Népszabadság, 2000. november (58. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-07 / 260. szám
4 Torgyán: Az én házam az én váram Folytatás az 1. oldalról A beszédre reagálva valamennyi ellenzéki frakció kifogásolta, hogy a miniszter a kormány nevében kapott szót. Kovács László az MSZP és Kuncze Gábor az SZDSZ részéről felszólította Torgyánt, hogy hozza nyilvánosságra vagyonnyilatkozatának zárt fejezetét is. Mindketten leszögezték, nem az a kérdés, hogy Torgyán családi házat épít, hanem az, hogy hiteles-e a vagyonbevallása. - Enynyi ingatlan mellett nehéz lehetett eltalálni Orbán Viktornak, hogy hová menjen húslevest enni - jegyezte meg Kuncze. Vancsik Zoltán szocialista frakcióvezetőhelyettes arra hívta fel a figyelmet: a választópolgárok azt várják, hogy a miniszterelnök távolítsa el a kormányzatból „e közpénzt lenyúló együttest”. Hozzátette: Ha a miniszterelnök felelősséget érez, de nem cselekszik, alkalmatlan tisztségére, ha nem érez felelősséget, akkor nem méltó e tisztség betöltésére. Csurka István MIÉP-frakcióvezető is élesen támadta Torgyánt, akinek beszédéből arra a következtetésre jutott, hogy „a kormány öngyilkosságra készül, mert azonosulni azzal, ami elhangzott vagy tapsolni neki, erkölcsi képtelenség”. Szerinte Torgyánnak nem annyira a ház építése, hanem a mezőgazdasággal összefüggő tevékenysége, a parasztság elárulása miatt kellene távoznia. Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője az MSZP-t és az SZDSZ-t bírálta. Szerinte az általuk elfogadott összeférhetetlenségi törvény hiányosságai miatt nem lehet nyilvánosságra hozni a képviselők teljes vagyonnyilatkozatát. A vitában az MDF frakciója nem vett részt, információnk szerint nem akart véleményt nyilvánítani Torgyán építkezéséről és magatartásáról. Az ellenzéki kritikákat Torgyán viszszautasította. Vancsiknak azt ajánlotta, hogy inkább viseljen szülői felelősséget kábítószert forgalmazó gyermekével kapcsolatban. Kunczét azzal vádolta, hogy belügyminisztersége idején két olyan alvilági személlyel állt kapcsolatban, Prisztázs Józseffel és Fenyő Jánossal, akik merénylet áldozatai lettek. Csurkának pedig azt javasolta, hogy a „privatizáció dicsőítéséért kapott” 36 millió forintról, a bérházról, a világ egyetlen veszteséges lóverseny-vállalkozásáról és a MIÉP állami támogatásának hollétéről számoljon be. Torgyán élesen bírálta a médiát, kiemelte a TV 2-t, szerinte az egyik műsorban manipuláltak, a telefonos szavazás során nem fogadták az ő igazát támogató hívásokat. Torgyán új javaslatot terjesztett a T. Ház elé a képviselők vagyongyarapodásának vizsgálatára. Ebben indítványozza, hogy ne csak a fontosabb tisztségeket betöltő honatyák számoljanak be vagyoni helyzetükről, hanem minden képviselő. Kuncze Gábor és Hack Péter (SZDSZ) hétfőn nem tudták nyilvánosságra hozni vagyonnyilatkozatuk zárt részét, mivel a mentelmi bizottság alkalmazottja elzárkózott a dokumentum kiadása elől. Kovács László szocialista pártelnök kijelentette: az MSZP-frakció kész hozzáférhetővé tenni tagjai vagyonnyilatkozatát. Emlékeztetett arra, hogy az MSZP-frakció elnöksége 1997-ben már nyilvánosságra hozta vagyonnyilatkozatát. Az SZDSZ-es honatyák szerint Isépy Tamás, a mentelmi bizottság fideszes elnöke lehetetlenné teszi a képviselők vagyonának nyilvánosságra hozatalát. Isépy visszautasította a vádakat. Miután Kuncze és Hack nem kapta meg a zárt vagyonnyilatkozatát, a két politikus rögtönzött sajtótájékoztatón számolt be vagyoni helyzetéről. Kuncze közölte, feleségével