Népszabadság, 2004. augusztus (62. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-30 / 202. szám
Visegrádi tévéfilmek? Rudi Zoltán tévéelnök ősztől havonta egy hosszabb dokumentumfilmet ígér fő műsoridőben. A rendszerváltás óta több mindennel adós maradt a köztelevízió saját közönségének, egyebek között a valóságot mélyebben elemző dokumentumfilmek rendszeres bemutatásával is. Ősztől az MTV törleszt ebből az adósságból - ígéri Rudi Zoltán tévéelnök. Egyelőre havonta műsorra tűznek egy-egy hosszabb dokumentumfilmet, de ha a most folyó költségvetési tárgyalásokon sikerülne fedezetet találni, januártól akár napi dokumentumsáv lehet az M 2 csatorna adásában. A műfaj hazai képviselői nemrég tárgyaltak erről az MTV vezetőjével. Igénylistával kereste fel a tévéelnököt három rendező: Kisfaludi András, a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete, Böjte József, a filmművészszövetség dokumentumtagozata és Almási Tamás, a DocClub képviselője. Ebben szerepelt, hogy tűzzék műsorra az utóbbi tizenöt évben készült hazai és külföldi dokumentumfilm-termés javát, a köztévé vegyen részt koprodukciós partnerként új alkotások gyártásában, és jöjjön létre önálló dokumentumműhely az MTV- ben. A dokumentumfilm iránti igények kielégítéséhez tehát elsősorban több pénz kellene. - Nem vagyunk elégedettek az MTV eddigi műsorpolitikájával, ugyanakkor tudjuk azt is, hogy egyetlen szempillantás alatt nem lehet radikális változtatást elérni. Arra kértük az elnököt, vegye személyesen kézbe a dokumentumfilm ügyét - mondja lapunknak Kisfaludi András. Böjte József hozzáteszi: a jelenleg is alkotó mintegy hatvan-nyolcvan hazai dokumentumfilmes számos fontos filmet készített az elmúlt rendszerváltó évek történéseiről, folyamatairól, emberi drámáiról, amelyek közül inkább a Duna TV tűzött műsorára némelyeket, az MTV képernyőjére alig-alig került belőlük. Miközben a dokumentumfilm az évi filmszemléken egyre nagyobb rangot és figyelmet vívott ki magának, mára hovatovább teljesen lekerült a köztévé programjáról. A legnagyobb hazai és külföldi elismerést kivívott alkotásokat sem látni a nemzeti főadón. Mára eltűntek azok a műsorsávok is, mint a Thema vagy a Háló, amelyek legalább a műfaj rövidebb darabjainak kínáltak fórumot. Már-már szinte feledésbe merül az a korábbi dokumentumműhely is az MTV-ben, amelyet valamikor Zolnay Pál neve és valóság iránti elkötelezettsége alapozott meg, és ahol olyan alkotók munkái készültek, mint Gyarmathy Lívia, Erdélyi János, Dárday István vagy a Gulyás testvérek. Miközben a kisebbségi problémáról, a feldolgozatlan holokausztról, a mindent elsöprő médiadömpingről, a munkanélküliségről, a szegénységről és egy sor más súlyos társadalmi problémáról készülnek alaposabb valóságfeltáró filmes feldolgozások, a tévé legtöbbször csak napi hírben vagy kisriportban számol be ezekről ,a kérdésekről. (Tegyük hozzá: az olyan hosszabb riportkísérletek, mint amilyenek Tornóczky Anita mostanában az MTV-n futó munkái, nem sorolhatók a magyar dokumentumfilm hagyományait tisztelő alkotások közé.) A szakma képviselői elismerik, sok fontos, feldolgozatlan téma ugyanakkor kamera után kiált. De aktív megrendelői és közreadói szerepbe manapság általában a televíziók, köztük a közcsatornák kerülnek Európában. - Egyetértek a filmesek álláspontjával, a helyzet azonban