Népszabadság, 2004. augusztus (62. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-30 / 202. szám

Visegrádi tévéfilmek? Rudi Zoltán tévéelnök ősztől ha­vonta egy hosszabb dokumen­tumfilmet ígér fő műsoridőben. A rendszerváltás óta több mindennel adós maradt a köztelevízió saját közön­ségének, egyebek között a valóságot mé­lyebben elemző dokumentumfilmek rendszeres bemutatásával is. Ősztől az MTV törleszt ebből az adósságból - ígéri Rudi Zoltán tévéelnök. Egyelőre havonta műsorra tűznek egy-egy hosszabb do­kumentumfilmet, de ha a most folyó költségvetési tárgyalásokon sikerülne fedezetet találni, januártól akár napi do­kumentumsáv lehet az M 2 csatorna adásában. A műfaj hazai képviselői nemrég tárgyaltak erről az MTV vezető­jével. Igénylistával kereste fel a tévéelnököt három rendező: Kisfaludi András, a Ma­gyar Dokumentumfilmesek Egyesülete, Böjte József, a filmművészszövetség do­kumentumtagozata és Almási Tamás, a DocClub képviselője. Ebben szerepelt, hogy tűzzék műsorra az utóbbi tizenöt évben készült hazai és külföldi doku­­mentumfilm-termés javát, a köztévé ve­gyen részt koprodukciós partnerként új alkotások gyártásában, és jöjjön létre önálló dokumentumműhely az MTV- ben. A dokumentumfilm iránti igények kielégítéséhez tehát elsősorban több pénz kellene. - Nem vagyunk elégedettek az MTV eddigi műsorpolitikájával, ugyanakkor tudjuk azt is, hogy egyetlen szempillan­tás alatt nem lehet radikális változtatást elérni. Arra kértük az elnököt, vegye személyesen kézbe a dokumentumfilm ügyét - mondja lapunknak Kisfaludi András. Böjte József hozzáteszi: a jelen­leg is alkotó mintegy hatvan-nyolcvan hazai dokumentumfilmes számos fon­tos filmet készített az elmúlt rendszer­­váltó évek történéseiről, folyamatairól, emberi drámáiról, amelyek közül in­kább a Duna TV tűzött műsorára néme­lyeket, az MTV képernyőjére alig-alig került belőlük. Miközben a dokumen­tumfilm az évi filmszemléken egyre na­gyobb rangot és figyelmet vívott ki ma­gának, mára hovatovább teljesen leke­rült a köztévé programjáról. A legna­gyobb hazai és külföldi elismerést kiví­vott alkotásokat sem látni a nemzeti fő­adón. Mára eltűntek azok a műsorsávok is, mint a Thema vagy a Háló, amelyek legalább a műfaj rövidebb darabjainak kínáltak fórumot. Már-már szinte fele­désbe merül az a korábbi dokumentum­műhely is az MTV-ben, amelyet valami­kor Zolnay Pál neve és valóság iránti el­kötelezettsége alapozott meg, és ahol olyan alkotók munkái készültek, mint Gyarmathy Lívia, Erdélyi János, Dárday Ist­ván vagy a Gulyás testvérek. Miközben a kisebbségi problémáról, a feldolgozatlan holokausztról, a mindent elsöprő mé­­diadömpingről, a munkanélküliségről, a szegénységről és egy sor más súlyos tár­sadalmi problémáról készülnek alapo­sabb valóságfeltáró filmes feldolgozá­sok, a tévé legtöbbször csak napi hírben vagy kisriportban számol be ezekről ,a kérdésekről. (Tegyük hozzá: az olyan hosszabb riportkísérletek, mint amilye­nek Tornóczky Anita mostanában az MTV-n futó munkái, nem sorolhatók a magyar dokumentumfilm hagyományait tisztelő alkotások közé.) A szakma kép­viselői elismerik, sok fontos, feldolgo­zatlan téma ugyanakkor kamera után ki­ált. De aktív megrendelői és közreadói szerepbe manapság általában a televízi­ók, köztük a közcsatornák kerülnek Eu­rópában. - Egyetértek a filmesek álláspontjá­val, a helyzet azonban