Népszabadság, 2004. március (62. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-03 / 53. szám

NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2004. MÁRCIUS 3., SZERDA 5 Emberkísérlet Szegeden Folytatás az 1. oldalról­­ A készítményt Magyarországon ki­zárólag egyedi behozatali engedéllyel, és csak akkor használhatják az onkológu­sok, ha egyéb törzskönyvezett medicinák nem segítettek, és távoli áttétek keletkez­tek a beteg testében - nyilatkozott la­punknak Láng István professzor, az Or­szágos Onkológiai Intézet vezető munka­társa. Ebben az esetben úgynevezett egyedi, méltányossági eljárás keretében a biztosító fizeti a számlát. A szegedi klinikán alkalmazott eljárást Kásler Miklós, az Országos Onkológiai In­tézet igazgatója, a szakmai kollégium el­nöke „meglehetősen vitathatónak" ítélte. Mint mondta: a daganatos betegek gyó­gyításához tudományos bizonyítékokra épített szakmai protokoll létezik Magyar­­országon. A szegedi eljárás nem része en­nek, egyelőre csak kísérletnek minősíthe­tő. Gyógyszerkísérletet azonban csak szi­gorú eljárási szabályok alapján, az Egész­ségügyi Tudományos Tanács (ETT) enge­délyével, illetve az Országos Gyógysze­részeti Intézet (OGYI) jóváhagyásával szabad végezni. Megerősítette ezt la­punknak Pál Tamás professzor, az OGYI főigazgatója is. Megjegyezte: a részlete­ket még nem ismeri, de vélhetően több szabálytalanság is történt, ezért vizsgála­tot kezdeményez. Ha ugyanis egy gyógy­szer az adott kórkép gyógyítására a vilá­gon még sehol sincs bejegyezve, a beteg kizárólag klinikai vizsgálat alanyaként kaphat ilyet. Ilyenkor viszont maga a gyógyszerpróbát végző cég biztosítja té­rítésmentesen a készítményt. Fizetni te­hát nem kell érte. Törzskönyvi bejegyzés nélkül orvosságot mintaként sem adhat­nak át a gyártók egészségügyi intézmé­nyeknek. Pál Tamás elmondta azt is, hogy az említett, valóban hatékonynak bizonyuló szer törzskönyvezését egyszer már elindította a cég, ám Magyarorszá­gon valamiért le is állíttatta. A szegedi klinika igazgatója, Thurzó László professzor, noha válaszolt lapunk kérdéseire, nem járult hozzá a beszélge­tés közléséhez. Úgy vélte: nem követett el hibát, amikor súlyos betegeinek felaján­lotta az általa ismert leghatékonyabb eljá­rást. Vitatta azt is, hogy a gyógyszernek nincs törzskönyvi bejegyzése, mint mondta: Nyugat-Európában a hasonló betegek 60 százalékát már ezzel gyógyít­ják. A gyógyszert gyártó Sanofi-Synt­­helabo marketing­­igazgatója, Závoda Katalin megerősítet­te, hogy még nem fe­jeződött be a készít­ménnyel az adott be­tegség első vonalbeli kezelésének törzs­könyvezése, Európá­ban júliusra várják ezt. Egyedi behoza­tali engedély alapján azonban most is for­galmazzák Magyarországon. Szerinte el­képzelhetetlen, hogy a betegek hatósági engedély nélkül jutottak volna hozzá, hi­szen e nélkül a gyártónak nincs is módja behozni az országba, illetve átadni a nagykereskedőnek. Matejka Zsuzsa, az OEP főigazgatója lapunknak emberen folyó gyógyszerkí­sérletnek minősítette a professzor eljárá­sát, amelyet egyértelműen a gyártónak kellene finanszíroznia, ha az intézmény rendelkezik a gyógyszerkísérlethez szükséges engedélyekkel. Mint mondta: szó se lehet arról, hogy a betegek ne kap­ják meg a gyógyszert, de be kell szerezni hozzá az engedélyeket. Jelen esetben a gyártó és az orvos felelőssége a megkez­dett kúra folytatása, s a költségeket a gyártónak kell fedeznie, annak tudomá­sulvételével, hogy közpénzekből gyógy­szerkísérletet nem lehet finanszírozni a cégek helyett. DANDANNA Matejka Zsuzsa Az írószövetség Döbrentei mellett Görgey Gábor is kilép, huszonöten levélben tiltakoznak A Magyar Írószövetség tegnapi választ­mányi ülésén kevés tartózkodás és cse­kély ellenszavazat mellett fenntartotta korábban közleményben kiadott állás­pontját, miszerint nem határolódik el Döbrentei Kornél költőnek a Tilos Rádió előtt január 11-én mondott beszédétől. Szavazásra sem bocsátották azt a