Népszabadság, 1999. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-26 / 120. szám
A Nap Témái Bánki Erik: Fideszen belüli a levélkonfliktus Megszólal a levélbotrány újabb szereplője, a Fidesz Baranya megyei elnöke és országgyűlési képviselője, Bánki Erik. Szerinte párton belüli konfliktusra vezethető vissza az irat nyilvánosságra kerülése. Ugyanakkor több helyi fideszes politikus úgy véli, Bánki magatartásában nem tudja szétválasztani a politikust és az üzletembert. 4. oldal 2000-től új magyar kisautó készül Esztergomban A vártnál nagyobb kereslet miatt ismét növeli autószerelő üzemének kapacitását Győrben az Audi Hungária, a Magyar Suzuki esztergomi gyárának bővítése újabb hazai modell érkezését jelzi, a nyári leállásig biztosan készülnek Vectrák a szentgotthárdi Opelnél - ez a pillanatnyi helyzetkép a „magyar” autóiparról. 17. oldal Csökken a tejtermelés Tegnap volt a tej világnapja. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban ebből az alkalomból rendezett konferencián kiderült: a legegészségesebbnek tartott ital és az abból készült termékek fogyasztása napjainkra drasztikusan visszaesett. Grafikonunkon az egy főre jutó tejfogyasztás és a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej éves fogyasztói átlagárának alakulása látható. 5. oldal fő/év/liter Ft/liter Forrás: Tej Terméktanács, KSH NÉPSZABADSÁG-grafika Jövőre emelik az osztalékadót? A Népszabadság megbízható forrásból úgy értesült, hogy az adótáblában jövőre tervezett változásokhoz kapcsolódóan felvetődött az osztalékadó emelésének lehetősége. A javaslatok szerint a tőkejövedelmek adójának mértékét „közelítenék” a jövő évre tervezett személyi jövedelemadó (szja) legalacsonyabb kulcsához. Ez utóbbi az eddig napvilágot látott információk alapján várhatóan 25 százalékos lesz. Az osztalékadó alsó kulcsa jelenleg 20 százalék, amely egyben ezen adófajta általános mértékének is tekinthető. Szakértők szerint várható, hogy jövőre ez az adómérték megegyezik vagy csaknem azonos lesz a 25 százalékos általános szja-kulccsal. Utoljára tavaly módosították az osztalékadóra vonatkozó előírásokat. Azóta 35 százalékos adót akkor kell fizetni, ha a kifizetett osztalék meghalad egy bizonyos mértéket. A módosítás célja akkor részben az volt, hogy megakadályozzák a jövedelmiek eltitkolását. Addig ez azért volt lehetséges, mert sokan osztalék formájában vették ki a munkavégzés utáni jövedelmet. Az osztalék utáni adó általános mértékét azonban akkor nem változtatták meg. Miután az elképzelés a tőkejövedelmekre vonatkozik, információnk szerint az emelés kiterjedne az árfolyamnyereség adójára is. Ennek mértéke jelenleg szintén 20 százalék. Nehéz-Posony Márton 9 Ilii 9 120 ^ * aaC, 24 OLDAL Ma: Kerékvilág / ízözön ÁRA: 62 forint 1999. MÁJUS 26., SZERDA_____________________________________ORSZÁGOS NAPILAP_____________________________LVII., 120. SZÁM, ELSŐ KIADÁS A héten is elmarad a parlament ülése A kormánypártok obstrukcióról, az ellenzék a demokrácia felrúgásáról beszél A múlt héten a kormányoldal szándékos távolmaradása miatt volt határozatképtelen a T. Ház, tegnap mindkét tábor hozzájárult az eredménytelenséghez. Két szabaddemokrata indítvány napirendre tűzését — a kárpótlás, illetve az MFB és a Postabank konszolidációját vizsgáló bizottság felállítását — leszavazta a többség, ezért az SZDSZ és az MSZP a továbbiakban nem nyomott le egyetlen gombot sem, és mivel a kormánypártok nem voltak elegendő számban jelen, ismét feloszlott az ülés. Legközelebb június 14-én tanácskozik a Ház. Az