Népszabadság, 1997. szeptember (55. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-01 / 203. szám

2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA Amerika támogatást ígért Plavsicsnak A boszniai szerbek vezetője nem hajlandó elnökválasztást kiírni ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az Egyesült Államok délszláv főmegbízottja, Robert Gelbard kemény intézkedésekkel fenye­gette meg mindazokat, akik szembeszegülnek a daytoni megállapodással. A Belgrád, Pale, Banja Luka háromszög­ben tett hét végi látogatásának befejeztével Gelbard úgy nyi­latkozott, hogy a paléi kemény­vonalasok a legsúlyosabb kö­vetkezményekkel fognak szem­besülni, ha nem módosítják po­litikájukat. Belgrádi tárgyalásainak részleteit a washingtoni diplo­mata nem ismertette, de nem titkolta, hogy a Momcsilo Kra­jisnik paléi keményvonalas po­litikus köré tömörülők megpu­­hítására igyekezett rábírni Szlobodan Milosevics jugoszláv államfőt. Gelbard a paléi meg­beszéléseit hiábavalónak ítélte, mondván: nemcsak a daytoni békeszerződés, de a Szerb Köz­társaság jövője szempontjából is kritikus a helyzet. Boszniai sajtónyilatkozatában egy fok­kal enyhébben nyilatkozott, mint előző nap Belgrádban, ahol lefasisztázta a Radovan Karadzsics bukott elnök befo­lyása alatt álló paléi klikket. De még így is központilag irá­nyított terrorizmusnak nevezte a Banja Lukában és Brckóban történt minapi véres eseménye­ket. A diplomata nem hagyott kétséget afelől, hogy Amerika és Nyugat-Európa erőteljesen támogatja Biljana Plavsic­sot, a NATO pedig kész fegyverrel védeni az elnöknő hatalmát. Javier Solana szombati nyilat­kozata is azt erősíti, hogy az SFOR-csapatok a jövőben ka­tonai erővel fogják meg­akadályozni a kaotikus állapo­tok kialakulását Boszniában. Plavsics asszony közben meg­erősítette: a boszniai szerb ve­zetésen belüli politikai válságot Lassan egy hónapja horgony­zik az Adriai-tengeren egy uk­rán hajó arra várva, hogy valaki jelentkezzen rakományáért, a 364 tonnányi fegyverért, hadi­anyagért és katonai felszerelé­sért. Rakterében egyebek mellett tíz T-55 típusú harckocsi is van. A hajó augusztus 6-án vetett horgonyt a horvátországi Ploce kikötője előtt, ahová valószínű­leg Alexandriából érkezett az egyiptomi védelmi minisztérium által feladott rakománnyal, előre hozott parlamenti válasz­tásokkal lehet megoldani. Elve­tette azonban Milosevicsnek azt a javaslatát, hogy a Szerb Köz­társaságban elnökválasztásokat is ki kellene írni. D. Z. Horvát lapvélemények szerint elképzelhető, hogy a kairói kor­mány adományáról van szó, amelynek címzettje esetleg a bosnyák-horvát föderáció lehet. Szarajevó azonban nem érdek­lődik a fegyverek iránt, hasonló­képpen hidegen hagyja a rako­mány a boszniai horvátokat és a szerbeket is. Az Egyesült Álla­mok pedig cáfolta, hogy a fegy­vereknek közük lenne az USA által tavaly indított boszniai ka­tonai segélyprogramhoz. Gazdátlan fegyver­szállítmány az Adrián Minszk—Moszkva: tart a túszok háborúja Továbbra is kétes, mi lesz a sorsa a Fehérorosz­országban fogva tartott három, orosz alkalmazás­ban lévő újságírónak, akiket kémkedés vádjával tartóztattak le. Szabadulásuk az orosz-fehérorosz politikai játszma részévé vált. Noha a két ország elnöke elvi egyezséget kötött elengedésükről, a té­vések rács mögött vannak. Minszkben tegnap ezren tüntettek a sajtószabadságért, reuters- fotó Lengyel—német—dán közös hadtest alakul VARSÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL Közös hadtest felállításáról álla­podott meg Stanislaw Dobr­­zanski lengyel védelmi miniszter Volker Rühe német és Hans Haekkerup dán kollégájával, háromnapos mazuriai találko­zójukon. A lengyel NATO-csat­­lakozás után­­ valószínűleg 1999 áprilisában - megalakuló Észak­keleti Hadtest az atlanti szövet­ség katonai keretei között mű­ködik majd. A 8-10 ezer fős had­test kötelékeibe egy lengyel és egy dán gépesített lövészdandár, valamint egy német páncélos egység tartozik majd. A több­nemzetiségű parancsnokság központja a lengyelországi Szceczinben lesz. A védelmi miniszterek megha­tározták annak a szakértői mun­kacsoportnak a kompetenciáját is, amely a hadtest felállításának részleteit dolgozza ki. A koncep­ciót a jövő év márciusáig kell el­készíteni, az előzetes tervek sze­rint ugyanis a három kormány ekkor írná alá az egység megala­kításáról szóló dokumentumot. Döntöttek arról is: a következő miniszteri találkozóra meghív­ják Litvánia, Lettország és Észt­ország képviselőit is. A Szolidaritás huszonegy választási pontja Privatizációt, családi adórend­szert, az árvízkárosult területek újjáépítését, lakáskasszák felál­lítását, valamint az alkotmány­nak a Szolidaritás alapelveivel összhangban álló módosítását követelte Marian Krzaklewski, a Szolidaritás szakszervezet elnö­ke az úgynevezett augusztusi megállapodás aláírásának 17. évfordulóján. 1980. augusztus 31-én az ak­kori kommunista hatalom és az Üzemközi Sztrájkbizottság kö­zött létrejött egyezség lehetővé tette a független, önigazgató szakszervezet létrehozását, Len­gyelországban ezt a napot a Szo­lidaritás születésnapjaként tart­ják számon. Krzaklewski a gdanski meg­emlékezésen felolvasta a Szoli­daritás elvárásainak 21 pontból álló listáját, ez a szám pontosan megegyezik az 1980-as sztráj­kok során a gdanski hajógyár 2- es kapujára kifüggesztett köve­telések számával. A szakszer­ve­­zeti vezető kampánybeszédében kiállt a nyugdíjrendszer reform­ja mellett, amelyet szerinte a privatizációból befolyt pénzek­ből kellene fedezni. Krzaklews­ki a Szolidaritás választási programjával összhangban kö­vetelte a kötelező katonai szol­gálat három hónapra való mér­séklését, a képviselői immunitás eltörlését, a közszolgálati média függetlenségének biztosítását, valamint az önkormányzatok részére adott állami támogatás növelését. Sz. Z. A Kennedy fiúk, a nők és a politika Megtört a varázs. A Kennedy­­klán többé nem az, ami volt. A legendás, jóban-rosszban össze­tartó amerikai dinasztia falán megjelent az első repedés. Az ifjabb John Kennedy, a meggyilkolt elnök fia nyilváno­san megfeddte két unokatestvé­rét, az ugyancsak lelőtt Robert Kennedy igazságügy-miniszter fiait. „Posztereken reklámoz­hatnák velük, hogyan nem sza­bad viselkedni” - írta róluk a George című havi magazin szeptemberi (de már augusztus­ban megjelent) számában; e lapnak történetesen ő a tulajdo­nos-főszerkesztője. Joseph Kennedy, a politikus volta miatt kínosabban érintett unokatestvér (demokrata párti képviselőházi tag) nem is hagy­ta ki a ziccert: „Ne azt kérdez­zétek, hogy az unokatestvére­tek mit tehet értetek, hanem azt, hogy mit tehet a saját lap­jáért." Biztos lehetett benne, hog­y ezt minden lap idézni fog­ja, mert ráismer benne a néhai elnök híres üzenetének átköl­­tésére: „Ne azt kérdezzétek, hogy Amerika mit tehet érte­tek, hanem azt, hogy mit tud­tok tenni Amerikáért”. Ízlés dolga, hogy a The New York Times által reklámfogás­nak ítélt John Kennedy-cikken akad-e fenn valaki, vagy az ép­penséggel frivolan hatásvadász Joseph Kennedy-válaszon. De a politikus unokatestvér botrá­nyai - a rokoni feddéstől füg­getlenül - annyira rossz vissz­hangot keltettek választói kö­rében, hogy Joseph Kennedy a múlt héten visszalépett a kor­mányzójelöltségtől. Mégpedig abban a Massachusetts állam­ban, amely a dinasztiának mindig is fellegvára volt. S ahol nagybátyját, Edward Kennedyt hétszer választották meg szenátornak, hiába vissz­hangzott a sajtó italozásától és