Népszabadság, 1998. december (56. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-16 / 294. szám

2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 1998. DECEMBER 16., SZERDA Amerika fél évre megbénulhat Elkerülhetetlennek tűnik az elnök alkotmányos felelősségre vonása Egyre valószínűbbnek látszik, hogy az amerikai képviselőház csütörtökön megszavazza az elnök alkotmányos fele­lősségre vonását (impeachment). Az ezt követő szenátusi eljárás alatt megbénul­hat az ország vezetése. Clinton kompro­misszumot szeretne és nem bánná, ha megrovásban részesítenék. WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL A legutóbbi közvélemény-kutatások sze­rint a megkérdezett amerikaiak 24 százalé­ka kívánja azt, hogy a képviselőház meg­szavazza a Bill Clinton leváltásához veze­tő impeachment határozatot. 37 százalék jónak tartaná, ha valamilyen áthidaló meg­oldást találnának és ugyanennyien azt akarják, hogy ejtsék az ügyet. A republi­kánus politikusok azonban be akarják fe­jezni az eljárást és azt állítják: az alkot­mány nem ismeri a megrovás fogalmát. Mások szerint nem is tiltja. A szakértők szerint a „a törvényhozás jogi szürke zó­­nában ténykedik”, mert utoljára több mint százharminc éve volt hasonló eljárás And­rew Johnson elnök ellen. Az utolsó heteit töltő „béna kacsa” kong­resszusban a republikánusoknak 228, a de­mokratáknak 206 képviselőjük van. Van egy független (szocialista) képviselő is, aki általában a demokratákkal szavaz. Három­öt demokrata képviselő megszavazza a ha­tározatot. Ahhoz, hogy Clinton ellen ne in­duljon a szenátusban bírósági eljárás, leg­alább 14-16 republikánusnak kellene az impeachment ellen szavaznia. Egyre való­színűtlenebb, hogy ez összejön. Őt ingado­zó republikánus máris bejelentette: pártja többségével tart. Mások azért nem hajlan­dók az impeachment ellen szavazni, mert akkor szerintünk Clinton büntetés nélkül megúszhatná a hamis tanúzás bűncselek­ményét. Az elnök Gázában azt mondta, hogy minden kompromisszumra hajlandó, ha nem kell elismernie a hamis tanúvallomást. Clinton azt ajánlotta a véleményét firtató tudósítóknak Izraelben: kérdezzék meg a republikánusokat, miért ellenzik a megro­vást. Az elnök szerint azért nem akarják szavazásra bocsátani, mert esetleg többsé­get kapna. Szerinte „az amerikai nép há­romnegyede úgy gondolja, hogy ez lenne a helyes eljárás”. Bob Dole volt republiká­nus elnökjelölt is a megrovás megszavazá­sát ajánlotta párttársainak. A szenátusi bí­rósági eljárás akár fél évig is eltarthat. Ez alatt a felsőház tevékenysége megbénul, az elnöki hivatal működésképtelen, jelentős külpolitikai határozatokat nem hozhatnak. Leáll a legfelsőbb bíróság is, hiszen Rehn­­quist főbíró a 100 tagú esküdtszékké ala­kult szenátusban elnököl majd. Az AFL-CIO szakszervezeti szövetség felszólította tagjait, telefonáljanak képvi­selőiknek és az impeachment elleni szava­zásra kérjék őket. Miklós Gábor ASEAN-csúcs válsághangulatban KIKÜLDÖTT TUDÓSÍTÓNKTÓL A Délkelet-ázsiai Nemzetek Társulása (ASEAN) kétnapos csúcstalálkozóján, Hanoiban az ötszázmilliós régió gazda­sági talpra állása, a szabadkereskedelmi törekvések felgyorsítása állt a beszédek középpontjában. Kompromisszum szü­letett Kambodzsáról: felvételi kérelme zöld utat kapott, ám Hun Sen miniszter­­elnök csak vendég a csúcson, majd egy, ugyancsak hanoi színhelyű találkozón véglegesítik tagságát. Vietnam 1995 óta tagja a csoportosu­lásnak, s most először vendéglátója a csúcsnak. Az ASEAN eredetileg hat, a piacgazdaság mellett elkötelezett or­szág tömörüléseként jött létre, majd az egy évtizede gazdasági reformokba kezdő Vietnam után Laosz és legutóbb Mianmar (Burma) is felvételt nyert. A régióból már csak Kambodzsa hiány­zik. A vietnami diplomácia - amely ha­gyományosan rokonszenvezik a Hun Sen-féle vezetéssel - igyekezett előké­szíteni­­a talajt Kambodzsa felvételéhez. Ugyanakkor a csúcsot előkészítő kül­ügyminiszteri találkozón Thaiföld, Szin­gapúr