Népszabadság, 1997. április (55. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-30 / 100. szám
1997. április 30., szerda: KULTÚRA. Szabad Tér - szabad pénz? A fővárosi önkormányzat fenntartóként úgy döntött, hogy 1996 őszén közhasznú társasággá alakítja a Szabad Tér Színházat, mely magában foglalja: a Margitszigeti, a Városmajori Szabadtéri Színpadot, a Budai Parkszínpadot és a Hilton Dominikánus Udvart. Az intézmény 1965-ben a Fővárosi Szabadtéri Színpadok Igazgatóságaként jött létre, melynek 1986- tól igazgatója Koltay Gábor, és 1990 óta nevezik Szabad Tér Színháznak. 1987-től könyvkiadót is működtetnek. Az átalakítást gazdasági célvizsgálatok előzték meg. A két 1996-os célvizsgálat kötelezte Koltay Gábort, az egykori Szabad Tér igazgatóját, a mai kht. ügyvezetőjét az intézmény felszámolásával kapcsolatos selejtezés teljes körű dokumentálására, egy könyveléstechnikai ügy tisztázására, bizonyos felújítási pénzek más célra való felhasználásának magyarázatára és egy fővárosi túlfinanszírozás visszafizetésére. December 19-én a színház korrigált mérlegét, pénzforgalmi beszámolóját, pénzmaradványi elszámolását elfogadta a közgyűlés és úgy döntött, a színháznak vissza kell fizetnie a többlettámogatást. A kht. szerződését módosította, azaz annyival kevesebb támogatást kapnak, amennyivel többet utaltak ki nekik korábban. (Ugyanakkor a színház állami támogatását 25 millió forinttal csökkentették, így 37 milliót szavaztak meg nekik.) Nem sikkasztás, szabálytalanság A fővárosi önkormányzat pénzügyi bizottságának elnöke, Moskovits Péter, és a költségvetési revizori ügyosztály vezetője, Surányiné Tóth Margit informálta lapunkat a két vizsgálatról. - A színház vezetői nem sikkasztottak - jelentette ki Moskovits Péter -, de jó néhány szabálytalanságot elkövettek, melyeket a revízió nem hagyhat szó nélkül. A bizottság egyik feljegyzése arról szólt, ha jogilag nem évült volna el, helye lenne a fegyelmi megindításának. Az első célvizsgálat után ugyanis - mikor a 10 milliós vállalkozási veszteséget vizsgálták - megküldték a felkérést a kulturális bizottságnak. De munkajogilag csak akkor vonható felelősségre egy intézmény vezetője, ha a munkáltatói jogokat gyakorló a tudomására jutástól számított 30 napon belül megindítja a fegyelmi eljárást. Ez nem történt meg. Az tény, hogy a kulturális bizottság vezetésében időközben változás volt. Mire a második célvizsgálat befejeződött, addigra a közgyűlés úgy döntött - és, hatályba is lépett ez a határozat -, hogy jogutód nélkül szűnik meg a Szabad Tér Színház, létrehozza ettől függetlenül a Szabad Tér Kht.-t. 1996 nyarán egyhangú szakmai javaslat nyomán a fővárosi önkormányzat kulturális bizottsága 9:1 arányban javasolta Koltay Gábort a kht. ügyvezető igazgatójának. Ezt a közgyűlés is elfogadta. Az első célvizsgálatkor kiderült: a színház vállalkozási tevékenységének, vagyis a könyvkiadónak a veszteségeit az alaptevékenység önkormányzati támogatásából finanszírozták - ez az összeg 1996-ban valamivel több mint 6 millió forint volt. A Városmajorban épült egy pavilon, amely a színházi dolgozók étkeztetését oldotta meg, de munka közben építészeti előírásokat hágtak át, sőt a munkák kezdetekor nem volt építési engedélyük sem. Majd a pavilont a későbbi engedélytől eltérően építették fel. Az építésügyi hatóság ezért az intézményt 850 ezer forintra büntette, ehhez jött még 30 ezer forint szakértői díj. 1996. augusztus 31-én a fennmaradó tartozás 56 2500 forint volt. A vizsgálat a színház egyik számláját fiktívnek minősítette. Egy cég ugyanis kiállított csaknem 750 ezer forint plusz áfa értékű számlát a városmajori irodaépület tetőfelújításáról. Ezt a munkát azonban - határidő és árviták miatt - a kft. nem végezte el. A számlát visszavonták, ennek ellenére ezzel a nyugtával lehetett lehívni a pénzt a fővárosi önkormányzattól. Surányiné elmondta, ezt a pénzt másra, a működési költségekre fordították. Moskovits Péter szerint ez nem sikkasztás, hanem gazdálkodási fegyelmezetlenség, a támogatási céltól eltérő felhasználás. Mikor kiderült, hogy másra használták a pénzt, nyilvánvaló volt, vissza kell fizetniük. Végül az a bizonyos tető elkészült, de már a kht. fizette ki. Az átalakulás után voltak olyan befektetései az SZTSZ- nek, amelynek eredményei a kht.