Népszabadság, 1998. november (56. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-16 / 268. szám
NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1998. NOVEMBER 16., HÉTFŐ 5 Napi Magyar Hírlap? Az MFB érdeklődik Marquard újságja iránt Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank vételi szándékot jelentett be a Magyar Hírlap és a Mai Nap című napilapokat kiadó Magyar Hírlap Rt.-re. A sajtó-részvénytársaság azonban hivatalosan azt közölte, hogy nem eladó. MUNKATÁRSUNKTÓL Egyes, kormányzati körökben megfogalmazódott elképzelések szerint a Magyar Nemzet, a Magyar Hírlap és a Napi Magyarország összevonásával kellene egy jobbközép szellemiségű, a kormányhoz közel álló, erős napilapot létrehozni. Ez az újság a tervek szerint vagy Magyar Nemzet vagy Magyar Hírlap néven jelenne majd meg. A Magyar Hírlap egyébként a rendszerváltozás előtt az akkori kormány félhivatalos lapjaként működött. Korábban Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy jövő februárig kiegyensúlyozott erőviszonyokat kell teremteni a média és a sajtó területén. Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter azt is közölte, hogy szándékaik szerint szeretnék a jelenleg Postabank-tulajdonú Magyar Nemzetet állami segítséggel a Népszabadság valódi konkurenciájává fejleszteni. A pénzintézet vezetői azt már nyilvánvalóvá tették, hogy a banknak meg kell szabadulnia valamennyi sajtóérdekeltségétől, ám a Magyar Nemzet sorsáról egyelőre hivatalosan még nem született döntés. A nyilvánosságra került elképzelések szerint a lapot a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) venné át. Az RTL Klub szombat esti hírműsora saját értesülésére hivatkozva azt közölte, hogy az MFB vételi ajánlatott tett a Magyar Hírlapra. L. Kelemen Gábor, a kiadó vezérigazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a bank vezérigazgatója valóban érdeklődött nála. Levelében azt kérte, hogy amennyiben igaz az a hír, hogy a Magyar Hírlap Rt. eladó, akkor tudassák, kivel tárgyalhatna erről. Válaszában L. Kelemen Gábor leszögezte, hogy a Marquard-csoportnak nem áll szándékában megválni a Magyar Hírlap Rt.-től. Információink szerint az MFB ezután közvetlenül Jürg Marquardnak, a kiadó svájci tulajdonosának, hazánk tiszteletbeli svájci konzuljának is ajánlatott tett a lap megvásárlására. Rádiót indít a világszövetség DEBRECENI TUDÓSÍTÓNKTÓL A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) műsorpolitikájában a Duna TV-hez hasonló, hatvan százalékban közszolgálati, negyven százalékban kereskedelmi műsorokat sugárzó rádió elindítását tervezi. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke (képünkön) ezt Debrecenben, a szervezet kihelyezett elnökségi ülését követő szombati sajtótájékoztatóján jelentette be. Hozzátette: a Duna Rádió működtetéséhez külföldi forrásokat kíván felhasználni a szövetség. A tájékoztatón elhangzott: a jövő évi költségvetési előirányzat szerint 166,8 millió forint illeti meg az MVSZ-t 1999- ben. Patrubány Miklós elnökhelyettes ezzel kapcsolatban kijelentette: mivel 1992-ben 200, 1993-ban 175 millió forint költségvetési pénzből gazdálkodott a szövetség, a jövő évre tervezett összeget adminisztrációs hibának tartják, és remélik, hogy a költségvetés parlamenti vitájában legalább 330-350 millió forintot szavaznak majd meg. A sajtótájékoztatón Csoóri Sándor bejelentette: a szövetség bankszámlát nyitott a Kárpátalján élők megsegítésére. Az MVSZ elnöke megjegyezte: Kárpátaljának külön segélyprogramra van szüksége, mert az árvíz után jön a tél, amely minden bizonnyal tetézi majd a megpróbáltatásokat, és olyan körülményeket teremt, amelyben a nagy segítség is kevés. A távolabbi tervek ismertetésekor szó volt arról, hogy a Magyarok Világszövetsége 2000-ben olyan találkozót szeretne rendezni, ahová az elszármazott magyarokat és leszármazottaikat hívná meg. A MVSZ debreceni kihelyezett elnökségi ülésén a szervezet új főtitkárának választották Chikány Gábort, az MDF korábbi szervezési tisztségviselőjét. Meghosszabbított átvilágítás Az ügynöktörvény szerint az