Népszabadság, 1997. december (55. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-01 / 280. szám
24 oldal ! Ára: 47 Ft NEPSZABADSAG 1997. december 1., hétfő ORSZÁGOS NAPILAP 55. évfolyam, 280. szám, első kiadás Távozik posztjáról a cseh kormányfő Klaus lemondása után Havel elnök dönthet az új miniszterelnökről Távozik posztjáról a cseh miniszterelnök. Václav Klaus a napok óta húzódó kormányválság elmélyülése nyomán, a szarajevói KEK-csúcsról hazatérve kényszerült döntése bejelentésére, miután már nemcsak törékeny koalíciója hullott szét, hanem az ellenzéki pártok után ellene fordult saját pártjának jónéhány vezetője, sőt Václav Havel elnök is a kormányfő távozását szorgalmazta. Az államfő tegnap elfogadta Klaus lemondását, a kormányfő az új kabinet megalakításáig ügyvezetői minőségben marad posztján. _______HÍRÖSSZEFOGLALÓNK_______ A hét végén tetőzött a cseh kormányválság: Václav Klaus miniszterelnök, aki korábban még csak pártelnöki tisztének feladását ajánlotta fel, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) szombati, maratoni, több mint 11 órás vezetői tanácskozása után meghátrálni kényszerült, s maga jelentette be távozási szándékát az újságíróknak. Az alkotmány előírásai értelmében a miniszterelnök távozása egyben a teljes kormány felbomlását is jelenti, ennek megfelelően Václav Havel elnök már tegnap megkezdte egyeztető tárgyalásait egy új kormány megalakításáról. Az államfő két személynek jogosult kormányalakítási megbízást adni, ám ha a felkérések után egyik politikus sem nyerné el a képviselőház bizalmát, ki kell írni az idő előtti választásokat. Klaus lemondását végül a pártja finanszírozása körüli botrányok okozták, de sok megfigyelő úgy véli, hogy az ODS-nek átutalt állítólagos milliók, a privatizációs részrehajlások csak a „jéghegy csúcsát” jelentik. (Távozik... folytatás a 2. oldalon) Klaus híveinek integet lemondása előtt REUTERS-FOTÓ Farkas Bertalan második repülése Mától nyugdíjas az első magyar űrhajós Farkas Bertalan dandártábornok 1996 szeptemberében került a washingtoni magyar nagykövetségre légügyi attasénak. Október 31 -én egy fogadásról tartott hazafelé, amikor igazoltatták. Elismerte, hogy három pohár bort ivott. A washingtoni bíróság előtt nem engedték megjelenni, és végül egy évre bevonták a jogosítványát. Januárban egy újság kipattantotta az ügyet, és hazahívták. A fegyelmi során bejelentette: nyugdíjba vonul. A mától nyugdíjas, 48 éves első magyar űrhajós többek között üzletember kíván lenni. Várja a kihívásokat, mint egy második repülést. MUNKATÁRSUNKTÓL 26-án döntött arról, hogy november 30-án befejeződik a katonai pályám, nyugdíjba vonulok. Úgy gondoltam, az a tisztességes, ha akkor szólalok meg, amikor befejeződik aktív katonai pályafutásom. - De a nyugdíjazást ön kérte! - A hír igaz. - Biztatták rá, hogy kérje? - Keleti miniszter úr megjegyezte, hogy le kell szállni a földre, amit én úgy fordítottam le: ez az a pillanat, amikor el - Hónapokon át vagy hússzor hívtam, mintha menekült volna a nyilvánosság elől. - Nem tudok, nem is akarok elmenekülni a nyilvánosság elől, külföldön voltam. Most jött el az az időpont, amikor bizonyos dolgokról bővebben lehet szólni. Űrrepülésem dátumát, május 26-át második születésnapként tartom számon. Kérésemre a miniszter május kell hagynom a Magyar Honvédség kötelékét. Nehéz műtét volt. Legalább tíz éve mondják hazai és külföldi ismerőseim, hogy valami másba kellene kezdenem, mert ha lesz is újabb magyar űrutazás, amit várok ma is, már aligha fog a honvédséghez kötődni. De az én generációm a honvédséghez kötődik. Mi élethivatást választottunk, amikor szuperszonikus repülőnek jelentkeztünk. Nekünk mást jelentett az egyenruha, mint annak a 19 évesnek, aki megkérdezi, mennyit fogok keresni, ha ezt elérem, ha azt elérem. Persze, megváltozott az élet. Megváltozott az én életem is, hogy a sajtó országgá-világgá kürtött egy nem igazán szenzációs ügyet. (Farkas... folytatás a 8. oldalon) Az autózás költsége előzi az inflációt Nem mindig olcsó, amiért keveset kérnek Már