javasla­tot, miszerint a testületnek legalább az antiszemitizmustól való elhatárolódását ki kellene fejeznie. Információnk szerint Döbrentei a választmányi ülésen kifejtet­te, nem volt antiszemita, ha az akart vol­na lenni, másképp fogalmazott volna. Görgey Gábor író, volt kulturális mi­niszter lapunktól értesült a választmány határozatáról. Elmondta, ugyan nem is­meri részleteiben az ülésen elhangzotta­kat, de ha valóban nem változtatott az el­nökség álláspontján, ma levelet ír, hogy kilép a szövetségből. Görgey korábban közleményben kérte az írószervezet el­nökségét, hogy határolódjék el Döbrentei Kornél január 11-i beszédétől, mert ha nem, kitép a szervezetből. Parti Nagy La­jos és Nádas Péter író már korábban jelez­te, hogy az ügy kapcsán kilép a szövet­ségből. Ugyancsak levélben fogalmazta meg véleményét 25 írószövetségi tag. Mint ír­ták, tűrhetetlen, hogy a szövetség bár­mely tagja nyíltan gyűlöletre uszítson bármely kisebbség ellen, ezért Döbrenteit lemondásra szólítják fel. Tábor Ádám író, a levél egyik aláírója a Népszabadságnak elmondta: felháborítónak tartja az írószö­vetség állásfoglalását, mert az nem jelent mást, minthogy az elnökség a nyivánva­­ló rasszista, antiszemita nézeteket hol burkoltan, hol nyíltan valló Döbrentei fö­lé védőernyőt bocsát. F.T. A szövetséget vezető írótársak nem ítélkeztek a költő fölött Sorstalanság: szünet pénzhiány miatt Átmeneti pénzügyi gondok miatt szüne­tel a Kertész Imre regénye alapján készü­lő Sorstalanság című film forgatása - tet­te közzé a hírt Koltai Lajos kedden az MTI útján. A rendezőként első filmjét készítő ope­ratőr abban jelölte meg a szünetelés okát, hogy a külföldi partnerek pénzei nem ér­keztek meg a tervezett időben. Ez szerin­te arra vezethető vissza, hogy hirtelen megszűnt egy olyan adókedvezmény, amelyet Angliában filmekkel kapcsolato­san igénybe lehetett venni. - Emiatt el­képzelhető, hogy áthidaló kölcsönt kell felvennünk - mondta, hozzátéve: - Sem­miképpen sem akarok megállni, mert itt a tél, és a világháború idején játszódó törté­net forgatásához éppen ilyen időjárásra van szükség. Szavai szerint a forgatás ter­vezett március végi befejezése késik, és a filmmel kapcsolatos további munkálatok is halasztódhatnak egy kicsit. A rendező szeretné, ha a film őszre elkészülne. Minden idők legnagyobb költségve­tésű magyar filmje 2,5 milliárd forintból készül; 920 millió forintot a magyar álla­mi költségvetésből, a Magyar Mozgókép Közalapítványon keresztül kap a pro­dukció. A külföldi partnerek közül a né­met Euroarts 1,8 millió euróval (470 mil­lió forint), az angol Renegade Film 1,5 millió euróval (390 millió forint) támo­gatja a Sorstalanság filmre vitelét. A film elkészítéséhez az Európa Tanács film­alapja, az Eurimages 650 ezer euróval (175 millió forint), a párizsi székhelyű Shoá Alapítvány 50 ezer euróval (23,5 trillió forint) járul hozzá. V.GY. Szabványtalan a dolomit MUNKATÁRSUNKTÓL Az autópályák kővázára vonatkozó műszaki szab­ványba a dolomit nem fér bele. A „szabványtalan" anyagot évtizedekkel ez­előtt alkalmazták az utak építésénél, mindez azon­ban a mai beruházások ki­vitelezőinek szabálytalan­ságai alól nem ad felmen­tést - nyilatkozta lapunk­nak tegnap Keller László. A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) közpénzügyi ál­lamtitkára elmondta: so­ha nem tett olyan kijelen­tést, hogy a dolomit be­építése az utak burkolatá­ba kénsavképződést ered­ményez. Ehelyett arról beszélt, hogy a szakértői vizsgálatok eredményei szerint az M3-as és az M30-as autópályák építé­sénél pirittartalmú kőzú­zalékot használtak, ami nedvességgel érintkezve kénsavat termel. A vizs­gálatok megállapították azt is, hogy mindkét gyorsforgalmi út aszfalt­­burkolatának tönkreme­netele megindult, állapo­tuk máris rosszabb, mint amit életkoruk indokolna. Hozzátette: szeretné, ha a jövőben annak feltárására koncentrálhatna, milyen körülmények között épült be a dolomit az M7-es