nőügyeitől (köztük egy három évtizeddel ezelőtti halálos ki­menetelű cserbenhagyásos au­tóbalesettől). Joseph Kennedynek már zajos válása sem tett jót, ráadásul volt felesége utóbb könyvet írt róla, amelynek több részletéért­­ a negatív hősnek kellett nyilváno­san megkövetnie a szerzőt. (A könyv címe egyébként ez volt: Összetört hit.) Közben az öcs, Michael Kennedy összeszűrte a levet három gyermekének 14 éves baby-sitterével (mire az ügy kipattant, a lány már 16 éves volt), s ez közvetve visszaütött a képviselőre: a sajtó feszegetni kezdte, volt-e tudomása a tör­téntekről, és ha igen, tett-e vala­mit az egyébként büntetendő vi­szony leállítására. Végül jött a nyaralói baleset: Joseph Ken­nedy kisfia égési sérüléseket szenvedett a családi tűzijátéknál­­ és Massachusettsben tilos a há­zi tűzijáték. Most, hogy visszalépett a kor­mányzójelöltségtől, a The Wa­shington Post idézi a demokra­ták egyik politikai szakértőjét, aki szerint Joseph Kennedyt képviselőnek talán újraválaszt­ják, ha indul, de a kormányzó­ságot eleve nem neki találták ki. Jelölése pusztán a legendás Kennedy névre épült: ez emelte fel és most ez taszítja is le. S. P. Joseph Kennedy reuters-fotó 1997. szeptember 1., hétfő Titkos tárgyalások a holocaust cseh túlélőinek kárpótlásáról ________BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL Németország és Csehország képviselői titkos tárgyalásokat folytatnak a holocaust cseh túlélőinek fizetendő közvetlen, egyéni kárpótlás lehetőségéről - jelentette a hét végén prágai forrásokra hivatkozva a német sajtó. Bonnban egyelőre nem erősítették meg a hírt, amely szerint a tárgyalások első for­dulójára a múlt héten került sor a cseh fővárosban. A felek állítólag arra törekszenek, hogy még Klaus Kinkel német külügyminiszter október elején esedékes prágai látogatása előtt tető alá hozzák a megálla­podást. Mint jelentettük, a német kormány és a Zsidó Világkong­resszus képviselői a hónap kö­zepén Bonnban megállapod­tak, hogy bizottságot hoznak létre a holocaust kelet-európai túlélői egyéni kárpótlása lehe­tőségeinek tanulmányozására. Bonn egyelőre csak azt ismeri el, hogy jogos az érintettek igé­nye az eddiginél érdemibb kár­pótlásra, az egyéni jóvátétel (nyugdíj) fizetésére azonban továbbra sem mutat hajlandó­ságot. Bonn és Prága hosszas tár­gyalások eredményeként idén januárban közös nyilatkozatot írt alá a kétoldalú kapcsolatok normalizálásáról, de a holo­caust túlélői egyéni kárpótlá­sának kérdését akkor zárójelbe tették, attól tartva, hogy a zsi­dók kárpótlása a Csehszlová­kiából kitelepített szudétané­­metek hasonló igényeinek lavi­náját zúdítaná Prágára. Időközben a cseh zsidó kö­zösség képviselői - amerikai támogatással - elérték a cseh kormánynál, hogy határozot­tabban lépjen fel Bonnal szem­ben a kárpótlás ügyében, s ne elégedjen meg a csupán egysze­ri, szimbolikus összegű jóváté­tel fizetését lehetővé tevő kár­pótlási alapítvány felállításá­val. Lesz Napkelte Algériában is? Algériában olyan nyugtalanító méreteket öltött az erőszak, hogy „azt már nem lehet többé az ország belügyének tekinteni, mint ahogy eddig történt” - je­lentette ki Kofi Annan ENSZ- főtitkár Velencében. Annan szavaival együtt idéz­ték a vasárnapi olasz lapok Lamberto Dini olasz külügymi­niszter nyilatkozatát, aki sze­rint a nemzetközi közösség egyelőre nem tudja, hogy mit tehet az algériai dráma befeje­zése érdekében. Annan a hét végén 24 óra le­forgása alatt kétszer is elítélte az Algériában tomboló erősza­kot. Velencében tett nyilatkoza­tában egyben párbeszédet és tü­relmet sürgetett. Természetesen „a szavak önmagukban nem elegendőek. Komoly vitát kell folytatnunk, s talán nem a nyil­vánosság előtt arról, miként léphetünk közbe annak