érnnéi is súlyo­sabb - kezdi érdeklődésünkre Rudi Zol­tán. Az MTV adóssága ugyanis nem csu­pán a dokumentumfilm, hanem az egy­kor virágzó animációs és gyerekfilm is. (Most végre akad egy kivétel: a kuratóri­um hozzájárult egy kétrészes gyerekfilm belső gyártásához, amely negyvenmillió forintba fog kerülni, és karácsony táján tűzhetik műsorra.) De ugyanígy hiá­nyoznak a tévéjátékok és az alaposabb munkát igénylő oknyomozó újságírás igényes televíziós produkciói a tévéel­nök szerint. Miközben az idei tévékölt­ségvetésen 5,2 milliárdos lyuk tátong. A dokumentumfilm iránti igények ki­elégítéséhez tehát elsősorban több pénz kellene, továbbá a tévéelnök pályázatá­ban fölvázolt és a kiíró által elfogadott négycsatornás köztévé-elképzelés meg­valósítása, hogy a műfajra jusson kellő adásidő. Van azonban, amit máris meg lehet valósítani: ősztől havonta beiktat­nak a jelenlegi program főműsoridejébe egy-egy hosszabb, már elkészült doku­mentumfilmet, amelyhez igyekeznek majd minél nagyobb előzetes hírverést csinálni. Az elnök megjegyzi, ha a szep­tember végén lezáruló költségvetési egyeztetések mégis kedvezően végződ­nek (egyelőre nem ez látszik - V. Gy.), és elkülönített büdzsét lehet kialakítani jö­vőre a dokumentumműfajnak, létrejöhet ott egy 50-60 perces dokumentumsáv az M 2-n. Elképzelhető egy kis létszámú megrendelő szerkesztőség felállítása is. Rudi Zoltán 600-800 ezer főre taksálja a jó dokumentumfilmek hazai nézőtábo­rát, ezt a közönséget azonban újra meg kell hódítani. Ősszel egyébként végiglá­togatja a V4-országok, továbbá Ausztria és Szlovénia köztévéit, ahol megpróbál együttműködő partnereket találni televí­ziós játék- és dokumentumfilmek, soro­zatok közös készítéséhez, illetve beszer­zéséhez. Mint mondja, egy egységes 80- 90 milliós nézőt magában foglaló piacon olcsóbban lehet értékes műsorokat előte­remteni, mint mindenkinek külön-külön. Varsányi Gyula Két díjat nyert a Kontroll Tudósítónktól Antal Nimród Kontroll című filmje kapta a legjobb rendezés díját a Koppenhágában szombaton véget ért nemzetközi film­­fesztiválon. A legjobb operatőr ugyanez­zel a filmmel Pados Mihály lett. A fesztivál nagydíját a zsűri - amelynek munkáját Szabó István Oscar-díjas filmrendező irá­nyította­­ orosz filmnek, a Nagymama cí­mű alkotásnak ítélte, s a forgatókönyvek versenyében is e film minősült a legjobb­nak. Az Arany Hattyú-díjjal kitüntetett film rendezője és forgatókönyvírója egy személyben Lidija Bobrova. Még két díjat visz haza ez az alkotás: két női főszerep­lője a zsűri különdíjában részesült. KULTÚRA NÉPSZABADSÁG 2004. AUGUSZTUS 30., HÉTFŐ I Színház__________________________________________ A legyek ura M. G. P. G­yermekkorom legijesztőbb mese­filmje Walt Disney Hófehérke és a hét törpéje volt. Némileg később a leg­­rémisztőbb gyerekfilm Peter Brook ren­dezésében a William Golding regényé­nek társadalmi tekintetben meglehető­sen borúlátó antirobinzonádja, A legyek ura. Az angol drámaíró, Nigel Williams színpadi adaptációját Deres Péter fordí­tásában játsszák szombattól a Bárka Színházban, Gadus Erika sokoldalú játé­kossággal hasznosítható gyakorlatias szcenikai elemeivel, jellemzően leron­gyolódó jelmezeivel. Igen szép a halott pilóta fennakadt testének bepókháló­­zott megjelenítése. Rosszul világított az előadás. Inkább a hátsó falra vetülő ár­nyékokra fordított gondot Rigó Béla, mint