Népszabadság, 1997. május (55. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-02 / 101. szám
1997. május 2., péntek_ KÜLPOLITIKA - ÁLLÁSPONT_ NÉPSZABADSÁG 3 Harmonikus az együttműködésünk az Eu-val Nem voltak vitás kérdések - jegyezte meg Kovács László külügyminiszter az EU és Magyarország közötti társulási tanács szerdán este véget ért ülése után. ____________MTI-JELENTÉS____________ A közös záró sajtóértekezleten Hans van Mierlo holland külügyminiszter is azt emelte ki, hogy rendkívül harmonikusan alakulnak az EU-magyar kapcsolatok, miközben az Európai Bizottság részéről Hans van den Broek úgy fogalmazott, hogy „igen hálás feladat” a magyar tagfelvételi kérelemre válaszul készülő hivatalos országértékelésen dolgozni, s hogy Magyarország a „legjobb úton van” a tagságra való felkészülésben. A társulási szerződés értelmében a miniszteri szintű társulási tanács feladata, hogy figyelemmel kísérje, felügyelje, döntéseivel közvetlenül is segítse a szerződésben foglaltak teljesülését, legyen szó a kapcsolatok politikai, gazdasági, környezetvédelmi vagy más, a megállapodásban rögzített témakörökről. Ez egyúttal a szerződés legfelsőbb szintű és egyedül döntési jogkörrel is rendelkező fóruma, és évente általában egyszer ülésezik. A mostani találkozón részint értékelték Magyarországnak a taggá válás érdekében tett eddigi erőfeszítéseit, részint a kétoldalú kapcsolatok nyitott kérdéseit tekintették át. Az előbbi kapcsán az unió részéről egyebek között elismerően szóltak a magyar gazdasági stabilizációs program következetes folytatásáról, valamint Budapestnek a térségben betöltött stabilizáló szerepéről, így mindenekelőtt a Romániával és Szlovákiával aláírt alapszerződésekről. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az EU-alapokmányokban rögzített közösségi szabályozók együttesének átvételéhez és alkalmazásához még jelentős erőfeszítések várnak az országra. Szorgalmazták az EU-normákhoz közelítő jogharmonizáció folytatását; sürgették a közigazgatási adminisztratív tevékenység korszerűsítését; a közösségi előírások végrehajtására képes intézményi háttér teljes körű megteremtését, valamint a magyar gazdaság versenyképességének további fokozását. Ezzel összefüggésben megemlítették az infláció csökkentésének, a szociális, valamint a pénzügyi rendszer reformjának - ez utóbbi konszolidációjának - a fontosságát. Az EU részéről szorgalmazott korszerűsítési teendőkről szólva a magyar külügyminiszter úgy vélte, hogy mindezek az elvárt reformok beleillenek a magyar törekvésekbe. A kétoldalú kapcsolatok nyitott kérdései közül utóbb mind Kovács László, mind Van Mierlo kitért a már véglegesített agrárkereskedelmi megállapodás, valamint a közösségi oktatási programokban való részvétel problémájára. A gyakorlati megvalósítást mindkét esetben a jogi eljárások elhúzódása hátráltatja, amelyek felgyorsítását a tanácsülésen magyar részről erőteljesen szorgalmazták. CDU-CSU-képviselők Göncz Árpádnál HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Magyarország euroatlanti integrációs célkitűzéseit tekintette át Göncz Árpád államfő és Rudolf Seiters, a Bundestag CDU-CSU-frakciójának elnökhelyettese. A német politikus, aki az Országgyűlés meghívására látogatott szerdán Budapestre, támogatásáról biztosította a magyar csatlakozást. A Bundestag CDU-CSU-frakciójának küldöttségét fogadta Gál Zoltán is. Az Országgyűlés elnöke elmondta: a látogatás célja, hogy a német politikusok találkozzanak a magyar parlamenti pártok frakcióinak képviselőivel és tájékozódjanak a hazai politikai életről. A dialógus ősszel Budapesten folytatódik a magyar-német parlamenti fórumon. Rudolf Seiters kijelentette, hogy támogatják NATO- és EU- integrációnkat. A magyar belpolitikai helyzet és hazánk NATO-csatlakozása volt a témája annak a megbeszélésnek, amelyet Szent-Iványi István, az SZDSZ frakcióvezetője