Népszabadság, 1997. február (55. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-01 / 27. szám
32 oldal / Melléklet: Hétvége / Ára: 46 Ft NÉPSZABADSÁG 1997. február 1., szombat ORSZÁGOS NAPILAP 55. évfolyam, 27. szám, első kiadás Kész a jelentéstervezet a Tocsik-ügyről • Az országgyűlési vizsgálóbizottság állami vagyon eltulajdonítására gyanakszik A Népszabadság információi szerint elkészült a Tocsik-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság jelentéstervezete. A dokumentumból kiderül: mindmáig nem tudni, hogy Tocsik Márta kinek a révén került kapcsolatba a privatizációs szervezettel. A jelentéstervezet szerint Tocsik pályázata teljesen formális volt. A dokumentum kimondja, hogy az ügyben kiemelt felelősség terheli Szokai Imre volt igazgatósági elnököt és Liszkai Péter egykori vezető jogtanácsost. A jelentés Puskás Sándor fb-elnök felelősségét is megállapítja, az ügyért pedig politikai felelősség terheli Suchman Tamás volt privatizációs minisztert is. MUNKATÁRSUNKTÓL A jelentéstervezet részletesen foglalkozik az ügy előzményeivel is. Megállapítja, hogy az önkormányzati és belterületi földek vitatott kérdéseiben a vagyonkezelők vezetői több alkalommal különböző állásfoglalásokat szorgalmaztak. A belterületi földekre vonatkozó önkormányzati igények ügyében fordulat állt be, amikor a Legfelsőbb Bíróság a Dunaferr ügyében az önkormányzatnak adott igazat. „Az ítélet kihirdetését követően egyértelművé vált számunkra, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni a teljesítést az önkormányzatok részére. Az is egyértelmű volt, hogy ezt a rendkívüli feladatot megfelelő gyorsasággal nem tudjuk realizálni.” (Ez Liszkai Péter, az ÁPV Rt. volt vezető jogtanácsosának feljegyzése Szokai Imre, az igazgatóság egykori elnöke, Suchman Tamás volt privatizációs miniszter és Kocsis István egykori vezérigazgató részére 1995. szeptember 30-án.) A jelentéstervezet szerint a vagyonkezelő a probléma megoldásának égető volta ellenére nem dolgozta ki az önkormányzati igények összesítését. Nem volt hitelt érdemlő nyilvántartás arról, hogy mi az önkormányzati igény, és ehhez képest mi a vagyonkezelő álláspontja. Az ÁPV Rt. igazgatósága 1996. január 10-i ülésén felkérte az ügyvezetést annak előterjesztésére, hogy az önkormányzati részvények automatikus kiadása milyen kötelezettségekkel bír, milyen költségmegtakarítások prognosztizálhatók abban az esetben, ha az ÁPV Rt. külső szakértőt vesz igénybe. A végrehajtásra az igazgatóság január 31-i határidőt jelölt meg. Az igazgatóság a december 10-i ülésén még kérdésesnek tartotta a tanácsadó kijelölését, ehhez képest január 17-re fordulat következett be. Ennek előzményei: a határozathozatalt megelőző vitában Liszkai Péter tájékoztatta az igazgatóságot arról, hogy egy tanácsadó közreműködésével előrehaladott tárgyalások folynak. Az önkormányzatok teljes igénye 11,5 milliárd forintnyi részvény vagy készpénz, amit 8-8,5 milliárd forintra lehet csökkenteni. Liszkai hangsúlyozta, hogy az intenzív alkumechanizmus folyamata már megindult a tanácsadó közreműködésével, több esetben eredményesen. Az ÁPV Rt. igazgatóságának 1996. január 10-i ülésén a kérdés ismételt tárgyalása során Liszkai közölte az igazgatósági tagokkal, hogy van egy szakértő, akivel két lépcsőben, a hónap végére szerződéskötéssel bezárólag a teljes problémát meg lehet oldani. A tanácsadó az önkormányzatokkal előrehaladott tárgyalásban áll, melynek során az önkormányzati igényeket csökkenteni lehet. Liszkai újabb felszólalásában