Népszabadság, 2004. augusztus (62. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-30 / 202. szám
18 PROGRAMAJÁNLÓ 2004. AUGUSZTUS 30., HÉTFŐ NÉPSZABADSÁG Sopronban kezdődhet a szüret Csütörtöktől a boré a főszerep a városban A soproniak emlékezete szerint a kékfrankos nevét az 1809-ben a városban állomásozó napóleoni katonáknak köszönhetjük. A német ajkú poncichterek legnemesebb borukat csak a békebeli, kék színű frank bankjegyekért voltak hajlandók eladni a gall hadfiaknak - aztán a bankó neve valahogy végérvényesen rajtaragadt az Európa-szerte jól ismert testes, savas italon. A legendának és a messze földön híres soproni borvidéknek köszönhetően Sopron városa büszkén viseli a kékfrankos fővárosa megtisztelő címet. Nem csoda hát, hogy a helybeli bortermelők évről évre összemérik tehetségüket, versenybe állítva legszebb boraikat. A szakmai vetélkedést hagyományosan kulturális programok és vigasság kísérik három napon keresztül. A helyi borosgazdák és pincészetek nyilvános vetélkedése a Sopron Város Kékfrankosa 2004 címért szeptember 2- án, csütörtökön délután lesz a Petőfi Színházban. A borünnep aztán másnap délutántól az utcára vonul, ahol három napon át a zamatos boroké és a felhőtlen szórakozásé lesz a főszerep. A város és a régió hagyományőrző csoportjai mellett lesz a programban több fúvóskoncert, ütős együttes, bábszínház. P. Sz. A táj a hagyományos hazai bortermő vidékek egyike A Paletta BALATONKENESÉN szeptember első hétvégéjén, péntektől vasárnapig rendezik meg az idei hajókiállítást, amely egyben a hajók, a hajófelszerelések, a hajózáshoz tartozó kiegészítők és a hajózási szolgáltatások egyik legrangosabb szakvására is. Az idén is legalább félszáz kiállító mutatja majd be termékeit három napon keresztül a kenesei Marina-Portban. KÁBÁN, a sportpályán a művészeti és hagyományőrző napok keretében ma rendezik meg a IV. Országos Kettesfogat-hajtó versenyt. SZEGEDEN holnap este hét órára nyilvános rádiófelvételre várja az érdeklődőket a Magyar Rádió Karinthy Színpada. A szegedi vonatkozású, helyi művészek közreműködésével készülő kabaréhoz - bizarr képzettársítással - a várost elpusztító nagy árvíz 125. évfordulója adott ötletet. SZILASPOGONYBAN szeptember 4-én, szombaton tartják a II. Kőleves Fesztivált. A rendezvényen bemutatják a kőlevesek különféle fajtáit, azok receptjeit, illetve főzőversenyt is rendeznek. A legerősebbek kőhajítóversenyen mérhetik össze tudásukat, a többiek pedig megkóstolhatják a helyben készülő finom molnárkalácsot. SZOMOLYÁN kisasszonynapi szüreti fesztivált rendeznek ezen a hétvégén. A szombati és vasárnapi rendezvényen szórakoztatóműsorok és gasztronómiai programok, továbbá szüreti felvonulás, játszóház és utcabál várja az érdeklődőket. A DEBRECENI DÉRI MÚZEUM Zoltai Lajos Termében Pirk János Munkácsydíjas festőművész alkotásaiból látható emlékkiállítás. A tárlat szeptember 12-ig - hétfő kivételével - mindennap 10-től 18 óráig látogatható. Cézár,a reklámember Messziről megpillantva akár valamiféle jámbor bolondnak is nézhetnénk - egy évtizede több is szaladgált belőlük Debrecenben -, ám közelebb érve láthatjuk, a római viseletben grasszáló férfi reklámtáblát tart. Megszokott figurája ő a belvárosi sétatérnek, ahol nyaranként szinte minden délután feltűnik. - Hogy mi a feladatom? - kérdez vissza Szilágyi Imre, az egyik étterem reklámembere. Ahogy a tulajdonos megfogalmazta: lustálkodnom kell, ülhetek, állhatok, sétálgathatok, csak le ne heveredjek aludni. És a vendégcsábító táblának mindig látszania kell. A 48 éves debreceni férfi közel tíz éve