Népszabadság, 2001. november (59. évfolyam, 255-279. szám)
2001-11-09 / 261. szám
4 Üvegzsebű közjogi méltóságok A parlament módosítja a polgári perrendtartást Vagyonnyilatkozatot kell tenniük a közjogi méltóságoknak is, ha az Országgyűlés elfogadja az erről szóló törvényjavaslatot. Az MSZP és az SZDSZ nem támogatja az előterjesztést, a két ellenzéki párt szerint a kormány mindenkit „üvegzsebűvé akar tenni saját maga kivételével”. A T. Ház megkezdte a polgári perrendtartás módosításának tárgyalását. MUNKATÁRSAINKTÓL A bírósági perek ésszerű időn belüli befejezésének szükségességével, a Legfelsőbb Bíróság tehermentesítésével indokolta Hende Csaba igazságügyi államtitkár a polgári perrendtartásról szóló törvény módosítását csütörtökön a parlamentben. A polgári perrendtartás módosítása után a felülvizsgálati jogintézmény - melyet jelenleg az állampolgárok harmadik bírósági fórumnak tekintenek - valóban rendkívüli jogorvoslattá válik. A jövőben a jogorvoslati kérelem benyújtásához nem lesz elegendő csupán jogszabálysértésre hivatkozni, ha az nem az ügy érdemi részét érinti. 2003. január elsejétől a felülvizsgálati eljárás lenne az első olyan peres eljárás ugyanakkor, amelyben az ügy elbírálására határidőt szabnának. A kérelem befogadásáról 60 napon belül, míg az ügy érdemi elbírálásáról hat hónapon belül kellene döntenie a bíróságnak. A parlamenti vitában az ellenzéki pártok bírálták az előterjesztést, szerintük az nem pótolja a kormány által befagyasztott igazságügyi reformot. Emlékeztettek, hogy a kabinet a negyedik bírósági szint, a táblabíróságok felállítását is elhalasztotta. Az MSZP és az SZDSZ elfogadhatatlannak nevezte, hogy a tervezett módosítással korlátozni kívánják „a legfelsőbb” jogorvoslati lehetőséget. Az Országgyűlés csütörtökön megkezdte az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztséget betöltő személyek összeférhetetlenségéről és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Hende Csaba igazságügyi államtitkár expozéjában jogos társadalmi igénynek nevezte, hogy vagyoni helyzetéről minden jelentős közmegbízást teljesítő vagy közvagyonnal gazdálkodó személy számot adjon. A törvény hatálya alá tartozó személyek köre azért nem határolható be pontosan, mert a miniszterek rendeletben szabályozzák majd, hogy a közalkalmazottak közül kiknek kell vagyonnyilatkozatot tenniük. A parlamenti vitában a Fidesz, az FKGP, az MDF, és a MIÉP támogatta a javaslatot. A legkisebb ellenzéki párt szorgalmazta, hogy minél szélesebb körre terjedjen ki a törvény hatálya. Ezzel szemben az SZDSZ úgy vélte: minél kisebb körre terjedjen ki a vagyonnyilatkozat-tétel, annak elrendelése alapjogot korlátoz, s azt nem lehet miniszteri hatáskörbe adni. Bauer Tamás képmutatónak, hazugnak nevezte a törvényjavaslatot, „amellyel mindenkit üvegzsebűvé akarnak tenni a kormány kivételével”. A szocialisták arra hívták fel a figyelmet, hogy a törvény elfogadása után sem lehet megállapítani az összeférhetetlenséget például a Fidesz képviselőjének, Rigler Zoltánnak a cégvásárlása ügyében. Az MSZP szerint a kormánynak vissza kellene vonnia átdolgozásra a javaslatát. Röviden Orbán Viktor a Nap-keltében Élő adásban egyórás műsort sugároz Orbán Viktor miniszterelnökkel a Magyar ATV Nap-kelte című műsora november 10-én szombaton, nyolc órakor. „A politikai közbeszéd szerint nem lehet átállni a barikád másik oldalára. De ledőlni ledőlhetnek ezek a barikádok!” - ezzel a szöveggel harangozta be a Magyar ATV az interjút, amelyet Bánó András, a Blikk főszerkesztő-helyettese és Tamás Ervin, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese készít. (Munkatársunktól) Módosítják a