Népszabadság, 2000. november (58. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-07 / 260. szám

4 Torgyán: Az én házam az én váram Folytatás az 1. oldalról A beszédre reagálva valamennyi ellen­zéki frakció kifogásolta, hogy a miniszter a kormány nevében kapott szót. Kovács László az MSZP és Kuncze Gábor az SZDSZ részéről felszólította Torgyánt, hogy hozza nyilvánosságra vagyonnyi­latkozatának zárt fejezetét is. Mindketten leszögezték, nem az a kérdés, hogy Torgyán családi házat épít, hanem az, hogy hiteles-e a vagyonbevallása. - Eny­­nyi ingatlan mellett nehéz lehetett eltalál­ni Orbán Viktornak, hogy hová menjen húslevest enni - jegyezte meg Kuncze. Vancsik Zoltán szocialista frakcióvezető­helyettes arra hívta fel a figyelmet: a vá­lasztópolgárok azt várják, hogy a minisz­terelnök távolítsa el a kormányzatból „e közpénzt lenyúló együttest”. Hozzátette:­­ Ha a miniszterelnök felelősséget érez, de nem cselekszik, alkalmatlan tisztségé­re, ha nem érez felelősséget, akkor nem méltó e tisztség betöltésére. Csurka István MIÉP-frakcióvezető is élesen támadta Torgyánt, akinek beszédé­ből arra a következtetésre jutott, hogy „a kormány öngyilkosságra készül, mert azonosulni azzal, ami elhangzott vagy tapsolni neki, erkölcsi képtelenség”. Sze­rinte Torgyánnak nem annyira a ház épí­tése, hanem a mezőgazdasággal össze­függő tevékenysége, a parasztság elárulá­sa miatt kellene távoznia. Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője az MSZP-t és az SZDSZ-t bírálta. Szerin­te az általuk elfogadott összeférhetetlen­ségi törvény hiányosságai miatt nem lehet nyilvánosságra hozni a képviselők teljes vagyonnyilatkozatát. A vitában az MDF frakciója nem vett részt, információnk szerint nem akart véleményt nyilvánítani Torgyán építkezéséről és magatartásáról. Az ellenzéki kritikákat Torgyán visz­­szautasította. Vancsiknak azt ajánlotta, hogy inkább viseljen szülői felelősséget kábítószert forgalmazó gyermekével kapcsolatban. Kunczét azzal vádolta, hogy belügyminisztersége idején két olyan alvilági személlyel állt kapcsolat­ban, Prisztázs Józseffel és Fenyő János­sal, akik merénylet áldozatai lettek. Csurkának pedig azt javasolta, hogy a „privatizáció dicsőítéséért kapott” 36 millió forintról, a bérházról, a világ egyetlen veszteséges lóverseny-vállal­kozásáról és a MIÉP állami támogatásá­nak hollétéről számoljon be. Torgyán élesen bírálta a médiát, kiemelte a TV 2-t, szerinte az egyik műsorban manipu­láltak, a telefonos szavazás során nem fogadták az ő igazát támogató híváso­kat. Torgyán új javaslatot terjesztett a T. Ház elé a képviselők vagyongyarapo­dásának vizsgálatára. Ebben indítvá­nyozza, hogy ne csak a fontosabb tiszt­ségeket betöltő honatyák számoljanak be vagyoni helyzetükről, hanem min­den képviselő. Kuncze Gábor és Hack Péter (SZDSZ) hétfőn nem tudták nyilvánosságra hozni vagyonnyilatkozatuk zárt részét, mivel a mentelmi bizottság alkalmazottja elzár­kózott a dokumentum kiadása elől. Ko­vács László szocialista pártelnök kijelen­tette: az MSZP-frakció kész hozzáférhe­tővé tenni tagjai vagyonnyilatkozatát. Emlékeztetett arra, hogy az MSZP-frak­­ció elnöksége 1997-ben már nyilvános­ságra hozta vagyonnyilatkozatát. Az SZDSZ-es honatyák szerint Isépy Tamás, a mentelmi bizottság fideszes elnöke le­hetetlenné teszi a képviselők vagyonának nyilvánosságra hozatalát. Isépy vissza­utasította a vádakat. Miután Kuncze és Hack nem kapta meg a zárt vagyonnyilatkozatát, a két politikus rögtönzött sajtótájékoztatón számolt be vagyoni helyzetéről. Kuncze