Népszabadság, 2000. március (58. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-03 / 53. szám

NÉPSZABADSÁG MAGYAR TÜKÖR 2000. MÁRCIUS 3., PÉNTEK 9 Egy borsodi csatornaépítés furcsaságai A nyertes 500 milliót visszafizet a megrendelést adó önkormányzatoknak Kétmilliárd-négy­száznegyven­millió forintért a Magyar Aszfalt Kft. vezette konzorcium csatornát épít kilenc borsodi kistelepülé­sen. Az építkezés a közbeszerzési törvény hatálya alá esik, a meg­bízást kétfordulós pályázaton ítélték oda. A nyertes ajánlattevő azt vállalta, hogy a beruházás költségének több mint húsz szá­zalékát — ötszázmillió forintot — visszafizet a megrendelést adó kilenc önkormányzatnak. A pénzt másfél év alatt havi részletekben törlesztik az építési anyagok rak­tározására igénybe vett közterü­let-bérleti díj címén. A pályáza­ton második helyre rangsorolt Diamit Rt. százmillióval keveseb­bet adott volna vissza az önkor­mányzatoknak. A pályázatot 1999. április 27- én lezárták, a kilenc falu polgár­­mestereiből álló döntőbizottság a Magyar Aszfalt vezette négytagú konzorciummal kötött szerző­dést. A nyertes csapatnak tagja a Strabag Rt., az Egút Rt. és a Nep­­tun Bau Kft. A négy cég a kilenc települést „felosztotta” egymás között, a munka május 22-én megkezdődött. A szerződés sze­rint a községek valamennyi in­gatlanát elérő szennyvízvezeték­nek és a Sajósenye és Boldva kö­zött létesülő szennyvíztisztító te­lepnek idén december 15-ig el kell készülnie. Néhány nappal ezelőtt az Or­szággyűlés közbeszerzési vizs­gálóbizottságának kisgazdapárti elnöke, Székely Zoltán sajtótájé­koztatón bejelentette: az általa vezetett testület ellenőrzött száz települést érintő huszonkét csa­tornaépítési beruházást és hat esetben törvénysértést talált. Ezek egyike a borsodsziráki ön­­kormányzat neve alatt futó, ki­lenc falut érintő beruházás. A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a Közbeszerzések Taná­csa egy korábbi döntésében meg­semmisítette a pályázat eredmé­nyét, az önkormányzat pedig a ti­lalom ellenére szerződést kötött a Magyar Aszfalt Kft.-vel. A bi­zottság elnöke közölte, hogy a Magyar Aszfalt ellen tisztesség­telen üzleti magatartás címén el­járást kíván indítani, és számve­vőszéki vizsgálatot is kér. Ugyanakkor a vizsgálóbizottság két tagja, az MDF-es Font Sán­dor és a kisgazda Kiszely Katalin azt közölte: testületük a szóban forgó ügyekben hivatalosan még semmilyen vizsgálatot nem kez­deményezett, döntést sem hozott. Orosz József, a beruházás gesztoraként szereplő Borsod­­szirák polgármestere a beruházás teljes iratanyagát idézve azt állít­ja: nem igaz, hogy a Közbeszer­zések Tanácsa megtiltotta volna a szerződéskötést. Szerinte sem a pályáztatás, sem a kivitelezés so­rán nem követtek el szabályta­lanságot. A beruházás kezdettől fogva több állami szerv ellenőr­zése mellett zajlik. A borsod­sziráki önkormányzat a munka megkezdése óta havi áfa-vissza­­igénylővé vált, a kifizetéseket rendszeresen ellenőrzi az APEH. Miután több állami alaptól kap­tak támogatást, az Állami Szám­vevőszék korábban már meg­vizsgálta a beruházást, és szabá­lyosnak találta azt. - Szerencsénkre az ÁSZ éppen most is ellenőrzést tart Borsod­­szirákon - mondja a polgármes­ter.