Népszabadság, 2000. június (58. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-07 / 132. szám
Döcögve kezdődik a turistaszezon Nehezen kezdődik a nyári idegenforgalmi szezon: az utazási irodák azt tapasztalják, hogy az embereknek alig van pénzük nyaralásra. Változott a kereslet: az olcsó, autóval vagy busszal megközelíthető, önellátó külföldi utazások népszerűek. Élénkül viszont a belföldi turizmus, a nyári hónapokban változatlanul a Balaton a legnépszerűbb. A piac gondjait jelzi, hogy már most kaphatók az akciós nyaralások. Gyengén kezdődött a nyári idegenforgalmi szezon, a tapasztalatok azt mutatják, hogy visszaesett a magyarok utazási kedve. A legtöbb iroda szerint ennek elsősorban a pénzhiány az oka, egyre kevesebb gyermekes család engedhet meg magának külföldi nyaralást. Idén különösen jellemző, hogy az utazni vágyók kivárnak, keresik az akciós és a „last minute” ajánlatokat - mondta Fábián Judit, a Cooptourist kiutazásért felelős igazgatója. Ez okozhatta azt is, hogy a cég idei bevételeinek nagyobb részét a szakmai utazásokból könyvelhette el. Szerinte már rég nem minőségi utaztatást igényelnek az ügyfelek, a legfontosabb szempont a minél alacsonyabb ár. Mivel vannak a piacon olyan utazási irodák is, amelyek a rövid távú érdekek miatt irreálisan olcsón kínálják a nyaralásokat, azok is árengedményekre kényszerülnek, amelyek nemcsak egyetlen szezonra gondolnak. Nemcsak a lanyhuló érdeklődés jelent gondot, hanem az is, hogy megváltozott az iskolakezdés időpontja - mondta Sütő Béláné, az Express kiutazásért felelős igazgatója. Ennek hatására sokan lemondták késő nyári pihenésüket, mások pedig módosították az időpontot. Ráadásul az előző évekhez képest sokkal nehezebben kelnek el a repülős utazások, hiszen egy négytagú család - ha nem a felsőbb társadalmi rétegből való - képtelen kifizetni a magas árakat. Az Expessnél azt tapasztalják az értékesítők, hogy az ügyfelek mindenekelőtt az olcsó, busszal vagy személyautóval megközelíthető, apartmanos úti célokat keresik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint viszont fokozatosan élénkül a belföldi idegenforgalom, egyre többen pihennek Magyarországon. Az év első negyedében kilenc százalékkal nőtt a A BELFÖLDI TURIZMUS EREDMÉNYEI (2000/19991. negyedév, százalékban) Forrás: Gazdasági Minisztérium, KSH NÉPSZABADSÁG-grafika vendégéjszakák száma és hét százalékkal volt magasabb a forgalom, mint az előző év azonos időszakában. A nyár belföldi slágere — mint mindig a Balaton, de egyre népszerűbbek a vidéki fogadók is. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy minimális élénkülés belföldön szinte valamennyi szállástípusnál tapasztalható. A kempingekbe főleg német, olasz és holland vendégek érkeznek, magyarok kisebb számban fordulnak elő. A sátorhely 1425 forintba, a lakókocsi elhelyezése pedig 1825 forintba kerül, emellett fejenként 990 forintot kell fizetni. A hotelek március végéig átlagosan 34 százalékos szobafoglaltsággal működtek, ami megfelel az előző év azonos időszakában mértnek. Szabó Brigitta kereskedelmi szálláshelyek Belföldi vendég 6,6% Belföldi vendégéjszaka 8,8% Szállásdíjbevétel 18,9% Piac - Gazdaság NÉPSZABADSÁG 2000. JÚNIUS 7., SZERDA Átmeneti megoldás a matrica? Az európai autópálya-szervezet bírálja a magyar gyakorlatot Magyarország nem követi az európai mintákat az autópálya-használat fizetési rendszerében, s ez azt is jelenti, hogy nem számíthat az EU támogatására és a külföldi bankok pénzére a sztrádaépítésekben - mondta lapunknak az európai sztrádaszervezet titkára. Kiküldött munkatársunknak kijelentette azt is, hogy az állam a saját finanszírozású autópálya-építéssel a magasabb adók terhét rakja a polgárok vállára. KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNKTÓL Kallistratos Dionellis, az ASECAP, az Európai Fizetős Hidakat és Autópályákat Üzemeltető Társaságok Szervezetének állandó titkára a