rokkantnyugdíjas, jól jön hát neki ez a kis jövedelemkiegészítés. Gyermekei még tanulnak, szükségük van minden forintra, bár ők nem igazán büszkék édesapjuk reklámpiaci karrierjére. Pedig Cézár - ahogy általában szólítják - szót ért a fiatalokkal is. - Nem volt időm megöregedni, s ezt a gyerekek is hamar észreveszik - mondja, majd elmeséli kedvenc módszerét a diskurzus indítására. Először megpróbálja eltalálni, honnan érkeztek beszélgetőpartnerei. A tájszólás sokat elárul, s Szilágyi Imre bizony valóságos tudora a különféle tájegységek nyelvi sajátosságainak. Rögtönzött kiselőadása után kiderül, mindezt közben tanulta meg, eredetileg lakatosként dolgozott ugyanis különféle munkahelyeken. A hírverői hivatást három éve űzi, miután elődjével elégedetlen volt az étterem tulajdonosa, amiből kitűnik, hogy lám, a lustálkodást is lehet rosszul csinálni. Szilágyi Imre épp az ellenkezőjét bizonyítja: megnyerő modorával, nyitottságával sok vendég bizalmát felkelti az étterem iránt. Nyelveket ugyan nem beszél, de - ahogy ő nevezi - euroanalfabéta módszerével sikerül megértetnie magát. Szívesen elbeszélget a térre rendszeresen kilátogató nyugdíjasokkal is. Sok mindenről szót ejtenek ilyenkor, de a reklámember kedvenc témája a vallás. Pontosabban annak tagadása. - Életkorom ellenére szeretnék a jövő embere lenni - mondja sejtelmesen, majd előrukkol terveivel. A világvallások megismerése után még inkább az eretnekséget érzi magához közel állónak, így egy könyvet írt az Antikrisztusról. Pontosabban egy Anti nevű favágóról, aki az újszövetség történéseit magyarázza a maga egyszerű, fineszes világlátásával. A mű kiadásához most támogatót keres, mert a lustálkodásból szerzett jövedelem ehhez azért édeskevés. Egerházi Péter Szívesen elbeszélget bárkivel Cinka Panna Prímásverseny A virtuóz felvidéki prímás, Cinka Panna tiszteletére rendeznek prímásversenyt Sajógömörben szeptember 10-én. Polgári László, a verseny főszervezője a Népszabadságnak elmondta: Nem csupán szlovákiai, hanem magyarországi prímások jelentkezésére, továbbá néhány ezer szlovákiai és magyarországi résztvevőre is számít. Cinka Panna szülőfalujában (és nyughelyén) nem ez az első emlékverseny, ugyanis immár hetedik alkalommal adóznak a felvidéki prímások a nagy előd emlékének. Idén a kötelező gyakorlat a Monti-csárdás lesz, majd egy szabadon választott produkciót kell bemutatniuk és szólóénekest zenekarral együtt kísérniük a verseny résztvevőinek. A pénzdíjas prímásverseny támogatója Sajógömör önkormányzata és a Csemadok rimaszombati területi választmánya. A programok délelőtt tíz órakor kezdődnek a művelődési házban, az első három helyezettet a zsűri díjazza, különdíjra azonban a közönség által legjobbnak ítélt muzsikus is számíthat. T. L. Fából faragott, virágos település lett Ozora Az idei nyáron újabb fából készült köztéri alkotásokkal gyarapszik a Tolna megyei Ozora. Mint arról a település polgármestere, Schranz Istvánné beszámolt, az augusztus 23-án megnyílt fafaragó tábor résztvevői ebben az évben díszes temetőkaput, kapubejárót és kerítést faragnak, ajándékként az őket vendégül látó településnek. Először 1992-ben szerveztek fafaragó tábort a közel kétezer lakost számláló Ozorán. Az ötlet a település polgármesterétől ,és a tatai Cs. Kiss Ernő népi iparművésztől, egyben a tábor vezetőjétől származott. Az évek során számos szép dolog került ki az ország különböző településeiről érkezett táborlakók keze alól: ők faragták például a Cincapatak fölött átívelő dekoratív hidat, egy gyönyörű játszóteret készítettek, de az ő munkájukat dicséri az