érdeké­ben, hogy ne hagyjuk sorsukra az algériaiakat” - mondta. Abasszi Madani, az algériai Iszlám Üdvfront (FIS) nemré­giben szabadon engedett veze­tője Párizsban közzétett, Kofi Annannak címzett nyílt levelé­ben közölte, hogy kész felhí­vással fordulni honfitársaihoz a vérontás azonnali befejezése és a komoly párbeszéd megkez­désének előkészítése érdeké­ben. Lamberto Dini olasz külügy­miniszter szerint viszont még olyan nehézségek vannak, ame­lyek lehetetlenné tesznek Algé­riában egy olyan beavatkozást, mint amilyen Albániában tör­tént. Albániában Olaszország a nemzetközi közösséggel együtt az albán hatóságok kérésére lé­pett fel. Algéria esetében vi­szont mind a kormány, mind a fundamentalista ellenzék eluta­sítja a (külföldi) beavatkozást és közvetítést - mondta, hozzá­téve: egyelőre „nem tudjuk, mi­ként vethetnénk véget ennek a tragédiának”. A vasárnapi olasz lapok sze­rint a beavatkozást már csak az is nagyon nehézzé teszi, hogy szinte lehetetlen megállapítani, kik és miért folytatják a lakos­ság elleni irtóhadjáratot. Az olasz lapokban az algériai bel­ső helyzet ismerői,,legalább négy, egyidejűleg folyó háború­ról beszéltek. Harc folyik a hadseregen belül a tárgyaláso­kat szorgalmazó mérsékelt szárny és „héják” között, s a hadsereg minden bizonnyal te­vékenyen részt vesz a mészárlá­sokban. Harc folyik az iszlám csoportokon belül, hogy ki le­gyen a katonák tárgyalópartne­re. Véres leszámolásokat hajta­nak végre egymás között a he­lyi lakosok is, akiket „önvédel­mi céllal” éppen a hadsereg fegyverzett fel. Végezetül nem elhanyagolható a szervezett al­világ szerepe sem, amely szin­tén kíméletlen eszközökkel igyekszik betörni a korrupt ha­tóságok és a hatóságokat kor­rumpáló üzletemberek szigorú­an zárt piacára. ■ TÁVIRATI stílusban TIZENÖT ÉVI BÖRTÖNRE ÍTÉLTE a kairói bíró­ság tegnap Azam Azam izraeli férfit a zsidó állam javára folyta­tott kémkedés vádjával, három társát pedig életfogytiglani sza­badságvesztéssel sújtotta. Az eset miatt az egyiptomi-izraeli kap­csolatok az eddigi legmélyebb hullámvölgybe kerültek a béke­­szerződés megkötése óta. Netanjahu izraeli kormányfő felháborí­tónak minősítette az ítéletet. (Reuter) MOSZKVÁBA ÉRKEZETT tegnap ötnapos hivatalos látogatásra Roman Herzog német államfő. Személyében az ország újraegyesítését követően először jár német államfő az orosz fővá­rosban. Herzogot ma­ fogadja Borisz Jelcin orosz elnök. (MTI) MEGERŐSÍTETTÉK TISZTSÉGÉBEN Kasza Jó­zsefet, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökét. A párt szombati szabadkai közgyűlésének résztvevői újabb négy évre szavaztak bizalmat az eddigi elnöknek. A tanácskozás résztvevői módosították a párt alapszabályát is. (MTI) SZÓRVÁNYOS LÖVÖLDÖZÉSEK VOLTAK a hét végén is Kambodzsában a Hun Sen kormányfőt, illetve a meg­buktatott második kormányfőt, Norodom Ranariddhet támogató erők között. A kambodzsai politikai kibontakozás esélyeit eddig nem javította Norodom Szihanuk királynak, a hatalomból eltávo­lított Ranarridh apjának múlt pénteki hazatérte sem. (AFP) SZANKCIÓKAT ÉS EMBARGÓT hagytak jóvá a nyugat-afrikai országok vezetői Sierra Leonéval szemben, így próbálják meg rávenni a hatalom átadására az országot irányító katonai juntát. A 16 államot tömörítő Nyugat-afrikai Gazdasági Közösség mindazonáltal nem helyezte kilátásba katonai erő al­kalmazását a puccsistákkal szemben. (Reuter) EZREK MENEKÜLTEK EL a kenyai Mombasa egyik külvárosából a várható rendőrségi razziák elől. Az egykor hat­vanezres negyedben már csak körülbelül tízezren maradtak. A rendőrség a körzetben garázdálkodó jól szervezett bandákkal akar leszámolni, amelyek eddig 47 embert öltek meg. A helybeli­ek azonban a rendőrség akcióitól is tartanak. (Reuter)

Next