a szereplőkre és a drámai jelene­tekre. Faragó Béla a kísérőzenét nemcsak érzékenyen állította össze, hanem gro­teszk kontrasztot ad az elvadulás cse­lekményéhez tisztaságot, himnikus hu­manizmust huhogó dallamválogatásai­val. A magas kultúra éteri hangzatai kí­sérik az elállatiasodó ösztönvilágot. Vidovszky Pál utcai fiúk­ rendezése két évadig volt a Bárka műsorán. Több­ször nekikészülődtem, mire összekap­tam magam: a szereplők kiöregedtek, elmentek szappanoperába szerepelni. Becsapós műfaj a gyermekszínház. A színpad kínálta biológiai öröm megol­vasztja a legridegebb néző szívét is. Mintha kiskutyák játékosságában gyö­nyörködnénk. Különösen, ha tragédiák szerepeit pröntyögik az apróságok. Egy jó nevű angol színpadi szerző négyszáz éve panaszkodott helsingöri darabjában a gyermekszínházi konkurenciáról, hogy „egy kotlóalja gyermek, apró toprongy" túlsikoltja a szavalást. Száz évvel utóbb a Koldusopera divat lett Londonban, gyermekszereplőkkel is el­játszották a banditák és ribancok törté­netét. Vidovszky György, a Vörösmarty gim­názium drámaszakos tanára (oktat film­­történetet is) a Horánszky utcában Dream címmel megrendezte Shakes­peare nyárközépi álom darabját, a bu­dakeszi Mezei Mária művészeti iskola igazgatója, a Bárka produkciós vezetője, óraadó tanár a Pázmány Péter Katoli­kus Egyetemen, az Országos Diákszín­játszó Egyesület elnöke, filmkritikus, filmrendező, a jezsuiták Faludi Ferenc Akadémiáján filmklubot vezet. Nem ál­láshalmozó, elhivatott. Pedagógusdü­hének minden műfaj megfelel. Tizenévesek veszik magukra a szere­peket. Válogatottan talpraesettek. Nem mind ártatlan színházi szempontból. Van közöttük színészgyerek és színház­tól másként elfertőzött. Valószínű: nem lesznek színészek. Remélhető is. De fel­szabadult, a nyilvánosságtól nem rette­gő, megszólaláskor nem makogó állam­polgárok lesznek. A kis- meg nagyfiúk ügyesek színpadilag, ügyesek a szceni­kai elemek pontos kezelésében, ügyesek a kötélrendszer szabatos megmászásá­ban, függeszkedésben. Fegyelmezetten bonyolítják a fokról fokra növekedő szétomlást, a kibontakozó rendetlensé­get. Szelíd eszközökkel elvadulásukat. A nem kevéssé bonyolult mozgásokat Gyevi-Bíró Eszter szervezte egységesen működő rendszerré. Szatory Dávid (Ralph) elegánsan ma­gabiztos college-boyból lerongyolódik riadt, életéért aggódó fiúvá, Dér Zsolt . Jackjében legkorábban támad fel a ron­tás szelleme. Dóra Béla és Dóra Mátyás feltehetően ikrek. Inkább vezetéknevük hasonlít egymásra, mint személyisé­gük. Péteri András (Röfi), Juhász Lajos, Bárdi Gergely, Kőrössy Gergely, Jócsai László, Laczó Péter, Blahó Gergely tisztán artikulálnak. Leghevesebb jeleneteik­ben is érthetőek, nem sikkasztanak el szóvégi hangzókat. A játszók tudják, mit mondanak, miért mondják, kinek mondják és miként mondják. Nem szí­nészek, játékosok. Nem színészkednek. Nem követnek látott előképeket. Sze­mélyiségüket működtetik. Vagy működteti a furfangosan tapintatos rendező. Mesés Gáspár (Simon) az olasz Pál ut­cai fiúk-film leforgatásakor mint Nemecsek 10 éves volt. Ha jól számo­lok, most tizenegy. Megrendítő tudósí­tást nyújt a gyermekkori félelmekről, az elveszettség érzéséről. Borítékolnám a jövőjét, hacsak nem válik reménytelenül felnőtté. A főpróbavégi tapsnál - jóllehet, hall­ható családi tenyerek buzgólkodása - kiderül, hogy nem is olyan ártatlan ját­­szódást