közölte, feleségével egy tököli családi házban lakik, ami házastársa nevén van, ugyanúgy, mint a család Volkswagen Golf gépkocsija. Egy 40-50 négyzetmé­ter körüli nyaralóval és négymillió fo­rintnyi megtakarítással rendelkeznek. Hack azt mondta, hogy feleségével és két gyermekével egy 94 négyzetméteres családi házban lakik, egy hároméves Ford Escort gépkocsit lízingel, megtaka­rításai nincsenek. A TV 2 telefonvonalai a nézők sza­vazásának ideje alatt végig kifogás­talanul működtek - cáfolta Torgyán József kijelentését a műsort vezető és szerkesztő Sváby András. Sze­rinte a miniszter valószínűleg mobil­­telefonról hívhatta a számot, és ezért tapasztalhatott hibát, mert az kizáró­lag vezetékes telefonról hívható. A több mint 30 ezer telefonáló 90 szá­zaléka vélekedett úgy, hogy nem te­kinthető magánügynek Torgyán vil­laépítkezése. Sváby cáfolta azt is, hogy az SMS-en érkezett üzenetek 80 százaléka a miniszter mellett fog­lalt volna állást. Mint mondta, az arány ennek éppen a fordítottja volt. NÉPSZABADSÁG HAZAI KORKÉP 2000. NOVEMBER 7., KEDD Az MSZP elhalasztaná a szavazást az adótörvényekről A szocialista frakció hétfőn azt kezdeményezte, hogy az Or­szággyűlés kedden ne szavazzon az adótörvények módosításá­ról, mert szerintük visszaélésekre adna lehetőséget, ha a törvé­nyek elfogadásával jelentős adótartozás megfizetésétől mente­sülnének a költségvetési szervek 1995. januárig visszamenőleg. Kovács László a Környezetgazdálkodási Intézet kapcsán fogal­mazott meg gyanút e tekintetben. Emlékeztetett arra, hogy az egyik napilap szerint 500 millió forintos jogtalan áfa-vissza­igénylés gyanúja merült fel az intézetnél. Az MSZP számára is­mertté vált egy feljegyzés, amely szerint az APEH Kelet-buda­pesti Igazgatósága megállapította: az intézetet 523 millió forint befizetési kötelezettség terheli áfakülönbözet, bírság és kése­delmi pótlék miatt. Az intézet a követelést nem ismerte el, és pert indított. Az augusztus 21-i feljegyzés tanúsága szerint a Környezetvédelmi Minisztérium államtitkárának különös érde­ke fűződött ahhoz, hogy a PM és az általa kiválasztott ügyvédi iroda megbízást kapjon az ügy rendezésére. A házbizottság el­utasította az MSZP-kezdeményezést. Áder János elmondta: az ülésen kiderült, hogy az MSZP aggályai megalapozatlanok. Az MSZP képviselőcsoportja mára külön szavazást kért arról a kormánypárti indítványról, amely az 1999-es adóbevételből 1,5 milliárd forintot adna a kormány által nemrégiben létreho­zott közalapítványnak, elsősorban egy kormánypárti folyóirat létrehozása érdekében - tájékoztatta lapunkat Lendvai Ildikó, az MSZP képviselőcsoportjának frakcióvezető-helyettese. A kor­mánypárti indítvány az 1999-es költségvetést a zárszámadás keretében, utólag módosítaná, hogy az infláció alultervezéséből származó többletbevétel egy részét kormánypropagandára for­díthassa. Lendvai úgy fogalmaz: A fejlett demokráciákban pél­dátlan, hogy közpénzekből párt- és kormánypropagandát szol­gáló lapokat finanszírozzanak. Az MSZP álláspontja szerint az adóbevétel nem a kormány zsebpénze. Bűnözők pártot akartak alapítani Titkosszolgálati minisztereket is meghallgatott az olajbizottság Az 1994-es választások előtt egy bűnö­­zői csoport pártot akart alapítani, hogy a politikai életbe kerülhessen. Erről Pintér Sándor belügyminiszter beszélt hétfőn az olajbizottság előtt. A testület tagjai 41, olajügyekkel kapcsolatos nemzetbiztonsági információkat tar­talmazó dokumentumba tekinthetnek be. A bizottság ma az ügyészségen hall­gatja meg Sándor Istvánt, a „Papát”. Valódi