-nál jelentek meg. Nemeskürty István könyve még az SZTSZ idején nyomdakész állapotban volt. Abban a színháznak is volt pénzügyi befektetése. A Kennedyről szóló JFK színpadra állítását várhatóan eladják a televíziónak. A bevétel már a kht.-nál jelenik majd meg. A kiadások aránytalanul nagy része az intézménynél, a bevételek nagy része pedig a közhasznú társaságnál jelentkezik. Veszteséges könyvkiadás - A könyvkiadó utoljára 1993-ban volt nyereséges - mondta Surányiné. - A következő évi veszteséget az 1993-as nyereség fedezte. Az 1995-ös, tízmilliós veszteséget már nem volt miből fizetni. Ha nem szűnt volna meg a kiadó 1995-ben, akkor a közelgő átalakulás miatt mi javasoltuk volna a megszüntetetést. Noha 1995-ben felfüggesztették a kiadói tevékenységet, 1996-ban újabb három kötetet jelentettek meg, melyek ugyancsak veszteségesek voltak. A főváros „lenyelte” a kiadói vállalkozás 1996- os 6 milliós veszteségét is, de a többit a kht.-nek kell fedeznie. Az objektív zárómérleg szerint 1996-ban a kiadói tevékenység veszteséges volt. Szerintem az a probléma, hogy nem mérték fel a rendszerváltozás után a megváltozott piacot. Csak olyan könyveket kellett volna kiadniuk, amelyek egyértelműen nyereségesek. Volt olyan kiadványuk, amelyből alig kétszáz darab fogyott el. Az adatokból kiderült, olyan kedvezményekkel adták át a köteteket a könyvárusoknak, hogy a bevétel nem fedezte a ráfordítási költségeket. Érdekesség, hogy 300 ezer forint szerzői jogdíjat fizettek ki a fővárosi önkormányzat kulturális bizottsága egykori elnökének, Vég Gábornak a Királyi hétköznapok című kötetért. A könyv egy évvel korábban, egy másik kiadónál jelent meg. Ezt az összeget a vállalkozás költségei közül 1996. augusztus 31-én átvezették a színház kiadásai közé. A színház gazdasági igazgatója úgy tájékoztatta a revíziós albizottságot, hogy ez a mű, illetve Huszár Tibor Válság és regresszió című kötete a következő - azaz idei - évadban bemutatandó művek kézirata. Vég Gábor amúgy éppen akkor töltötte be a kulturális bizottság elnöki posztját, amikor nem került napirendre a Koltay Gábor elleni fegyelmi eljárás kérdése. Sőt 1996 májusában a Szabad Tér kht. felügyelőbizottságának tagja, majd elnöke is lett. Moskovits Péter szerint jogszabály nem tiltja, hogy a munkáltató bizottság egyik tagja szerződjön az intézményével. A pénzügyi bizottság nem tudta Koltay Gábor azon magyarázatát elfogadni, hogy kultúrmissziót folytatnak, illetve másként alakult volna a mérleg, ha január 1-jétől alakulnak át. Az igazgató szerint ugyanis az addigi ráfordítások és az azóta keletkezett bevételek kiegyenlítették volna egymást. A kétmilliós túlfinanszírozásról megtudtuk, a színház szeptemberre megkapta a tb- és a személyijövedelem-adó járulékokat, melyek már nem illették meg. Az elnök későn értesült Megkérdeztük az üggyel kapcsolatosan a kulturális bizottság jelenlegi elnökét, Körmendy Ferencet is, aki csak október közepén hallott a vizsgálati eredményről, mikor már megalakult a kht., noha a bizottság már júniusban megkapta a vizsgálat eredményét, de az akkori elnök nem tűzte napirendre. Körmendyt a pénzügyi bizottság elnöke informálta a vizsgálati