kifejtette: „az önkormányzatokat szinte teljeskörűen átfogja ez a Vektor nevű társaság, és mi ezzel kerülnénk egyedül tulajdonképpen ilyen tárgyalási pozícióba, más kérdés, hogy a szerződéseket alá kell írogatni egyenként, de ezzel kerülünk tárgyalási pozícióba. Nagyon egyszerűen és nagyon gyorsan lehetne elintézni.” Az ülésen nem hangzott el Tocsik Márta neve, az igazgatóság tagjai abban a hiszemben voltak, hogy a Vektor Rt. lesz az a tanácsadó, amely a vagyonkezelő érdekeit képviselni fogja. A jelentéstervezet kimondja: Tocsik Márta jelentkezése 1995. december 14-re tehető, amikor ajánlatot tett az ÁPV Rt. vezető jogtanácsosának, Liszkai Péternek, miszerint 10 százalékos sikerdíj fejében lealkudja az önkormányzatok igényeit. Jelentkezése, ajánlatának tartalma irattal nem dokumentálható, az eseményeket a részvevők olykor ellentmondásoktól sem mentes nyilatkozatai alapján lehet rekonstruálni. Az alkotmányügyi bizottság ülésén Kocsis István vezérigazgató és Lascsik Attila egykori vezérigazgató egybehangzóan állította, hogy Tocsik Mártával Szokai Imre elnök közvetítésével lépett kapcsolatba az ÁPV Rt. (Jelentésterv... folytatás a 7. oldalon) Az így megállapított adatok és feltárt tények és az ebből fakadó következtetések levonásával lehet választ adni a felvetett kérdésekre: történt-e az állami vagyonkezelő szervek, azok vezetői, alkalmazottai, illetve külső személyek részéről olyan eljárás, illetve beavatkozás, mely jogszabályi és alkotmányi sérelmeket eredményezett. Az ÁPV Ki nek az önormányusokat megillető belterületi földértékkel kapcsolatos kötelezettségeinek tárgyában adott megbízási szerződések és megbízási díjak körülményeinek tisztázására felállított vizsgálóbizottság TERVEZET A bizottság döntéséig nem nyilvános Bizottsági jelentés I. Az Országgyűlés 86/1996. (X.30.) számú határozatával létrehozta az ÁPV Rt.-t vizsgáló bizottságát. Az országgyűlési határozat keretei között a tíztagú bizottság feladata a következőképpen határozható meg: A konkrét eset kapcsán olyan tényállás megalapítása, melynek nyomvonalán a jelentés megalkotásához szükséges részletek kidolgozásával az ügyben releváns valamennyi tény rendelkezésre áll. Magyar-román csúcs Davosban Göncz Árpád köztársasági elnök pénteken Davosban Constantinescu román elnökkel együtt a svájci államfő ebédvendége volt. Arnold Koller elnök úgy fogalmazott, hogy a magyar-román csúcstalálkozó az egyik legfontosabb politikai megbeszélés Davosban. A hármas találkozón szó volt a közép-európai térségről, a régió euroatlanti integrációs kérdéseiről. A megbeszélésen a magyar köztársaság elnöke és Constantinescu megállapította, hogy történelmi esély van a magyar-román kapcsolatok új alapokra helyezésére, amelyeknek mindenekelőtt a bizalomra kell épülniük. Szó volt a NATO, illetve az Európai Unió kibővítéséről, amelyet mindkét elnök szükségesnek és országaik érdekének nevezett. Az EU és a NATO a következő időszakban a térség biztonsága szempontjából fontos szerepet tölt be, s a tagjelöltek támogatják egymás törekvéseit. A magyar köztársaság elnöke felvetette, hogy tájékoztassák egymást az euroatlanti tárgyalások során szerzett tapasztalatokról. A hármas találkozót követően Göncz Árpád és Emil Constantinescu külön is megbeszélést folytatott. Ezen a magyar köztársaság elnöke javasolta, hogy a magas szintű párbeszédet a két ország között fenn kell tartani, és ennek keretében megerősítette, hogy várják a román miniszterelnököt Budapestre. A román államfő megerősítette a Göncz Árpádnak szóló