érnnéi is súlyosabb - kezdi érdeklődésünkre Rudi Zoltán. Az MTV adóssága ugyanis nem csupán a dokumentumfilm, hanem az egykor virágzó animációs és gyerekfilm is. (Most végre akad egy kivétel: a kuratórium hozzájárult egy kétrészes gyerekfilm belső gyártásához, amely negyvenmillió forintba fog kerülni, és karácsony táján tűzhetik műsorra.) De ugyanígy hiányoznak a tévéjátékok és az alaposabb munkát igénylő oknyomozó újságírás igényes televíziós produkciói a tévéelnök szerint. Miközben az idei tévéköltségvetésen 5,2 milliárdos lyuk tátong. A dokumentumfilm iránti igények kielégítéséhez tehát elsősorban több pénz kellene, továbbá a tévéelnök pályázatában fölvázolt és a kiíró által elfogadott négycsatornás köztévé-elképzelés megvalósítása, hogy a műfajra jusson kellő adásidő. Van azonban, amit máris meg lehet valósítani: ősztől havonta beiktatnak a jelenlegi program főműsoridejébe egy-egy hosszabb, már elkészült dokumentumfilmet, amelyhez igyekeznek majd minél nagyobb előzetes hírverést csinálni. Az elnök megjegyzi, ha a szeptember végén lezáruló költségvetési egyeztetések mégis kedvezően végződnek (egyelőre nem ez látszik - V. Gy.), és elkülönített büdzsét lehet kialakítani jövőre a dokumentumműfajnak, létrejöhet ott egy 50-60 perces dokumentumsáv az M 2-n. Elképzelhető egy kis létszámú megrendelő szerkesztőség felállítása is. Rudi Zoltán 600-800 ezer főre taksálja a jó dokumentumfilmek hazai nézőtáborát, ezt a közönséget azonban újra meg kell hódítani. Ősszel egyébként végiglátogatja a V4-országok, továbbá Ausztria és Szlovénia köztévéit, ahol megpróbál együttműködő partnereket találni televíziós játék- és dokumentumfilmek, sorozatok közös készítéséhez, illetve beszerzéséhez. Mint mondja, egy egységes 80- 90 milliós nézőt magában foglaló piacon olcsóbban lehet értékes műsorokat előteremteni, mint mindenkinek külön-külön. Varsányi Gyula Két díjat nyert a Kontroll Tudósítónktól Antal Nimród Kontroll című filmje kapta a legjobb rendezés díját a Koppenhágában szombaton véget ért nemzetközi filmfesztiválon. A legjobb operatőr ugyanezzel a filmmel Pados Mihály lett. A fesztivál nagydíját a zsűri - amelynek munkáját Szabó István Oscar-díjas filmrendező irányította orosz filmnek, a Nagymama című alkotásnak ítélte, s a forgatókönyvek versenyében is e film minősült a legjobbnak. Az Arany Hattyú-díjjal kitüntetett film rendezője és forgatókönyvírója egy személyben Lidija Bobrova. Még két díjat visz haza ez az alkotás: két női főszereplője a zsűri különdíjában részesült. KULTÚRA NÉPSZABADSÁG 2004. AUGUSZTUS 30., HÉTFŐ I Színház__________________________________________ A legyek ura M. G. P. Gyermekkorom legijesztőbb mesefilmje Walt Disney Hófehérke és a hét törpéje volt. Némileg később a legrémisztőbb gyerekfilm Peter Brook rendezésében a William Golding regényének társadalmi tekintetben meglehetősen borúlátó antirobinzonádja, A legyek ura. Az angol drámaíró, Nigel Williams színpadi adaptációját Deres Péter fordításában játsszák szombattól a Bárka Színházban, Gadus Erika sokoldalú játékossággal hasznosítható gyakorlatias szcenikai elemeivel, jellemzően lerongyolódó jelmezeivel. Igen szép a halott pilóta fennakadt testének bepókhálózott megjelenítése. Rosszul világított az előadás. Inkább a hátsó falra vetülő árnyékokra fordított gondot Rigó Béla, mint a