a tankolás is havi 11-12 ezer forintba kerülhet, ha középkategóriás, 1400 köbcentis autónkat havonta kétszer a benzinkúthoz visszük. Ezt az összeget azonban sok más kiadás is növeli: kötelező biztosítás, súlyadó, szervizköltségek. Nagyon takarékos és nem utolsósorban szerencsés kell legyen az, aki autójával kapcsolatos kiadásait havi 20-22 ezer forint körül tudja tartani. Egy rendszeresen szervizelt, bérelt garázsban tartott kocsi havonta akár 35-40 ezer forintot is kivehet a családi kasszából. MUNKATÁRSUNKTÓL A tankolás a havi autós költségek harmadát, felét is kiteheti. Ehhez nem is kell túl sokat autózni: egy 8-9 literes átlagfogyasztású kocsi 80 litert könnyűszerrel „felél” városi forgalomban. Nem kell vidékre sem kirándulni, hiszen rendszeres használat mellett havi 900-1000 kilométer megtétele nem túl nagy feladat. Húsz esztendővel ezelőtt többet fogyasztottak az akkor használatos Daciák, Wartburgok, Zsigulik, az autózás mégsem apasztotta le túlzottan a pénztárcákat. A Magyar Autóklub főtitkára, dr. Kovács Zoltán felidézte: 1975-ben az ólmozott (másfajta ugyanis nem volt még a magyar kutaknál) 92-es oktánszámú benzin 6,50-be, a gázolaj négy forintba került. (Az autózás... folytatás az 5. oldalon) Fidesz és FKGP: külön úton a kormányba A Fidesz a jövő évi parlamenti választások után csak egy tisztán polgári kormányban tud szerepet vállalni. A FKGP-vel a békés egymás mellett élés politikáján túl más viszony kialakítására nem törekszik. Torgyán József kisgazda elnök lapunknak elmondta: az FKGP is olyan eredményt szeretne elérni a választásokon, hogy semmit se kelljen a programjából feladnia. MUNKATÁRSUNKTÓL Áder János, a Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnöke az országos választmány vasárnapi ülésén úgy vélte: az elmúlt hónapok felmérései szerint a jövő évi parlamenti választások végeredménye a Fidesz és az MSZP között dől el. A Fidesz az MDF- fel és az MKSZ-szel (a Giczy György vezette KDNP-ből kizárt vagy kilépett politikusokból álló szervezettel) együttműködve készül a jelenlegi kormánykoalíció leváltására. Áder leszögezte: a Fidesz csak egy tisztán polgári kormányban tud szerepet vállalni. Az FKGP-ről Áder úgy fogalmazott: „A Fidesz és a kisgazdapárt viszonyában elértük a legtöbbet, egymással békés viszonyt kialakítva mindkét párt járja a saját külön útját. Ettől különböző viszony kialakítására sem most, sem az előttünk álló időszakban nem törekszünk.” (Fidesz... folytatás a 4. oldalon) Világkonferencia a Földről Mennyi szén-dioxid kerülhet a levegőbe? Tovább növekedik-e 2000 után a légkörbe jutó üvegházhatású gázok mennyisége, ami alapvetően megváltoztathatja a Föld időjárását, vagy az emberiség a saját jövője érdekében csökkenti a káros anyagok kibocsátásának mennyiségét - ez a legfőbb kérdése a december 1. és 10. között a japán Kioto városban tartandó világtalálkozónak. A tudósok egy része vitatja, hogy az egyre szaporodó időjárási rendellenességek - árvizek, szárazságok, a gleccserek olvadása - az éghajlat megváltozását bizonyítaná. Azt viszont tények bizonyítják, hogy elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatt az ipari forradalom óta 25 százalékkal nőtt a légköri szén-dioxid mennyisége. (A szén-dioxid mellett a metán és a nitrogén-dioxid a legfontosabb üvegházhatást okozó gáz.) Az időjárás-változás kivédésének legfontosabb lépéseként a szakemberek e gázok kibocsátásának csökkentését jelölték meg. A legtöbb szén-dioxidot egyébként a fejlett államok termelik. Az államok képviselői 1992- ben fogadták el az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményét, amelynek lényege, hogy az országok 2000-ben is legfeljebb az 1990-es szintnek megfelelő mennyiségű szén-dioxidot juttatják a levegőbe. Az egyezményt 169 állam írta alá, ám a szignálás nem jelentette azt, hogy az országok tartani tudják ígéreteiket. 