sikertörténetnek minősítette az 1992 és 1993 közötti időszakot a bűnül­dözés szempontjából Pintér Sándor bel­ügyminiszter az olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság előtt. Az akkori or­szágos rendőrfőkapitány kijelentette, hogy kellő időben felismerték az olajbű­nözést, és a kezdeti tétovázás után rendkí­vül intenzíven léptek fel a különféle bű­nözői csoportokkal szemben. Tóth Károly (MSZP) azt kérdezte a belügyminiszter­től: miképpen fordulhatott elő, hogy azt követően kezdődött a robbantás, és leszá­molássorozat a fővárosban, miután me­nesztették rendőr-főkapitányi tisztségé­ből. Pintér szerint a „magas kultúrával” feltett kérdés azt sugallja, hogy a főkapi­tányi székből történő távozása után neta­­lántán volt ideje a robbantások megszer­vezésére, belügyminiszterré történő kine­vezése után azonban már nem. A bizottság előtt Pintér beszámolt ar­ról, hogy az 1994-es választásokat meg­előzően egy bűnözői csoport politikai párt alapítását tervezte, 300 millió forint­tal. A rendőrség azonban — belső bom­­lasztással — időben fellépett, és tájékoz­tatta a szerveződésről az akkori minisz­terelnököt, köztársasági elnököt, házel­nököt, valamint a parlamenti pártok veze­tőit. A miniszter nem erősítette meg azt az újságírói feltevést, miszerint a Szlávy Bulcsú nevéhez kapcsolható Republiká­nus Pártról van szó. Az olajbizottság előtt hétfőn beszá­moltak a titkosszolgálatokat irányító egy­kori tárca nélküli miniszterek, valamint az e funkciót jelenleg betöltő Demeter Ervin is, aki közölte: 1993 és 2000 között 41 olyan dokumentumcsomag keletke­zett, amely olajügyekkel kapcsolatos nemzetbiztonsági információkat tartal­maz. Mint mondta, nem látja akadályát annak, hogy a bizottság tagjai betekint­hessenek ezen dokumentumokba. Niko­­lits István úgy vélekedett, hogy a bizott­sági munka „új vetületet kaphat”, ha a képviselők megismerkednek az említett információkkal. Homoki János honvédelmi államtitkár az olajbizottság ülésén is beszámolt arról, hogy 1997-ben miért interpellált az akkor előzetes letartóztatásban lévő Csikós Jó­zsefnek, az Energol Rt. vezetőjének sza­badlábra helyezése érdekében. Homoki már tévedésnek nevezte azt a korábbi állí­tását, miszerint privát vádalkut kívánt köt­ni Csikóssal bizonyos információkért cse­rébe. Elmondása szerint azt szerette volna megtudni Csikóstól, hogy mint honvédel­mi államtitkár mely területekre figyeljen a minisztériumban annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek az olajvisszaélé­sek. Az olajbizottság ma meghallgatja a megvesztegetéssel és hivatali visszaélés­sel gyanúsított Sándor Istvánt. Csuhaj Ildikó Pintér Sándor érkezése FOTÓ: SZABÓ BARNABÁS Egy elkészült csatornaberuházás háttere A Szolnokot, Zagyvarékast, Szászbe­reket és Újszászt érintő, csaknem 4,3 milliárd forintos csatornaépítés za­vartalan megvalósulásáért anyagi el­lenszolgáltatást kért Székely Zoltán, a kisgazdapárt frakciójából kizárt kép­viselő, a parlament közbeszerzési bi­zottságának volt elnöke - közölték tu­dósítónkkal helyi informátorok. Szé­kely Zoltán határozottan visszautasí­totta a vádat. SZOLNOKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Informátorunk közölte: Székely Zoltán, a kisgazdapártból nemrégiben kizárt képviselő anyagi ellenszolgáltatást kért a szolnoki Víz- és Csatornaművek Kon­cessziós Rt. vezetőjétől annak fejében, hogy ne gördítsen akadályt a Szolnokot, Zagyvarékast, Szászbereket és Újszászt érintő, csaknem 4,3 milliárdos csator­naberuházás kivitelezése elé. A hírt a részvénytársaság