Népszabadság, 1998. december (56. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-16 / 294. szám
2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 1998. DECEMBER 16., SZERDA Amerika fél évre megbénulhat Elkerülhetetlennek tűnik az elnök alkotmányos felelősségre vonása Egyre valószínűbbnek látszik, hogy az amerikai képviselőház csütörtökön megszavazza az elnök alkotmányos felelősségre vonását (impeachment). Az ezt követő szenátusi eljárás alatt megbénulhat az ország vezetése. Clinton kompromisszumot szeretne és nem bánná, ha megrovásban részesítenék. WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a megkérdezett amerikaiak 24 százaléka kívánja azt, hogy a képviselőház megszavazza a Bill Clinton leváltásához vezető impeachment határozatot. 37 százalék jónak tartaná, ha valamilyen áthidaló megoldást találnának és ugyanennyien azt akarják, hogy ejtsék az ügyet. A republikánus politikusok azonban be akarják fejezni az eljárást és azt állítják: az alkotmány nem ismeri a megrovás fogalmát. Mások szerint nem is tiltja. A szakértők szerint a „a törvényhozás jogi szürke zónában ténykedik”, mert utoljára több mint százharminc éve volt hasonló eljárás Andrew Johnson elnök ellen. Az utolsó heteit töltő „béna kacsa” kongresszusban a republikánusoknak 228, a demokratáknak 206 képviselőjük van. Van egy független (szocialista) képviselő is, aki általában a demokratákkal szavaz. Háromöt demokrata képviselő megszavazza a határozatot. Ahhoz, hogy Clinton ellen ne induljon a szenátusban bírósági eljárás, legalább 14-16 republikánusnak kellene az impeachment ellen szavaznia. Egyre valószínűtlenebb, hogy ez összejön. Őt ingadozó republikánus máris bejelentette: pártja többségével tart. Mások azért nem hajlandók az impeachment ellen szavazni, mert akkor szerintünk Clinton büntetés nélkül megúszhatná a hamis tanúzás bűncselekményét. Az elnök Gázában azt mondta, hogy minden kompromisszumra hajlandó, ha nem kell elismernie a hamis tanúvallomást. Clinton azt ajánlotta a véleményét firtató tudósítóknak Izraelben: kérdezzék meg a republikánusokat, miért ellenzik a megrovást. Az elnök szerint azért nem akarják szavazásra bocsátani, mert esetleg többséget kapna. Szerinte „az amerikai nép háromnegyede úgy gondolja, hogy ez lenne a helyes eljárás”. Bob Dole volt republikánus elnökjelölt is a megrovás megszavazását ajánlotta párttársainak. A szenátusi bírósági eljárás akár fél évig is eltarthat. Ez alatt a felsőház tevékenysége megbénul, az elnöki hivatal működésképtelen, jelentős külpolitikai határozatokat nem hozhatnak. Leáll a legfelsőbb bíróság is, hiszen Rehnquist főbíró a 100 tagú esküdtszékké alakult szenátusban elnököl majd. Az AFL-CIO szakszervezeti szövetség felszólította tagjait, telefonáljanak képviselőiknek és az impeachment elleni szavazásra kérjék őket. Miklós Gábor ASEAN-csúcs válsághangulatban KIKÜLDÖTT TUDÓSÍTÓNKTÓL A Délkelet-ázsiai Nemzetek Társulása (ASEAN) kétnapos csúcstalálkozóján, Hanoiban az ötszázmilliós régió gazdasági talpra állása, a szabadkereskedelmi törekvések felgyorsítása állt a beszédek középpontjában. Kompromisszum született Kambodzsáról: felvételi kérelme zöld utat kapott, ám Hun Sen miniszterelnök csak vendég a csúcson, majd egy, ugyancsak hanoi színhelyű találkozón véglegesítik tagságát. Vietnam 1995 óta tagja a csoportosulásnak, s most először vendéglátója a csúcsnak. Az ASEAN eredetileg hat, a piacgazdaság mellett elkötelezett ország tömörüléseként jött létre, majd az egy évtizede gazdasági reformokba kezdő Vietnam után Laosz és legutóbb Mianmar (Burma) is felvételt nyert. A régióból már csak Kambodzsa hiányzik. A vietnami diplomácia - amely hagyományosan rokonszenvezik a Hun Sen-féle vezetéssel - igyekezett előkészítenia talajt Kambodzsa felvételéhez. Ugyanakkor a csúcsot előkészítő külügyminiszteri találkozón Thaiföld, Szingapúr és a Fülöp-szigetek képviselője