párttörvényt A kormány korrupcióellenes stratégiájával összhangban az igazságügyi tárca előkészítette a párttörvény módosításának tervezetét - közölte Seereiner Imre, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára csütörtökön. Tájékoztatása szerint a cél az, hogy a választók számára átlátható legyen, milyen forrásokból gazdálkodik egy párt, valamint ki lehessen szűrni állami pénzeknek a pártokhoz való burkolt „átcsatornáztatását”. (MTI) NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. NOVEMBER 9., PÉNTEK Horn: Veszélyben az EU-csatlakozás Veszélybe került Magyarország európai uniós csatlakozása, olyan kockázati tényezők merültek fel, amelyek könnyen számunkra kedvezőtlen döntésre vezethetnek— vélekedett Horn Gyula csütörtökön Salgótarjánban. Az exminiszterelnök szerint a hatalom birtokosai nem törődnek az országjelentésekben megfogalmazott kritikákkal, nyoma nincs, hogy bármit tennének a szociális partnerség felélesztéséért, továbbá az önkormányzatok politikai és anyagi szuverenitásáért, autonómiájáért; nem folytatták a romaprogramot, megszállták viszont a közszolgálati médiát. Az „aggályos ügyek” közé sorolta a volt miniszterelnök a MIÉP felemelését, ami szerinte Orbán Viktor müncheni nyilatkozatából egyértelműen következik. Nemzetbiztonsági kockázatot is jelent, ha Csurka István pártja bekerül a kormányba - mondta. (MTI) Csurka húsz százalékra számít Csurka István szerint pártja a húsz százalékot is eléri a 2002-es választáson, és bekerül a kormányba. A MIÉP elnöke ezt külföldi tudósítókkal találkozva jelentette ki. Az AP amerikai hírügynökség ismertetése szerint a párt valamivel több mint öt százalékot kapott az 1998-as választáson. A bírálói által szélsőjobboldali, antiszemita, nacionalista pártként leírt csoport ellenzékben van a 386 tagú Országgyűlésben, de általában támogatja Orbán Viktor miniszterelnök kormányát - írta az AP. Csurka szerint, ha pártja csak megismétli 1998-as szereplését, akkor támogatni fogja a Fidesz és az MDF lehetséges kisebbségi kormányát. A kormányhoz való csatlakozás feltétele azonban az lesz 2002-ben, hogy hajtsák végre politikai programjuk bizonyos részeit. (MTI) Büntetések a Fidesz-frakcióban Pénzbírságot rótt ki Mátrai Márta, a Fidesz frakcióigazgatója arra a hat képviselőre, aki az Országgyűlés keddi ülésén nem vett részt a parlamenti alelnökről szóló szavazásban. Az Országgyűlés kedden immár harmadik alkalommal nem tudta megválasztani Bánk Attila kisgazda képviselőt a parlament alelnökének. A titkos szavazás során a koalíciós pártok nem tudták biztosítani a határozatképességet. A szavazásban nem vettek részt az MSZP, az SZDSZ, a MIÉP képviselői, illetve a Torgyán József kisgazda elnököt támogató FKGP-s honatyák. A Fideszben már több alkalommal megbüntették azokat a képviselőket, akik nem vettek részt a fontos szavazásokon. Most a frakcióigazgató a maximális, 50 ezer forintos pénzbírságot rótta ki a hiányzás miatt Balsay Istvánra, Birkás Tivadarra, Lévai Tiborra, Pokorni Zoltán pártelnökre, Selmeczi Gabriellára és Varga Lászlóra. A képviselők egyébként azt mondták, hogy figyelmetlenség miatt maradtak le a szavazásról. I. B. Terrorizmus a kihívások között Hatpárti tárgyalás a nemzeti biztonsági stratégiáról A legkomolyabb kihívások egyikének tekinti a nemzetközi terrorizmust a nemzeti biztonsági stratégia elkészült tervezete. A ma hatpárti tárgyalások napirendjén szereplő dokumentum rendkívül súlyos kihívásként értékeli a vegyi és biológiai fegyverek elterjedését. A nemzeti biztonsági stratégia a nemzeti érdekek, a nemzetközi környezet és az országot érő biztonságpolitikai kihívások számbavételével állította össze