egy tököli családi házban lakik, ami házastársa nevén van, ugyanúgy, mint a család Volkswagen Golf gépkocsija. Egy 40-50 négyzetméter körüli nyaralóval és négymillió forintnyi megtakarítással rendelkeznek. Hack azt mondta, hogy feleségével és két gyermekével egy 94 négyzetméteres családi házban lakik, egy hároméves Ford Escort gépkocsit lízingel, megtakarításai nincsenek. A TV 2 telefonvonalai a nézők szavazásának ideje alatt végig kifogástalanul működtek - cáfolta Torgyán József kijelentését a műsort vezető és szerkesztő Sváby András. Szerinte a miniszter valószínűleg mobiltelefonról hívhatta a számot, és ezért tapasztalhatott hibát, mert az kizárólag vezetékes telefonról hívható. A több mint 30 ezer telefonáló 90 százaléka vélekedett úgy, hogy nem tekinthető magánügynek Torgyán villaépítkezése. Sváby cáfolta azt is, hogy az SMS-en érkezett üzenetek 80 százaléka a miniszter mellett foglalt volna állást. Mint mondta, az arány ennek éppen a fordítottja volt. NÉPSZABADSÁG HAZAI KORKÉP 2000. NOVEMBER 7., KEDD Az MSZP elhalasztaná a szavazást az adótörvényekről A szocialista frakció hétfőn azt kezdeményezte, hogy az Országgyűlés kedden ne szavazzon az adótörvények módosításáról, mert szerintük visszaélésekre adna lehetőséget, ha a törvények elfogadásával jelentős adótartozás megfizetésétől mentesülnének a költségvetési szervek 1995. januárig visszamenőleg. Kovács László a Környezetgazdálkodási Intézet kapcsán fogalmazott meg gyanút e tekintetben. Emlékeztetett arra, hogy az egyik napilap szerint 500 millió forintos jogtalan áfa-visszaigénylés gyanúja merült fel az intézetnél. Az MSZP számára ismertté vált egy feljegyzés, amely szerint az APEH Kelet-budapesti Igazgatósága megállapította: az intézetet 523 millió forint befizetési kötelezettség terheli áfakülönbözet, bírság és késedelmi pótlék miatt. Az intézet a követelést nem ismerte el, és pert indított. Az augusztus 21-i feljegyzés tanúsága szerint a Környezetvédelmi Minisztérium államtitkárának különös érdeke fűződött ahhoz, hogy a PM és az általa kiválasztott ügyvédi iroda megbízást kapjon az ügy rendezésére. A házbizottság elutasította az MSZP-kezdeményezést. Áder János elmondta: az ülésen kiderült, hogy az MSZP aggályai megalapozatlanok. Az MSZP képviselőcsoportja mára külön szavazást kért arról a kormánypárti indítványról, amely az 1999-es adóbevételből 1,5 milliárd forintot adna a kormány által nemrégiben létrehozott közalapítványnak, elsősorban egy kormánypárti folyóirat létrehozása érdekében - tájékoztatta lapunkat Lendvai Ildikó, az MSZP képviselőcsoportjának frakcióvezető-helyettese. A kormánypárti indítvány az 1999-es költségvetést a zárszámadás keretében, utólag módosítaná, hogy az infláció alultervezéséből származó többletbevétel egy részét kormánypropagandára fordíthassa. Lendvai úgy fogalmaz: A fejlett demokráciákban példátlan, hogy közpénzekből párt- és kormánypropagandát szolgáló lapokat finanszírozzanak. Az MSZP álláspontja szerint az adóbevétel nem a kormány zsebpénze. Bűnözők pártot akartak alapítani Titkosszolgálati minisztereket is meghallgatott az olajbizottság Az 1994-es választások előtt egy bűnözői csoport pártot akart alapítani, hogy a politikai életbe kerülhessen. Erről Pintér Sándor belügyminiszter beszélt hétfőn az olajbizottság előtt. A testület tagjai 41, olajügyekkel kapcsolatos nemzetbiztonsági információkat tartalmazó dokumentumba tekinthetnek be. A bizottság ma az ügyészségen hallgatja meg Sándor Istvánt, a „Papát”. Valódi