vezérigaz­gatója szolnoki tudósítónk kérdésére sem megerősíteni, sem cáfolni nem kí­vánta. Annyit mondott: az ügyben még nem tett tanúvallomást. Hozzátette: ha tárgyalás lesz, közli majd a rendelkezé­sére álló információkat, addig azonban nem kíván ebben az ügyben a nyilvános­ság előtt szerepelni. Számára az a fon­tos, hogy a tervezett csatornaberuházás idejében elkészült a négy településen — állította. Mint arról lapunkban korábban beszá­moltunk, Székely Zoltán néhány hónap­pal ezelőtt bejelentette, hogy 22 önkor­mányzati csatornaberuházást ellenőrzött az Országgyűlés közbeszerzéseket vizs­gáló bizottsága, és hat esetben szabály­talanságokat tártak fel. Ezek között em­lítette a Szolnokot, Újszászt, Zagy­varékast és Szászbereket érintő, 4,3 mil­liárd forintos csatornaépítést, ahol - Székely korábbi állítása szerint­­ csalás alapos gyanúja is­­felmerült. Ezért — je­lentette be akkor Székely — állami szám­vevőszéki és rendőrségi vizsgálatot is kezdeményezett. A települések vezetői tudósítónk érdeklődésére közölték: nem tudnak ilyen vizsgálatról. Vasas Zsuzsanna, Szászberek polgár­­mestere elmondta: a 4,3 milliárd forintos szennyvízberuházásra az első körben tíz kivitelező jelentkezett, közülük hár­mat alaki hiba miatt kizár­tak. A nyertes szolnoki Víz- és Csatornaművek Koncessziós Rt. ajánlatá­nál valóban volt olcsóbb, ám az a pályázó mindjárt a beruházás elején 400 mil­lió forintos előleget kért volna a négy településtől.­­ A nyertes szolnoki rész­vénytársaság előleg nélkül, a tervezett, 2002-es határ­idő helyett már az idén nyáron átadta a beruházást, és szolgálta­tóként a működtetésére az állampolgárok számára is előnyös szerződést kötött a te­lepülésekkel - állította a polgármester. Balla György, Szolnok alpolgármeste­re, a parlament közbeszerzési bizottságá­nak tagja kérdésünkre válaszolva közöl­te: sem a bizottság tagjaként, sem pedig szolnoki alpolgármesterként nincs tudo­mása olyan közbeszerzési vizsgálatról, amely Szolnok és a város környékén lé­vő további három telepü­lés csatorna-beruházását érintette volna. Balla teg­nap tudósítónknak el­mondta: bizonyítékokkal alátámasztott információi nincsenek arról, hogy Székely Zoltán anyagi el­lenszolgáltatást kért volna az érintett települések, il­letve a kivitelező cég ve­zetőitől. Hozzátette: azért, hogy a hasonló ügyekben még a gyanú árnyékát is elkerüljék, éppen az ő ja­vaslatára a közbeszerzési bizottság arról döntött, hogy csak befeje­zett beruházásokat ellenőriznek, így az elbírálási folyamatot semmilyen módon nem befolyásolhatják. Az ügyben megkérdeztük Székely Zoltánt, aki kijelentette: soha életében nem találkozott a szolnoki Víz- és Csa­tornaművek Koncessziós Rt. vezérigaz­gatójával. Székely közölte: nem tud ar­ról, hogy ebben az ügyben rendőrségi vagy ügyészségi eljárás folyna. Székely Zoltán Szájer helyesli Hortobágyi távozását Újabb egy fővel, 12-re csökkent a koalí­ció többsége az Országgyűlésben, miu­tán Hortobágyi Krisztina kilépett a Fi­desz frakciójából, és a függetlenekhez csatlakozott. Hortobágyi Krisztina lapunknak el­mondta: azért lépett ki a frakcióból, mert Szájer József, a Fidesz képviselőcso­portjának vezetője levélben felszólította arra, hogy mondjon le egészségügyi bi­zottsági tagságáról, mivel a múlt héten nem támogatta a kormány javaslatát a kiegészítő családi pótlék bevezetésére. A képviselő hangsúlyozta: szakmai in­dokok alapján tartózkodott a kormány indítványának szavazásakor. Hortobágyi szerint a javaslat értelmet­len, mert nem hoz érdemi változást. A je­lenlegi