Népszabadság, 2002. október (60. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-01 / 229. szám
A Nap Témái Tárcaosztás Pozsonyban Megállapodtak a miniszteri posztok elosztásáról Pozsonyban. A Magyar Koalíció Pártja négy tárca élére küldhet képviselőt - jelentette be Mikulás Dzurinda. 3. oldal Földes nemzetközi bírósághoz fordul A Hajdú-Bihar megyei Földes község önkormányzata úgy döntött, nemzetközi jogi fórumon keresi igazát. Tíz éve húzódó hazai pereskedésben nem sikerült kárpótlást kapniuk egy százhat évvel ezelőtti adomány ötvenhat évvel ezelőtti államosításáért. 5. oldal Amatőrség és anarchia Elek István szerint nem volt helyes, hogy a Fidesz fellépett a Békejobb ellen. Orbán Viktor volt főtanácsadója szerint a jobbközép maradt volna kormányon, ha a másik jobbközép alakulat nem visz el a Centrum ernyője alatt néhány ezer szavazatot. 8. oldal Kétezer euró a hazatérőknek Novembertől nem fogad új menekülteket a Csalagút francia oldalán működő tábor. A sangatte-i hangárt jövő áprilisban végleg bezárják. Személyenként kétezer eurós segéllyel igyekeznek rábírni önkéntes hazatérésre a lakókat. 2. oldal Megalázó beavatás az iskolákban A közoktatási intézmények felsőbb éves diákjai gyakran megalázó feladatokat végeztetnek az úgynevezett beavatási szertartásokon az elsős diákokkal - derült ki az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala megbízásából készült vizsgálatból. Előfordult, hogy egy diáknak széklábat dugtak a fenekébe, egy másiknak pedig belenyomták a fejét a WC-be. MUNKATÁRSUNKTÓL Számos közoktatási intézményben - főképp a szakiskolákban és a szakközépiskolákban - létezik az úgynevezett szecskáztatás, vagyis az az elsős tanulókat beavató szertartás, amely során a felsőbb éves diákok különböző feladatokat találnak ki a gólyák számára - derült ki az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala megbízásából a Kurt Lewin Alapítvány által a 2000/2001-es tanévben végzett, nemrégiben elkészült konfliktusvizsgálatból. A kutatás során hatvan gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai osztály 1500 diákját kérdezték meg. Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa érdeklődésünkre elmondta: a beavatási szertartás feladatai az ártatlanabb játékoktól kezdve az egészen durva megaláztatásokig terjednek. Néhány diák arról számolt be, hogy a WC-re ülve a pumpát sebességváltóként használva kellett autóvezetést imitálnia, a lányoknak pedig iszapbirkózniuk kellett a folyosón. Volt azonban olyan eset, hogy az elsős diák fejét belenyomták a WC-be, s ráhúzták a vizet. Megalázó... folytatás a 20. oldalon » ' f "'N. www.nepszabadsag.hu ^ v/ W ^ 2002. OKTÓBER 1., KEDD ORSZÁGOS NAPILAP _____________LX., 229. SZÁM, ELSŐ KIADÁS 22 oldal, 85 forint Fonnyadó magyar adóparadicsom Több ezermilliárd forintot forgatnak nálunk az off-shore cégekben Csaknem kétmilliárd dollárt (mintegy 500 milliárd forintot) von ki magyarországi off-shore cégéből, az újlengyeli Leaf Kft.-ből a New York-i tőzsdén is jegyzett építőipari óriás vállalat, a brit Hanson Plc. Az adócsökkentési céllal alapított itteni off-shore társaságokban több ezermilliárd forintot forgatnak, amelyből csurran-cseppen a magyar költségvetésnek is. MUNKATÁRSAINKTÓL Augusztus végi döntése alapján tulajdonosa szinte teljesen kivonja a pénzt az 1,9 milliárd dolláros jegyzett tőkéjével sokáig magyarországi csúcstartónak számító Leaf Kft.