és a Fülöp-szigetek képviselője is úgy foglalt állást, hogy az új kormány­nak még bizonyítania kell működőké­pességét. (Kimondatlanul is utalás, hogy tavaly nyáron Hun Sen a fegyverek erejé­vel kergette el azt a Norodom Ranariddh társminiszterelnököt, akivel most újra kormánykoalícióra lépett.) Ezt az érve­lést azonban részben gyengíti, hogy az ASEAN-ba felvették a mianmari (bur­­mai) katonai rendszert, s Kambodzsa időközben visszafoglalhatta helyét az ENSZ-ben is. Az ASEAN-ban a konszenzus elve a meghatározó, így a színfalak mögötti al­kudozásban kompromisszum jött létre. A délkelet-ázsiai tömörülés az utóbbi évek bővülésével politikai és gazdasági értelemben is többszínűvé vált. Az ASEAN elbizonytalanodása, bizonyos mérvű nemzetközi leértékelődése azon­ban nem ennek, hanem a másfél éve tar­tó mély pénzügyi-gazdasági válságnak következménye - fogalmazódott meg több tegnapi beszédben is. A megoldást - mint hangoztatták - a gazdasági össze­fogás, integráció kínálhatja. A régebbi, s egyúttal fejlettebb tagországok, így Thaiföld, Szingapúr, a Fülöp-szigetek, a Brunei szultánság, Indonézia és Malaj­zia tervbe vették a szabadkereskedelmi intézkedések felgyorsítását, a régión be­lüli liberalizálást 2002-re, míg Vietnam 2006-ig, Burma és Laosz 2008-ig kap haladékot. A tömörülés sokszínűségéből fakadó esetleges egymás közti vitáknak nem volt nyoma a nyilvános megszólalások­ban. „Ügyként” egyedül a több ország által is vitatott hovatartozású Spratley­­szigetek említődött. Hanoi, 1998. december 15. Ortutay L. Gyula AZ ASEAN ÁLLAM- ÉS KORMÁNYFŐI HANOIBAN Pinochet fellebbezése a lordbírák előtt Távirati Augusto Pinochet tábornok ügyvédei tegnap a lordok háza egyik bírájának elfogultságára hivatkozva kérték a legfelsőbb bírói hatalmat gyakorló lordbírák novemberi döntésének megsemmisítését. MTI-JELENTÉS_____________ A testület tagjai akkor - többségi állás­­foglalással - úgy ítélték meg, hogy Pi­nochet volt államfőként nem élvez men­tességet a büntetőjogi felelősségre vonás alól emberiség ellen elkövetett bűncse­lekmény esetében. A legfelsőbb bírói hatalmat gyakorló lordok háza jelenlegi és egykori túráiból összeült öttagú testület kedden kezdte meg a meghallgatást Pinochet ügyvédei­nek kérelméről. A modern kori brit jog­történetben nem volt példa arra, hogy bárki kétségbe vonta volna a legfelsőbb bírói hatalom, a lordbírák állásfoglalá­sát. A chilei tábornok ügyvédei azután szánták el magukat a lépésre, hogy a brit belügyminiszter a múlt héten felhatal­mazást adott a brit hatóságokhoz érke­zett spanyol kiadatási kérelem megvizs­gálására. A spanyol hatóságok emberi­ség elleni bűncselekmények vádjával akarják bíróság el állítani az egykori chilei katonai junta vezetőjét. Pinochet ügyvédei a keddi meghallga­táson „ellenséges vallatónak” nevezték azon bírák egyikét, aki úgy foglalt állást: egykori államfők emberiség elleni bűn­­cselekmények esetében nem kerülhetik el a büntetőjogi felelősségre vonást. Az ügyvédek felhívták a figyelmet ar­ra, hogy Hoffmann bíró hosszú évek óta az Amnesty International londoni szék­helyű nemzetközi emberi jogi szervezet egyik jótékonysági alapítványának igaz­gatója, az AI pedig a volt chilei diktátor törvény elé állításának egyik élharcosa. A bíró - Lord Hoffmann - a novemberi meghallgatás előtt nem fedte fel kapcso­latát a nemzetközi emberi jogi szerve­zettel, és „ez valódi elfogultság veszé­lyét tételezi fel” - érveltek. Stílusban A ROMÁN SZENÁTUS tegnap heves viták után jóváhagyta a magyar-román közös békefenntartó zászlóalj felállítá­sát. Az egységbe mindkét fél 500-500 katonát vezényel. (MTI) VÁDAT EMELTEK tegnap Zágrábban Dinko Sakic, a jasenovaci koncentrációs tábor egykori parancsnoka ellen. A vád: az emberiség elleni bűntett. (MTI) LÍBIA parlamentje tegnap elégedettsé­gét fejezte ki azzal a tervvel kapcsola­tosan, amely kimondja, hogy semleges országban kell ítélkezni a tíz évvel ezelőtti Lockerbie-merénylet elköveté­sével