Népszabadság, 2002. január (60. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-26 / 22. szám
2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2002. JANUÁR 26., SZOMBAT Montenegró szavaz az elválásról Brüsszel és Washington az egységes Jugoszlávia híve Belgrádban talán az utolsó, csúcsszintű politikai egyeztetés kezdődött Jugoszlávia jövőjéről. Szerbia mint az ország egyik köztársasága továbbra is azt szeretné, ha Jugoszlávia egy megreformált államszerkezet keretében fennmaradna. Montenegró, a jelenlegi államszövetség másik köztársasága a függetlenség híve. A referendumra a hírek szerint május elején, de lehet, hogy csak júniusban kerül sor. MUNKATÁRSUNKTÓL Javier Solana részvételével legfelsőbb szinten kezdődtek meg Belgrádban a szerb-montenegrói tárgyalások Jugoszlávia jövőjéről. Belgrádban és Podgoricában nem várnak sokat a megbeszéléstől, amelynek tétje Jugoszlávia egyben tartása. Ha a tárgyalás kulcsszereplőinek, Vojiszlav Kostunica jugoszláv államfőnek, Milo Djukanovics montenegrói (köztársasági) elnöknek és Zoran Djindjics szerb kormányfőnek nem sikerül megegyezniük, valószínűleg megpecsételődik a tíz éve létező Jugoszláv Szövetségi Köztársaság sorsa. Megfigyelők szerint minimális az esély arra, hogy Belgrád és Podgorica megtalálja a közös nevezőt az ország egyben tartásáról. Szerbia és Montenegró álláspontja merőben eltérő, és hónapok óta változatlan. Belgrád azt szeretné, ha fennmaradna az ország, amely Szerbia és Montenegró teljesen új szövetségi rendszerére épülne. Szerbia egy laza szövetségi rendszert javasol Montenegrónak, amelyben alig néhány terület maradna közös (államszövetségi) irányítás alatt: ezek a külügyek és a honvédelem, valamint Belgrád ragaszkodna az egységes valutához is. Podgorica ugyanakkor Montenegró függetlenségét szorgalmazza. Legfeljebb két független állam (az ENSZ által is elismert önálló Szerbia és Montenegró) laza szövetségét támogatja. A podgoricai sajtó szerint az EU-nak kész terve van a jugoszláv szövetség átalakítására. A Glas Javnosti belgrádi lap ugyanakkor idézte Solana szóvivőjét, aki szerint az EU főképviselője nem vitt Belgrádba semmilyen végleges tervet. Akárhogyan is végződnek a politikai tárgyalások Belgrádban, szinte bizonyosra vehető, hogy Montenegróban referendumot tartanak a köztársaság státusáról. A legfrissebb reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a montenegróiak 46,7 százaléka a függetlenség híve, 41,9 százaléka ellenezné Montenegró különválását, a maradék 11,4 százalék bizonytalan. Hírek szerint a referendumot esetleg április végén, május elején tartanák. A RAI olasz televízió ugyanakkor úgy tudja, hogy a népszavazás június 22-én lesz. Zoran Djindjics szerb kormányfő a tegnapi tárgyalás előtt azt nyilatkozta, hogy az EU lényegében már nem Belgrád és Podgorica között fog közvetíteni, hanem a referendum körüli homályos pontok tisztázásában segédkezik. Brüsszel és Washington ugyanakkor a megreformált Jugoszlávia fenntartásának a híve. A balkáni béke megteremtésében nem kis szerepet játszó EU és az Egyesült Államok ugyanis attól tart, hogy Jugoszlávia felbomlása esetén erőre kapnának a szeparatista törekvések Délkelet-Európában, így Boszniában és Koszovóban. Távirati Stílusban „OROSZORSZÁG FÜLÉRŐL” állapodott meg tegnap Moszkvában Putyin orosz és Alijev azeri elnök. A gabalai objektum Azerbajdzsán tulajdona, de tíz évre bérbe adja Oroszországnak. Moszkva számára kulcsfontosságú a még a szovjet időkben épült rádiólokátor központ: innen kitűnően megfigyelhető a közel- és közép-keleti térség és az Indiai-óceán. (Moszkvai tudósítónktól) TIZENNÉGY ÉVI BÖRTÖNRE ítélte a dublini büntetőbíróság az ír Colin Murphyt az 1998-as, 29 emberéletet követelő omagh-i pokolgépes merényletre való szövetkezés miatt. Murphy mobiltelefonját felhasználták a robbantás elkövetéséhez, de tagadja, hogy bármi köze lett volna a merénylethez. (MTI) AZ AMERIKAI HÍRSZERZÉS és a Boszniában tartózkodó amerikai elit