Népszabadság, 2000. december (58. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-21 / 298. szám
www.nepszabadsag.hu Itthofl 26 oldal, 68 forint 2000. DECEMBER 21., CSÜTÖRTÖK ORSZÁGOS NAPILAP A Nap Témái Egy évet késik a garéi program A garéi veszélyeshulladék-lerakót legkorábban a jövő év végéig tudják megtisztítani. A környezetvédelmi tárca megbízása szerint december végéig be kellett volna fejezni a munkát. A GP- konzorcium mostanáig csak a hulladék felét hordta el. 4. oldal Tanszabadság a Jurtában A negyvenéves Gyöngy Oszkár és felesége nomád körülmények között él a nyugati határszélen. A magyarföldi jurtában két gyereket nevelnek, tanítanak, és nem hajlandók őket iskolába járatni. Ezért a földművelésben és rideg állattartásban kedvét és hasznát lelő családfő most a vádlottak padjára került. 8. oldal Jövedelmező utóellenőrzések Legalább százötvenmilliárd forinttal nagyobb összeget fizet be az idén a költségvetésbe a VPOP. Arnold Mihály szerint ez a javuló gazdasági eredményeknek és az utóellenőrzések hatékonyságának köszönhető. 7. oldal A kisebbség dönt a földeladásról Bábolna az ÁPV Rt.-nek adná el a birtokában lévő csaknem 23 ezer hektár földet. A törvény szerint a közgyűlésen a 97 százalékot tulajdonló privatizációs szervezet vevőként nem szavazhat, a háromszázalékos kisebbség határoz a cég sorsát eldöntő kérdésről. 13. oldal Fertőző kórok - eltűnő fajok A környezetszennyezést szokás okolni egyes állatfajok kihalásáért. Újabb vizsgálatok szerint azonban az is lehetséges, hogy az ember által ide-oda hurcolt kórokozók a felelősek. Azazhogy mi magunk mindannyian. 14. oldal Bányászhiány Márkushegyen VESZPRÉMI TUDÓSÍTÓNKTÓL Négyszáz szakképzett bányászt keres évek óta hiába a Vértesi Erőmű Rt. a márkushegyi bányájába. A részvénytársaság rendszeresen beadja igényét a munkaügyi központokhoz, de miután magyar jelentkezők nincsenek, külföldi bányászokat alkalmaznak. Havelda Tamás, a Vértesi Erőmű bányászati igazgatója tudósítónknak elmondta: már korábban is foglalkoztattak lengyel és ukrán szakembereket. A legutóbbi munkaerőigényük 330 vájár, 40 lakatos, 20 villanyszerelő, 10 aknásztechnikus volt, s mindannyiukat föld alatti munkára szerződtették volna - csakhogy senki nem jelentkezett náluk. Az igazgató hozzátette: a márkushegyi bányától mindössze harminchat kilométerre lévő Dudaron tavaly szűnt meg a szénkitermelés, ekkor mintegy kétszáz bányász veszítette el munkahelyét. Közülük 76-an jelezték, hogy Márkushegyre szerződnének - ám ma csak három volt dudari bányász dolgozik náluk. Simon Mihály, a Veszprém megyei Dudar polgármestere érdeklődésünkre azt válaszolta: értesülései szerint a térségben munkanélkülivé vált bányászok nagyrészt korengedménnyel nyugdíjba mentek, leszázalékolták őket, vagy nem feleltek meg a márkushegyi bánya szigorú egészségügyi vizsgálatain. Mivel idehaza nem sikerült munkaerőt szerződtetnünk, háromszáz erdélyi magyar bányászt alkalmazunk a Zsil völgyéből - mondta Havelda Tamás. AB-kontroll előtt az üzletrésztörvény Az egyik szövetkezeti érdekképviselet, a MOSZ szerdán levélben fordult a köztársasági elnökhöz, hogy a külső szövetkezeti üzletrészekről kedden elfogadott törvény alkotmánybírósági normakontrollját kérje. MUNKATÁRSUNKTÓL A csekély két százaléknál is kisebb - többséggel elfogadott törvény a külső szövetkezeti üzletrészek kifizetéséről elvileg hatályba lép január elsején. Egy friss felmérés szerint azonban a szövetkezetek kétharmada nemhogy saját erőből, de a legkedvezményesebb hitelből sem képes teljesíteni az összességében húszmilliárd forintosra becsült kifizetési kötelezettséget. A teljesítés meghitelezésére kijelölt ÁPV Rt.