rendszert fenntartva a rendszeres gyermekvédelmi támogatás összege jö­vőre 3652 forint lenne, a kormány által javasolt kiegészítő családi pótlék pedig 4000 forint. Szerinte ezért a plusz 348 forintért nem érdemes átalakítani a jelen­legi rendszert. Nem valós az a kormány­zati érvelés, hogy ezzel az új ellátással javítani lehet a nehéz sorsú családok helyzetén. Szájer levele után úgy érezte, hogy a Fidesz frakcióvezetősége részéről már nincs iránta politikai bizalom. Ezért döntött úgy, hogy kilép a frakcióból és 11 év után a Fideszből. Szájer József érdeklődésünkre azt kö­zölte: ha egy képviselő nem tud azono­sulni a koalíció és a kormány stratégiai elképzeléseivel, helyesnek tartja, ha az illető távozik a frakcióból. Szerinte Hor­tobágyi esetében nem ez volt az első al­kalom, amikor a képviselő szembement a stratégiai döntésekkel. Hortobágyi ki­lépésével 12 főre csökkent a koalíció többsége. A ciklus kezdetekor a kor­mánypártoknak még 19 fős többségük volt. A Fideszt 148-an, az FKGP-t 48- an, az MDF-et pedig 17-en képviselték. Jelenleg az a helyzet, hogy a Fidesz 141 és az FKGP 48 képviselője már csak a 16 fős MDF-fel együtt tudja elérni a par­lamentben az egyszerű többséget. I. B. Ligetvári marad és enged Szakmai szempontból nagyra értékelem Ligetvári Ferenc környezetvédelmi mi­niszter eddigi tevékenységét, és méltány­talannak tartanám, ha pártpolitikai érde­kek és személyes ellenszenvek miatt idő előtt távoznia kellene posztjáról — jelen­tette ki a miniszter esetleges távozásáról felröppent hírek kapcsán Illés Zoltán, a parlament környezetvédelmi bizottságá­nak elnöke. A politikus kérdésünkre meg­erősítette: a miniszter ügyében tájékozó­dó megbeszélést kezdeményezett Orbán Viktor kormányfővel, illetve Szájer Jó­zseffel, a Fidesz-frakció vezetőjével. Illés hangsúlyozta: ő személy szerint támogatja az Orbán-kormány miniszterét, aki tudomása szerint élvezi a kormányfő bizalmát. Szerinte Mujzer János, a Kör­nyezetgazdálkodási Intézet (KGI) vezető­je kötelességszerűen járt el, amikor a tu­domására jutott visszaéléseket - függetle­nül attól, hogy esetleg politikai köröket is érintenek - nyilvánosságra hozta. A Népszabadságot tájékoztató Fidesz­­közeli források ugyanakkor furcsállot­­ták, hogy a miniszter a jelek szerint bele­ment Mujzer feláldozásába. Orbán Vik­tor a Fidesz elnöksége előtt jelentette ki, hogy legfeljebb akkor meneszti Ligetvá­­ rit, ha szakmailag vagy politikailag na­ gyon súlyosan hibázik. - A miniszter po­zíciója a kormányban van olyan stabil, hogy ne kelljen engednie egyes kisgazda vezetők zsarolásának - jegyezték meg. Gordos Dénes, a KGI - jelenleg be­tegállományban lévő - volt főigazgató­helyettese megerősítette a Magyar Hír­lapnak adott nyilatkozatát, amely szerint Mujzer János nemzetbiztonsági kapcso­lataira hivatkozva fenyegetően lépett fel vele szemben, és ő ez ügyben panaszt tett az NBH-nál. Gordos azt is elmondta: nem érti, miért kifogásolják egyesek az új KGI-székház piaci szintnél alacso­nyabb, négyzetméterenként 29 márkás bérleti díját, amikor az intézet előző, Al­kotmány utcai épületét az új tulajdonos - a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium - jelenleg jóval magasabb díjért adja bérbe külső cégeknek. Lapunk információi szerint a KöM tegnapi vezetői értekezletén csupán a KGI és a Környezetfejlesztési Intézet összevonásáról döntöttek. Mujzer János menesztése hivatalosan nem került szó­ba, ugyanakkor úgy tudjuk: a főigazga­tónak jelenlegi pozíciójában ez volt az utolsó munkanapja. Cs. I.-H. M.

Next