általános iskola bejárati kapuja és az intézmény kerítése, a polgármesteri hivatal bejárata, két buszváró, több kopjafa és Ozora millenniumi emlékoszlopa is. Emellett minden évben az adott munkák stílusához igazodó köztéri padokat is faragtak, amelyek szintén a község díszei lettek. A tábor lakói szolid tiszteletdíjuk fejében alkotásaikat a településnek adományozzák, amelyeknek az elkészítésében helyi szakiparosok - ácsok, asztalosok - is közreműködnek, a faragványokhoz szükséges, évi mintegy tíz köbméter fát pedig a Gyulaj Erdő- és Vadgazdaság Rt.-től vásárolják. A község az évszázadok során többször élt át virágzó és hanyatló korszakokat. Most az idegenforgalomban látják a kiutat, ezért folyamatosan szépítik, csinosítják Ozorát. Ennek egyik biztató jele a fafaragó tábor, és az, hogy a Virágos Magyarországért mozgalomban kiváló helyezést ért el a település, amelynek lakosai mind érdekesebb módon igyekeznek felkelteni a község iránti érdeklődést az idelátogatókban. Idegenforgalmi, turisztikai szempontból ígéretes tehát a jövő, hiszen a nemrég megújult ozorai vár is különleges látványosság sorát kínálja, egyebek mellett egy Illyés Gyula-emlékkiállítást. V. H. M. A sátorhangár öreg gépmadarai Utolsó útjuk a szolnoki múzeumba vezetett Aládúcolt szárnyaival, meggörbült légcsavarlapátjaival, roncsszerű állapotában is félelmet kelt a sátorhangárban kiállított harci repülőgép, az Il-2-es. Pedig a páncélozott orrú, géppuskával is felszerelt második világháborús gép fából épített hátsó része rendkívül sebezhető volt - mondja Földvári Zoltán százados, a Szolnoki Repüléstörténeti Múzeum vezetője. A pilótának háttal ülő fedélzeti lövészt semmi sem védte, ezért az IKL-2-eseket szolgáló 8100 pilóta 57 ezer lövészt vesztett el a légi csatákban. E típusból 36 ezret gyártottak, közülük 12 ezret lelőttek, 11 ezer pedig légi baleset áldozata lett. Az őrnnehéz gép a vitorlázó repülésre alkalmatlan volt, s ha netán leállt 12 hengeres motorja, a repülőgép lezuhant. A Szolnokon látható Il-2-est balatoni halászok fedezték fel öt éve, amikor a hálójuk beleakadt géppuskájának csövébe. Noha költséges dolog a második világháborúban lezuhant repülőgépek utáni I Info A repülőmúzeum hétfő kivételével mindennap díjtalanul látogatható. Információ: 5008 Szolnok, Kilián u. 1. Telefon: 06-56 (505-100) 7812 vagy 7810-es mellékkutatás, egyre népszerűbb. Különösen a Balaton környékén, de feltételezések szerint magában a tóban is lehet még legalább húsz roncs, amelyek felderítése egyelőre várat magára. Kerekiben és Alsóörsön is emeltek ki repülőgépmotort, az elmúlt hetekben pedig a Sümeg melletti Kisvásárhelyen történt a leletmentés. Akkor egy szemtanú elmondása alapján kutatták fel a Marcal-patak iszapjába csapódott Messerschmitt 109-es vadászgép roncsait. A Szolnoki Repülőmúzeum a Hadtörténeti Múzeum részeként a repülés történetét mutatja be az 1910-es évektől napjainkig. Körbejárható itt egy N—18-as, és egy Tu-134-es repülőgép is, amelyek hosszú évekig álltak a polgári repülés szolgálatában, a Malév kötelékében repülve. Mindkét gép utolsó repülőútja nyugállományba vonulásukkor - a szolnoki múzeumba vezetett. A kiállított 32 repülőgép között a török és német légierő ajándékai is szerepelnek, de legtöbbjük a Magyar Honvédség fejlődését tükrözi. Ilyen a Mi-8-as, Mi-24-es harci helikopter, az An-26-os csapatszállító gép. Az egyik legrégibb itteni darab a Po-2- es oktatógép, amely 1928-tól 1968-ig volt rendszeresítve a honvédségnél. Könnyű, éjszakai szállító repülőgép volt.Simon Cs. József Roncsokat is képesek újjá varázsolni