katonák tudják, hol tartózkodik Radovan Karadzsics, követik minden egyes lépését - írta a Banja Luka-i Nezavisne Novine című lap. A hírt hivatalos forrásból nem cáfolták. Karadzsics állítólag ötszörös védelmet élvez, testőrein kívül családja és a helyi lakosság is a védelmére kelne, ha megpróbálnák elfogni. (MTI) ELUTASÍTOTTA A NYUGAT ajánlatát a koszovói válság rendezésére 1999 tavaszán Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök - állítja Zoran Lilics jugoszláv elnökhelyettes egy jugoszláv hetilapnak. Ha elfogadta volna az ajánlatot, akkor európai politikusok közbenjártak volna annak érdekében, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék ne emeljen vádat ellene. (MTI) Idézőjel „A kommunisták mindig a saját útjukat járják, de nem mindig érnek célhoz. ” Viktor Cserepkov, az orosz duma képviselője. Róma Finit küldi a konvencióba Alessandra Mussolini a Nemzeti Szövetség élén? Több EU-tagállam tiltakozása ellenére Róma tegnap úgy döntött, hogy Gianfranco Fini miniszterelnök-helyettest, a posztfasiszta Nemzeti Szövetség (AN) vezetőjét delegálja az integráció alkotmányát kidolgozó testületbe. RÓMAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Berlin, Brüsszel, Stockholm kifejezett és London várható tiltakozása ellenére Róma tegnap hivatalosan is Gianfranco Fini miniszterelnök-helyettest, a posztfasiszta Nemzeti Szövetség elnökét delegálta az Európai Unió alkotmányát kidolgozó, Valéry Giscard d’Estaing francia exelnök vezette testületbe. Az EU laekeni csúcstalálkozóján létrehozott konventnek már van olasz tagja az alelnök, a volt szocialista miniszterelnök, Giuliano D ’Amato személyében. A többi EU-tagállam ellenkezése nemcsak a Fini vezette AN múltjának szól, hanem annak, hogy felfogásuk szerint D’Amatóval az olaszok már kimerítették tagsági keretüket. Róma ezt vitatja, mondván, hogy a tagállamoknak a tanácsban az elnökség tagjain kívül is jár egy-egy kormány-, és két-két parlamenti képviselői hely. Silvio Berlusconi ugyanakkor kijelentette: választási kényszer esetén visszahívja D’Amatót. A volt olasz miniszterelnök jelezte: lemond, ha nem Itáliát, hanem annak jobboldali kormánykoalícióját kell képviselnie. Fini kampányba kezdett, hogy elhatárolja magát pártja sötét örökségétől. A jelölés előtt egy nappal elhatárolta magát egy 1994-ben tett nyilatkozatától, amelyben Benito Mussolinit a múlt század legnagyobb államférfiának nevezte, és a minap egy római holokausztmegemlékezésen kijelentette: „soha többé”. Az AN vezetőjét saját bevallása szerint „meghatotta” a budapesti zsidók ezreit a háború borzalmaitól megmentő „jó fasisztáról”, Giorgio Perlascáról készült film, amelynek első bemutatói a múlt héten voltak. Finit, aki nyolc évvel ezelőtt nyíltan bírálta az euró bevezetését lehetővé tevő maastrichti szerződést, ma a Berlusconi-kabinet egyik leginkább EU- barát tagjának tartják. Fini „cinizmusán és opportunizmusán” felháborodva a Duce unokája, Alessandra Mussolini bejelentette, hogy kész megpályázni a Nemzeti Szövetség irányítását. A pártjának irányításával elégedetlen Mussolini képviselő aszszony korábban bejelentette, hogy átül a Berlusconi vezette Forza Italia pártba. Pogár Demeter Pénzbírság a kínzás dicsőítéséért PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL A párizsi büntetőbíróság első fokon 7500 eurós pénzbírságra ítélte Paul Aussaresses nyugalmazott tábornokot, aki az 1954—1962-es algériai háború során végrehajtott kínzásokról, tömeges kivégzésekről beszámoló könyvével még tavaly hatalmas vitát robbantott ki Franciaországban. A 83 éves veteránt - akit időközben felfüggesztettek a Becsületrend viselésétől - emberjogi szervezetek perelték be, arra hivatkozva, hogy a nyugállományú generális memoárjában az emberiségellenes és háborús bűnöket dicsőítette. Az eddig több mint százezer példányban eladott mű két kiadóját 15- 15 ezer eurós bírsággal sújtották. Aussaresses a brutális módszereket azzal magyarázta: csak így lehetett