folytatott a küldöttséggel. A német kormánypártszövetség képviselői szerint Magyarország a madridi csúcsértekezlet után az első körben meghívót kap az észak-atlanti szövetségbe. A német politikusok találkoztak Torgyán Józseffel, az FKGP és Orbán Viktorral a Fidesz - MPP elnökével. Kucan elégedetten távozott MUNKATÁRSUNKTÓL Elégedetten nyilatkozott kétnapos magyarországi tárgyalásairól Milan Kucan szlovén elnök, aki hivatalos látogatásának második, záró napján, szerdán írókkal és szlavistákkal folytatott kötetlen megbeszélést, majd felkereste Székesfehérvárt, ahol a város gazdasági eredményeiről és történelmi múltjáról tájékoztatták. A szlovén elnök rövid séta keretében a helység nevezetességeivel is megismerkedett. Tárgyalásait összegezve kijelentette: Magyarország valóban baráti ország, kész mindenben segíteni Szlovéniát és hajlandó bármilyen probléma megoldására. A megbeszéléseken egyértelművé vált, hogy a két ország az európai integráción belül is mindig segíti egymást - tette hozzá. A május 20-án Budapesten tartandó magyar-olasz-szlovén kormányfői tanácskozással kapcsolatban kiemelte: a háromoldalú együttműködés - egyebek között a közlekedési útvonalakat illetően - mindhárom ország számára fontos lehet. Kucan szerint a Szlovéniát Magyarországgal összekötő autópálya határmetszési pontjának meghatározását illetően nincs vita, inkább arról van szó - tette hozzá hogy a két ország érdekei eltérnek. Kompromisszumra kell törekedni, s ezt még az európai közlekedési miniszterek helsinki nyári tanácskozása előtt kellene kidolgozni - mondta Kucan. Román-magyar pénzintézmény alakul Petre Román határ menti gazdasági régiót javasol Eddig soha nem volt ilyen magas szintű bizalom magyarok és románok között - nyilatkozta Bukarestben Petre Román, a román szenátus elnöke, aki kétnapos budapesti látogatása után szerdán érkezett haza. Budapesti látogatásán, amelynek során fogadta Horn Gyula kormányfő és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, megállapodás született egy román-magyar vegyes kamara megalapításáról és egy határ menti gazdasági térség kialakításáról. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Magyarország és Románia kapcsolatai rendkívül ígéretes módon alakulnak - állapította meg egybehangzóan Horn Gyula miniszterelnök és Petre Román, a román szenátus elnöke. A találkozón a román küldöttség tagjaként jelen volt Teodor Melescanu, a román szenátus külügyi bizottságának elnöke. A gazdasági együttműködésről szólva Román tájékoztatása szerint keddi találkozóján egyetértett Medgyessy Péter pénzügyminiszterrel abban, hogy a közös beruházási tervek támogatására magyar-román pénzügyi intézményt szükséges létrehozni. A román szenátus elnöke szorgalmazta, hogy létesítsenek szabadkereskedelmi övezetet Bihar és Hajdú-Bihar határ menti megyék között, a két kormány pedig ennek támogatására hozzon létre közös fejlesztési alapot. Hamarosan a román nemzetgyűlés és a szenátus elé kerül a tanügyi törvény módosításának tervezete, amelynek elfogadása lehetőséget biztosít arra is, hogy magyar tannyelvű egyetem létesüljön Romániában. A Babes- Bolyai Egyetem kettészakítása azonban többet ártana, mint használna - jelentette ki szerdán Petre Román az Országgyűlés külügyi bizottságában. Eörsi Mátyás, a külügyi bizottság elnöke elmondta: Budapest az RMDSZ-nek, illetve a romániai magyarságnak az elképzelését támogatja. Román beszámolt arról, hogy Romániában megvan a politikai akarat arra, hogy az eltulajdonított egyházi ingatlanokat, temetőket, illetve szociális intézményeknek otthont adó épületeket visszaszolgáltassák jogos tulajdonosaiknak. Teodor Melescanu, a román szenátus külpolitikai bizottságának elnöke felvetette annak szükségességét, hogy a nemzeti kisebbségek képviseltessék magukat a magyar Országgyűlésben. Hasonlóan fontosnak nevezte, hogy a magyar politikai vezetés támogassa a román kisebbség anyanyelvi oktatását. Az ellenzék bírálja a kisebbségpolitikát MUNKATÁRSUNKTÓL Ellentmondásos a kárpátaljai magyar kisebbség helyzete és időnként visszalépés tapasztalható Ukrajna részéről az alapszerződésben vállaltakhoz képest - jelentette ki szerdán a parlament külügyi bizottságában Bagi Gábor. A magyar-ukrán alapszerződés végrehajtásáról beszámoló helyettes államtitkár összességében úgy értékelte: az alapszerződésben foglaltak megfelelően teljesülnek. Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára elmondta: az ungvári állami egyetemre a következő két-három évben is lehet magyar nyelven felvételizni. A HTMH tevékenységét értékelő Tabajdi Csaba szerint a jelenlegi kisebbségi politikának nincs alternatívája. A politikai államtitkár kijelentette, hogy a határon túli magyarok megosztottságát egyes magyarországi ellenzéki pártok a magyar politikai életben igyekeznek kihasználni. Ezután Csóti György, a külügyi bizottság MDF-es alelnöke azzal vádolta Tabajdit, hogy választási kampányt folytatott, s nem szólt a magyar-magyar csúcson megfogalmazódott kritikákról, melyek a határon túli magyar szervezetek részéről a magyar kormány kisebbségi politikáját érték. Németh Zsolt, fideszes politikus úgy fogalmazott, hogy a kormány kisebbségi politikájának van alternatívája: partnerként kell kezeli a határon túli magyarságot. A kapcsolatok javítását szolgálom mondja a Népszabadságnak az új apostoli nuncius II. János Pál pápa április 25-én Karl-Josef Rauber érseket nevezte ki budapesti apostoli nunciussá. A 63 éves egyházi méltóság 1966-ban lépett a Szentszék diplomáciai szolgálatába. A vatikáni államtitkárságon, majd a belgiumi, a görögországi és az ugandai nunciatúrán dolgozott. 1990-től a Pápai Egyházi Akadémia elnöke, 1993-tól pedig Svájc és Liechtenstein apostoli nunciusa volt. Egyelőre eddigi állomáshelyén, Bernben tartózkodik, s itt válaszolt római tudósítónk kérdéseire. Udvarias szerénységgel előrebocsátotta azonban: válaszai valószínűleg nem olyan teljesek, mint ahogyan azt a kérdező remélte. - Nuncius úr, mikor kezdi meg diplomáciai szolgálatát Budapesten? - Előreláthatólag június közepén érkezem, mivel sok olyan kötelezettségemnek kell eleget tennem Svájban, melyeket nem mondhattam le. - Az ön Magyarországra érkezésének van-e különleges üzenete a Szentszék és a magyar kormány viszonya szempontjából? - Elődöm, Angelo Acerbi érsek hét évig volt Magyarországon. Természetes, hogy ennyi idő után más fontos feladattal bízták meg. A Szentszék tehát olyan utódot keresett, aki beszél németül, mivel ezt a nyelvet meglehetősen sokan ismerik Magyarországon. Az ideális természetesen az lenne, ha egy nuncius beszélné a magyart, ami igencsak nehéz nyelv. Amennyire tudom, Kada Lajos érsek, madridi nuncius kivételével nincs is ilyen a Szentszék diplomáciai testületében. Egyszóval az én kinevezésemnek nincs különleges üzenete. Feladatom az, hogy tovább építsem a kapcsolatokat a magyar állam és az egyház képviselőivel, amiben a német és az angol nyelv ismerete lehet a segítségemre. Mindenesetre igyekszem megtanulni legalább a magyar kiejtést, ahogyan azt Acerbi érsek úr is tette. Kulcsfontosságú pillanatban érkezik Budapestre. A zárószakaszba érkeztek a tárgyalások a Szentszék és a magyar kormány közötti részleges megállapodásról. Ön milyen jelentőséget tulajdonít a készülő dokumentumnak? A részleges megállapodás helyettesíti vagy megelőzi a kapcsolatokat átfogóan rendező konkordátumot? - Csak az elmúlt napokban szereztem tudomást a megállapodásról, úgyhogy érdemben nehezen tudnék nyilatkozni róla. - Ön hogyan minősítené a jelenlegi kapcsolatokat? - Elődöm elhivatott tevékenységének is köszönhetően a Szentszék és a magyar kormány közötti viszony jó és baráti, ahogyan arról az aláírás előtt lévő részleges megállapodás is tanúskodik. - Hivatalos életrajzából úgy