eredményről. Körmendy Ferenc felháborítónak tartja az egész ügyet, de biztos abban, hogy a revizori vizsgálat tisztességesen tárta fel a történteket. - Ha időben értesülünk a fejleményekről, fegyelmi vizsgálatot indíthattunk volna, melynek természetesen sosem az elmarasztalás a célja, hanem az igazság feltárása. Arra a kérdésre, hogy az egykori Szabad Tér vezetője, Koltay Gábor a polgári törvénykönyv szerint beperelhető-e, Körmendy Ferenc elmondta, a főváros peren kívül egyezett meg a vezetővel. Azzal kapcsolatban, hogy károkozás címén visszahívható-e a kht. ügyvezetője, Körmendy kijelentette, ez már az új munkáltató, a tulajdonosi bizottság (a kht. a főváros vállalkozása lett) jogköre. □ Minderről természetesen megkérdeztük Koltay Gábort is, aki válaszait faxon elküldte, majd visszavonta. Szemere Katalin Afrika varázsa a Budai Parkszínpadon 1986-ban MTI-FOTÓ NÉPSZABADSÁG! Muzeális tévétechnika Gyűjtemény a Lenhossék utcában A Magyar Televízió élő adásait negyven évvel ezelőtt, 1957. június 13-án kezdte sugározni. Húsz évvel később - a Szabadság téri székházban megrendezett fotókiállításon - már bemutatkozott az a néhány berendezés, amely most a technikai gyűjtemény legrégebbi darabjai közé tartozik. Majd az aulában állandó műszaki sarok jöhetett létre, amely 1993-ban került jelenlegi, Lenhossék utcai helyére. Az intézmény nyugdíjas vezetője villamosmérnökként a televízió fejlesztési, üzemviteli és karbantartási területein dolgozott. A múzeum fenntartására jórészt erkölcsi támogatást kap, ami azt jelenti, hogy a korszerűtlennek ítélt szerkezetek átvételéért nem kell fizetnie. A Klinikák metrómegállótól néhány száz méterre található a Magyar Televízió technikai gyűjteménye. Akinek a vaskapun elhelyezett apró felirat nem kerülte el a figyelmét, az sem gondolná, hogy az udvarról mesevilágba nyithat be. A TV Múzeumnak elnevezett gyűjtemény két közepes méretű szobájában technikatörténeti ritkaságokat, a harmadik helyiségben - ma is működő berendezésekkel - korabeli tévéstúdiót ismerhetünk meg. Koreny János, a gyűjtemény vezetője azt mondta: az anyag megtekintése után az érdeklődők képet kaphatnak a televíziózásban (negyven év alatt) végbement technikai fejlődésről. Ugyanakkor felhívja a figyelmünket arra, hogy hazánk a fejlett nyugati országoktól elzártan tette meg azokat a lépéseket, amelyek 1954-ben az első kísérleti adás és 1957-ben a rendszeres sugárzás megindítását eredményezték. Az első szobában falra szerelt - csaknem százéves - telefonkészüléket láthatunk. Koreny János azt magyarázza, hogy a telefon és a fényelektromos felfedezések révén már a múlt században lehetőség nyílt a huzalon történő képtovábbításra. Puskás Tivadar telefonhírmondója és központja mérföldkőnek nevezhető. Az egyik tárlóhoz lépve megmutatja azt a szénszálas izzólámpát, amelyet Edison - Puskás pálya- és üzlettársa - Magyarországnak ajándékba adott. Koreny egyik gyűjtőtársa segítségével kerülhetett a kiállítás anyagába. Az izzó felső felén a Magyar Nemzetnek feliratot olvashatjuk. Érdekessége, hogy fémszál helyett elszenesített növényi szál világít benne. A televíziózás történetével foglalkozó tablók Paul Nipkow, Robert von Lieben, Max Dieckmann, Lee de Forest és Zworikin munkásságával foglalkoznak. Koreny János elmondta, hogy az emberiség régi álma a távolba látás. Az a vágy fogalmazódott meg az Ezeregyéjszaka meséiben és Verne Phonotelephotograph című novellájában, hogy a szem látóhatárán túlra is elláthassunk. Molnár Ferenc 1935-ben azt írta: Valami nagyszerű rádiókiállításon százával fog állni az új csoda, a színes, plasztikus, hangos televíziós készülék, életnagyságú képeivel és ismétlőszerkezetével, amivel akár hónapok múlva is lepörgethetjük az elmúlt