szervezet római közgyűlésén hangsúlyozta: az Európában elfogadott elvek szerint a használóknak kell megfizetniük az autópályák építési költségét és nem az államok összes polgárának a befizetett adókból. Aláhúzta, hogy az úthasználati díjaknak a megtett úttal arányosan kell alakulniuk, ezért nem elfogadott a matricás rendszer Európában az új pályák megépítésénél. Mint mondta, a matricás rendszer nem biztosítja a megtérülést, ezért nem lesz olyan nemzetközi pénzintézet, amely egy erre alapozott építést finanszírozna. Úgy vélte, Magyarország lemarad a fejlődésben és késlelteti uniós csatlakozását, ha nem alkalmazza az Európában elfogadott kapus fizetési rendszereket. Az ASECAP most dolgozik azon, hogyan lehet egységesíteni a különböző országok díjrendszereit, egy általános elektronikus fizetési rendszer alapjait dolgozzák ki. Ebben ugyan elképzelhető, hogy matricával is lehessen használni a pályákat, ám mint Kallistratos Dionellis kiemelte, ez a módszer csak a már elkészült sztrádák fenntartásának finanszírozására szolgálhat. Úgy vélte, az állam azzal, hogy az útépítést önállóan finanszírozza, a magasabb adók terhét rója a polgáraira, ami szintén hátrányt jelent az ország versenyképessége szempontjából. Bár a fizetési rendszerekben Európa még nem egységes, a titkár szerint hamarosan megállapodásra jutnak, és kidolgozzák az általános európai elektronikus díjszedési szisztémát is. Leszögezte, Magyarország nem kötelezett semmilyen rendszer átvételére, de jó, ha követi a közös megállapodást, hiszen az ország fejlődése szempontjából is hasznos, ha könnyen csatlakozhat az európai normákhoz. Az elképzelések szerint az elektronikus fizetési rendszerben egyetlen otthon megvásárolt csipkártyával egész Európában használni lehetne az autópályákat. A rendszer elektronikusan azonosítaná az autót, és a díjat a megtett útnak megfelelően kellene megfizetni. A bevezetésnek azonban több akadálya van, egyrészt meg kell teremteni az egységes jogi alapot, másrészt létre kell hozni az egységes technikai rendszereket is. Ezek még nem alakultak ki, de mint Jean-Louep de Deauvoir, az M5-ös autópályát üzemeltető AKA Alföld Konceszsziós Autópálya Rt. vezérigazgatója a Népszabadságnak elmondta, már dolgoznak azon, hogy az elektronikus díjszedés lehetőségét megteremtsék Magyarországon. Értesüléseink szerint a Nemzeti Autópálya Rt.-nél is készülnek ugyanilyen tanulmányok, ám a szakemberek azt mondják, érdemes megvárni, amíg kialakítják az unió egységes rendszerét, és ezután célszerű bevezetni azt nálunk. Az AKA vezérigazgatója úgy véli viszont, ennél korábban is el lehet indítani autópályájukon az elektronikus díjszedési rendszert, hiszen azt később olyanná lehet alakítani, amely kompatibilis az uniós szisztémával. Számítanak arra, hogy az új díjszedési szisztémát a Nemzeti Autópálya Rt.-vel és a magyar kormánnyal alakíthatják ki. Azt még nem tudni, hogy Magyarországon meddig maradhat fenn a matricás rendszer, de egyre biztosabbnak látszik, hogy az átmeneti megoldásnak tekinthető. A szakemberek szerint az állam nem finanszírozhatja önmaga az útépítéseket, hiszen az az ország eladósodásához vezet. Az ASECAP állandó titkára is hangsúlyozta, hogy ha az állam a költségek 40 százalékát fedezi és az új sztrádákat koncesszióba adja, akkor olcsóbban, gyorsabban és az uniós elvárásoknak megfelelően alakíthatja ki saját gyorsforgalmiút-hálózatát. Az AKA vezérigazgatója szerint a koncessziós autópálya-építés azért is jelenthet jobb megoldást az állam számára, mert így a befektetők vállalják a kockázatot, garantálják a határidők betartását, és nem engedik a költségek növekedését. Mint mondta, az állami finanszírozás automatizmusából közgazdaságilag következhet a költségek növekedése, ami egy magánberuházás esetén azért nem terheli az államot, mert „kulcsra készen” kapja meg a sztrádát. Az ASECAP állandó titkára ehhez annyit tett hozzá, hogy