Népszabadság, 2004. április (62. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-01 / 77. szám
FÓKUSZ Balkezes hamburger Csíkos festék, esernyőmag, zacskós hegyi levegő, spagettifa - néhány, csak április elsején létező „találmány", amelyekkel a bolondok napján ugratták egymást az emberek az elmúlt években. Az április elsején szokásos ugratás eredetéről több feltevés létezik. Az egyik szerint 1564-ben IX. Károly francia király az év kezdetét január 1- jéről április 1-jére helyezte át, és akadtak olyanok, akik be is dőltek az április elsejére szóló szilveszteri meghívásnak. Az ugratás aztán átterjedt Európa falvaira, ahol rendszerint a gyerekeket, inasokat küldözgették trombitahúrért, csíkos festékért, esernyőmagért. A sok felesleges ide-oíd küldözgetésből ered a „bolondját járatja" szólásunk. Az ugratás, a félrevezetés az 1900- as évek közepén, a televízió, a rádió megjelenésével kezdett tömegesen elterjedni. Magyarországon például hírül adták, hogy krokodilt találtak a Dunában, hogy megszűnnek a napilapok, hogy zacskós hegyi levegőt lehet vásárolni. Az interneten külön oldal (www.museumofhoaxes.com) foglalkozik az április 1-jei beugratásokkal. A százas toplista élén a BBC egy 1957-es híre szerepel, amely szerint rekordtermés várható Svédországban spagettiből. A tévéhez betelefonálóknak még azt is megmondták, hogyan lehet saját spagettifájuk: tegyenek egy szál spagettit paradicsomszószba, és reméljék a legjobbakat. A listán szerepel a The Guardianben megjelent újságcikk a tízéves jubileumát ünneplő kis köztársaságról, San Serriféről: a leírás olyan jól sikerült, hogy rengetegen akartak ott nyaralni. 1998-ban vásárlók ezrei kérték a Burger King nagy hírveréssel beharangozott új termékét, a balkezes whoppert, amelyben a hozzávalókat 180 fokkal elforgatták. Április elseje sok helyen ma is a diákok csínytevéseinek (kioldott vagy éppen összekötözött cipőfűző, a másik hátára ragasztott, vicces feliratú cetli) napja, az iskolákban gyakran ekkor tartják a „fordított" órákat. A tréfa azonban lehet morbid is: egy több mint százéves feljegyzés szerint az anya a leányával együtt öngyilkos lett, miután egy rokonuk áprilisi tréfaként azt írta neki, hogy katona fiát kivégezték, mert elkopott a cipősarka. Ebben az esetben nemigen van megbocsátás az álhír kitalálójának - miközben az áprilisi tréfáért általában nem illik megharagudni. SERFŐZŐ MELINDA . 1 ) \ -pop ______________________________________________________ORSZÁGOS NAPILAP______________________________________________________ 2004. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK__________________________________________________www.nepszabadsag.hu ___________________________________LXII., 77/1. SZÁM, 22+6 OLDAL, 99 FORINT ■ POLITIKUSI HAGYMÁS VÉR ■ KEGYETLEN JÁTÉK Virtuális színészek VAGY „REFORMHURKA” CSUPA NYERTESSEL és szupermodellek Kormányülés előtt Fidesz-aláíróív Petíció: drága ötletek tárháza - Korlát az uniós állampolgárok termőföldszerzésének A Nyugati téri sikeres aláírásgyűjtés után nem kevesebbre vállalkozott a Fidesz két politikusa, minthogy a kormányülésre igyekvő miniszterektől kérjen szignókat a költségvetés módosítását célzó nemzeti petícióhoz - a politikai marketing persze „előre megtervezett" kudarccal végződött, mivel a kabinet egyetlen tagja sem tette rá kézjegyét az ívre. Ez viszont alkalmat adott az ellenzéki politikusoknak arra, hogy ismét kifejthessék: a kormány szembehelyezkedett az emberekkel, a saját maga által meghirdetett politikai célokkal és a biztonságos EU-csatlakozás lehetőségével. Néhány órával később a fideszesek megkapták az indítványukkal járó kiadások összesítését, a javaslatok teljesítése mintegy négyszázmilliárd forintba kerülne, de emellett még közel 250 milliárd bevételkieséssel is járna. Kuncze Gábornak, az SZDSZ elnökének számításai szerint százezer forinttal nőne minden egyes adófizető polgár terhe - a polgári körös demonstrációk nyelvezetével élve ez azt jelenti, hogy „hozzon magával mindenki még százezer forintot". Miközben e polémia zajlott, két olyan hír is megjelent, amely azt jelzi: a gazdaság reálfolyamatai kedvezően alakulnak. A Raiffeisen Bank elemzője szerint az ország nem vesztett annyit tőkevonzó képességéből, mint arra korábban számítani lehetett. A Pénzügykutató Rt. főmunkatársa pedig úgy vélte, hogy ez az év élénkülést hoz, az egyensúly is javul, azonban ellentmondásokat is hordoz - az egyik például az, hogy a reálkereset alig fog növekedni. A költségvetési kiigazítás alkalmas a pozíció javítására, ám a hosszabb távon ható, strukturális változásokat eredményező reformértékű lépések továbbra is váratnak magukra. A kormány mai ülésén sem volt ilyen horderejű kérdés napirenden. A miniszterek elfogadták azt az előterjesztést, amely korlátozza az uniós állampolgárok magyarországi földtulajdonszerzését, s bólintottak a lakásépítési kedvezmények növelésére: mától egy gyermek után nyolcszázezer, kettő után kétmillió, három után hárommillió-kétszázezer, négy gyerekre pedig négymillió forint jár. Részletek a 4. és a 14. OLDALON Draskovics nemet mond Euróstop a bankóprésnek Az uniós tagság teremtette új versenyhelyzet és az euró várható bevezetése megoldhatja a régi vitát: magánkézbe adható-e a Pénzjegynyomda. Kérdés, lesz-e mit értékesíteni? MUNKATÁRSUNKTÓL Egy lapunk által megismert kormányzati feljegyzés szerint érdemes megfontolni, hogy az 1997 óta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) százszázalékos tulajdonában lévő Pénzjegynyomda (PJ) Rt. magánkézbe kerüljön, vagy más állami szervezet, például a BM felügyelete alatt állami tulajdonban maradjon-e. Az MNB már régóta azt az álláspontot képviseli, hogy a bankjegygyártást le kell választani a nyomdacég egyéb kereskedelmi tevékenységéről, s utóbbiakat privatizálni kellene. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, amely a rendszerváltás óta mindig közbelépett, s nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva levetette a napirendről a kérdést, értesüléseink szerint most már nem ellenzi a magánosítást. Az MNB hivatalosan nem sürgeti az ügyet, mondván, az euró bevezetéséig - amikor Magyarországon megszűnik a bankók előállítása - van még idő, ám a színfalak mögött erőteljesen szorgalmazza, hogy a PJ-t valamilyen formában vegyék át tőle. Számára ez a fontos, nem pedig az elidegenítés eredménye. Úgy tudjuk, hogy a Pénzügyminisztérium (PM) az eladás, a privatizáció mellett érvel, de a tárcánál sem született még felső szintű döntés a követendő stratégiáról. Az elképzelések között szerepel, hogy egyben vagy részegységenként, szakmai vagy pénzügyi befektetőknek értékesítenék a Pénzjegynyomdát, illetve a céget önmagában vagy más vállalattal összevonva a tőzsdére vinnék. Euró... folytatás a 15. OLDALON A szó elszáll? Magyarország a világon az elsők között fogott hozzá a hazai gyártású rádió- és televízióműsorok „nemzeti könyvtárának" felállításához. De annak ellenére, hogy a tervek szerint 2005. január 1-jén végre startol a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA), most minden jel arra mutat, hogy csak egy „lebutított" változat kezdheti meg a működést. A tervezés hat éve folyik, eddig több mint 300 millió forintot költöttek el az intézmény előkészítésére. Ennek ellenére ma még több a bizonytalanság, mint az eldöntött tény. A kulturális és az informatikai tárca megállapodása megszületett ugyan, de többek között az intézményt „megalapító" jogszabály tervezete sem került eddig a törvényhozók elé. Részletek az 5. OLDALON Motorosvizsga két lépésben MUNKATÁRSUNKTÓL Hiányzik egy készülő jogszabály, így azok, akik „A" kategóriás, azaz motorkerékpár-vezetői engedélyt szereznek, egy ideig csak kis teljesítményű kétkerekűek nyergébe ülhetnek. A jelenleg érvényes paszszus szerint ugyanis a friss jogosítvánnyal rendelkezők - a nyugat-európai gyakorlatnak megfelelően - két évig csak legfeljebb 125 köbcentiméteres motort vezethetnek. (Az előírás baleset-megelőzési okokból született). Az „előélet" hiányát tavaly év végéig pályaalkalmassági vizsgálattal ki lehetett váltani: aki megszerezte az úgynevezett PÁV minősítést, azonnal megkapta a „korlátlan" vezetői engedélyt. Januártól azonban változott a jogszabály - tudtuk meg a Közlekedési Főfelügyelet illetékesétől pályaalkalmassági vizsgálatra már nincs mód. A tervek szerint új vizsgát vezetnek be, az erről szóló rendelet azonban késik, így egyelőre csak korlátozott „A" kategóriás jogosítvány megszerzésére van lehetőség. A közlekedésfelügyelet szakemberei azt remélik, hogy hamarosan, akár már a napokban végre megjelenik az új jogszabály. Eisenstadti rablás mint móri alibi? Őrizetbe vétele óta először, vallomást tett az ügyészek előtt Kaiser Ede, a 2002 májusában nyolc emberéletet követelő móri mészárlás egyik gyanúsítottja. Vallomását tízoldalas jegyzőkönyvben összegezték, amely tartalmazza Kaisernek a rendőrségi nyomozás megállapításaival kapcsolatos álláspontját is. Dezső Antal, Kaiser védője lapunknak elmondta: védence olyan bizonyítékokat közölt az ügyészekkel, amelyek igazolják, hogy nem vett részt a móri mészárlásban. Dezső részleteket egyelőre nem kívánt nyilvánosságra hozni. A Népszabadság azonban más forrásból úgy tudja, Kaiser beismerte, hogy 2002. május 12-én részt vett Eisenstadtban egy pénzszállító kirablásában, ahol társaival mintegy 20 millió forintnyi eurót zsákmányoltak. Az osztrák hatóságok állítólag annak idején az üggyel kapcsolatos jegyzőkönyveket elküldték a móri gyilkosok után nyomozó magyar rendőröknek, de akkor senki nem tulajdonított jelentőséget ezeknek. Márpedig Kaiser és társai állítólag hetekig készültek az eisenstadti akcióra, amit mobiltelefonjaik híváslistáiból és a magyar határregisztrációs rendszer adataiból is ellenőrizhetnek a nyomozók. Kaiser azzal, hogy beismerő vallomást tett az eisenstadti rablással kapcsolatban, több olyan bizonyítékot is megdöntött, amelyekkel korábban az ORFK azt próbálta bizonyítani, hogy részt vett a móri mészárlásban. Például, hogy a móri zsákmány rá eső részéből fizette ki autója lízingdíját, és vásárolt egy értékes órát Bécsben. F. GY. A. HIRDETÉS