a feladatokat. Az elemzés szerint hiába csökkent a hidegháború után a világméretű fegyveres konfliktusok kirobbanásának veszélye, a potenciális veszélyforrások száma nem lett kevesebb, sőt összetettebbé váltak, előrejelzésük nehezebb. Ezek ellen a széles körű nemzetközi öszszefogásban látják a megoldást a stratégia készítői, és a globális együttműködést szorgalmazzák a nemzetközi terrorizmus esetében is, annak nemzetközivé válása, eszközeinek összetettsége és a terrorcselekmények kiszámíthatatlansága miatt. Rendkívül súlyos kihívásként értékelik a vegyi és biológiai fegyverek elterjedését, mert ezek előállítása egyszerű, kevés pénzből megoldható és nehezen ellenőrizhető. A dokumentum szerint a tömegpusztító fegyverekkel szemben Magyarországnak növelnie kell felderítési és védekezőképességét. Új jelenségként értékelik, hogy a NATO déli szárnyának tagjaként Magyarország érdekeltté vált a mediterrán térség konfliktusainak rendezésében. A régióról szólva a dokumentum megjegyzi, hogy a stabilizáló tényezőnek számító Magyarországnak alapvető érdeke, hogy az agresszív nacionalizmus terjedését megakadályozva támogassa szomszédai euroatlanti integrációját. Ugyanakkor az országok különböző szinten álló demokratikus és piacgazdasági átalakulása miatt a határon túli magyaroknak és Magyarországnak is feszültségekkel kell számolnia. A kisebbségek biztonságát Magyarország politikai és gazdasági eszközökkel kívánja megőrizni. Lehetséges veszélyforrásként jelöli meg a dokumentum, hogy a hagyományosan befogadó államok szigorodó bevándorlási politikája miatt Magyarország egyre inkább célországgá válik az illegális határátlépők számára. A tömeges migráció nyomán megjelenhet a szervezett bűnözés, és kihasználhatják azt a nemzetközi terrorszervezetek is. Az uniós határrendészeti követelményrendszer teljesítése érdekében jelentősen javítani kell a Határőrség technikai, szervezeti és humán felkészültségét. Belföldi feladatként a tervezet kijelöli azt is, hogy meg kell akadályozni a bűnözői csoportok kapcsolatépítését a politika, az igazságszolgáltatás, a fegyveres és rendvédelmi szervek, valamint a média felé. A szervezett bűnözés elleni fellépések közé sorolja a pénzmosás megakadályozását és a korrupció visszaszorítását a bűnüldözés területén is. A dokumentum határozott fellépés mellett foglal állást a kábítószerek forgalmazóival és fogyasztóival szemben. A stratégia még nem végleges változata külön foglalkozik a népesség tartós csökkenésével és elöregedésével, mint olyan folyamatokkal, amelyek veszélyeztetik az ország stabilitását. A hatpárti tárgyalás témája lesz várhatóan az alkotmány módosítása annak érdekében, hogy a NATO kollektív védelemről szóló cikkelyének életbeléptetése Magyarországon is egyszerűbb legyen a jelenleginél. Haszán Zoltán Kovács levelet írt Pokorninak Kovács László, az MSZP elnöke levélben fordult Pokorni Zoltánhoz, a Fidesz elnökéhez, amelynek nyomán megkezdődhet a két pártelnök konzultációjának előkészítése - értesült a Népszabadság. Korábban a Fidesz elnöksége Rogán Antal alelnököt jelölte ki a tárgyalás előkészítésére, most Kovács László a szocialisták részéről Újhelyi István elnökségi tagot bízta meg ezzel a feladattal. A két pártelnök találkozójának lehetősége szeptember végén, azt követően merült fel, hogy Orbán Viktor miniszterelnök elhárította a személyes találkozót Medgyessy Péterrel, az MSZP miniszterelnök-jelöltjével. A kormányfő a Fidesz elnökéhez irányította Medgyessyt, aki szerint azonban Pokorninak az MSZP elnöke a partnere. Lapunk úgy tudja, Kovács levelében azt közli, hogy elsősorban az egészségügy katasztrofális helyzetéről, a mezőgazdaság