ellenzék a parlamentáris demokrácia felrúgásáról beszélt, a Fidesz obstrukcióval vádolta az ellenzéket, de kiderült az is, hogy a napirend megállapításakor a fideszes képviselők 20 százaléka, a kisgazdák 23 százaléka, az MDF képviselőinek pedig több mint 40 százaléka nem szavazott. A Fidesz képviselőcsoportja egy héttel meghosszabbítaná a parlament nyári rendkívüli ülésszakát. A kisgazda frakció legszívesebben szeptembertől visszatérne az egyhetes munkarendhez, de ha kell, alkalmazkodik a nagyobbik kormánypárt akaratához. Részletek a 4. oldalon Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály PM-államtitkár az ülés előtt - Határozatképtelen a Ház, kifelé menetben Fodor Gábor és Bauer Tamás mti fotó Olcsó lesz a baracklekvár Meggyet vesznek, kajszi kevésbé kell a konzervgyáraknak Hála Romániának, elfogyott a hűtőházakból a magyar alma. A boltokban a primőrnek számító szamócán kívül főként importált gyümölcsöt kapni. Nem kell viszont már sokáig várni, hogy a korai cseresznyével kezdődjék az igazi gyümölcsszezon. A terméskilátások jók, ám az értékesítés nehéz lesz. A feldolgozók egyelőre nem szerződnek, a termelők mégis abban bíznak, hogy sikerül elfogadható áron vevőt találni gyümölcsükre. A szakemberek még korainak tartják az idei gyümölcstermés becslését. Amint Lux Róbert, a Gyümölcs Terméktanács főtitkára munkatársunknak elmondta, a mennyiséget illetően szinte minden gyümölcsféléből jók a kilátások. Kajsziból bőséges lehet a termés, a hozzáértők szerint az átlagos évi 20 ezer tonna barack háromszorosa is beérhet. Vagyis: a háziasszonyok készülhetnek a lekvárfőzésre. Árbecslésre senki nem akar vállalkozni, de abban biztosak, hogy a tavalyi 150-170 forintnál olcsóbb lesz egy kiló befőzni való barack. A szakember azonban tanáccsal szolgál a termesztőnek: azt ajánlja, hogy ritkítsa a termést. Ha ugyanis a fa füzérben terem, akkor apró marad a gyümölcs, és a fa is megsínyli. Bőséges mennyiség várható cseresznyéből, és a meggytermés sem lesz rossz, bár ez utóbbit pusztítja a monília. Lux Róbert elmondta azt is, hogy ilyenkor derül ki, hogy a megygyet nem lehet kizárólag biomódszerrel termeszteni, igenis szükség van a permetezésre. Az utóbbi években nem szokatlan, hogy a nyári gyümölcsök átvételére nem kötnek előszerződést a konzervgyárak. Galambos József a Magyarországi Konzervgyártók Szövetségének titkára munkatársunknak elmondta: a meggynek bizonyára jó lesz a piaca, mert a tervek szerint idén is 10-13 ezer tonnányi befőttet szeretnének a gyárak exportálni. A termelő, ha elfogadja a feldolgozóipar kilónkénti 180 forint körüli árajánlatát, biztonságban tudhatja termése egy részét. Csakhogy az eladó reménykedik a még jobb üzletben, így sokan a friss gyümölcs exportjában bíznak. A korai, úgynevezett üvegmeggyért valóban jó árat fizetnek a németek, a belgák, egészen addig, amíg június közepén be nem léptetik a saját termelőik érdekeit védő küszöbárat. Visszatérve a máskor hiánycikknek számító kajszira, az már biztos, hogy idén a bőséges termés eladása megkeseríti majd a gazdák életét. Galambos Józseftől tudjuk, hogy a konzervgyárak a mintegy 60 ezer tonnás termésből csak néhány ezer tonnát kívánnak átvenni. A meglehetősen szélsőségesen termő gyümölcs feldolgozását a legtöbb magánkézbe került üzem megszüntette. Az almatermelők optimistábbak. Kovács Lajos, az Alma Terméktanács menedzserének információi szerint sem a termés várható mennyisége, sem pedig az értékesítés nem fog gondot okozni. Az pedig külön szerencse volna, ha megismétlődne a mostani