tűnik, hogy ez lesz az első kelet-középeurópai diplomáciai megbízatása. Milyen ismeretekkel rendelkezik a magyar egyházról és társadalomról? - Be kell valljam: mivel a Szentszék szolgálatában eddig egészen más térségekben dolgoztam, most kell majd megismerkednem a magyar egyház és a társadalom realitásaival. Igyekszem alaposan felkészülni a feladatomra. - II. János Pál pápa a kelet-európai térség új evangelizációjának szükségességéről beszél. Ön mit tart e szempontból személyes feladatának? - Az új evangelizáció a püspökök, az ezért felelős lelkipásztorok feladata. Az apostoli nuncius dolga, hogy segítse, támogassa őket például azzal, hogy elősegíti kapcsolataikat a Szentszékkel és a világegyházzal. Nagy Csaba Raporú Gyakorlattá kezd válni, hogy az állami szervek DOSSZÚ bosszúból szolgáltatnak igazságot. Zavaros ez a helyzet, mint az a 22-25 ezer liternyi forrásban levő lőre, amit egy soltvadkerti ember bócsai tanyáján találtak a hatóságok. Szinte biztos, hogy e leletnek - főként, hogy még ugyanennyi letisztult, de szőlőt szintén sosem látott vinkót is találtak - köze van ahhoz a 17,5 millió kiló cukorhoz, amit egy ebben a térségben működő falusi vegyeskereskedés adott el. Egy másik lehetséges kapcsolódástól is tartani kell. Talán nem véletlen, hogy egyre-másra érkeznek hírek a hatóságok sikeres Bács-Kiskun megyei akcióiról. Félő, hogy nem az APEH szerint már évek óta milliárdos adócsalásokkal gazdagodó akasztói Stadler József vonta a környékre a figyelmet, hanem a kiskőrösi gazdák, akik nem utolsósorban morális érvekre hivatkozva kívánták lemondatni a kormányt. Megeshet, hogy a politika a hatóságon keresztül velük folytatja a vitát, immár más eszközökkel. Ha ez egyedi eset lenne, akkor is kétséges az erkölcsi ereje, mert legalább annyira szól arról, hogy a bács-kiskuni gazdák jó része vizet prédikál és pancsolt bort itat, mint arról, hogy az állam akkor és ott teszi igazán komoly sebességbe igazságtevő apparátusát, ahol napi érdekei megkívánják. Nem koncepciós perekről van szó, csak kétségeket ébresztő lépésekről. Ide tartozik az is, hogy az APEH szigorúan és soron kívül ellenőrzi azokat, akik meghatározott érték feletti adót igényelnek vissza. Az adóhatóság úgy tesz, mintha provokációra, kihívásra válaszolna az ellenőrzésekkel. Ugyanígy alakul a bevásárlóközpontok - nevesítve a Pólus Center - és a szakszervezetek, valamint a mellettük felsorakozott munkaügyi kormányzat vitája is. Elfogulatlan szakértők szerint nehéz megmondani, hogy szabály szerint május elsején nyitva tarthatnak-e a Pólus boltjai, vagy sem. A munkaügyi kormányzat szerint ezen az ünnepen nem szabad kinyitni, s mert a Pólus vezetése nem így gondolja, a munkaügy bejelentette, hogy az ünnepek után - mert május elsején ők tényleg nem dolgozhatnak - átfogó ellenőrzésre számíthat a bevásárlóközpont. És ha a hatóság beindul, a hazai szabályozási rengetegben nem állhat meg előtte senki. Az ellenőrzést viszont a tisztaság hosszú távú követelménye helyett mintha a bosszú napi indulata vezérelné. Ez akkor is nagy hiba, ha a bosszúvágy egyes esetekben úgy-ahogy méltányolható. Az épp kívülálló polgár számára ugyanis az a tanulság adódik, hogy nem a szabályokat kell betartani, elég az is, ha nem keveredünk nyílt vitába a hatalommal. Nagy N. Péter Az „új Jugoszlávia” A hír, amely Szlobodan Milosevics szerb elnök legfrissebb terveiről megjelent, értesülés csupán, de a logikája kifogástalan. Megint egyszer arról van szó, hogy miként, milyen eredmények árán lehetne a Milosevics nevű tünetcsoporttal Jugoszláviát tovább terhelni, mert ott lenn délen, úgy fest, csak egyetlenegy dolog képviseli a maradandóságot a változásban: az elnök csillapíthatatlan hatalomvágya. Holott ennek az országnak a legjobban felfogott érdeke valószínűleg azt kívánná meg, hogy Sz. M. eltűnjön a színről, és ezáltal legalább rések nyíljanak azon a