átvilágítóbírák 2000. június 30-án fejeznék be munkájukat, addig keresik a fontos állami tisztséget betöltő személyek között a rendszerváltozás előtti titkosszolgálatok III/III-as ügyosztályának, az úgynevezett belső elhárításnak az ügynökeit, a bizalmas belügyi jelentéseket kézhez kapó állami vagy politikai vezetőket, a karhatalom és a Nyilaskeresztes Párt tagjait. Az elmúlt hetekben azonban a koalíciós pártok jelezték, hogy módosítani kívánják az ügynöktörvényt. Csúcs László kisgazda képviselőnek a parlamenthez benyújtott indítványa az átvilágítandó kör bővítésére törekszik, ellenőrizni kívánja a sajtó munkatársait is. Csúcs szerint át kellene világítani a közszolgálati és kereskedelmi elektronikus média, valamint az írott sajtó főszerkesztőit, főszerkesztő-helyetteseit, szerkesztőit, rovatvezetőit, főmunkatársait. A Fidesz részéről Kövér László titkosszolgálati miniszter támogatásáról biztosította a kisgazda indítványt. Balsai István, az MDF frakcióvezetője szerint alkotmányos aggályok nélkül a közszolgálati média hírekért felelős munkatársait lehetne ellenőrizni, ugyanakkor Balsai lapunknak adott nyilatkozatában is felvetette: az átvilágítást ki kellene terjeszteni a bírókra, az ügyészekre, a polgármesterekre is. A koalíciós elképzelések az ellenőrzés időbeli kiterjesztésére is vonatkoznak. Egyes kormánypárti politikusok szerint az ügynöktörvény hatályát legalább 2005-ig meg kellene hosszabbítani, szerintük a nyilvánosságnak tisztában kell lennie a közhatalmat gyakorló vagy a politikai közéletben részt vevők múltjával. I. B. Számítógépes fejlesztés PHARE-pénzből a Tourinform irodáiban MTI-JELENTÉS PHARE-forrásból valósul meg az ország összes Tourinform-irodájának ellátása számítógéppel. A beszerzésre vonatkozó nyílt pályázatot várhatóan a jövő héten írja ki a Gazdasági Minisztérium. A fejlesztést követően a kilencvenhét nonprofit formában működő, többségükben a helyi önkormányzatok által üzemeltetett iroda számára interneten keresztül lesz elérhető az országos nemzeti turisztikai adatbázis, amelynek tartalmát folyamatosan frissítik, így az összes kirendeltség azonnal naprakész információkat nyújthat az érdeklődőknek a belföldi szálláshelyekről, programokról, szolgáltatásokról. Fogytán az árvízvédelem pénze Lassú az apadás Borsodban a Tiszán és a Bodrogon A kormány által az árvíz elleni védekezésre elkülönített 500 millió forintos költségkeretet a vízügyi igazgatóságok eddigi kiadásai majdnem kimerítették, ezért a kormánybiztos újabb előterjesztést készít a védekezés költségeinek előteremtésére - mondta tegnap este Tokajban tudósítónk érdeklődésére Hajós Béla államtitkár-helyettes, aki a Tisza mentén érintett négy vízügyi igazgatóság igazgatójával tekintette át a helyzetet. MUNKATÁRSAINKTÓL A kormánybiztos helyettese elmondta: az 500 milliós keretet úgy állapította meg, hogy az árhullám egyhetes levonulásával számoltak, ezzel szemben a folyó áradása akár három hétig is elhúzódhat. A területi védelmi bizottságok mai vagy holnapi ülésein a hétvégén, illetve az éjszaka esett csapadékmennyiség ismeretében döntenek majd arról, hogy a védekezésben igényt tartanak-e a honvédelmi alakulatok további közreműködésére, vagy pihenőre lehet küldeni a katonákat. Tiszabecs és Záhony között a folyamatos apadás lehetővé tette, hogy vasárnap megszüntessék a rendkívüli árvízvédelmi készültséget. Folytatódott a megsérült és védelmi feladatra alkalmatlan homokzsákos erősítések bontása, a töltések magasítása és erősítése, valamint a felvonulási utak helyreállítása. A Lónyay-főcsatorna töltései a nagy vízterhelés hatására több helyen átáztak, a szivárgó vizeket azonban elvezetik - mondta tegnap tudósítónknak Fazekas László, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója. A Tisza Tokajnál - november 11-i tetőzése óta - tegnap estig több mint fél métert apadt. A tartósan magas vízállás miatt viszont több közeli gátszakaszon az altalajon keresztüli szivárgások vannak, kisebb buzgárok is megjelentek. Tokaj és Tiszafüred között, Ároktőnél a töltés hordás megtámasztására