nem kell félni a díjak növekedésétől sem, hiszen az unió a versenyjog alapján azt is szabályozza, mennyit lehet kérni egy kilométer megtett útért. Várkonyi Iván Szakemberek szerint az állam nem finanszírozhatja önmaga az útépítéseket. A fizetőkapu megfelel az EU-normáknak fotó: teknős miklós Egyenlőtlenségek országa Magyarországon a lakosság húsz százaléka, azaz kétmillió ember szegény, s közülük 800 ezren mély szegénységben élnek. A foglalkoztatottak száma alig nő, s nem csökkennek az ország egyes területei közötti különbségek. A lakosság jövedelmi színvonala még nem érte el a rendszerváltozás előtti szintet - tartalmazza többek között Az emberi erőforrások jellemzői Magyarországon 1999-ben című kiadvány, amelyet az MTA Világgazdasági Kutató Intézete készített az ENSZ Fejlesztési Szervezete megbízásából. A már negyedik alkalommal megjelent országjelentés summázata, hogy a gazdasági növekedés nem mutatkozik meg az életszínvonalban. Az elmúlt néhány évben nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek: 1995-ben az alsó és felső jövedelmi tizedbe tartozók közötti jövedelemkülönbség 7,5-szeres volt, s ez a szám 1997-re 9,2-szeresre nőtt. A gazdasági helyzet javulását sokan egyáltalán nem érzik, ellenkezőleg: a szegénység terjedése és mélysége egyre komolyabb probléma. A nélkülözés elsősorban azokban a családokban jelentkezik, ahol a családfő munkanélküli vagy nem tud állandó munkát vállalni. Megközelítőleg 800 ezer ember halmozottan szegény, helyzetükön nem tudnak javítani, s így leszakadásuk véglegessé válhat. Ezt a jelenlegi szociálpolitikai intézkedések nem képesek megállítani, sőt a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának megszüntetése további tízezrek teljes elszegényedéséhez vezethet. A jelentés szerint 1994 és 1998 között kilenc százalékkal csökkent a nettó keresetek reálértéke, miközben a legkisebb munkabér, a minimálbér aránya a bruttó bér 35,7 százalékáról 33 százalékára csökkent. Fóti Klára, a kötet szerkesztője szerint a kormányzat ismeri a problémák többségét, ám például a szegénység leküzdésében nem történt lényegi előrelépés. A kormány kedvezni kíván a nagycsaládosoknak, de ez önmagában kevés. M. Rimay Andrea A Konzumbank is elhagyja a tőzsdét A Konzumbank Rt. részvényeinek tőzsdei kivezetését a bank közgyűlésén már megszavazták a tulajdonosok, s a Budapesti Értéktőzsde tanácsa e heti ülésén szintén zöld utat adott a kérelemnek. A Konzumbank papírjainak távozását a szokásos procedúra előzi meg: a részvényeseknek nyilvános vételi ajánlatot tesz a többségi tulajdonos, mely ez esetben az állam. Mivel a BÉT jelenlegi kereskedési rendszerének továbbfejlesztését, az MMTS-II.-t dollárban kell majd kifizetnie a tőzsdének, az árfolyamkockázat kivédése miatt fedezeti ügyletet köt több mint egymillió dollár értékben - mondta Dunavölgyi Mária, a BÉT ügyvezető igazgatója tegnapi tájékoztatóján. A tervek szerint már a nyáron lehetővé válhat, hogy az ügyfelek internetes megbízásai - természetesen a brókercég szűrőrendszerén keresztül - közvetlenül a tőzsdén landoljanak. Az úgynevezett kapcsolati kiszolgálók hamarosan „munkába állhatnak”, s ennek köszönhetően az ajánlatok jóval egyszerűbben és gyorsabban eljuthatnak a brókercégtől a börzére. A kapcsolati kiszolgáló közvetlen számítógépes kapcsolatot biztosít a brókercég nyilvántartása és a tőzsde kereskedési rendszere között. A Budapest Bank (BB) tagfelvételi kérelméről és leányvállalata, a Budapesti Értékpapír és Befektetési Rt. tagságának megszűnéséről egyelőre nem tudott dönteni a Tőzsdetanács, mivel ahhoz a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélye hiányzik. A BB venné át a BÉB Rt. tőzsdetagságát, így vagyonrészét is. F.B. Csökkent a tőkebefektetés Az idei esztendő első harmadában 9,642 milliárd dollár volt az import, ami 11,8 százalékkal magasabb az előző év hasonló időszakának adatánál — hangzott el tegnap a Külügy- és a Gazdasági Minisztérium közös sajtótájékoztatóján. A mintegy egymilliárd dolláros importnövekményből 280 millió a világpiaci energiaár-növekedés következménye. 