­­ A számvevőszék munkatár­sa a bennünket ért vádak előtt ér­kezett, és minden, a beruházással kapcsolatos döntést és iratot át­vizsgál. Kétmilliárd-négyszáznegy­­venmillió forint sok pénz. Csak A munkanélküliséggel sújtott, szegény vidék polgármesterei nyilván kellő súllyal értékelték a nyertes pályázó százmillióval nagyvonalúbb visszatérítési ajánlatát, viszonyításképpen: ha összead­juk a kilenc kistelepülés szoká­sos évi költségvetését, a csator­naépítéshez szükséges összeg ke­vesebb mint fele lenne a végered­mény. De nemcsak a Sajó-völgy­­ben fekvő aprófalvakból nézve tűnik nagynak az összeg: ezt jel­zi, hogy a közbeszerzési pályá­zatra tizennyolc cég, illetve cég­csoport adott be ajánlatot, köztük a hazai építőipar olyan meghatá­rozó cégei, mint a Magyar Asz­falt, a Diamit, az Alterra vagy a Betonútépítő Rt. Az ajánlattevők közül egyéb­ként többen is felkínálták, hogy a megrendelést adó önkormány­zatok számára visszatérítik a pénz egy részét. A beérkezett ajánlatok mindössze néhány tíz­millió forintos szóródást mutat­­­­tak. A második fordulóba jutott pályázók számításai megegyez­tek abban, hogy a kilenc falu mintegy háromezer ingatlanját körülbelül 2,4 milliárd forintért lehet egy saját tisztítóművel ellá­tott csatornahálózatba bekötni. Kézenfekvő következtetés len­ne, hogy a Magyar Aszfalt Kft. azért nyert, mert ugyanabból a keretből a legtöbbet utalja vissza az önkormányzatoknak: 2,4 mil­­liárdból ötszázmillió forintot. Százmillióval többet, mint pél­dául a Diamit Rt. utalt volna. A különbözet az érintett Sajó-völ­­gyi kistelepülések közül nem egynek a teljes évi költségvetésé­vel egyenértékű, magának a gesztortelepülésnek is ennyiből kell kigazdálkodnia az éves ki­adásokat. Más kérdés, hogy az 1234 lakosú Borsodsziráknak az idei költségvetése az egymilliár­­dot is meghaladja, hiszen az ő számlájukon „futnak át” az épít­kezés költségei. A beruházásban érintett további nyolc település - Sajópálfala, Sajóvámos, Sajó­senye, Boldva, Ziliz, Nyomár, Hangács és Damak — közül a 2600 lakosú Boldva község a legnagyobb, ez utóbbi település idei költségvetése 240 millió fo­rint. Osváth István boldvai jegyző elmondta: a 240 millióból 70 mil­liót segélyekre költenek. A mun­kanélküliséggel sújtott szegény vidék polgármesterei nyilván kel­lő súllyal értékelték a nyertes pá­lyázó százmillióval nagyvona­lúbb visszatérítési ajánlatát. E következtetés azonban nem helytálló, legalábbis a beruházás lebonyolításával megbízott mis­kolci Landinveszt Kft. ügyveze­tője, Józsa András szerint: - A Közbeszerzési Értesítőben megjelent pályázati felhívásra ti­zennyolcan jelentkeztek­­ lapoz a beruházás vaskos iratkötegé­­ben. - A minősítő bizottságnak három polgármester, a tervező és jómagam voltunk a tagjai. Az előminősítést pontrendszer alap­ján végeztük, és a szempontok közül csupán egy volt az, hogy az ajánlattevő hajlandó-e az önkor­mányzatokra háruló terhek csök­kentésében részt vállalni. Hason­ló súllyal esett latba, hogy mi­lyen garanciális feltételeket ad, vállalja-e helyi erőforrások bevo­nását. Vizsgáltuk a pályázók re­ferenciáit, figyelembe vettük, hogy az illető cég képes-e ilyen volumenű beruházás elvégzésé­re. Az előírásoknak megfelelően igazolást kértünk arról is, hogy a pályázónak nincs köztartozása, állami pénzalappal szemben fennálló kötelezettsége. Pontozás alapján minősítettük a pályázó­kat, és a tizennyolcból öt ajánlat­tevőt választottunk ki. A máso­dik fordulóba jutott pályázóknak ezt követően részletes ajánlatot kellett tenniük. A Magyar Asz­falt vezette cégcsoport ekkor ajánlott 500 milliót az építési anyagok és a gépek helyben tör­ténő tárolásáért, a Diamit Rt. pe­dig 400 milliót a beruházás előfi­nanszírozásaként. - A Magyar Aszfaltnak és a Diamitnak levelet küldtünk, hogy részletesen fejtsék ki, ho­gyan értendő az ajánlatuk - foly­tatja Józsa András.