sikertörténetnek minősítette az 1992 és 1993 közötti időszakot a bűnüldözés szempontjából Pintér Sándor belügyminiszter az olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság előtt. Az akkori országos rendőrfőkapitány kijelentette, hogy kellő időben felismerték az olajbűnözést, és a kezdeti tétovázás után rendkívül intenzíven léptek fel a különféle bűnözői csoportokkal szemben. Tóth Károly (MSZP) azt kérdezte a belügyminisztertől: miképpen fordulhatott elő, hogy azt követően kezdődött a robbantás, és leszámolássorozat a fővárosban, miután menesztették rendőr-főkapitányi tisztségéből. Pintér szerint a „magas kultúrával” feltett kérdés azt sugallja, hogy a főkapitányi székből történő távozása után netalántán volt ideje a robbantások megszervezésére, belügyminiszterré történő kinevezése után azonban már nem. A bizottság előtt Pintér beszámolt arról, hogy az 1994-es választásokat megelőzően egy bűnözői csoport politikai párt alapítását tervezte, 300 millió forinttal. A rendőrség azonban — belső bomlasztással — időben fellépett, és tájékoztatta a szerveződésről az akkori miniszterelnököt, köztársasági elnököt, házelnököt, valamint a parlamenti pártok vezetőit. A miniszter nem erősítette meg azt az újságírói feltevést, miszerint a Szlávy Bulcsú nevéhez kapcsolható Republikánus Pártról van szó. Az olajbizottság előtt hétfőn beszámoltak a titkosszolgálatokat irányító egykori tárca nélküli miniszterek, valamint az e funkciót jelenleg betöltő Demeter Ervin is, aki közölte: 1993 és 2000 között 41 olyan dokumentumcsomag keletkezett, amely olajügyekkel kapcsolatos nemzetbiztonsági információkat tartalmaz. Mint mondta, nem látja akadályát annak, hogy a bizottság tagjai betekinthessenek ezen dokumentumokba. Nikolits István úgy vélekedett, hogy a bizottsági munka „új vetületet kaphat”, ha a képviselők megismerkednek az említett információkkal. Homoki János honvédelmi államtitkár az olajbizottság ülésén is beszámolt arról, hogy 1997-ben miért interpellált az akkor előzetes letartóztatásban lévő Csikós Józsefnek, az Energol Rt. vezetőjének szabadlábra helyezése érdekében. Homoki már tévedésnek nevezte azt a korábbi állítását, miszerint privát vádalkut kívánt kötni Csikóssal bizonyos információkért cserébe. Elmondása szerint azt szerette volna megtudni Csikóstól, hogy mint honvédelmi államtitkár mely területekre figyeljen a minisztériumban annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek az olajvisszaélések. Az olajbizottság ma meghallgatja a megvesztegetéssel és hivatali visszaéléssel gyanúsított Sándor Istvánt. Csuhaj Ildikó Pintér Sándor érkezése FOTÓ: SZABÓ BARNABÁS Egy elkészült csatornaberuházás háttere A Szolnokot, Zagyvarékast, Szászbereket és Újszászt érintő, csaknem 4,3 milliárd forintos csatornaépítés zavartalan megvalósulásáért anyagi ellenszolgáltatást kért Székely Zoltán, a kisgazdapárt frakciójából kizárt képviselő, a parlament közbeszerzési bizottságának volt elnöke - közölték tudósítónkkal helyi informátorok. Székely Zoltán határozottan visszautasította a vádat. SZOLNOKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Informátorunk közölte: Székely Zoltán, a kisgazdapártból nemrégiben kizárt képviselő anyagi ellenszolgáltatást kért a szolnoki Víz- és Csatornaművek Koncessziós Rt. vezetőjétől annak fejében, hogy ne gördítsen akadályt a Szolnokot, Zagyvarékast, Szászbereket és Újszászt érintő, csaknem 4,3 milliárdos csatornaberuházás kivitelezése elé. A hírt a részvénytársaság vezérigazgatója szolnoki