au­tópályába, és mi tette in­dokolttá, hogy az M3-as és M30-as autópályán a piritszennyezett kőváz ki­alakítását. Vállalkozói és állami hitelből gyarapodik a Miskolci Egyetem? MISKOLCI TUDÓSÍTÓNKTÓL Meghiúsult a Miskolci Egyetemen (ME) tervezett egymilliárd forintos állami be­ruházás a kormányzati megszorító in­tézkedések miatt. Medgyessy Péter mi­niszterelnök hétvégi miskolci látogatá­sán azonban már úgy fogalmazott: kere­sik a módját annak, hogy mégse kelljen lemondani a fejlesztéseiből. E szándék jegyében találkozott tegnap Budapesten Magyar Bálint oktatási miniszter, Besenyei Lajos, az ME rektora és Káli Sán­dor, Miskolc polgármestere. Tárgyalása­ik eredményeként körvonalazódni lát­szik a kormányfői szándéknak megfele­lő megoldás. Az eredetileg odaítélt egymilliárd fo­rintból az egyetem egyik kollégiumát háromcsillagos, fizetős diákhotellé fej­lesztették volna, és megújult volna a Miskolc belvárosában lévő patinás Ze­nepalota, vagyis a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézete. Ha valóra válik a tegnapi megbeszélé­sen vázolt új elképzelés, akkor a PPP (Public Private Partnership) módszeré­vel, azaz vállalkozói tőkéből valósulna meg a közcélú fejlesztés. Besenyei Lajos tudósítónknak elmondta: az általuk még e héten kidolgozandó konkrét, im­már három-három és fél milliárd forin­tos program értelmében a majdani vál­lalkozóknak húsz év alatt törlesztene fele-fele arányban az állam és az egyetem. A Zenepalota rekonstrukciójára a ko­rábban tervezettnél lényegesen nagyobb összeget fordítanának. Változás az is, hogy bár nem lesz emelt szintű diákho­tel az Egyetemvárosban, felújítják mind a hat kollégiumi épületet. Ezzel párhu­zamosan a statikai gondok miatt kiürí­tett tizenhárom emeletes toronyépületet a hetedik szintig visszabontanák, és köz­ponti irodaházat alakítanának ki benne. Oda kerülnének majd a most a kollégiu­mi épületek földszintjén működő iro­dák, tanszékek, orvosi rendelők, a he­lyükön pedig háromszáz új kollégiumi helyet alakíthatnak ki. ­ Pokorni: Az utódok fizethetnek A minisztérium szerint befejezik, amit elkezdtek Elfogadhatatlannak tartja a Fidesz a fel­sőoktatási intézményeket érintő meg­szorító intézkedéseket. Pokorni Zoltán, a párt alelnöke tegnapi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a takarékosságnak mondott akció az egyetemek és a főiskolák esetében adós­ságcsapdát és a jövő felelőt­len felését jelenti. Mint arról írtunk, a kor­mány intézkedései miatt a legnagyobb érvágást a felső­­oktatási beruházások szenve­dik el, ezeken hétmilliárd fo­rintot spórol az oktatási tárca. Ebből 5,5 milliárd forintot ha­lasztott fizetési konstrukció­val akarnak megtakarítani. Pokorni szerint a beruházások átüte­mezése 20-25 százalékkal, azaz mintegy másfél milliárd forinttal növeli a költsé­geket, s évekre eladósítja az egyeteme­ket és a főiskolákat. Azt mondta: így az állam időt nyer, mert csak 2006-2007- ben kell fizetnie, ez azonban mind jogi­lag, mind morálisan kifogásolható, hi­szen a számlát a következő kormánynak kell majd állnia. Kijelentette: ez nem ta­karékosság, hanem kormányzati ügyes­kedés, amelynek haszonélvezője megint valamelyik bank lesz. Pokorni szerint a Szakképzési Alapból pedig törvénytele­nül vonnak el forrásokat, annak a forrá­sait ugyanis nem a költség­­vetés, hanem a gazdasági szektor befizetői adják.­­ A Fidesz alelnöke ismét a szómágia jól bevált eszközé­vel keveri a tényeket a képze­lettel - reagált a fentiekre közleményben az Oktatási Minisztérium. Mint írják: a beruházási keretek csökken­tésénél a tárca arra törekszik, hogy a megkezdett fejleszté­sek folytatódjanak. Szerintük a mostani körülmények között sikernek tekinthető az 5,5 milliárdos beruházási keret átütemezése. Ez a megoldás teszi le­hetővé, hogy a fejlesztések befejeződje­nek, és a felsőoktatási intézmények hasz­nálatba vehessék az új létesítményeket: a félbehagyott beruházások nagyobb kárt okoznának. A