szereplőkre és a drámai jelenetekre. Faragó Béla a kísérőzenét nemcsak érzékenyen állította össze, hanem groteszk kontrasztot ad az elvadulás cselekményéhez tisztaságot, himnikus humanizmust huhogó dallamválogatásaival. A magas kultúra éteri hangzatai kísérik az elállatiasodó ösztönvilágot. Vidovszky Pál utcai fiúk rendezése két évadig volt a Bárka műsorán. Többször nekikészülődtem, mire összekaptam magam: a szereplők kiöregedtek, elmentek szappanoperába szerepelni. Becsapós műfaj a gyermekszínház. A színpad kínálta biológiai öröm megolvasztja a legridegebb néző szívét is. Mintha kiskutyák játékosságában gyönyörködnénk. Különösen, ha tragédiák szerepeit pröntyögik az apróságok. Egy jó nevű angol színpadi szerző négyszáz éve panaszkodott helsingöri darabjában a gyermekszínházi konkurenciáról, hogy „egy kotlóalja gyermek, apró toprongy" túlsikoltja a szavalást. Száz évvel utóbb a Koldusopera divat lett Londonban, gyermekszereplőkkel is eljátszották a banditák és ribancok történetét. Vidovszky György, a Vörösmarty gimnázium drámaszakos tanára (oktat filmtörténetet is) a Horánszky utcában Dream címmel megrendezte Shakespeare nyárközépi álom darabját, a budakeszi Mezei Mária művészeti iskola igazgatója, a Bárka produkciós vezetője, óraadó tanár a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, az Országos Diákszínjátszó Egyesület elnöke, filmkritikus, filmrendező, a jezsuiták Faludi Ferenc Akadémiáján filmklubot vezet. Nem álláshalmozó, elhivatott. Pedagógusdühének minden műfaj megfelel. Tizenévesek veszik magukra a szerepeket. Válogatottan talpraesettek. Nem mind ártatlan színházi szempontból. Van közöttük színészgyerek és színháztól másként elfertőzött. Valószínű: nem lesznek színészek. Remélhető is. De felszabadult, a nyilvánosságtól nem rettegő, megszólaláskor nem makogó állampolgárok lesznek. A kis- meg nagyfiúk ügyesek színpadilag, ügyesek a szcenikai elemek pontos kezelésében, ügyesek a kötélrendszer szabatos megmászásában, függeszkedésben. Fegyelmezetten bonyolítják a fokról fokra növekedő szétomlást, a kibontakozó rendetlenséget. Szelíd eszközökkel elvadulásukat. A nem kevéssé bonyolult mozgásokat Gyevi-Bíró Eszter szervezte egységesen működő rendszerré. Szatory Dávid (Ralph) elegánsan magabiztos college-boyból lerongyolódik riadt, életéért aggódó fiúvá, Dér Zsolt . Jackjében legkorábban támad fel a rontás szelleme. Dóra Béla és Dóra Mátyás feltehetően ikrek. Inkább vezetéknevük hasonlít egymásra, mint személyiségük. Péteri András (Röfi), Juhász Lajos, Bárdi Gergely, Kőrössy Gergely, Jócsai László, Laczó Péter, Blahó Gergely tisztán artikulálnak. Leghevesebb jeleneteikben is érthetőek, nem sikkasztanak el szóvégi hangzókat. A játszók tudják, mit mondanak, miért mondják, kinek mondják és miként mondják. Nem színészek, játékosok. Nem színészkednek. Nem követnek látott előképeket. Személyiségüket működtetik. Vagy működteti a furfangosan tapintatos rendező. Mesés Gáspár (Simon) az olasz Pál utcai fiúk-film leforgatásakor mint Nemecsek 10 éves volt. Ha jól számolok, most tizenegy. Megrendítő tudósítást nyújt a gyermekkori félelmekről, az elveszettség érzéséről. Borítékolnám a jövőjét, hacsak nem válik reménytelenül felnőtté. A főpróbavégi tapsnál - jóllehet, hallható családi tenyerek buzgólkodása - kiderül, hogy nem is olyan ártatlan játszódást