tudósítónk kérdésére sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta. Annyit mondott: az ügyben még nem tett tanúvallomást. Hozzátette: ha tárgyalás lesz, közli majd a rendelkezésére álló információkat, addig azonban nem kíván ebben az ügyben a nyilvánosság előtt szerepelni. Számára az a fontos, hogy a tervezett csatornaberuházás idejében elkészült a négy településen — állította. Mint arról lapunkban korábban beszámoltunk, Székely Zoltán néhány hónappal ezelőtt bejelentette, hogy 22 önkormányzati csatornaberuházást ellenőrzött az Országgyűlés közbeszerzéseket vizsgáló bizottsága, és hat esetben szabálytalanságokat tártak fel. Ezek között említette a Szolnokot, Újszászt, Zagyvarékast és Szászbereket érintő, 4,3 milliárd forintos csatornaépítést, ahol - Székely korábbi állítása szerint csalás alapos gyanúja isfelmerült. Ezért — jelentette be akkor Székely — állami számvevőszéki és rendőrségi vizsgálatot is kezdeményezett. A települések vezetői tudósítónk érdeklődésére közölték: nem tudnak ilyen vizsgálatról. Vasas Zsuzsanna, Szászberek polgármestere elmondta: a 4,3 milliárd forintos szennyvízberuházásra az első körben tíz kivitelező jelentkezett, közülük hármat alaki hiba miatt kizártak. A nyertes szolnoki Víz- és Csatornaművek Koncessziós Rt. ajánlatánál valóban volt olcsóbb, ám az a pályázó mindjárt a beruházás elején 400 millió forintos előleget kért volna a négy településtől. A nyertes szolnoki részvénytársaság előleg nélkül, a tervezett, 2002-es határidő helyett már az idén nyáron átadta a beruházást, és szolgáltatóként a működtetésére az állampolgárok számára is előnyös szerződést kötött a településekkel - állította a polgármester. Balla György, Szolnok alpolgármestere, a parlament közbeszerzési bizottságának tagja kérdésünkre válaszolva közölte: sem a bizottság tagjaként, sem pedig szolnoki alpolgármesterként nincs tudomása olyan közbeszerzési vizsgálatról, amely Szolnok és a város környékén lévő további három település csatorna-beruházását érintette volna. Balla tegnap tudósítónknak elmondta: bizonyítékokkal alátámasztott információi nincsenek arról, hogy Székely Zoltán anyagi ellenszolgáltatást kért volna az érintett települések, illetve a kivitelező cég vezetőitől. Hozzátette: azért, hogy a hasonló ügyekben még a gyanú árnyékát is elkerüljék, éppen az ő javaslatára a közbeszerzési bizottság arról döntött, hogy csak befejezett beruházásokat ellenőriznek, így az elbírálási folyamatot semmilyen módon nem befolyásolhatják. Az ügyben megkérdeztük Székely Zoltánt, aki kijelentette: soha életében nem találkozott a szolnoki Víz- és Csatornaművek Koncessziós Rt. vezérigazgatójával. Székely közölte: nem tud arról, hogy ebben az ügyben rendőrségi vagy ügyészségi eljárás folyna. Székely Zoltán Szájer helyesli Hortobágyi távozását Újabb egy fővel, 12-re csökkent a koalíció többsége az Országgyűlésben, miután Hortobágyi Krisztina kilépett a Fidesz frakciójából, és a függetlenekhez csatlakozott. Hortobágyi Krisztina lapunknak elmondta: azért lépett ki a frakcióból, mert Szájer József, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője levélben felszólította arra, hogy mondjon le egészségügyi bizottsági tagságáról, mivel a múlt héten nem támogatta a kormány javaslatát a kiegészítő családi pótlék bevezetésére. A képviselő hangsúlyozta: szakmai indokok alapján tartózkodott a kormány indítványának szavazásakor. Hortobágyi szerint a javaslat értelmetlen, mert nem hoz érdemi változást. A jelenlegi rendszert