válságáról és a szegénység enyhítéséről kíván egyeztetni a Fidesz elnökével. A Fidesz emellett több témát is fel kíván vetni a pártelnöki találkozón. Konzultálni kívánnak több, a parlamentben kétharmados támogatást igénylő törvény módosításáról, közte a médiatörvény uniós jogharmonizációjáról. Ehhez több mint egy éve nem járul hozzá az MSZP a csak kormánypárti jelöltekből álló csonka közszolgálati médiumok miatt. A csatlakozási tárgyalásokon a médiatörvény jogharmonizációjának késlekedése miatt nem sikerült eddig lezárni az audiovizuális fejezetet. A Fidesz várhatóan szorgalmazza az alkotmány módosítását is: a parlament helyett a kormány is engedélyt adhasson a NATO-nak például a magyar légtér vagy repülőterek használatára, ha a szövetség bármely tagállamát támadás éri. Bednárik Imre-Kéri J. Tibor Egyelőre pénz helyett ígéretet kaptak a traumatológusok Nem született megállapodás a Magyar Traumatológiai Társaság és az egészségügyi tárca csütörtöki egyeztetésén. A tárgyalások a sebészek hétfői, rendkívüli értekezletén megfogalmazott követelésekről folytak: az állami támogatás növeléséről és az orvosok munkakörülményeinek javításáról. A traumatológusok rendkívüli közgyűlésén elfogadott zárónyilatkozat a baleseti sebészetek nagyobb állami támogatását és az orvosok munkafeltételeinek javítását sürgette. A sebészek számításai szerint ahhoz, hogy ne kelljen beteget elveszíteniük eszköz- és szakemberhiány miatt, az intenzív és traumatológiai ellátásokra legalább 30 százalékkal többet kellene fizetnie az egészségpénztárnak. Emellett költségvetési többletből 50 százalékos úgynevezett szakmai bérpótlékot kértek. Mikola István egészségügyi miniszter szerdai tájékoztatóján úgy fogalmazott: a tárca az év végéig rendezi az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet (OBSI) 250 millió forintos adósságát. Mint mondta: a tárca megvizsgálja, hogy jogosak-e a baleseti sebészek követelései, illetve valós-e az a katasztrofális kép, amelyről felhívásuk szól. A miniszter hivatkozott arra, hogy a Magyar Kórházszövetség szerint sem volna jó, ha egy-egy szakma tiltakozására egyedi segítséget nyújtana. Nem részenként, hanem kizárólag egységben lehetne talpra állítani az ágazatot - tette hozzá. A baleseti ellátások válságos helyzetére az ÁNTSZ sem talált bizonyítékot Lun Katalin tisztifőorvos szintén szerdán bejelentette: az OBSZ másodorvosainak felhívása után a tisztiorvosi szolgálat a csatlakozó intézmények közül többet is megvizsgált, de egyetlenegy esetben sem találtak olyan problémát, ami a betegellátást veszélyeztette volna. Lapunk úgy tudja: a csütörtöki tárgyaláson a szaktárca a korábban egyszer már odaígért 30 százalékos finanszírozási többlet helyett már csak mindössze 22-26 százalékot ajánlott. Ezt is csak az év utolsó két hónapjára. A minisztérium képviselői szerint nincs mód külön szakmai bérpótlék kifizetésére sem. A tárgyalást megállapodás híján elnapolták. A MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet főigazgató főorvosa, Kamuti Jenő közleményben határolódott el az intézménye intenzív osztályának dolgozói által aláírt, az OBSI felhívásához csatlakozó nyilatkozatától. A főigazgató elmondta: egyetlen munkatársát sem vonta felelősségre, a közleményt első haragjában adta ki. A MÁV Kórház helyzete nem vethető össze más intézményekével. Ugyanis tulajdonosuk, a közlekedési tárca az átlagosnál jóval többet költ az intézményre. Danó Anna MSZP: ISO milliárdos Az MSZP képviselőcsoportja 150 milliárd forintos „tűzoltó csomagot” terjeszt be az Országgyűlésnek az egészségügyi válság kezelésére - jelentette be Nagy Sándor frakcióvezető a szocialisták csütörtöki