-ből, amelynek székhelyét az off-shore (nem itt működő, de itt adózó) cégek paradicsomaként elhíresült Pest megyei Újlengyelben jegyezték be. A cég több áttételen keresztül a New York-i tőzsdén is jelen lévő brit építőipari mamutcég, a Hanson Plc. leányvállalata. A tulajdonos kivonja a Leaf tőkéjét, és csak 20 millió forintnak megfelelő mértékű összeget, 77 ezer dollárt hagy benne - derül ki a nemrég megjelent adatokból. Szakértők szerint ma Magyarországon több száz off-shore státusú társaság működik. Ezek a rájuk nálunk érvényes háromszázalékos társasági adó, illetve a számos országgal meglévő kettős adóztatást kizáró egyezmények előnyeit használják ki. Az off-shore társaságokkal el lehet érni, hogy egy vállalatcsoporton belül lehetőleg annál a cégnél mutassák ki a nyereséget, amely a legkedvezőbb feltételekkel adózik. Így például ha egy vállalkozás szabad pénzeit ilyen érdekeltségén keresztül fialtatja, akkor az abból származó nyereségből több marad neki, mint ha közvetlenül maga tenné ezt. A honi off-shore társaságok jó része nem végez tényleges tevékenységet (bár csak a Magyarországon belüli üzletelés tiltott a számukra). Általában tőkejuttatásként elkönyvelt összegeket kapnak-adnak, így csökkentve az egész hálózatot irányító holding költségeit és adóját. E cégek jelenléte - a tranzakciókat felügyelő nagy nemzetközi könyvvizsgáló társaságok szakértői szerint - a magyar gazdaság stabilitása iránti nemzetközi bizalmat tükrözi. Más kérdés, hogy így az anyacégek országai vélhetőleg jókora adótól esnek el, amiért az off-shore cégeken keresztüli adóalap-csökkentés módszerét a legfejlettebb országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) sem tartja túl elegáns megoldásnak. Ezeket a kiskapukat be kell majd zárni, ha Magyarország az EU teljes jogú tagja lesz. Fonnyadó... folytatás a 14. oldalon A Leaf Kft. székháza Újlengyelben FOTÓ: DOMANICZKY TIVADAR Közalkalmazotti béremelések szigorú ellenőrzéssel Október elsején, azaz ma valamennyi közalkalmazott számláján megjelenik az átlagosan 50 százalékkal növelt munkabér. Bár a többlet elosztásáról külön ágazati megállapodások rendelkeztek, a kifizetés ellenőrzését a munkaügyi felügyelők és a szakszervezetek még e hónapban megkezdik. MUNKATÁRSAINKTÓL Szeptember elsejétől átlagosan 50 százalékkal emelkedtek a közalkalmazotti bérek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy mindenkinek ennyivel több összeg jelenik meg a borítékjában. A többletet az új bértábla szerint osztják el, amely a magasabb végzettséget és a gyakorlatot jutalmazza. Így az alacsony képzettségűek jóval kisebb emelést kaptak. Számukra - például az egészségügyben, a kulturális területen - a kormány hárommilliárd forint kompenzációs keretet biztosított. (Ebből juthattak a bértábla szerintinél magasabb jövedelemhez az ágy mellett három műszakban dolgozó ápolónők is.) A béremeléseket külön ágazati megállapodások is szabályozták, így a szakszervezetek a többlet elosztását pontról pontra figyelemmel kísérhették, a konfliktusokban közvetíthettek a munkáltatók és az alkalmazottak között. A következő hetekben a munkaügyi felügyeletek, a szakszervezetek, illetve az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) ellenőrizni fogja a kifizetéseket. Az intézményekben azt vizsgálják, hogy a menedzsment az új illetménytáblához igazította-e a besorolásokat és a bérjegyzéket, megtörtént-e a jogszabályban rögzített pótlékok kifizetése. Az ellenőrzésben az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség valamennyi megyei és a fővárosi szervezete is részt vesz. A főfelügyelőség illetékesei szerint problémát jelenthet, hogy a visszásságokat nem tudják kellően szankcionálni, mert a szociális partnerek nem járultak hozzá a büntetési tételek megemeléséhez. A kormányzati oldal kérte, hogy a kiszabható bírság hárommillió forintos maximumát fölemeljék. Közalkalmazotti... folytatás az 5. oldalon Optimista IMF, komor tőzsde A Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyar idő szerint hétfő hajnalban tartott washingtoni sajtóértekezletét a kezdődő fellendülésbe vetett bizalom jellemezte. A legderűlátóbb az Egyesült Államok pénzügyminisztere volt, aki példaértékűnek minősítette az amerikai szövetségi jegybank