meghívást, és reményét fejezte ki, hogy erre az év első felében sor kerül - írja a Magyar Távirati Iroda. Kézigránát robbant a Nagy Falban Az étterem-tulajdonos felesége és lánya halálos sebeket kapott Jugoszláv kézigránát robbant csütörtökről péntekre virradó éjszaka Budapesten, a VII. kerületi Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor sarkán lévő Nagy Fal elnevezésű kínai étteremben. A tulajdonos felesége, valamint 22 éves lánya kórházba szállításukat követően belehaltak a sérüléseikbe. Csötörtökről péntekre virradó éjjel, tíz perccel éjfél után hatalmas robbanás rázta meg Budapesten, a Dózsa György út és Ajtósi Dürer sor sarkán lévő Nagy Fal elnevezésű kínai éttermet. A detonáció feltépte a férfimosdó ajtaját, emberfej nagyságú lyukat ütött a férfi és a női mosdó közti téglafalon, kiverte az étterem bejárati ajtaja melletti üvegablakot. A szemtanúk már csak azt látták, hogy egy sikoltó, sokkos állapotban lévő kínai nő kirohant az épületből, beesett egy nagy sötét színű autóba, ami ezután nagy sebességgel elhajtott. Utóbb kiderült, az étterem tulajdonosának 53 éves felesége és 22 éves lánya halálos sérüléseket szenvedett a robbanáskor; az étterem alkalmazottai a Honvéd Kórházba szállították őket, de az orvosok már nem tudtak segíteni rajtuk. Helyszíni értesüléseink szerint a férfimosdóban fejmagasságban elhelyezett gránát akkor robbant fel, amikor a záráshoz készülő tulajdonos felesége megmozdította. Szakértők szerint a kézigránát biztosítószegére vékony zsinórt kötöttek, amit az öblítő tartályán rögzítettek. (Kézigránát... folytatás a 15. oldalon) Éjszakai rendőrségi szemle VELLEDITS ÉVA FELVÉTELE Zsúfolt parlamenti menetrend Gál Zoltán házelnök tájékoztatója ______________MTI-JELENTÉS______________ Rendkívül zsúfoltnak ígérkezik az Országgyűlés hétfőn kezdődő tavaszi ülésszaka, éppen ezért már most biztosra vehető, hogy nem is fejeződik be június 15-én - jelentette ki Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke tegnapi tájékoztatóján. A házelnök emlékeztetett arra, hogy a kormány 61 törvény elfogadását kérte a parlamenttől, ezek között szerepel a nyugdíjrendszer átalakítása, az egészségügy és az igazságszolgáltatás reformja. Gál reményét fejezte ki, hogy a T. Ház tevékenységét tárgyszerű viták fogják jellemezni, főként azért, mert sok olyan feladat áll a képviselők előtt, amely kifejezetten igényli az egymás közötti kommunikációt: az Országgyűlésnek alkotmánybírót kell választania, és sort kell kerítenie az Állami Számvevőszék elnökének és egy új átvilágítóbírának a megválasztására. Az elnök közölte: a parlamentben hétfőn várhatóan felszólal Horn Gyula miniszterelnök. A február 10-ével kezdődő héten kerítenek sort az egészségbiztosítási pénztár gazdálkodását vizsgáló parlamenti bizottság jelentésének megvitatására, a hónap végén pedig az „olajgate” bizottság véleménye kerül a képviselők elé. Február 17. után tárgyal a parlament az összeférhetetlenségi törvényről, illetve a privatizációs törvény módosításáról, amelyet Göncz Árpád köztársasági elnök küldött vissza a Háznak megfontolás végett. A T. Ház kedden dönt Boldvai László mentelmi jogának felfüggesztéséről. Gál Zoltán egyébként a legfőbb ügyésznél kezdeményezni fogja a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmek titkosítását, mivel álláspontja szerint jelenleg olyan paradox helyzet van, hogy a mentelmi bizottság ülésein elhangzottak titoknak minősülnek, maga a kikérés viszont nem. Nemcsók: Elképzelhető Dunakiliti üzembe helyezése A magyar kormány