eset, amikor a románok magyar almát kezdtek vásárolni, s ennek köszönhetően a kilónkénti 50 forintos induló árat „felhúzták” 120 forintra. A baj csak az, hogy februárra elfogyott a gyümölcs. Megtudtuk, hogy a tavalyi termésből készült almasűrítményt is eladták. A terméktanács értékelése szerint a termelők sem jártak rosszul, hiszen az intervenciós kasszából kilónként hatforintos támogatást kaptak. Galambos szerint a sűrítmény eladása később már nem lesz ilyen egyszerű. A legnagyobb vásárlónak számító USA-beli sűrítménygyártók lobbystái ugyanis azt szeretnék elérni, hogy dömpingvám kivetésével próbálják csökkenteni az európai és a kínai almasűrítmény-importot. Czauner Péter II Magyar „tisztogatók” Koszovóban Vajdaságiakat kényszerítenek az albánok elüldözésére A jugoszláv hadseregben „tisztogatóknak” hívják azokat a katonákat, akiknek parancsra kell elüldözniük otthonukból a koszovói albánokat. Egy ilyen alakulatnál szolgált áprilisban az a két vajdasági magyar fiatal is, aki lapunkat a koszovói hadviselésről tájékoztatta. Állítják: a belgrádi közlésekkel ellentétben sok magyar tartalékost vezényelnek Koszovóba, ahol az albán civil lakosság elüldözésére kényszerítik őket. A szerbek nem félnek a NATO szárazföldi beavatkozásától, alig várják, hogy bizonyíthassák „harci képességeiket”. A Koszovóba vezényelt vajdasági magyarok többsége megveti a háborút, és mielőbb haza szeretne térni. Részletek a 7. oldalon Az egyik katonai behívó gárdi balázs felvétele Naponta 1100 katona áll őrségben A Magyar Honvédség négyszáz objektumát őrizteti állandóan sorkatonákkal, a honvédség alkalmazásában álló fegyveres őrökkel vagy civil biztonsági őrökkel. A hét végén a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolán nem az őrséget támadták meg - hangsúlyozta a Népszabadság kérdésére Erdélyi Lajos dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője hanem a kapuügyeleteseket, akik nem őrfeladatokat láttak el. MUNKATÁRSUNKTÓL A négyszáz őrzött objektum túlnyomó részében, több mint háromszázban sorkatonák adják az őrséget. A sorállományú őrök fegyvere a Magyar Honvédségnél rendszeresített AMD géppisztoly, illetve AK-A7-es gépkarabély. Az őrség hivatásos tagjai, azaz a tisztek és tiszthelyettesek pisztolyt hordanak a szolgálat idején. Az őrfeladatok ellátásához a hivatásos és a sorkatonák is éles lőszert kapnak. A felkészülés az őrfeladatokra már az alapkiképzés idején megkezdődik - mondta Erdélyi Lajos. - Az őrségbe vezényelt katonák kötelmeit a szolgálati szabályzat rögzíti, amit az alapkiképzés során valamennyi újoncnak meg kell tanulnia. Naponta ezeregyszáz katona ad őrséget a laktanyákban, a Magyar Honvédség, illetve a Honvédelmi Minisztérium különféle objektumaiban. A katonákon kívül a honvédség fegyveres biztonsági őröket is alkalmaz, akik rendszerint az anyagi-technikai eszközöket, raktárakat vigyázzák. Azokban a HM-kezelésű objektumokban, amelyekben nincsenek nagyobb anyagi értékek, de tartani lehet attól, hogy őrizetlenül hagyva őket, jelentős állagromlás következne be - ilyenek például a lakatlan ingatlanok és a lőterek -, fegyvertelen civil biztonsági őrökkel szerződnek, vagy katonákat vezényelnek az őrzésre, de őket is fegyver nélkül. Egyes objektumok esetében - a NATO-csatlakozást követően mind több helyen - „telepített őrzésvédelmi technika” is segíti a strázsákat. Lapunk értesülése szerint a honvédség légvédelmi bázisainak, légvédelmi alakulatai telephelyeinek és a repülőtereknek a technikai védelme a legerősebb. Naponta... folytatás a 23. oldalon