-nél egyelőre nincs kidolgozott rendszer arra, hogy a nem felügyelete alá tartozó külső cégeknek - vagyis a kifizetésre kötelezett szövetkezeteknek milyen feltételekkel adhat kölcsönt. A legnagyobb szövetkezeti érdekképviselet, a MOSZ a köztársasági elnöktől azt kéri, hogy az aláírás előtt normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól. (Várhatóan hasonlóan jár el két ellenzéki párt, az MSZP és az SZDSZ is.) Az erre vonatkozó dokumentumot tegnap el is küldte a szervezet Mádl Ferencnek - tudtuk meg Nagy Tamástól, a szövetség elnökétől. Elmondta: ha kérésüket elutasítják, akkor a szervezet napokon belül saját alkotmánybírósági beadványt is készít az ügyben, mert a szövetkezeti szakértők szerint a megszületett jogszabály több ponton is sérti az alapszabályt. AB-kontroll... folytatás a 13. oldalon VV A17 milliárdos drogstratégia A szigorításnak sincs visszatartó ereje A következő három évben 17 milliárd forint áll rendelkezésre a nemzeti drogellenes stratégia végrehajtására, ezen belül a kábítószerügyi egyeztető fórumok létrehozására -jelentette be szerdai tájékoztatóján Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter. Az önkormányzatok az idén alakult regionális ifjúsági szolgáltató irodákon keresztül pályázhatnak majd támogatásért - településenként maximum másfél millió forintért - saját drogellenes programjaik megvalósítására. Deutsch kijelentette: a támogatást nem újabb bürokratikus intézmények létrehozására, hanem a drogfogyasztás megelőzésében és a felvilágosító munkában közreműködő szervezetek tevékenységének összehangolására lehet kérni. Évente átlagosan 350 áldozatot követel Magyarországon a kábítószer-fogyasztás. A legtöbbet a különböző kábítószerpótló anyagok és gyógyszerek. Ebbe nem számolják bele azoknak a közlekedési baleseteknek az áldozatait, akik úgynevezett diszkóbalesetekben vesztették életüket. A kábítószer hatása alatt autót vezető fiatalok kiszűrésére januártól országos közlekedésbiztonsági akciót rendel el az ORFK. Hatala József dandártábornok, közbiztonsági főigazgató szerdán újságírók előtt elmondta: a rendőrjárőröknél rendszeresítik azokat a gyorsteszteket, amelyekkel a vizeletből vagy a vérből nagy biztonsággal kimutatható a Magyarországon leginkább elterjedt drogok bármelyike. A tavaly március óta hatályos módosított Btk. a korábbiaknál lényegesen szigorúbban bünteti a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekményeket. A Népszabadságnak az ország legkülönbözőbb városaiból nyilatkozó rendőrök, orvosok és jogászok lényegében egybehangzó véleménye szerint az új törvény hatására nem csökkent a drogfogyasztás. A törvény „nem befolyásolta a valóságot”. További információk az 5. oldalon A TILTOTT SZEREK ELFOGADOTTSÁGA A 16 ÉVES KÖZÉPISKOLÁSOK KÖRÉBEN (Budapesten, százalékban) 1992 1995 1999 Forrás: CPNI NÉPSZABADSÁG-grafika Karitatív karácsony Többtucatnyi szervezet gyűjt és oszt szét adományokat az ünnepre A magyar társadalom harmada a létminimum alatt vagy annak közelében él, a szegények közül sokan csak adományokból jutnak karácsonyi ajándékhoz. Az ilyenkor megnövekvő adakozási