­­ A leveleket tájékoztatás céljából a többi pá­lyázónak is megküldtük. A Be­tonútépítő Rt. ügyvédje ezt köve­tően a Közbeszerzések Tanácsá­hoz fordult, hogy álláspontja sze­rint a visszatérítés veszélyeztet­heti a közbeszerzési eljárás tisz­taságát. A tanács határozatában azt mondta ki, hogy a közbeszer­zési eljárás az első forduló lezá­rásától folytatható. Ennek meg­felelően újra felszólítottuk az öt továbbjutott pályázót, hogy ad­ják be részletes ajánlatukat. Az öt közül az OMS Hungária Kft., mi­után a tervezésben is részt vett, a szabályok szerint a teljes kivite­lezésre nem adhatott ajánlatot, a Betonútépítő Rt. pedig formailag nem megfelelő pályázatot kül­dött. A versenyben maradt három ajánlatot a korábban is alkalma­zott szempontok figyelembevé­telével a kilenc polgármester rangsorolta. Első lett a Magyar Aszfalt, második a Diamit, har­madik az Alterra. Az eredményt közzétettük a hivatalos értesítő­ben, egyik vesztes cég sem fel­lebbezett. A beruházás 46 százalékban készült el, és ezzel arányban áll a költségek kifizetése is. Orosz Jó­zsefet arról is megkérdeztük, ho­gyan sikerült összehozni a szük­séges 2,4 milliárd forintot? - A csatornaépítés nálunk kétszeresen is kiemelt beruhá­zásnak számít, hiszen a telepü­lések alatt fokozottan védett vízbázis található, ráadásul az európai uniós előírások is prefe­rálják a csatornázást - mondja a gesztortelepülés polgármestere. - 1998-ban 1,2 milliárd forint állami céltámogatást nyertünk a beruházásra. A Vízügyi Alap 70 millió forintot adott, a Központi Környezetvédelmi Alaptól 273 millió, a decentralizált környe­zetvédelmi célelőirányzatból 121 millió forintot nyertünk. A kilenc település lakossága ön­­kormányzatai csatornatársulást hozott létre, a családok elő­­takarékosság formájában har­mincezer forintot adnak, amit havi hatszáz forintjával ötven hónap alatt fizetnek meg. A hiányzó összeg hárul a kilenc önkormányzatra. A Magyar Aszfalt által fizetett 500 milliós bérleti díj az önkormányzatok saját erejébe számít be. Azt, hogy ezenfelül mennyibe kerül az önkormányzatoknak a csa­tornaépítés, ma még nem tudom megmondani, hiszen számos, előre nem látható kiadás szokott felvetődni egy-egy ilyen beru­házás során. Az ilyen kiadá­sainkra hitelkeretet nyitott a Ta­karékbank, a lehívott összeget négy év alatt fizetjük majd visz­­sza. Így áll össze a beruházás fi­nanszírozása. . Sajóvámoson, ahol a csatorna megépítésével teljessé válik a közműhálózat kiépítése, felhábo­rodással fogadták a visszaéléssel történt gyanúsítást. - Váratlanul ért bennünket, és nem is derült ki, hogy mi a gyanú alapja - mondja Komjáthy Lajosné, a falu polgármestere. - Tudomásom szerint egyébként a közbeszerzési vizsgálóbizottság még nem is vizsgálta meg a beru­házást. Mindenesetre ezek után elvárom, hogy ha a vizsgálatok mindent rendben találnak, azt is hasonló módon hozzák nyilvá­nosságra. Romhányi Tamás A vezetéknek idén december 15-ig kell elkészülnie A bizottság nem tud a vizsgálatról­ ­ A közbeszerzéseket