tájékoztatóján. A frakció által beterjesztett határozati javaslat szerint az egészségbiztosítási alap jövő évi költségvetésének, valamint a kétéves költségvetés 2002-re vonatkozó irányelveinek módosításával lehet többletforrást biztosítani az egészségügynek. A gyógyszerellátás biztonsága érdekében azt javasolják, hogy 45 milliárd forinttal bővítsék az idei gyógyszerkasszát, 15 százalékkal emeljék az egészségügyi intézmények dologi kiadásait. Az egészségügyben meglévő bérfeszültségek enyhítésére új illetménytáblát és bérszorzót kell kidolgozni, úgy, hogy az ágazatban dolgozók keresete jó egészségügyi csomag vére elérje az országos átlagot. A szocialisták tízmilliárddal emelnék a tisztiorvosi szolgálat költségvetését, ugyanennyit fordítanának az aneszteziológiai és intenzív ellátás műszerparkjának fejlesztésére. Az MSZP 15 milliárd forintot költene a BM és az egészségügyi tárca által fenntartott kórházak adósságainak rendezésére. A tájékoztatón Kovács László pártelnök kijelentette: az egészségügy helyzetéről készült tényfeltáró televíziós riportok ma már a horrorfilmek kategóriájába tartoznak. Kovács szerint a miniszterelnököt terheli a felelősség azért, hogy semmi nem valósult meg a Fidesz által beígért egészségügyi reformból. Orbán felelős azért is, hogy szakmailag és morálisan alkalmatlan személyeket nevezett ki az egészségügyi tárca élére. K. J.T. Az orvosokat érintő etikai kérdésekről rendezett csütörtökön konferenciát Budapesten a Magyar Orvosi Kamara. A képen Kosztolányi György professzor tart előadást fotó: teknős miklós Személycserék a bíróságokon Lomnici Zoltán lesz az LB elnökhelyettese Egyhangúlag támogatta az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) Lomnici Zoltán kinevezését a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökhelyettesi posztjára. Lomnici jelenleg az LB főtitkára, és egyedüliként pályázta meg a Szabó Győző megbízatásának leteltével, jövő év február 1-jével megüresedő tisztséget. Az elnökhelyettest egyébként a köztársasági elnök nevezi ki, az LB elnökének javaslatára, az OIT véleményének megkérése után. A LB-n és a megyei, valamint a helyi bíróságokon is több vezető poszton várhatók személyi változások. Zanathy János, az OIT hivatalának vezetője lapunk kérdésére elmondta: a bírák október végéig jelentkezhettek az LB kollégiumvezetői tisztségeinek betöltésére kiírt pályázatra, míg november 13-áig 12, december 2-áig pedig további két megyei elnöki posztra várják a pályázatokat. Az OIT eddig egy megyei elnökhelyettesi tisztségre tett közzé újabb pályázati felhívást, s ezt hamarosan továbbiak követik. Jövő májusig lejár a megyei kollégiumvezetők megbízatása, 2000 második felétől pedig megkezdődik a pályáztatás a városi bírósági elnöki posztokra is. Az új bírósági vezetőket - a városi elnökök kivételével, akikről a megyei elnökök döntenek - az OIT nevezi ki. Az LB elnökének megbízatása is már csak a jövő év nyaráig szól, s a poszt betöltéséről a parlamentnek kétharmados többséggel kell majd határoznia. Az OIT szerdai ülésén több megyei bíróság számára ítélt meg kiegészítő támogatást. A működőképesség biztosítása érdekében 11 megyének mintegy 227 millió forintot biztosítanak. A testület egyébként elfogadta a bíróságok gazdálkodásáról szóló jelentést, amelyet egy külső szakértő cég készített. A dokumentum szerint a bírósági intézményrendszer forráshiánnyal küzd, és a tárgyi feltételek hiánya egyes helyeken már gátolhatja a zavartalan és hatékony ítélkezési tevékenységet. Zanathy kérdésünkre elmondta: a 2001-2002-es költségvetés a bíróságok számára az OIT előterjesztésénél évente mintegy tízmilliárddal kisebb összeget tartalmaz. L.K.