hatékonyan fellépni az eszközökben szintén nem válogató algériai Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) ellen. Emberjogi szervezetek az ítéletet üdvözölve hangoztatták: francia bíróság közvetve most ismerte el először emberiségellenes bűnnek az Algériában elkövetett atrocitásokat. Dési András Most Tel-Aviv volt a célpont Washington: Arafatnak még nincs alternatívája TEL-AVIVI TUDÓSÍTÓNKTÓL Három hónapnyi szünet után tegnap ismét öngyilkos merénylet színhelye volt Tel-Aviv. A délelőtti csúcsforgalomban a merénylő a zsúfolt belvárosban, egy kávéház előtt robbantotta fel magát, és szörnyethalt. A robbanástól lángra lobbant a járdaszélen álló motorkerékpár, és ezért az első percekben azt hitték, hogy a merénylő azon érkezett a helyszínre. 29 ember sérült meg, köztük hárman súlyos sérüléseket szenvedtek. Előző este a Gázai övezetben, Han Junesz közelében egy izraeli helikopterrakéta szétlőtte a 27 éves Adali Hamdan helyi Hamasz-vezető kocsiját. Hamdan életét vesztette, két kísérője megsebesült. Hamdant Izrael egy katonai őrhely elleni, két héttel ezelőtti támadás megszervezésével gyanúsította. Az akciónak négy izraeli katona esett áldozatul. A Hamasz azonnal bejelentette: bosszút áll. Az izraeli külügyminisztérium tegnapi cáfolata ellenére Emile Lahud libanoni elnök is Izraelt tette felelőssé Eli Hubejda falangista libanoni vezető csütörtöki meggyilkolásáért. A merényletért egyébként egy eddig kevéssé ismert libanoni keresztény szervezet, a „Libanoni polgárok a szabad és független Libanonért” vállalta a felelősséget. Amerikai források szerint Bush elnök elutasította Jasszer Arafat kérelmét, hogy járjon közbe ramallahi „házi őrizetének” felfüggesztéséért. Ugyanakkor az amerikai kormány úgy véli, hogy vitatható magatartása ellenére, Arafat továbbra is releváns tárgyalópartner, akinek jelenleg „nincs reális alternatívája” a palesztin oldalon. Yehuda Lahav India rakétával kísérletezik HÍRÖSSZEFOGLALÓNK India sikeres kísérletet hajtott végre tegnap egy atomtöltet hordozására is képes, közepes hatótávolságú rakétával. Az ország keleti részén elterülő Orisza állam kísérleti telepéről indították a 2000 kilométernél valamivel nagyobb hatótávolságú Agni II rakétát - írta az MTI. Félő, hogy a rakétakísérlet tovább rontja az amúgy is feszült viszonyt a két dél-ázsiai atomhatalom, India és Pakisztán között. Iszlámábád máris közölte, hogy az indiai rakétakísérlet a térségbeli stabilitást fenyegeti. India és Pakisztán között háborúval fenyegető feszültség alakult ki az utóbbi hetekben. Mint emlékezetes, egy fegyveres csoport december közepén megtámadta az indiai parlamentet, és Újdelhi egy pakisztáni székhellyel működő szélsőséges muzulmán szervezetet vádolt a merénylettel. Ezt követően mindkét ország hatalmas haderőt vont össze a közös határ mentén. Vadzspaji indiai kormányfő úgy vélekedett, hogy a rakétakísérlet segíti az ország biztonságát. Az ország stratégiai doktrínája ugyan kizárja az atomfegyverek elsőként való bevetését, de atomerejét elrettentésként tartja fenn a nukleáris fegyverekkel rendelkező Kínával és az erre képes Pakisztánnal szemben. A világ második legnépesebb állama legutóbb 2001 januárjában hajtott végre kísérletet nukleáris töltet hordozására is alkalmas rakétával. Az újdelhi stratégák elsősorban Pakisztán sakkban tartására fejlesztik az indiai atomütőerőt, de a hatalmas szomszéd, Kína nukleáris erejének ellensúlyozása is a célok között szerepel. ENSZ-főtitkári vizit Kabulban Kofi Annan ENSZ-főtitkár a Zarguna leányiskolában afgán lányokkal is beszélgetett egynapos afganisztáni látogatása során. Az iskolában az év eleje óta négyezer középiskolás tanul. A tálibok ötéves uralma alatt a lányokat eltiltották a tanulástól, az afgán nők közül minden kilencedik analfabéta. Annán Kabulban találkozott Hamid Karzai ideiglenes afgán elnökkel, akivel az ország újjáépítéséről, a hadsereg és a rendőrség sürgős megszervezéséről tárgyalt FOTÓ: MT1/AP - ENRIC MARTI