is úgy foglalt állást, hogy az új kormánynak még bizonyítania kell működőképességét. (Kimondatlanul is utalás, hogy tavaly nyáron Hun Sen a fegyverek erejével kergette el azt a Norodom Ranariddh társminiszterelnököt, akivel most újra kormánykoalícióra lépett.) Ezt az érvelést azonban részben gyengíti, hogy az ASEAN-ba felvették a mianmari (burmai) katonai rendszert, s Kambodzsa időközben visszafoglalhatta helyét az ENSZ-ben is. Az ASEAN-ban a konszenzus elve a meghatározó, így a színfalak mögötti alkudozásban kompromisszum jött létre. A délkelet-ázsiai tömörülés az utóbbi évek bővülésével politikai és gazdasági értelemben is többszínűvé vált. Az ASEAN elbizonytalanodása, bizonyos mérvű nemzetközi leértékelődése azonban nem ennek, hanem a másfél éve tartó mély pénzügyi-gazdasági válságnak következménye - fogalmazódott meg több tegnapi beszédben is. A megoldást - mint hangoztatták - a gazdasági összefogás, integráció kínálhatja. A régebbi, s egyúttal fejlettebb tagországok, így Thaiföld, Szingapúr, a Fülöp-szigetek, a Brunei szultánság, Indonézia és Malajzia tervbe vették a szabadkereskedelmi intézkedések felgyorsítását, a régión belüli liberalizálást 2002-re, míg Vietnam 2006-ig, Burma és Laosz 2008-ig kap haladékot. A tömörülés sokszínűségéből fakadó esetleges egymás közti vitáknak nem volt nyoma a nyilvános megszólalásokban. „Ügyként” egyedül a több ország által is vitatott hovatartozású Spratleyszigetek említődött. Hanoi, 1998. december 15. Ortutay L. Gyula AZ ASEAN ÁLLAM- ÉS KORMÁNYFŐI HANOIBAN Pinochet fellebbezése a lordbírák előtt Távirati Augusto Pinochet tábornok ügyvédei tegnap a lordok háza egyik bírájának elfogultságára hivatkozva kérték a legfelsőbb bírói hatalmat gyakorló lordbírák novemberi döntésének megsemmisítését. MTI-JELENTÉS_____________ A testület tagjai akkor - többségi állásfoglalással - úgy ítélték meg, hogy Pinochet volt államfőként nem élvez mentességet a büntetőjogi felelősségre vonás alól emberiség ellen elkövetett bűncselekmény esetében. A legfelsőbb bírói hatalmat gyakorló lordok háza jelenlegi és egykori túráiból összeült öttagú testület kedden kezdte meg a meghallgatást Pinochet ügyvédeinek kérelméről. A modern kori brit jogtörténetben nem volt példa arra, hogy bárki kétségbe vonta volna a legfelsőbb bírói hatalom, a lordbírák állásfoglalását. A chilei tábornok ügyvédei azután szánták el magukat a lépésre, hogy a brit belügyminiszter a múlt héten felhatalmazást adott a brit hatóságokhoz érkezett spanyol kiadatási kérelem megvizsgálására. A spanyol hatóságok emberiség elleni bűncselekmények vádjával akarják bíróság el állítani az egykori chilei katonai junta vezetőjét. Pinochet ügyvédei a keddi meghallgatáson „ellenséges vallatónak” nevezték azon bírák egyikét, aki úgy foglalt állást: egykori államfők emberiség elleni bűncselekmények esetében nem kerülhetik el a büntetőjogi felelősségre vonást. Az ügyvédek felhívták a figyelmet arra, hogy Hoffmann bíró hosszú évek óta az Amnesty International londoni székhelyű nemzetközi emberi jogi szervezet egyik jótékonysági alapítványának igazgatója, az AI pedig a volt chilei diktátor törvény elé állításának egyik élharcosa. A bíró - Lord Hoffmann - a novemberi meghallgatás előtt nem fedte fel kapcsolatát a nemzetközi emberi jogi szervezettel, és „ez valódi elfogultság veszélyét tételezi fel” - érveltek. Stílusban A ROMÁN SZENÁTUS tegnap heves viták után jóváhagyta a magyar-román közös békefenntartó zászlóalj felállítását. Az egységbe mindkét fél 500-500 katonát vezényel. (MTI) VÁDAT EMELTEK tegnap Zágrábban Dinko Sakic, a jasenovaci koncentrációs tábor egykori parancsnoka ellen. A vád: az emberiség elleni bűntett. (MTI) LÍBIA parlamentje tegnap elégedettségét fejezte ki azzal a tervvel kapcsolatosan, amely kimondja, hogy semleges országban kell ítélkezni a tíz évvel ezelőtti Lockerbie-merénylet elkövetésével gyanúsított