Népszabadság, 2001. november (59. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-27 / 276. szám

www.nepszabadsag.hu ^ Ma: Munkakör / Régiós körkép­­ A 38 oldal’76 forint NÉPSZABADSÁG 2001. NOVEMBER 27., KEDD ORSZÁGOS NAPILAP LIX., 276. SZÁM, ELSŐ KIADÁS A Nap Témái Mi tudható a státustörvény végrehajtásá­ról? Noha a kormány a hét végén kidolgozta a magyarigazolványok kiadásának vég­rehajtási rendeletét, még sok a nyitott kérdés, amely bizonytalanná teszi a rendszer január 1-jén kezdődő működé­sét. Az egészségügyben például még évekig eltarthat a státusmagyarok bizto­sítási rendszerének kidolgozása. 7. oldal „Eszményi pártra várva...” A közvélemény-formáló, Spiegel-sze­­repre vágyó, de lényegében konzervatív prágai hetilap, a lyden a közelmúltban a legmarkánsabban fogalmazta meg azt az általános vélekedést, hogy a csehek többsége kiábrándult a politikából, s fő­leg a politikacsinálókból. 8. oldal Hiányos földrengés-előrejelzés Magyarországon már eddig is jelentős károkat okoztak a földrengések, azonban a XXI. században minden eddigit meg­haladó mértékű károkra kell felkészülni. A kiadások egy megfelelő előrejelző há­lózat üzemeltetése esetén azonban jelen­tősen csökkenhetnének. Hazánkban ugyanis csupán tizenhat érzékelőállomás található, miközben a kicsiny Belgium­ban csaknem harminc. 12. oldal Botrány Kölnben Ma 75 éve annak, hogy Bartók panto­mimje megélte első előadását, egyszer­smind első, messze hangzó skandalumát. A budapesti Operaház rég lekötötte, elő­leget is folyósított a szerzőnek 1922 vége felé, de teljesen szétzilált állapotában képtelen és alkalmatlan volt a mű bemu­tatására. Kölnben bezzeg! A bemutató után a városi tanács határozatilag kötelez­te a főpolgármestert A csodálatos manda­rin betiltására. Konrad Adenauernek hív­ták Köln Oberbürgermeisterét. 14. oldal Sportol az MFB, befektet az Újpest Egymásra talált a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az Újpest labdarúgócsa­pata. A nyárig szóló megállapodás értel­mében az MFB logóját viselik majd me­zükön a játékosok, ezért a klub pénzt kap, a bank pedig tevékenységét reklá­mozza. 24. oldal Kereskedelmi rádiók pénzszűkében Miközben az elmúlt öt évben Magyar­­országon megduplázódtak a reklámra fordított kiadások, a Médiafigyelő ada­tai szerint mindössze 15 százalékkal nőtt a rádiók hirdetési bevétele. A reklám­­költéseknek öt százaléka folyik be a rá­diókhoz. A várakozásoktól elmaradó jövedelmek és a tévesen meghatározott médiastratégia az oka, hogy a keres­kedelmi rádiók nem tudják fizetni a kon­cessziós díjakat. Egymilliárd forinttal, az országos frekvencia használatának esedékes évi díjával tartozik a Sláger Rádió a médiahatóságnak. Az összeget a múlt hét elejéig kellett volna átutalnia a második leghallgatottabb kereskedelmi csatornának, ám az amerikai Emmis ve­zette konzorcium levélben kérte az ORTT-t, hogy tárgyalják újra a díj mér­tékét. Ezt azzal indokolta, hogy az 1997- es pályázatában tervezettnél kisebb a rá­diós hirdetési piac, és erősebb a konku­rencia is, egyebek között a kisebb adók­kal együttműködő Juventus is országos rádióvá vált. A két országos rádiófrek­vencia 1997-ben a régióban rekordnak számító összegért kelt el. A később a Slágert beindító