA KERES munkatársakat: PÉNZÜGYI OSZTÁLYVEZETŐ Feladata a társaság átutalási pénzforgalmával, pénzügyi kötelezettség vállalásaival, adókötelezettségeivel kapcsolatos teendők ellátása. Továbbá banki kapcsolattartás, a pénztárrend, a vevői számlakibocsátás megszervezése. PÉNZÜGYI ADMINISZTRÁTOR Feladata az átutalási pénzforgalom lebonyolítása, a számlák nyilvántartása, a társaság pénztárának és belső nyilvántartásának vezetése. Rendszerelemző Feladata a társaság üzleti folyamatainak tervezése, elemzése és dokumentálása, az üzleti igények közvetítése a fejlesztők felé, specifikációk elkészítése és minőségbiztosítás. Új munkatársunk részt vesz az informatikai rendszer felállításában, nemzetközi partnereinkkel együttműködve. Az ideális jelölt felsőfokú végzettségű, társalgási szinten beszél angolul, biztosítónál vagy informatikai tanácsadó cégnél szerzett tapasztalattal rendelkezik. Kiváló problémafelismerő és -megoldó készség, „rendszerben való gondolkodás” alapfeltétel. Vezető programozó Feladata az informatikai projektek adminisztrációs rendszerének felállításában való részvétel. Olyan pályázók jelentkezését várjuk, akik nemzetközi környezetben szereztek tapasztalatot, kiválóan beszélnek angolul, COBOL programozási gyakorlattal és AS/400-as ismeretekkel bírnak. Szakirányú végzettséggel és gyakorlattal rendelkező jelentkezők fényképes önéletrajzát - a pozíció megjelölésével - az alábbi címre várjuk: MÉBIT Rt. 1121 Budapest, Konkoly Thege Miklós út 29-33.