eseményeket. Molnár gondolatai megalapozottak voltak. Korábban, még 1919. július 7-én Mihály Dénes álló képek televíziószerű közvetítését mutatta be Budapesten. Rendszerével a német posta berlin-witzlebeni középhullámú adója - 1929-től - sugározta felvételeit. Németország az 1936-os berlini olimpiáról, film- és ikonoszkópos kamera segítségével is közvetített. Utóbbi filmszalagját fél perc alatt továbbították Berlin huszonnyolc nyilvános előadótermébe. Angliában a BBC, Amerikában az NBC kezdte adásait sugározni. A gyűjtemény vezetője hozzátette: az 1939-es nemzetközi vásáron a budapestiek ismerkedhettek meg a televíziózással. Az egyik sarokban mikrohullámú adót állítottak fel a kiállítás berendezői. Ez a korszerű parabolaantennák külső megjelenésétől annyiban különbözik, hogy alapanyaga nem műanyag, hanem könnyűfém. A ferencvárosi rendező-pályaudvarra - 1956 októberében - a Nagy-Britanniából megrendelt közvetítőkocsi tartozékaként érkezett és tizenhárom évig, 1957-től 1970-ig használták a közvetítések során. A forradalmi események a szállítmányban nem tettek kárt, így az év végén a volt Tőzsdepalota épületében kialakított televízióstúdiók használhatták fel. A gyűjteményben több tévékészüléket találunk. A hatvanas években gyártott szovjet konstrukciókon kívül az Orion gyár számos régi vevőkészülékét láthatjuk. Az 1952 februárjában megszületett párthatározatot követően - a televíziós adások megindításáról hozták - az Orion cég kapott megbízást készülékek gyártására. Az első üzletekbe került Blaupunkt képcsöves széria több hazai alkatrészt is tartalmazott. Egy kezdő mérnök öthavi keresetéből tudta megvásárolni. Koreny János végezetül elmesélte: azt követően ért véget az adások filmszalagról történő felkonferálása, miután a Magyar Televízió kamerákat vásárolt. Ezután az összekötő szövegeket már nem színésznők mondták el. A szükséges technikai feltételek biztosítása után, legelső bemondónőnk Takács Mária volt. A TV Múzeum anyagához kapcsolódó videokazettán Varga József, Hódos Judit, Tamási Eszter, Kovács P. József, Bán György, Lénárd Judit, Lugosi Zsuzsa és Murányi László már hivatásos bemondóként mutatkozott be. Markovics Tibor Videoton Carmen televízió a hőskorból, és Varga József egykori bemondó teknős Miklós felvétele Canon Tavaszi meglepetés • 100 normálpapíros fax • bubble jet technológia • 360x360 dpi felbontás • 64 szürke fokozat (UHQ) • ECM hibajavítás •Javasolt fogyasztói ár Budapest, ANT Tel.: 131-5354 • DELTA ELEKTRONIK Tel.: 250-4275 • HIESZ Tel.: 436-1038 • HOLLAND SZERVIZ Tel.: 319-2990 • INTERELEKTRONIK Tel.: 169-9264 • LÉZER Tel: 214-8090 • MŰSZERTECHNIKA Tel.: 262-6666 • ROWEX Tel: 129-1600 • TONER Tel: 215-1687 • TRENDEX RT. Tel 463-7000 • Békéscsaba: MŰSZERTECHNIKA Tel : (66) 324-760 • Bonyhád: INTERELEKTRONIK Tel (74) 451-111 • Debrecen: MŰSZERTECHNIKA Tel.: (52) 414-156 • DELTA Tel.: (52) 350-847 • TREND TELECOM Tel.: (52) 410-292 • Győr: MŰSZERTECHNIKA Tel (96) 310-661 • Kecskemét: MŰSZERTECHNIKA Tel: (76) 322-128 • Miskolc: MŰSZERTECHNIKA Tel (46) 411-416 • ROWEX Tel: (46) 358-310 • TRENDEX Tel: (46) 363-762 • Nyíregyháza: INTERELEKTRONIK Tel: (42) 314-073 • Pápa: TRENDEX West Tel: (89) 324-769 • Pécs: DELTA Tel: (72) 331-204 • MŰSZERTECHNIKA Tel: (72) 333-987 • ROWEX Tel: (72) 336- 193 • Szeged: MŰSZERTECHNIKA Tel: (62) 326-800 • TRENDEX Tel: (62) 323-366 •Székesfehérvár: MŰSZERTECHNIKA Tel: (22) 349- 338 • TRENDEX 2000 Tel: (22) 303-801 • Tatabánya: MŰSZERTECHNIKA Tel: (34) 310-004 • Veszprém: DELTA Tel: (88) 402-194 • MŰSZERTECHNIKA Tel: (88) 426-506 • ROWEX Tel: (88) 407-201 • Zalaegerszeg: ROWEX Tel (92) 316-804 Canon Öröm vele dolgozni CANON HUNGÁRIA Kft. 1134 Budapest XIII . Váci út 37 Tel : 465 - 8020 Fax:270 - 4080