volt szükség, de a szakemberek szerint sehol sem alakult ki közvetlen veszélyt jelentő helyzet. A Tisza bodrogközi szakaszán a jobb parton, illetve a Bodrog mentén, összesen mintegy 125 kilométernyi védvonalon vasárnap sem oldották fel a rendkívüli készültséget, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság területén pedig további 162 kilométernyi védvonal mellett harmadfokú árvízvédelmi készültség volt érvényben. A két folyó lassú, óránként egy-másfél centiméteres apadása miatt a gátak között magasan állt a víz, ezért szombaton is, vasárnap is több mint kétezer ember erősítette az átnedvesedett töltéseket. A gátak tetején 620 tonna zúzott követ terítettek szét, hogy gépjárművel is járni lehessen rajtuk. Tizennyolcezer homokzsákot helyeztek el a védvonalak megerősítésére. A szivárgások elsősorban a Tisza taktaközi szakaszán adtak munkát a szakembereknek és az őket segítő katonáknak. Harmadfokú az árvízvédelmi készültség a Tiszán Tiszafüred és Csongrád között, mintegy 410 kilométeres hosszúságban - tudtuk meg tegnap dr. Nagy Istvántól, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetőjétől. A készültségi fokozat immár érinti Kisköre, Szolnok és Tiszaroff térségét is. A hét végén Szolnok mellett már a védelmi osztagot is be kellett vetni, vasárnap reggelre virradóra a Zagyva töltésénél lévő feketevárosi zsilipnél csurgásokat tapasztaltak ugyanis, ezért itt 400 homokzsákot helyeztek el. A Körösökön kialakult árhullám és a Tisza vízduzzasztó hatása miatt tegnaptól elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el a Hármas-Körösön Szarvas térségében. Belvíz borítja a földeket Tarpa határában MTI-FOTÓ Szülésnél segítettek az árvízvédelemben részt vevő katonák Györgytarló külterületén. A kihívott mentők a rossz útviszonyok miatt nem tudták megközelíteni a vajúdó asszony lakását. Mivel tudták, hogy a közelben tartózkodik az árvízvédelmi feladatokat ellátó Debreceni V. Gépesített Lövészdandár, segítséget kértek a katonáktól. Az egység öt tagja azonnal a helyszínre ment, és bejuttatták a házhoz a mentőtisztet. A szülés levezetésénél a katonák segédkeztek. Az édesanya és gyermeke, a 2800 grammos Zsuzsa a viszontagságok ellenére jó egészségnek örvend. Újabb gyűjtések a kárpátaljai károsultaknak Országos gyűjtést kezdeményez a Magyar Vöröskereszt balassagyarmati területi szervezetének ifjúsági klubja Küldj tíz forintot Kárpátaljára! címmel. Az akcióba a közép- és általános iskolákat, illetve óvodákat kívánják bevonni, a pénzt a Magyar Vöröskereszt elkülönített számlájára gyűjtik, és karácsonykor továbbítják a Kárpátaljai Vöröskereszthez. A Polgári Védelem Miskolcon a 46/412-500 és a 46/412-505-ös telefonon fogadja a felajánlásokra és a bejelentéseket. A pénzbeni adományokat az erre a célra létesített Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Árvízvédelem 1173004- 20437372 számú bankszámlára lehet befizetni bármely OTP-fiókban. Természetbeni adományként elsősorban élelmiszerekre, meleg takarókra, ruhára, cipőre, törülközőre, ágyneműre, tisztálkodószerekre van szükség. Az adományokat a Magyar Vöröskereszt Megyei Szervezete Hajléktalanokat Gondozó Központjába, Miskolcra, a Baross Gábor utca 13—15. szám alatt várják, telefonon a 46/327-656-os számon fogadják a hívásokat. A vasárnapi miseadományokat a katolikus egyház a kárpátaljai károsultaknak ajánlotta fel. Dr. Paskai László bíboros szombaton Kárpátaljára látogatott, s élelmiszerekből, gyógyszerekből, fertőtlenítőszerekből álló gyorssegélyt vitt magával a rászorultak részére. Trianon-gyűlés a Bazilikánál HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A Trianon Társaság mintegy 100-150 érdeklődő részvételével gyűlést tartott a fővárosban, a Bazilika előtt szombaton. Kiss Dénes, a szervezet tagja az egybegyűltek előtt elmondta: a rendezvénnyel arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy nem igaz az, amit a magyar és a román külügyminiszter állít, miszerint a két ország viszonya problémamentes, illetve sikertörténetnek tekinthető. Raffay Ernő, a társaság egyik