fenntartva a rendszeres gyermekvédelmi támogatás összege jövőre 3652 forint lenne, a kormány által javasolt kiegészítő családi pótlék pedig 4000 forint. Szerinte ezért a plusz 348 forintért nem érdemes átalakítani a jelenlegi rendszert. Nem valós az a kormányzati érvelés, hogy ezzel az új ellátással javítani lehet a nehéz sorsú családok helyzetén. Szájer levele után úgy érezte, hogy a Fidesz frakcióvezetősége részéről már nincs iránta politikai bizalom. Ezért döntött úgy, hogy kilép a frakcióból és 11 év után a Fideszből. Szájer József érdeklődésünkre azt közölte: ha egy képviselő nem tud azonosulni a koalíció és a kormány stratégiai elképzeléseivel, helyesnek tartja, ha az illető távozik a frakcióból. Szerinte Hortobágyi esetében nem ez volt az első alkalom, amikor a képviselő szembement a stratégiai döntésekkel. Hortobágyi kilépésével 12 főre csökkent a koalíció többsége. A ciklus kezdetekor a kormánypártoknak még 19 fős többségük volt. A Fideszt 148-an, az FKGP-t 48- an, az MDF-et pedig 17-en képviselték. Jelenleg az a helyzet, hogy a Fidesz 141 és az FKGP 48 képviselője már csak a 16 fős MDF-fel együtt tudja elérni a parlamentben az egyszerű többséget. I. B. Ligetvári marad és enged Szakmai szempontból nagyra értékelem Ligetvári Ferenc környezetvédelmi miniszter eddigi tevékenységét, és méltánytalannak tartanám, ha pártpolitikai érdekek és személyes ellenszenvek miatt idő előtt távoznia kellene posztjáról — jelentette ki a miniszter esetleges távozásáról felröppent hírek kapcsán Illés Zoltán, a parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke. A politikus kérdésünkre megerősítette: a miniszter ügyében tájékozódó megbeszélést kezdeményezett Orbán Viktor kormányfővel, illetve Szájer Józseffel, a Fidesz-frakció vezetőjével. Illés hangsúlyozta: ő személy szerint támogatja az Orbán-kormány miniszterét, aki tudomása szerint élvezi a kormányfő bizalmát. Szerinte Mujzer János, a Környezetgazdálkodási Intézet (KGI) vezetője kötelességszerűen járt el, amikor a tudomására jutott visszaéléseket - függetlenül attól, hogy esetleg politikai köröket is érintenek - nyilvánosságra hozta. A Népszabadságot tájékoztató Fideszközeli források ugyanakkor furcsállották, hogy a miniszter a jelek szerint belement Mujzer feláldozásába. Orbán Viktor a Fidesz elnöksége előtt jelentette ki, hogy legfeljebb akkor meneszti Ligetvá rit, ha szakmailag vagy politikailag na gyon súlyosan hibázik. - A miniszter pozíciója a kormányban van olyan stabil, hogy ne kelljen engednie egyes kisgazda vezetők zsarolásának - jegyezték meg. Gordos Dénes, a KGI - jelenleg betegállományban lévő - volt főigazgatóhelyettese megerősítette a Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatát, amely szerint Mujzer János nemzetbiztonsági kapcsolataira hivatkozva fenyegetően lépett fel vele szemben, és ő ez ügyben panaszt tett az NBH-nál. Gordos azt is elmondta: nem érti, miért kifogásolják egyesek az új KGI-székház piaci szintnél alacsonyabb, négyzetméterenként 29 márkás bérleti díját, amikor az intézet előző, Alkotmány utcai épületét az új tulajdonos - a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium - jelenleg jóval magasabb díjért adja bérbe külső cégeknek. Lapunk információi szerint a KöM tegnapi vezetői értekezletén csupán a KGI és a Környezetfejlesztési Intézet összevonásáról döntöttek. Mujzer János menesztése hivatalosan nem került szóba, ugyanakkor úgy tudjuk: a főigazgatónak jelenlegi pozíciójában ez volt az utolsó munkanapja. Cs. I.-H. M.