konzorcium négymilli­­árdot kínált a műsorszolgáltatásért, a Danubiusért pedig 4,1 milliárdot fizetett az Országos Kereskedelmi Rádió Rt. A mostani határidőre az utóbbi sem fizette be a koncessziós díj esedékes részletét teljes egészében. A kedvezményeket nem tartalmazó listaárakon számolva az első fél évben a Slágeren 1,6 milliárd fo­rintnyi reklámot sugároztak, a Danubiu­son 2,4 milliárdot. Haszán Zoltán Bevetésen a tengerészgyalogosok Mától Bonnban tárgyalnak Afganisztán jövőjéről Az amerikai hadsereg hétfőn ötszáz tengerészgyalogost vetett be az afganisztáni Kandahártól délnyugatra, s a napokban to­vábbi ezret szállítanak helikopterekkel ,a térségbe. Bevetésük­kel a tálib ellenállás utolsó gócait akarják felszámolni. Kun­­duzban hétfőn véget értek a harcok, a város eleste komoly vesz­teség a tálibok számára. Az Északi Szövetség iszlám bíróság elé akarja állítani az „idegenlégiósokat”, akik az afgán táliboknál elszántabban harcoltak, s csak az utolsó órákban adták meg ma­gukat. Afgán harcostársaik a fegyverletételkor szabad elvonu­lást kapnak, illetve már korábban átálltak. Ellentmondó hírek érkeztek a mazari-sarifi fogolylázadásról. A Pentagon tagadta azt a sajtóértesülést, miszerint egy amerikai kommandóst meg­öltek, egyet pedig túszul ejtettek az északafgán város környé­kén. Az afganisztáni hadműveletek közelgő befejezésével felté­telezhető, hogy nem várat magára sokáig az Irak elleni amerikai büntetőakció sem. Ezt Bagdad állítólag akkor kerülheti el, ha beengedi országába az ENSZ fegyverzetellenőreit. Bonnban eközben ma kezdődik a világszervezet égisze alatt szervezett afgán-afgán konferencia, amely a közép-ázsiai or­szág jövőjét hivatott rendezni. Célja, hogy minél szélesebb körű, a különböző etnikumokra, törzsekre kiterjedő politikai vezetés irányítja majd Afganisztánt. Első lépésben egy tizen­öt tagú átmeneti kormányt kísérelnek meg létrehozni. További részletek a 2. oldalon Afgán nők haladnak el az Északi Szövetség tankjai előtt Talogan külterületén FOTÓ: REUTERS - GLEB GARANICH Viharos viták az emberi klónozásról A világ közvéleménye megdöbbenve szembesült a korábbi kutatási előzmé­nyek fényében várható, sőt többször be­ígért ténnyel: amerikai kutatók egy cso­portja emberi sejteket klónozott. Az egymásra épülő kísérletek miatt csupán idő kérdése, hogy mikor és hol állítják elő az első szaporodási célú emberi klónt. A sikeres amerikai emberklónozási kí­sérlet - amelyet a hírügynökségi kom­mentárok máris tudományos áttörésként, a humángenetika újabb mérföldköveként emlegetnek - lényegét tekintve a neveze­tes skóciai bárányklónozás lemásolása. A különbség annyi, hogy itt emberi sejteket használtak, s az osztódásnak induló sejt­halmazt nem egy kihordó anyába, hanem szövettenyésztésre alkalmas edényekbe helyezték. A beavatkozásra régóta számí­tani lehetett, a világ megdöbbenése még­is óriási. A Vatikán hétfőn közleményben ítélte el a kísérletet, ismételten kifejtve: az emberi élet a fogantatástól veszi kez­detét - akkor is, ha ez „embertelen mó­don”, azaz mesterséges „sejtátprogramo­zás” útján történik -, s az embrió, a mag­zat és a gyermek között nem szabad kü­lönbséget tenni. Aggályainak adott han­got az emberklónozás minden formáját elutasítva