alapítója, történész, kijelentette: szervezetük „a területi revízióért küzd”. Mint ismeretes, Raffay az Antall-kormány idején a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára volt, majd az idei parlamenti választások után a Független Kisgazdapárt is fontolgatja, hogy a honvédelmi tárca államtitkárává jelölje. Néhány nappal ezelőtt Tőkés László Királyhágó-melléki református és Tempfli József nagyváradi katolikus püspök határozottan visszautasította, hogy nevüket a Trianon Társaság által tervezett budapesti nagygyűlés céljaira, résztvevők toborzására használják fel. Elmaradó reform, elhúzódó perek A Legfelsőbb Bíróság főtitkára az ítélőtáblák felállításának halasztásáról Folytatás az 1. oldalról Arra a kérdésre, van-e nézeteltérés a Legfelsőbb Bíróság és a bírák között, ezt felelte: voltak komoly viták a reformról, így az ítélőtáblákról is, de a javaslatok jelentős része bekerült a jogszabályba. Abba a törvénycsomagba, amely ma is hatályos, és a bírák - hivatásuknál fogva - tisztelik a törvényeket. Lomnici felhívta a figyelmet arra, hogy az igazságszolgáltatási reform felfüggesztése nem a perek gyorsítását, hanem elhúzódását hozhatja magával. A közigazgatási perek kapcsán megjegyezte: a reform egyfokú bírósági eljárást írna elő ezekre a perekre, jelentősen lerövidítve az elintézés idejét. Évente ötvenezer közigazgatási per indul, közöttük olyan adó- és vámügyek, amelyek együttesen mintegy százmilliárd forintot érintenek. Ha nem változna a többszintű bírói eljárás, milliárdos vagyoni értékek maradnának parlagon háromnégy évig például a vámáruraktárakban. Napjainkban a Legfelsőbb Bíróság közigazgatási pereinél egy-másfél évet kell várni a tárgyalás kitűzésére. Amennyiben a reformszabály nem lép életbe, elképzelhető, hogy ez a várakozási idő két-három évre nő — mondta. A főtitkár nem fogadta el azt a kormányzati érvelést sem, hogy most elsősorban a helyi bíróságokat kellene megerősíteni. A számok azt mutatják - hivatkozott a legfrissebb statisztikákra -, a perek 80 százaléka már első fokon jogerőre emelkedik, továbbá az összes per 82 százaléka egy éven belül befejeződik. Megkérdeztük, mi lesz az ítélőtáblák kinevezett vezetőivel, ha az Országgyűlés elfogadja a táblabíráskodás bevezetésének elhalasztását. Lomnici azt válaszolta, hogy a döntés kilenc vezetőt érintene, ők - személyes véleménye szerint - valószínűleg visszakerülnének a régi helyükre. - Más a helyzet a megkezdett átalakításokkal, hiszen a jogszabály alapján folytatják a munkálatokat, és november végére befejeződik a Fővárosi Ítélőtábla 350 millió forintos beruházása - hangoztatta a főtitkár. Sereg András Amennyiben a reformszabály nem lép életbe, elképzelhető, hogy a várakozási idő két-három évre nő. Röviden Kupcsulik Péter a MOK új elnöke A Magyar Orvosi Kamara (MOK) a szombati küldöttgyűlésen Kupcsulik Pétert választotta a kamara elnökévé. A MOK alelnöke Kaán Miklós, Szilvási István és Szelíd Zsolt, főtitkára pedig Gyenes Géza lett. Gógl Árpád egészségügyi miniszter, a kamara egykori vezetője a küldöttgyűlésen úgy fogalmazott: a MOK a szakma képviseletén túl a „betegek ügyvédjének” szerepét is betölti az egészségügyben. (MTI) Koszorúzás a mártírok emlékére Lehet felháborodottan, hangos szóval, és lehet csöndben, méltósággal emlékezni a gazságra, de ezeknek az embereknek az emléke megérdemli, hogy méltósággal gondoljunk rájuk - hangsúlyozta emlékbeszédében Korsós László dandártábornok a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájában, vasárnap. A jelenlévők az 1956-ban a Jutadombnál harcolt katonák mártírhalálának 42. évfordulója alkalmából helyezték el a megemlékezés virágait. (MTI) Két ütemben nő a pedagógusok bére A kormányzat tervezett intézkedései között szerepel a családok megerősítése - mondta Pokorni Zoltán oktatási miniszter az óvodapedagógusok VI. országos szakmai-módszertani konferenciáján, szombaton Budapesten, a Testnevelési Egyetemen. Pokorni elmondta: a pedagógusok januártól 16 százalékos, szeptembertől pedig további háromszázalékos bérnövekedésre számíthatnak. (MTI)