nem törekszik mindenáron peren kívüli megállapodásra Szlovákiával a bősi vízi erőmű ügyében - mondja Nemcsók János államtitkár, a balatoni ügyek kormánybiztosa, akit a miniszterelnök azzal bízott meg: nyújtson szakmai segítséget a szlovákokkal tárgyaló magyar delegációnak. Az államtitkár véleménye szerint nem valószínű, hogy a bősi vitában a hágai Nemzetközi Bíróság egyértelműen egyik vagy másik félnek ad igazat, ebben az esetben viszont mindkét országot komoly anyagi és erkölcsi veszteségek érhetik, amelyeket jó lenne elkerülni. A magyar kormány ezért tájékozódó jellegű megbeszéléseket kezdeményezett egy reménybeli kompromisszum érdekében, a tárgyalásokon azonban ennél többre eddig nem jutottak. A legutóbbi tárgyaláson tett magyar felajánlásra a szlovák fél január végére ígért válasza eddig nem érkezett meg. - Az utóbbi időben a környezetvédő szervezetek a bősi tárgyalások miatt támadták. Mivel magyarázza ezt az ellenszenvet? - A zöldmozgalmaknak - különösen a Duna Körnek - elvitathatatlan érdeme, hogy nélkülük egy környezetkárosító betonmonstrum épült volna Nagymarosnál. Ha vissza lehetne forgatni az idő kerekét, én is azok oldalán állnék, akik szerint a Duna ezen szakaszán nem épülhet vízi erőmű. De nem feledkezhetünk meg az olyan tényekről, hogy Dunacsún és Bős működik, és a dunakiliti műtárgy is bármikor üzembe helyezhető. Én még azt is megértem, hogy a rendszerváltás idején kiemelkedő szerepet játszott zöldek zsigereiben ma is ott él a félelem a vízi erőműtől, és bármiféle hozzá kapcsolódó hírt ellenszenvvel fogadnak. Szeretném egyértelművé tenni, hogy a Duna Kör és a közöttem zajló vita nem politikai, hanem szakmai kérdésekre korlátozódik. (Bős... folytatás a 9. oldalon) Telítődött a biztosítási piac? Egyre többen választják az öngondoskodást Egyre több pénzt fordítanak életbiztosításra a polgárok, a konstrukciót egyre inkább hosszú távú megtakarítási formaként tartják számon. A becslések szerint tavaly az ágazatból származó díjbevétel elérte a 46 milliárd forintot, a biztosítási szerződések száma pedig a négymilliót. A magyar piac egyes szakértők szerint telítődni látszik, ennek ellenére a korábbi tizenhárom társaság mellett újabb cégek kívánkoznak ebbe az üzletágba. MUNKATÁRSUNKTÓL Tavaly 13 társaság foglalkozott életbiztosítással, amelyből az első háromnegyed évben 33,4 milliárd forint díjbevételük származott. Ez az év végére - becslések szerint - elérte a 46 milliárd forintot. Az életbiztosítások felfutása továbbra is gyors, bár a biztosítók vagyonbiztosításból származó bevétele - ez tavaly az első háromnegyed évben 79,3 milliárd forint volt - még mindig sokkal nagyobb, mint az életbiztosításoké. Ennek elsődleges oka, hogy 1990 előtt - a társadalombiztosítás gondoskodása miatt - az életbiztosításokra szinte egyáltalán nem volt kereslet. Az értékesítést ezért maguk a biztosítók sem erőltették. Változást a társadalombiztosítási rendszer visszaszorulása hozott, ez ugyanis felerősítette az öngondoskodás szerepét. (Telítődött... folytatás az 5. oldalon ) DÍJBEVÉTEL (EZER FT) Biztosítók Életbiztosítási ág 1995. 1996. ill. Argosz 2 979 4 470 Atlasz 5 503 3 779 ÁB-Aegon 12 820 87212 807149 Colonia 79 055 531 395* Első Amerikai-Magyar 993 731 740 361 Európa GAN 456 870 369 467 Generáli 230 954 233 052 Glória-Swiss Life 339 800 403 590 Hungária National 1 284 157 1 718 575 Nederlanden 12441 11212110 994 OTP-Garancias 480 869 385 530 Providencia 4974 611 3 957 970 Signal 715 290 630 142 Összesen 35537304,63 33 365 079 * félévi adat