az Európai Bizottság, valamint az orosz ortodox egyház is. (Neves orosz génkutatók ugyanakkor méltatták „az amerikaiak bátorságát”.) Bush amerikai elnök sürgette a kongresszust: léptessék életbe az emberi klónkísérleteket megtil­tó törvényeket. Összeállításunk a 9. oldalon FORRAS: FERENCZY EUROPRESS Megegyezés Péterfalvi Attila ombudsmanná választásáról Az Országgyűlés két hét múlva meg­választhatja az új adatvédelmi ombudsmant, miután a köztársasági elnöknél folytatott hatpárti megbeszé­lésen hétfőn konszenzus alakult ki Péterfalvi Attila személyét illetően. ___MUNKATÁRSAINKTÓL___ A köztársasági elnök hétfőn konzultált a parlamenti pártok vezető politikusaival a lehetséges adatvédelmi biztos szemé­lyéről. Mádi Ferenc a megbeszélésen megnevezte jelöltjét is Péterfalvi Attila személyében. Emlékezetes, hogy Majtényi László volt adatvédelmi biztos távozását köve­tően a köztársasági elnök már két alka­lommal élt a jelölés jogával. Az Ország­­gyűlés azonban sem Maczonkai Mihályt, sem Berki Ádámot nem választotta meg ombudsmannak. Az MSZP és az SZDSZ azért utasította el megválasztásukat, mert szerintük nem feleltek meg a törvényben előírt követelményeknek. Jóllehet Mádl Ferenc harmadik alkalommal Székely László dunai kormánybiztost kívánta a tisztségre jelölni, hivatalosan ezt nem je­lentette be, mivel az MSZP jelezte, hogy az ő megválasztását sem támogatja. Az ombudsman megválasztásához az or­szággyűlési képviselők kétharmadának támogatására van szükség, tehát az MSZP igen szavazata nélkül nem lehe­tett volna eredményes a voksolás. A köztársasági elnöknél folytatott megbeszélésen hétfőn nyilvánvalóvá vált, hogy Péterfalvi Attila­­ szakmai múltja alapján - a koalíciós pártok és az ellenzék számára is elfogadható jelölt lehet. Megegyezés... folytatás az 5. oldalon Amerika recesszióban Az amerikai közgazdászok legtekinté­lyesebb testülete szerint az Egyesült Államok márciusban „recessziós álla­potba süllyedt”, és e helyzetet a szep­tember 11-i terrortámadások tovább rontották. A szakemberek viszonylag rövid, 2002. júliusig tartó visszaesésre számítanak. ___MUNKATÁRSUNKTÓL___ Az amerikai Országos Gazdaságkutató Intézet (NBER) üzleti ciklusokat tanul­mányozó, független szakértőkből álló hattagú bizottsága a legtekintélyesebb közgazdasági fórum az Egyesült Álla­mokban. A Robert Hall stanfordi egyete­mi tanár vezetése alatt álló testület hétfőn dokumentumot tett közzé, amely ki­mondja: az a rekordhosszúságú növeke­dés, amely 1991 márciusában kezdődött az Egyesült Államokban, egy évtizeddel később megtört. Ezzel megkezdődött a világ legerősebb gazdaságának második világháború óta tizedik recessziója. A recessziót általában úgy határozzák meg, hogy időszakában két egymást kö­vető negyedévben zsugorodik a nemzeti össztermék. Ezen az alapon már korábbi felmérésekből kiderült, hogy az üzleti döntéshozók többsége szerint a gazda­ság recessziós stádiumban van. Az ame­rikai kereskedelmi minisztérium októ­ber utolsó napján publikálta becslését a harmadik negyedévről, amely szerint a gazdaság teljesítménye ebben az idő­szakban nyolc éve először csökkent. E becslés szerint a vizsgált háromhavi idő­szakban 0,4 százalékkal esett vissza a hazai össztermék értéke az USA-ban, és