láttunk. A fiúk (fegyelmezetten) fürdőznek a sikerben. Alig visszafojtható büszkeségük. Van mire büszkének lenniük. A lakatlan szigeten egymásnak uszuló gyermekek riasztó kalandja meseszerűen végződik: mintha a Leányvásár operettből jönne, megjelenik hófehérben egy tengerésztiszt. Mivel az előadás egyetlen felnőttje, Horváth Kristóf a szigetre lezuhant meghalt pilóta is, nem tudható: lázálom vagy valóság föltűnése. Egy kisfiú (ha nem csalódom) Henry Purcell vallásos dalát zengi a háttérben. A boldog vég fanyarul kétértelmű. Megmenekíti őket a vadonból és vad ösztöneiktől az érkező hajó. Vagy viszszaviszi ugyanabba a vad felnőtti világba, amelynek csupán vérükké vált lenyomatát ismételték el a lakatlan szigeten. Megszabadulnak a legyek urától - az ördögtől -, vagy visszamennek cseberből civizációba? Alul Dér Zsolt Jack szerepében 11 Elhunyt Vass Henrik Szombat hajnalban, 90 éves korában elhunyt Vass Henrik, szerkesztő, történész, a Kossuth Könyvkiadó, majd a Párttörténeti Intézet igazgatója, a történettudomány doktora. Vass egyike volt a munkásból lett vezetőknek. Sokban különbözött azonban többségüktől - elsőnek abban, hogy értelmiségi „területre" került, s hogy mindvégig megőrizte a pálya és e pályán alkotók tiszteletét. A hadifogságból, a tanítói álmokat dédelgető, négy polgárit végzett „vasalt nadrágos" cipész, szülővárosában lett a Pápai Néplap szerkesztője. 1948-ban „szólította" a párt Budapestre, s kezdődött meg pályája a központi apparátusban. A sajtóosztály egyik vezetője, majd következett a káderképző, a 2 éves pártfőiskola, utána 10 évig a Kossuth Könyvkiadó. A Lenin, Sztálin és Rákosi köteteit is gondozó politikai lektorátusról jutott az igazgatói székbe Itt a kiadó gazdasági talpra állítására indítja el 1957-ben a P. Howard-sorozatot és a legszínvonalasabb ismeretterjesztő folyóiratot, az Universumot. Ma sem világos, miért nevezték ki a sikeres kiadót az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének élére 1961-ben. Hacsak nem bizonyos renitensek miatt, akiket majd részben Vass közreműködésével menekítenek a civil Történettudományi Intézetébe. Büszkén emlegette, nemrég megjelent Egy életút a XX. században című önéletrajzi kötetében is baráti és munkatársi kapcsolatait: Ránki Györgyöt, Pach Zsigmond Pált, Ember Győzőt, Berend T. Ivánt, Makai Lászlót, Sípos Aladárt és Glatz Ferencet. „Pártvonalon" bonyolultabb volt a helyzet. Kádárral csak formális kapcsolata volt, Aczél Györggyel és Nemes Dezsővel folyamatosan voltak konfliktusai. Ezért lehetett, hogy mindössze 5 éven át, 1980-ig volt tagja a párt KB-nak, hogy azután rövid úton nyugdíjazzák. Pedig Vass nem volt „ellenálló". Viszont volt benne valami, amit ma „sikerorientált" vezetőnek mondunk. Az általa kezdeményezett MSZMP határozatai sorozatnál arról folyt a vita, mi kerülhet be és mi nem a titkos határozatok közül. A munkásmozgalom-történet lexikonnál különösen Trockij, Buharin és Zinovjev életrajzával volt baj. Ami mindent betetőzött és Vass bukásához vezetett, az a kiváló történész Borsányi György által írt, Vass befolyására megjelent, majd betiltott Kun Béla politikai életrajz volt. Élete utolsó éveiben e kötet történetének dokumentumait rendezte sajtó alá, olyan, valaha ifjú történészekkel, akiknek pályáját ügyelte, így is sok értékes és szép könyv marad utána. Sz. G.