1990 és 1995 között Kína és India 27 százalékkal, Japán 8 százalékkal növelte szén-dioxid-kibocsátását. A kiotói világkonferencia előtt számos egyeztetés zajlott, ám nem sikerült megállapodni arról, hogy 2010-re végül is mennyivel csökkenjen a világ szén-dioxid-kibocsátása. Az Európai Unió tizenöt százalékot javasolt, Svájc tíz százalékot látott elfogadhatónak, Japán viszont csupán öt százaléknyi csökkentés betartását vállalta. A világ legnagyobb széndioxid-termelője, az USA a szinten tartásnál többet nem tart elképzelhetőnek. (Egy amerikai átlagpolgár évente 19,9 tonna szén-dioxidot juttat a levegőbe, míg egy török csupán 2,6 tonnát.) Az éghajlatváltozás hatásaitól leginkább sújtott óceáni szigetországok - a tengerszint emelkedése esetén területeik jelentős része víz alá kerül - húszszázalékos korlátozás mellett érveltek. Magyarország - az ipari termelés visszaesésének köszönhetően - nem lépte túl a számára megszabott határt. Hazánk tavaly 57,8 millió tonna szén-dioxidot termelt, ez az érték 2010- re legfeljebb 75 millió tonnára emelkedik, azaz hat százalékkal lesz kisebb a lehetségesnél. Hazánkban az egy főre számított szén-dioxid-kibocsátás 5,6 tonna, valamivel kisebb, mint a világátlag másfélszerese, s lényegesen alacsonyabb az EU átlagánál. Az amerikai átlagpolgár ugyanakkor a világátlag ötszörösét juttatja a levegőbe. O. Z. Maradt a sorrend: MSZP, FKGP, Fidesz A Szonda Ipsos szerint megszilárdultak a szavazati arányok Kis változások történtek, így összességében stabilnak mondhatók az elmúlt hónapok szavazati arányai. Határozottan vezet az MSZP, holtversenyben áll a második-harmadik helyen az FKGP és a Fidesz. Tőlük lemaradt az SZDSZ és nagyon nehéz helyzetben található az MDF és a KDNP - ezek tekinthetők a Szonda Ipsos november közepén végzett országos politikai közvélemény-kutatása legérdekesebb eredményeinek. Az őszi parlamenti, közéleti viaskodásoknak sokkal inkább a politikusok voltak a vesztesei, a pártokat nem rendítette meg. Nem fordultak el az emberek a politikától, változatlan maradt a pártpreferenciákkal nem rendelkezők aránya: ide tartozott s tartozik a választókorú népesség négytizede. A pártok közötti erőviszonyok sem rendeződtek át, a mezőny ötös tagoltsága már a nyáron érzékelhető volt. Határozottan első az MSZP, amelyik egyébként már június-júliusban előnyre tett szert riválisaival szemben. A hátrébb szoruló versenytársak, a Fidesz és az FKGP nagyjából egyforma támogatottságnak örvendenek. Az SZDSZ különálló egységnek tekinthető, eléggé lemaradt a Fidesztől és a kisgazdapárttól, de megelőzi az MDF-et és a KDNP-t. Az SZDSZ idei eredményei egyébként meglehetősen stabilak, az összes kérdezett körében 5-6 százalékosak, a biztos szavazók körében jellemzően 8-9 százalékosak. Az MDF hosszú hónapok óta folyamatos küzdelmet folytat a parlamenti küszöb meghaladásáért. Ez a feladat a KDNP számára rendkívüli nehézségeket okoz, szavazótábora az év első felében erodálódott, ma csupán két százalék áll a párt mögött. E negyedik csoportba tartozik még a Munkáspárt is, amelynek eredményei az utóbbi hónapokban a KDNP-éhez hasonlók. A többiek jelenleg még gyengébben állnak, egy százalék körüli bázisukkal nem sok reményük van arra, hogy parlamenti pártok legyenek. Az utolsó egy-két hónapban a pártok más mutatói sem módosultak. A másodikként választott pártok listáját a Fidesz és az SZDSZ, az ellenszenvek lajstromát a kisgazdapárt vezeti, a várható győztesnek pedig legtöbben az MSZP-t tartják. Az utóbbi időben tehát nem történtek nagy mozgások sem a pártpreferencia-listán, sem a szavazótáborok között. Ha viszont a legutóbbi választások óta eltelt időszakot nézzük, néhány jellegzetes átpártolást találhatunk. Legkevésbé a demokrata fórum tudta megtartani egykori híveit, az 1994-es szavazók közül minden negyedik maradt mostanáig a párt mellett. Két irányba mozdultak el az egykori MDF-esek: 23 százalékuk a Fidesz irányába, 12 százalékuk az FKGP felé. (Maradt... folytatás az 5. oldalon) HA MOST LENNÉNEK A VÁLASZTÁSOK, ÖN MELYIK PÁRTRA SZAVAZNA? (a válaszok százalékos megoszlása az összes választókon megkérdezett körében, illetve a részvételüket biztosra ígérő, valamilyen pártot választók körében)* * kerekített adatok | NÉPSZABADSÁG-GRAnm I