2000 első negyedévében 235 millió dollárt ért el a közvetlen tőkebefektetés, ez elmarad az előzetes várakozásoktól. Balás Péter, a KüM helyettes államtitkára hangsúlyozta: az export-import egyenleg január óta javuló tendenciát mutat, megállt az agrárkivitel visszaesése, s végre mutatkoznak a CEFTA-n belüli vitarendezések eredményei is. Külön kiemelte, hogy Lengyelországgal látványosan javult az áruforgalom, Varsó a kukorica mellett 10 ezer tonnás kvóta megnyitásával - engedélyezte a magyar búza behozatalát is. Változatlanul kedvező a kép az EU- tagállamokkal folyó kereskedelemben, 12 százalékkal nőtt a magyar export, összkivitelünk 77 százaléka az EU-ban talál vevőre (egyedül Németország teljes exportunk 39 százalékát veszi fel). Pongorné Csákvári Marianna, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a külföldi tőkebefektetések elmaradását elemezve rámutatott, hogy térségünkben komoly verseny bontakozott ki a tőke vonzásáért, számos szomszéd ország növelte a beruházóknak kilátásba helyezett kedvezményeket. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a korábban nálunk befektető cégek nyereségüket új beruházásokra fordítják Magyarországon, ezt azonban a statisztikák már nem külső eredetű tőkeként jegyzik. Pongorné végül megemlítette, hogy a tárca további 330 millió dollár befektetésének szándékáról értesült. Farkas József György KÜLKERESKEDELMI TERMÉKFORGALOM ORSZÁGCSOPORTONKÉNT (millió USD) Forrás: Külügyminisztérium NÉPSZABADSÁG-grafika Röviden Robbanás az e-kereskedelemben Az internetes kereskedelem három éven belül eléri az 1300 milliárd euró (kb. ugyanennyi dollár) értéket - jósolja az amerikai International Data Corporation (IDC) legújabb tanulmánya. Ez év végére az internethasználók 29 százaléka kapcsolódik be valamilyen áru vagy szolgáltatás vásárlásával az elektronikus kereskedelembe, s arányuk 2003-ra eléri a 38 százalékot. Az IDC azt jósolja, hogy megtörik a jelenlegi amerikai dominancia és az Egyesült Államok vásárlóinak részesedése a nemzetközi e-kereskedelemben a tavalyi 62 százalékról 2001-re 48 százalékra csökken. (Népszabadság Online) Benzinárfigyelő rendszer Rövidesen megkezdi működését az a monitoringrendszer, amely a Gazdasági Minisztérium internetes honlapján közli majd az aktuális adatokat az olaj- és benzinárakról. A közelmúltban sok vihart kavart benzinárügy egyik következménye, hogy a gazdasági miniszter javaslatára árfigyelő rendszert hoznak létre. Ez bárki számára ellenőrizhetővé teszi a benzinárakat befolyásoló tényezők alakulását. A Mal Rt. vezetői üdvözölték, hogy mindenki számára hozzáférhetőek lesznek az árakat befolyásoló tényezők, s így követhető lesz az is, mikor, mi és milyen mértékben indokolja az árak változását. (P. A. G.) Német felmérés az üzemanyagárakról Az ADAC német autóklub kedden európai benzinárkörképet adott ki tagjainak, megjegyezve, hogy a németországinál egy sor szomszédos országban drágább a benzin, de egészében még mindig a keleteurópai országok árai a legalacsonyabbak, kiemelkedően a lettországi és az ukrajnai. Míg Dániában 2,32 márka az ólommentes 95-ös szuper, addig Norvégiában 2,76 és Németországban ez idő szerint 2,04 márka. (Egy márka középárfolyama jelenleg 132,5 forint.) Ausztriában viszont 1,88 márkának felel meg e benzinféleség literjének ára, Luxemburgban pedig 1,74 márkának, ami gyakorlatilag a csehországi benzinár színvonalát éri el, hiszen ott 1,73 márkát vagy ennek megfelelő koronát kell érte fizetni. (MTI) Megnyílt a Spedexpo 2000 Megnyílt a Szállítmányozási, Fuvarozási és Haszongépjármű Szakkiállítás a budapesti vásárközpontban kedden. A Spedexpo 2000 elnevezésű háromnapos rendezvényen 133 cég mutatja be új termékeit és szolgáltatásait. (MTI)