gyakorlatát: a Fed tavaly hat százalék feletti értékről negyvenéves mélypontra, 1,75 százalékra csökkentette az irányadó kamatot. (O’Neill nem szólt róla, de megfigyelők lehetségesnek tartanak még egy idei további kamatcsökkentést.) Az USA pénzügyminisztere a Fed példájának követésére biztatta az Európai Központi Bankot is, ám annak elnöke szerint a jelenlegi kamatszint éppen megfelelő. Az IMF helyzetértékelésének napján a nyugati tőzsdéken négy-öt éves mélypontjukra zuhantak a vezető indexek. A komor befektetői hangulathoz hozzájárult az, hogy az iraki háborús veszély magas szinten tartja az olajárakat. Részletek a 11. oldalon Balót nem választották meg tévéelnöknek Kudarcba fulladt a Magyar Televízió elnöki posztjára kiírt pályázat. A 15 aspiráns közül a pártdelegáltakból álló kuratóriumi elnökség Baló Györgyöt jelölte a posztra. A műsorvezető kinevezését azonban megakadályozta a kuratóriumban a társadalmi szervezeteket képviselő tagok többsége. A civil kurátorok egyik vezetője ezt azzal indokolta, hogy Baló helyett Siklósi Beatrixot akarták elnöknek. Továbbra is az ügyvezető irányítja a köztévét. MUNKATÁRSUNKTÓL Sikertelenül zárult a Magyar Televízió július óta üres elnöki székére kiírt pályázat. Hiába szállt versenybe több neves médiaszemélyiség is az értékelők szerint magas színvonalú elképzelésekkel, nem született konszenzus az elnök személyéről. A pártdelegáltakból álló 9 fős elnökség délelőtt ült össze, hogy a 15 induló közül kétharmados többséggel jelöltet állítson. Egy kurátor nemcsak egy pályázóra szavazhatott annak érdekében, hogy lehetőség szerint több jelöltet terjesszenek be az elnököt hivatalba iktató, 21 civil szervezet delegáltjával kiegészülő nagykuratórium elé. A három fideszes, két-két MSZP-s és SZDSZ-es, 1-1 MDF-es és kisgazda tagból álló elnökségben többfordulós, titkos szavazáson szelektálták a pályázókat. A jelöltséghez kétharmados többségre, azaz hat szavazatra volt szükség. Az első körben az eredmény a következő volt: az üzenetlehallgatási ügy óta ismert módon az MSZP vezetői által is támogatott Friderikusz Sándor és Ágoston György (öt szavazat), Baló György és Siklósi Beatrix (négy), Szabó Stein Imre és Székely Ferenc (kettő), így senki nem érte el a hat szavazatot. A második fordulóban öt-öt vokssal holtverseny alakult ki Friderikusz, Baló és Siklósi között. Közülük végül Baló szerezte meg a kétharmados támogatást. Friderikusz és Siklósi négynégy szavazatot kapott. A kilenc elnökségi tag mellé csatlakozott 21 civil kurátor azonban megakadályozta Baló elnöki kinevezését. (A társadalmi delegáltakat azok a civil szervezetek küldik egy évre, akiket a médiahatóság tavasszal sorsol ki a jelentkezők közül.) A műsorvezető mindössze kilenc támogató voksot kapott, egy érvénytelen szavazat mellett húszan utasították el. Leszavazták... folytatás a 4. oldalon Szalay-ügy: karton helyett sértegetés A nemzetbiztonsági bizottság ülésén sem derült ki, hová kerültek az iratok Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén sem sikerült kideríteni, hol van Szalay Gábor szabad demokrata államtitkár állambiztonsági kartonja. A testület meghallgatta Markó Györgyöt, a Történeti Hivatal elnökét, Gondos Imrét, az átvilágítóbírák soros elnökét, Kuncze Gábor volt belügyminisztert és Sersli Sándort, aki annak idején a BM illetékes hivatalának osztályvezetője volt. A személyeskedésektől sem mentes vitában Kövér László bizottsági elnök azt állította, hogy Kuncze minisztersége idején az SZDSZ értelmiségi holdudvara tette rá a kezét az irattárra. Kuncze ezt „paranoiás gondolkodásnak” nevezte. A Kövérhez hasonlóan érvelő Markó György szavait pedig arcátlanságnak minősítette az SZDSZ elnöke. Bővebben a 4. oldalon Meghallgatás: Gondos Imre és Markó György, a háttérben Kuncze Gábor, Sersli Sándor és Mécs Imre FOTÓ: GÁRDI BALÁZS