általános várakozás az, hogy az idei utolsó negyedévet is hasonló trend hatá­rozza meg. AZ USA ÉS AZ EU NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSAI A hétfőn közzétett, a recesszió tényét megerősítő értékelés súlyát az adja meg, hogy - először - az NBER-től származik, amely csak ritkán bocsát közre ilyen ál­lásfoglalást, és amely - másodszor - a közkeletűnél szélesebb körű kritériumo­kat alkalmaz döntésének meghozatalá­nál. Az NBER szerint akkor lehet recesz­­szióról beszélni, ha „az aktivitás jelentő­sen csökken az egész gazdaságban, ez sok hétig tart, és egyaránt érezhető befo­lyást gyakorol az ipari termelésre, a fog­lalkoztatási adatokra, a reálbérekre, vala­mint a kis- és nagykereskedelemre is”. Amerika... folytatás a 24. oldalon Ellenőrizhetetlen kampányforintok Az e heti általános és részletes vitát kö­vetően várhatóan három hét múlva tart végszavazást az Országgyűlés a választási eljárási törvény módosításá­ról. A kétharmados döntést követően a képviselőjelöltek az eddigi egy helyett hivatalosan akár kétmillió forintot is elkölthetnek kampánycélokra. ___MUNKATÁRSUNKTÓL___ A költségkeret megduplázása - ellentét­ben egy közkeletű tévhittel - nem jelenti a pártoknak vagy a képviselőjelölteknek juttatott költségvetési támogatás feleme­lését is. Ha a parlament is megszavazza, a változás „mindössze” annyi lesz, hogy a pártok az eddigi egy helyett akár kétmil­lió forintot is elkölthetnek képviselőjelöl­tenként a kampányra. Ez azonban csak lehetőség, amelyet a pártok a rendelkezé­sükre álló pénz függvényében tudnak ki­használni. A megállapodás egyértelműen a két nagy pártnak kedvez, a többiek ugyanis nem tudnak annyi pénzt előte­remteni a kampányra, hogy ki tudják használni a kétmilliós keretet. A mostani változtatási javaslat számukra csupán el­vi jelentőségű. A jelöltek egyébként állami támoga­tást is kapnak, de ennek mértéke nagy­ságrendekkel kisebb. Az erre szánt száz­millió forintot egyenlően osztják fel kö­zöttük párthovatartozástól függetlenül. A legutóbbi országgyűlési választáson pél­dául minden jelölt egységesen 25 819 fo­rintot kapott. Régóta nyílt titok, hogy az egymilliós keretet túllépik a pártok. Parlamenti for­rások szerint az elmúlt három évben tar­tott időközi választásokon a Fidesz és­ az MSZP is egyenként öt-tízmillió forint­ kö­rüli összeget költött a jelöltek bemutatá­sára. Nem véletlen, hogy több, a pártok gazdálkodását jól ismerő szakember „porhintésnek” nevezi a választási költ­ségekről szóló beszámolókat. Az elszámolásokból ugyanis megálla­píthatatlan, hogy például egy május else­jei ünnepség a választási hadjárat része-e vagy „csak” pártrendezvény. A pártok nem kötelesek külön bankszámlán vezet­ni a választásokra és a működésre fordí­tott pénzeket. Az Állami Számvevőszék mozgástere pedig korlátozott: csak a pár­tok gazdálkodását vizsgálhatja, a ki- és beáramló pénzeket ellenőrizheti, de a pártok „szatellitcégeinek” könyvelését nem. Azt is képtelenség ellenőrizni, hogy egy pártcég által vásárolt eszközöket pártcélra használják-e fel vagy sem. Úgy tudjuk, a pártok tulajdonában lévő vállal­kozások módszeres vizsgálatára utoljára 1995-1996-ban kerített sort az APEH. Ellenőrizhetetlen... folytatás a 4. oldalon

Next