láttunk. A fiúk (fegyelmezetten) fürdőznek a sikerben. Alig visszafojtha­tó büszkeségük. Van mire büszkének lenniük. A lakatlan szigeten egymásnak uszuló gyermekek riasztó kalandja meseszerűen végződik: mintha a Le­ányvásár operettből jönne, megjelenik hófehérben egy tengerésztiszt. Mivel az előadás egyetlen felnőttje, Horváth Kristóf a szigetre lezuhant meghalt pi­lóta is, nem tudható: lázálom vagy va­lóság föltűnése. Egy kisfiú (ha nem csalódom) Henry Purcell vallásos dalát zengi a háttérben. A boldog vég fanyarul kétértelmű. Megmenekíti őket a vadonból és vad ösztöneiktől az érkező hajó. Vagy visz­­szaviszi ugyanabba a vad felnőtti világ­ba, amelynek csupán vérükké vált le­nyomatát ismételték el a lakatlan szige­ten. Megszabadulnak a legyek urától - az ördögtől -, vagy visszamennek cse­berből civ­izációba? Alul Dér Zsolt Jack szerepében 11 Elhunyt Vass Henrik Szombat hajnalban, 90 éves korában elhunyt Vass Hen­rik, szerkesztő, történész, a Kossuth Könyvkiadó, majd a Párttörténeti Intézet igazgatója, a történettudomány dok­tora. Vass egyike volt a munkásból lett vezetőknek. Sokban kü­lönbözött azonban többségüktől - elsőnek abban, hogy értel­miségi „területre" került, s hogy mindvégig megőrizte a pá­lya és e pályán alkotók tiszteletét. A hadifogságból, a tanítói álmokat dédelgető, négy polgárit végzett „vasalt nadrágos" cipész, szülővárosában lett a Pápai Néplap szerkesztője. 1948-ban „szólította" a párt Budapestre, s kezdődött meg pályája a központi apparátusban. A sajtóosz­tály egyik vezetője, majd következett a káderképző, a 2 éves pártfőiskola, utána 10 évig a Kossuth Könyvkiadó. A Lenin, Sztálin és Rákosi köteteit is gondozó politikai lektorátusról jutott az igazgatói székbe Itt a kiadó gazdasági talpra állításá­ra indítja el 1957-ben a P. Howard-sorozatot és a legszínvo­nalasabb ismeretterjesztő folyóiratot, az Universumot. Ma sem világos, miért nevezték ki a sikeres kiadót az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének élére 1961-ben. Ha­csak nem bizonyos renitensek miatt, akiket majd részben Vass közreműködésével menekítenek a civil Történettudományi In­tézetébe. Büszkén emlegette, nemrég megjelent Egy életút a XX. században című önéletrajzi kötetében is baráti és munka­társi kapcsolatait: Ránki Györgyöt, Pach Zsigmond Pált, Em­ber Győzőt, Berend T. Ivánt, Makai Lászlót, Sípos Aladárt és Glatz Ferencet. „Pártvonalon" bonyolultabb volt a helyzet. Kádárral csak formális kapcsolata volt, Aczél Györggyel és Nemes Dezsővel folyamatosan voltak konfliktusai. Ezért lehetett, hogy mind­össze 5 éven át, 1980-ig volt tagja a párt KB-nak, hogy az­után rövid úton nyugdíjazzák. Pedig Vass nem volt „ellenálló". Viszont volt benne vala­mi, amit ma „sikerorientált" vezetőnek mondunk. Az általa­ kezdeményezett MSZMP határozatai sorozatnál arról folyt a vita, mi kerülhet be és mi nem a titkos határozatok közül. A munkásmozgalom-történet lexikonnál különösen Trockij, Buharin és Zinovjev életrajzával volt baj. Ami mindent bete­tőzött és Vass bukásához vezetett, az a kiváló történész Borsányi György által írt, Vass befolyására megjelent, majd betiltott Kun Béla politikai életrajz volt. Élete utolsó éveiben e kötet történetének dokumentumait rendezte sajtó alá, olyan, valaha ifjú történészekkel, akiknek pályáját ügyelte, így is sok értékes és szép könyv marad utána. Sz. G.

Next