két líbiai állampolgár fölött. (MTI) ISZMAIL HAMDANIT nevezte ki kedden Algéria miniszterelnökévé Liamine Zerual elnök. A 68 éves új kormányfő korábban diplomata volt. (MTI) Holbrooke ismét közvetít a koszovói konfliktusban A koszovói rendezés felgyorsítása érdekében tegnap Jugoszláviába érkezett Richard Holbrooke amerikai különmegbízott, aki emlékeztette Szlobodan Milosevics jugoszláv elnököt vállalt köztelezettségeire. A szerbiai tartományban újabb véres incidens történt, amely hat halálos áldozatot követelt. A balkáni válságövezettől távol, Madridban közben nemzetközi Bosznia-konferencia kezdődött. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Washington ismét Szerbiába küldte Richard Holbrooke elnöki különmegbízottat, hogy Szlobodan Milosevics jugoszláv elnököt és Ibrahim Rugova koszovói albán vezetőt rávegye a válság békés rendezésére. Az amerikai megbízotthoz csatlakozott Christopher Hill skopjei nagykövet is, aki a közelmúltban rendezési javaslatot nyújtott át a szemben állóknak. A két amerikai diplomata emlékeztette Milosevicset a koszovói rendezéssel kapcsolatban vállalt kötelezettségeire. Felrótták neki, hogy az októberben aláírt tűzszüneti megállapodás óta még mindig nem teljesítette a BT határozatait. Holbrooke nehezményezte, hogy a jugoszláv hatóságok szándékosan késleltetik a vízumok kiadását a Koszovóba készülő EBESZ-megfigyelőknek. Az amerikai megbízott Pristinában tárgyalt Rugova koszovói albán vezetővel, felszólította a rendezési folyamat támogatására és az azt szorgalmazó Hill-féle terv elfogadására -jelentette újvidéki tudósítónk. A 31 halálos áldozatot követelő hétfői határincidens után a nyugat-koszovói Pecben újabb lövöldözés történt. Álarcos fegyveresek egy helyi vendéglőben lelőttek hat szerbet, ötöt megsebesítettek. Bronislaw Geremek, az EBESZ soros elnöke nyilatkozatban ítélte el az erőszakot. Madridban közben kétnapos Boszniakonferencia kezdődött, amelyen 57 ország és nemzetközi szervezet képviselői elemzik a délszláv utódállamban kialakult helyzetet és a több százezer menekült hazatérésének lehetőségét. Napirenden szerepelnek biztonsági kérdések és a gazdaság újjáélesztésével kapcsolatos problémák is. A tanácskozást José Maria Aznar miniszterelnök nyitotta meg, az érdemi munkát Ábel Matutes külügyminiszter irányítja. Magyarországot Bagi Gábor külügyminisztériumi államtitkár képviseli - írja az MTI. Szarajevó három évvel a háború után REUTERS-FOTÓ Zágráb Moszkva szövetségét keresi MTI-JELENTÉS Horvátország katonai együttműködési megállapodást köt Oroszországgal - adta hírül tegnap a Vecernji List című zágrábi napilap a horvát köztársasági elnökre hivatkozva. A legnagyobb példányszámú horvát újság újabb részleteket közölt Franjo Tudjman elnöknek abból a hétfői beszédéből, amelyben egy katonai iskola megnyitásakor bejelentette: a horvát hadsereg szembeszállt volna az SFOR- ral, ha annak páncélozott járművei - a bosnyák—horvát határnál megosztott ellenőrzésű - Martin Brodban átmentek volna a horvát ellenőrzésű területre. A Vecernji List tudósítása szerint Tudjman kifejtette, hogy Oroszország továbbra is eurázsiai nagyhatalom, jóllehet jelenleg gazdasági válsággal küszködik. Ezzel összefüggésben jelentette ki a horvát elnök, hogy országának ügyelnie kell arra: ne legyen egyoldalúan orientált, és ezért közelgő moszkvai látogatásán katonai együttműködési megállapodást ír alá Oroszországgal. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy a NATO-val már hosszabb ideje „huzakodó” Belgrád is szeretne játszani „a moszkvai kártyával”. A közelmúltban csetnik vajda címétől megfosztott Vojislav Seselj miniszterelnök-helyettes kezdeményezte, hogy Szerbia csatlakozzon a Független Államok Közösségéhez. Q AZ E HETI FŐNYEREMÉNYEK 0,85 MILLIÓ ^in 29 MILLIÓ | Joker 1 41 MILLIÓ Stoyen Önnek is malaca! A tippvonalon már január 1 -jén. Részletek a lottózókban. [ «