vizsgáló parlamenti bizottság tagjaként, Font Sándor MDF-es képviselőtársammal együtt szeretnénk összehívni a bizottság rendkívüli ülését azért, hogy tisztázzuk: milyen vizsgálatok történtek egyes önkormányzatok csatornaberuházásait illetően - kö­zölte tudósítónkkal Bálla György fideszes országgyűlési képviselő, Szolnok város alpolgármestere. Bálla György emlékeztetett arra, hogy a múlt héten Székely Zoltán, a bizottság kisgazda elnöke egy sajtótájékoztatón bejelentette: eddig huszonkét önkormányzati csatornaberuházást ellenőrzött az Országgyűlés közbeszerzéseket vizsgáló bizottsága, s hat esetben szabálytalanságokat tártak fel. Ezek között említette Jász-Nagykun-Szolnok megyéből a Szolnokot, Újszászt, Zagyvarékast és Szászbereket érintő, 3,8 milliárd forintos csatornaépítést, ahol - Székely Zoltán állítása szerint - csalás alapos gyanúja is felmerült, ezért állami számvevőszéki és rendőrségi vizs­gálatot is kezdeményeztek. Balla György elmondta: sem a bizottság tagjaként, sem pedig szol­noki alpolgármesterként nincs tudomása olyan közbeszerzési vizsgá­latról, amely Szolnok és a város környékén lévő további három tele­pülés csatornaberuházását érintette volna. Így nem érti, milyen ada­tokra támaszkodott a bizottság elnöke, amikor csalás alapos gyanúját vetette fel az érintett önkormányzatok tekintetében. - A rendkívüli ülésen többek között ezt a kérdést is tisztázni szeret­ném, s arra kérem majd képviselőtársaimat, határolódjanak el az el­nök megalapozatlan kijelentéseitől - közölte Balla György. Doros Judit Az elnök semmit nem von vissza Az ügyben megkerestük Székely Zoltán FKGP-s parlamenti képvise­lőt, az Országgyűlés közbeszerzési vizsgálóbizottságának elnökét. Mint mondta, a sajtóban is megjelent nyilatkozatát nem a bizottság nevében, hanem bizottsági elnökként tette, mégpedig azért, mert fon­tosnak tartja a nyilvánosság erejét a bizottság munkája szempontjá­ból. Amit mondott, nem vonja vissza, tartja magát ahhoz, hogy vizs­gálatot kérnek a felsorolt ügyekben. Mást nem is nagyon tehetnek, mert a bizottság jogköre csak addig terjed, hogy szakhatósághoz - nyomozati szervek, ÁSZ, KEHI - fordul. Megerősítette, hogy jövő keddre összehívta a bizottság ülését, miután a tagok kétötöde ezt kér­te. Rendkívüli ülésről nincs szó - tette hozzá -, miután ez nem szere­pel a bizottság szervezeti és működési szabályzatában. Az ülés napi­rendi pontjaként a sajtónyilatkozatával kapcsolatos kérdések vannak megjelölve. Azt is elmondta, hogy a bizottság már február 9-én dön­tött vizsgálati elveiről, illetve meghatározta a korábbi tervekhez ké­pest bővített ellenőrzési programját. Ezen az ülésen azonban - mon­dotta Székely Zoltán -Font Sándor MDF-es képviselő bizottsági tag nem vett részt. Faragó József www.plaza.nepszabadsag.hu net PiflZfl w­ww.plaza.nepszabadsujj.hu Az első igazi virtuális áruház, Magyarország internetes bevásárló-szórakoztató centruma a NÉPSZABADSÁG INTERNET PLAZA Az egyedi, háromdimenziós technikával működő, virtuális nagyáruházban a vásárló úgy közlekedhet, mint egy valósá­gos plazában. Kedvére sétálhat, cseveghet, felfedezheti a háromdimenziós világ csodáit. Ha gyorsan akar vásárolni, válassza az áruház HTML-változatát! A Viscape plug-in és a Népszabadság Internet Plaza offline demója megtalálható a Mis­i magazin CD mellékletén. www.plaza.nepszabadsag.hu

Next