takarékossági intézkedése­ket a jogszabályok szerint hajtják végre. V. A. D. Pokorni Zoltán ___________RÖVIDEN___________ ELHALASZTOTT TRIANON-SOROZAT Kiadott műsorától eltérően az MTV március 7-én nem kezdi el a Velünk élő Trianon című sorozat sugárzá­sát. A film első három részének fő­szereplője nem járul hozzá a vele ké­szült felvételek közreadásához. Az intézmény ettől eltekintve is - tele­víziós és történészi szakvélemények alapján - úgy ítéli meg, hogy a soro­zat átdolgozásra szorul. Az MTV közleménye a főszereplő kitétét nem nevezi meg. Annyit sikerült meg­tudnunk, hogy a sorozatot Koltay Gábor rendezte. (Munkatársunktól) TANÁCSOK PÁLYAKEZDŐKNEK Útmutató - Karrier - tanácsok pálya­kezdő diplomásoknak címmel jelen­tetett meg hat egyetem karrierirodája egy kiadványt, amely tartalmazza mind az álláskeresés fortélyait, mind a munkavállaláshoz szükséges tud­nivalókat. A 25 ezer példányban megjelenő könyv bemutatja a lehető­ségeket is a különböző szakterülete­ken, illetve az Európai Unióban. Az Útmutatóhoz tavasszal a szegedi ál­lásbörzén juthatnak hozzá az érdek­lődők, azt követően a felsőoktatási intézmények karrierirodáiban lehet beszerezni. (V. A. D.) ELHUNYT PÁLINKÁS GYÖRGY Kedden, életének 75. évében el­hunyt Pálinkás György, a Legfel­sőbb Bíróság nyugalmazott tanács­elnöke, címzetes egyetemi docens. Nevéhez több, nagy visszhangot ki­váltó büntetőügy elbírálása is kötő­dik. Pálinkás Györgyöt az igazság­szolgáltatásban végzett több évtize­des tevékenysége elismeréseként 1997-ben a Magyar Köztársasági Ér­demrend középkeresztjével tüntet­ték ki. (Munkatársunktól) KISMAMÁK MINT TANÚK Kismamák tanúként segíthetik az el­járást az úgynevezett előre hozott szülések miatt perbe fogott nőgyógy­ász ügyében - adta hírül az Info Rádió. A rendőrség 17 pontból álló kérdőívet postázott azoknak a kis­mamáknak, akik így segíthetik a bi­zonyítást. A MÁV Kórház volt főor­vosa ellen tavaly ősszel indítottak el­járást foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyezte­tés gyanúja miatt. E szerint a főorvos indokolatlanul hozott előbbre szülé­seket azokra az időpontokra, amikor éppen ügyeletben volt, ezzel pedig közvetve műhibát okozott. Szakem­berek szerint viszont az irányított szülést kizárólag szakmai indokok alapján lehet alkalmazni. Ugyanak­kor a Nőgyógyászati Kollégium ál­lásfoglalása szerint, ha minden kész a szüléshez, kényelmi okokból egy­két nappal előbbre lehet hozni, így el lehet indítani a baba születését. (Munkatársunktól) LÁTOGATÁSI TILALOM Várhatóan még két napig érvényes a látogatási és betegfelvételi tilalom a fővárosi Szent Imre Kórház pszichi­átriai osztályán. A Weborvos informá­ciói szerint az osztályon szombaton kezdődött, s söpört végig egy gyo­mor- és bélrendszeri tünetekkel járó megbetegedés, amely kilenc beteget fertőzött meg. A betegek már jól van­nak, egy kivétellel tünetmentesek. Az ÁNTSZ laboratóriumi vizsgálatai kizárták a bakteriális fertőzés gyanú­ját, így nincs szó ételfertőzésről sem, inkább valamilyen influenzaszerű, azaz vírusos betegség ütötte fel a fe­jét a pszichiátrián. A fertőzés nem terjedt túl az osztályon, a tilalom in­kább csak óvintézkedés az új betegek vagy látogatók védelmében. NEM FOGADTÁK EL AZ MTV KURATÓRIUM BESZÁMOLÓJÁT Az Országgyűlés kulturális bizottsá­ga kedden nem találta alkalmasnak általános vitára a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának 2002. évi közötti tevékenységéről szóló beszámolót. Czeglédi László, az MTV-közalapítvány kuratóriumának elnöke kijelentette: „a Magyar Televí­ziót csendesen szanálni kellene". Vé­leménye szerint az MTV szervezeti átalakítását - amely folyamatban van a hatás- és munkakörök átvilágításá­val - új székházba költözésnek kelle­ne követni. Homa János (Fidesz) kö­zölte: az MTV tizenkétmilliárd forin­tos veszteséget kénytelen bemutatni, amit az intézményre fordítandó húszmilliárd forint mellett szintén a parlamentnek kell állnia. (MTI)

Next