hajlandóságot nemcsak az ünnep közeledte, hanem a szorongás is motiválja: sok ember attól tart, ő is válhat rászorulttá. A megajándékozottak érzései vegyesek: szégyellik helyzetüket, és visszatetszést kelt bennük, ha csupán évi egyszeri törődésről van szó. Nem tudjuk, hány karitatív szervezet gyűjt és oszt szét karácsonykor ajándék-, élelmiszer- és ruhacsomagokat, mint ahogy arról sincs visszajelzés, hogy a legrászorultabbakhoz jut el az adomány. Egy biztos: ez tízezrek karácsonyi története. Részletek a 19. oldalon Tizenötezer alapítványi csomag talált gazdára szerdán a budapesti Felvonulási téren fotó: Kovács bence Csonka lesz a vagyonvizsgáló bizottság Az MSZP, az SZDSZ és az MDF jogi és politikai aggályait hangoztatva nem delegál tagot a képviselők vagyongyarapodását vizsgáló bizottságba. A Fidesz szerint a testület januárban mégis megkezdheti működését. A szocialisták az Alkotmánybírósághoz fordulnak a bizottság létrehozása miatt. MUNKATÁRSAINKTÓL Az Országgyűlés kedden döntött a Torgyán József által kezdeményezett, a képviselők 1990-2000 közötti vagyongyarapodását vizsgáló bizottság létrehozásáról. A testület felállítását a Fidesz és az FKGP a MIÉP támogatásával fogadta el, mert az ellenzéki MSZP és SZDSZ, valamint a kormánypárti MDF többsége a javaslat ellen szavazott. (A Fideszből egyedül Tölgyessy Péter szavazott nemmel.) A szocialistákhoz és a szabad demokratákhoz hasonlóan a fórum képviselői is azt hangoztatják, hogy Torgyánnak nem lett volna erkölcsi alapja e vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezni mindaddig, amíg nem számol el azzal, miből építi villáját. Emiatt az MSZP, az SZDSZ és az MDF nem is delegál tagokat a bizottságba. Répássy Róbert, a vizsgálóbizottság fideszes elnöke szerint a három párt távolmaradása ellenére a testület már januárban megkezdheti működését. Az eredetileg 12 fősre tervezett testület 7 tagját - a Fidesz, az FKGP, a MIÉP és a függetlenek delegáltját - ugyanis megválasztotta a parlament. A parlamenti határozat szerint a bizottság azzal kezdi meg működését, hogy felhívással fordul a képviselőkhöz: bocsássák a testület rendelkezésére az 1990 óta tett vagyonnyilatkozataik másolatát, és tegyenek nyilatkozatot a mostani vagyoni helyzetükről is, hiszen csak így vethető össze az 1990-2000 közötti vagyongyarapodás. Az MSZP nem ismeri el törvényesnek a vizsgálóbizottságot, ezért semmilyen felszólításának nem tesz eleget - nyilatkozta lapunknak Tóth András, az ügyrendi bizottság szocialista alelnöke. Tóth közölte: a vizsgálóbizottságot nem lehetett volna megalakítani a képviselők jogállásáról szóló törvény módosítása nélkül. A törvény ugyanis a képviselőknek két vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget ír elő: egyiket a ciklus elején, a másikat pedig a ciklus végén. Ha további nyilatkozatokat kell tenniük a honatyáknak, akkor ez csak a jogállásról szóló törvény módosítása után képzelhető el - mondta a szocialista képviselő. Csonka... folytatás a 4. oldalon Az új évezred fényei Budaváron Szerda este óta új díszfényben látható a budai Vár nyugati oldala, a Hunyadi udvar. Harminc év elteltével kicserélte a kulturális tárca a történelmi épületegyüttes egy részének kivilágító rendszerét. Az új évezred első percétől a Duna felőli oldalon is kigyúlnak a korszerű lámpák: a tűzijáték után a Világörökséget új fényben láthatjuk majd. fotó: gárdi balázs