fizikai és pszichológiai vesztegzáron, amely Jugoszláviát - egyre konokabbul - körülveszi. E nézetnek egyébként még a hatalmon belülről is hangot adnak - a „belső” ellenzék leghangosabb szószólója a jó értelemben vett „technokrata” értelmiség egyik vezéralakja, Djukanovics, montenegrói miniszterelnök. Milosevics, mint köztudott, harmadszorra már nem pályázhatja meg a szerbiai köztársasági elnök címét, így az idén már a szerb-montenegrói államszövetség elnökének posztjáért indulhat csak. Ám ez a tiszt, amelyet pillanatnyilag a politikai hullának számító Zoran Lilics birtokol, jobbára formális, az igazi hatalom a szerb elnök kezében van. Addig legalábbis, amíg nem módosítják az alkotmányt és nem szélesítik ki a szövetségi elnök jogkörét. Ezen dolgoznak a „fiúk” pillanatnyilag. Sz. M. nem az az ember, aki önszántából lemondana arról, ami a sors akaratából jutott neki, sőt. Ő nemcsak változatlan hatalmat, hanem, ha lehet, még az eddiginél is nagyobbat akar, pontosabban: nagyobb hatalmat egy megnagyobbított országban. A nagyobbodás forrása természetesen a Boszniai Szerb Köztársaság, amelynek jogalanyiságát, továbbá a Jugoszláviával képezendő konföderációjának a jogát a daytoni egyezmény is elismerte. A hír tehát, hogy a boszniai szerbek - ha államjogilag nem is, de facto azonban annál inkább - csatlakozni kívánnak az anyaországhoz, nem jogellenes állapot születéséről tudósít. Sőt. Bármi hosszúra merevedjék is a szőr azoknak az uraknak a hátán, akik a daytoni egyezményt mint Bosznia-Hercegovina állami egységének szavatolóját kiagyalták, a nagyszerb konföderáció létrejötte kínos, de (átmenetileg) megnyugtató rendezési forma volna még az Egyesült Államoknak is, amely jövőre végképp be kívánja fejezni boszniai katonai vendégszereplését. A megnagyobbodott Jugoszláviában rendezni kellene aztán Montenegró Milosevics-ellenes tendenciájú önállósági törekvéseit is. Ehhez a szerb elnöknek jó partnere Bulatovics, montenegrói elnök, aki saját miniszterelnökével ellentétben a szerb főnök oldalán, a megnagyobbított belgrádi hivatalokban látja politikai jövőjét. És - valószínűleg akaratlan - segítőtársnak szegődött Sz. M. mellé (a vele szemben taktikailag mindig alul maradó) Tudjman, horvát elnök is, aki az ENSZ megfigyelők július közepén esedékes távozása után mindenáron meg akarja katonailag szállani a Montenegró szempontjából létfontosságú Prevlaka földnyelvet, ahonnan sakkban tartható az egész kotori öböl és vele együtt az egész jugoszláv haditengerészet is. Tudjman kardcsörgetésével a háttérben Milosevics éppen azt akarja a montenegrói „kis testvér” tudomására hozni, hogy az ország a jugoszláv szövetségi haderő nélkül Tudjman halálos ölelésébe hullana - következésképp kell „egy erős ember” Belgrádban. Ám aki azt hinné, hogy Moosevicsnek csak rossz hírei vannak a Nyugat számára, téved. Én történetesen elhiszem, hogy a szerb elnök, ha hatalmi ambíciói teljesülnek, megszavaztatja az önálló köztársasági státust a 90 százalékban albánok lakta Koszovónak, s ezzel beteljesíteni az albánság történelmi vágyát. Ezt annál is könnyebben megteheti, mert Amerika is amellett van, hogy Koszovónak Jugoszláviához kell tartoznia. Hogy pár évvel ezelőtt Sz. M. még Koszovó autonómiájáról se volt hajlandó hallani? Ez igaz. De ha a hatalmon maradás a tét, akkor a szerb elnök páratlan rugalmasságot tud mutatni. S ha végül valaki azt kérdené, hogy mit szól az új Milosevics-korszakhoz a szerbiai ellenzék, amely nemrég még oly sikeresen és oly nagy egységben fúrta meg az elnök egyeduralmi ambícióit, akkor a válasz ez: semmit se szól, tudniillik a tavasz eleji nagy győzelem óta Draskovics és Djindjics kizárólag egymás lejáratásával van elfoglalva. Égyük sem akarja átengedni a másiknak azt a dicsőséget, hogy Miloseviccsel szemben az ellenzék egységes jelöltjeként induljon. Ez van. A róka röhög a vackán. Aczél Endre