gyanúsított két líbiai állampolgár fölött. (MTI) ISZMAIL HAMDANIT nevezte ki ked­den Algéria miniszterelnökévé Liamine Zerual elnök. A 68 éves új kormányfő korábban diplomata volt. (MTI) Holbrooke ismét közvetít a koszovói konfliktusban A koszovói rendezés felgyorsítása ér­dekében tegnap Jugoszláviába érke­zett Richard Holbrooke amerikai kü­lönmegbízott, aki emlékeztette Szlo­­bodan Milosevics jugoszláv elnököt vállalt köztelezettségeire. A szerbiai tartományban újabb véres incidens történt, amely hat halálos áldozatot követelt. A balkáni válságövezettől tá­vol, Madridban közben nemzetközi Bosznia-konferencia kezdődött. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Washington ismét Szerbiába küldte Richard Holbrooke elnöki különmegbí­­zottat, hogy Szlobodan Milosevics jugo­szláv elnököt és Ibrahim Rugova koszo­vói albán vezetőt rávegye a válság békés rendezésére. Az amerikai megbízotthoz csatlakozott Christopher Hill skopjei nagykövet is, aki a közelmúltban rende­zési javaslatot nyújtott át a szemben ál­lóknak. A két amerikai diplomata emlékeztet­te Milosevicset a koszovói rendezéssel kapcsolatban vállalt kötelezettségeire. Felrótták neki, hogy az októberben aláírt tűzszüneti megállapodás óta még min­dig nem teljesítette a BT határozatait. Holbrooke nehezményezte, hogy a jugo­szláv hatóságok szándékosan késleltetik a vízumok kiadását a Koszovóba készü­lő EBESZ-megfigyelőknek. Az ameri­kai megbízott Pristinában tárgyalt Rugo­va koszovói albán vezetővel, felszólítot­ta a rendezési folyamat támogatására és az azt szorgalmazó Hill-féle terv elfoga­dására -jelentette újvidéki tudósítónk. A 31 halálos áldozatot követelő hétfői határincidens után a nyugat-koszovói Pecben újabb lövöldözés történt. Álarcos fegyveresek egy helyi vendéglőben lelőt­tek hat szerbet, ötöt megsebesítettek. Bro­­nislaw Geremek, az EBESZ soros elnöke nyilatkozatban ítélte el az erőszakot. Madridban közben kétnapos Bosznia­­konferencia kezdődött, amelyen 57 or­szág és nemzetközi szervezet képviselői elemzik a délszláv utódállamban kiala­kult helyzetet és a több százezer mene­kült hazatérésének lehetőségét. Napiren­den szerepelnek biztonsági kérdések és a gazdaság újjáélesztésével kapcsolatos problémák is. A tanácskozást José Maria Aznar miniszterelnök nyitotta meg, az érdemi munkát Ábel Matutes külügyminiszter irányítja. Magyarorszá­got Bagi Gábor külügyminisztériumi ál­lamtitkár képviseli - írja az MTI. Szarajevó három évvel a háború után REUTERS-FOTÓ Zágráb Moszkva szövetségét keresi MTI-JELENTÉS Horvátország katonai együttműködési megállapodást köt Oroszországgal - ad­ta hírül tegnap a Vecernji List című zág­rábi napilap a horvát köztársasági elnök­re hivatkozva. A legnagyobb példányszámú horvát újság újabb részleteket közölt Franjo Tudjman elnöknek abból a hétfői beszé­déből, amelyben egy katonai iskola megnyitásakor bejelentette: a horvát hadsereg szembeszállt volna az SFOR- ral, ha annak páncélozott járművei - a bosnyák—horvát határnál megosztott el­­lenőrzésű - Martin Brodban átmentek volna a horvát ellenőrzésű területre. A Vecernji List tudósítása szerint Tudjman kifejtette, hogy Oroszország továbbra is eurázsiai nagyhatalom, jólle­het jelenleg gazdasági válsággal küszkö­dik. Ezzel összefüggésben jelentette ki a horvát elnök, hogy országának ügyelnie kell arra: ne legyen egyoldalúan orien­tált, és ezért közelgő moszkvai látogatá­sán katonai együttműködési megállapo­dást ír alá Oroszországgal. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy a NATO-val már hosszabb ideje „huzakodó” Belgrád is szeretne játszani „a moszkvai kártyával”. A közelmúlt­ban csetnik vajda címétől megfosztott Vojislav Seselj miniszterelnök-helyettes kezdeményezte, hogy Szerbia csatlakoz­zon a Független Államok Közösségé­hez. Q AZ E HETI FŐNYEREMÉNYEK 0,­­­8­5 MILLIÓ ^in 29 MILLIÓ | Joker 1 41 MILLIÓ Stoyen Önnek is malaca! A tippvonalon már január 1 -jén. Részletek a lottózókban. [ «

Next