Népszabadság, 2004. december (62. évfolyam, 280-305. szám)
2004-12-06 / 284. szám
NÉPSZABADSÁG MAGYARORSZÁG 2004. DECEMBER 6., HÉTFŐ 11 Keresik a csendet Visszafogottan mulató hollandok Hetente fél tucat öreg tanya is gazdát cserél Csemő, Nyársapát, Jászkarajenő környékén. Az új tulajdonosok többsége holland. A tanyaiak hamar megszokták a külföldi szomszédságot, habár nem értik, mit szeretnek a hollandok a nem éppen összkomfortos alföldi tanyákon. - Ez pedig itt a hágai Rendőrfőkapitány nyaralója - mutatja Tóth Károly, a jászkarajenői polgármesteri hivatal műszaki irodájának munkatársa a csenevész akácok között megbújó tanyát, amit düledező léckerítés vesz körül. Eszerint a hágai főkapitánynak nem volt még ideje nekilátni a tanya felújításához. Merthogy nekilát majd, ahhoz kétség nem fér. Itt minden tanyáról messziről meg lehet állapítani, külföldi-e a gazdája. A műszaki ember - aki ismeri a tanya-A hollandok folyamatosan építkeznek, felújítanak, sok ügyes helybelinek adnak munkát - miközben persze szelektálódnak is az építőbrigádokkat és lakóikat is, hiszen a bővítéshez, felújításhoz engedély kell a hivataltól - minden második épületnél közli: ez is hollandé, az is hollandé. Csinosabbnál csinosabb tanyák ezek. Hat-nyolcszázezer forintért megveszik, felújítják, egész nyáron lakják. Ma már az sem megy ritkaságszámba, hogy egy idő után hat-nyolcmillióért továbbadják. - Ezt például a múlt héten vette meg a holland gazdájától egy belga, nyolc és fél millióért - tudjuk meg egy ugyancsak kellemes víkendezőhely kapujában, ahol az is kiderül, hogy az ingatlanvásárlók nem bízzák magukat a véletlenre. Egy honfitársuk csaknem tíz éve azért tartózkodik Magyarországon - házat is vett közben magának Jászkarajenőn, bent a faluban -, hogy az adásvétellel kapcsolatos hivatalos ügyeket lebonyolítsa, megszervezze a felújítást, sőt ilyenkor félidőben, amikor a tanyák elhagyottan állnak, ellenőrzi is, nem jártak-e bennük hívatlan látogatók. Ha valaki, ő bizonyára tudja, miért szerették meg az Alföldet a hollandok - de Giese úr nem nyilatkozik. Csak annyit árul el, hogy a holland városokban túl sok az ember, itt pedig a szomszédok is többkilométerre laknak egymástól. Nem számít, hogy nincs villany és vezetékes víz sem, hogy a dűlőúton térdig ér a sár - amikor a közeli horhosban őzek lépegetnek, és órákig lehet nézni őket, miközben csak egy varjú károg. Emiatt jönnek ide a hollandok - mondja -, de bocsássunk meg, neki most mennie kell Ceglédre, ügyeket intézni. Károlyi József, a csemő zöldhalmi építőanyag-kereskedés tulajdonosa nyaranként szép forgalmat bonyolít le a holland tanyásokkal. Egy éve el is kezdett németül tanulni, hogy könnyebben tudjanak szót érteni egymással. Maga is csemői lévén, sokat tud már a vendégekről - szomszédja is holland -, habár úgy tapasztalta, a vendégek nemigen elegyednek a helybeliekkel. Megvannak magukban, egymás közt. Azt azért elmondták, hogy furcsa volt tapasztalni a magyarok temperamentumát. Nekik szokatlan, hogy ha egy magyarnak nevetni van kedve, akkor azt a körülményektől és a helytől függetlenül, akár teli szájjal is megteszi. Ha meg sírni van kedve, ugyanez a helyzet. Ők tartózkodóbbak. Károlyi József szerint a hollandok még mulatni is csak visszafogottan tudnak. A csemői Hétvezér étterem tulajdonosa, Kovács Tamás - akinek édesapja a tanyai Tamás fogadót működteti - azt állítja, jót tettek a hollandok a környéknek. Tíz év alatt megháromszorozódott az itteni ingatlanok ára. Mivel pedig a hollandok folyamatosan építkeznek, felújítanak, sok ügyes helybelinek adnak munkát - miközben persze szelektálódnak is az építőbrigádok. Aki trehány munkát végez, többé nemigen jut megbízáshoz. Másfelől a holland a legjobb vendég. Nem a pincérnek - mert borravalót egy vasat sem ad -, hanem a tulajdonosnak. Megbízhatóan visszatérő, a legjobb minőségű ételt és italt megkövetelő vendégek a holland családok, amelyek a Hétvezér forgalmának hetven százalékát adják - mégpedig biztosan. Máskülönben kilencven százalékuknál arra lehet számítani, hogy bélszínt esznek - avat be Kovács Tamás a hollandok ízlésvilágába. Csoda tudja, miért, minden vacsorára bélszínt. A magyar konyha specialitásai nem különösebben érdeklik őket. A vegyesboltok forgalmán ellenben semmit nem lendítenek a külföldiek, akik inkább elautóznak hetente egyszer a legközelebbi szupermarketbe. Ott nem kell kérdezősködni, van-e ez meg az, csak leveszik a polcról. A falusi kis boltban súlyos kommunikációs nehézségek árán tudnának vásárolni, errefelé nem túl sokan beszélnek angolul vagy németül. De hogyan lehet így barátkozni? - kérdezzük. Erre a jászkarajenői műszaki ügyintéző adja a legbölcsebb választ: annak alighanem akkor jön el az ideje, ha a hollandoknak már elegük lesz az annyira vágyott nyugalomból. Koblencz Zsuzsa Felújítják az épületeket Nyírségi szociális háló Tudósítónktól A nyíregyházi önkormányzatnak, a karitatív szervezeteknek és az egyházaknak köszönhetően szélesedik a szociális háló a Nyírségben. Az önkormányzat szociális bizottsága kedden 146 szociális pályázatot bírált el kedvezően, a pályázók jelentős összegeket kapnak karácsonyi ajándékozásra és közösségfejlesztési célokra. Mint megtudtuk, a nyíregyházi önkormányzat éjjeli menedékhelye a téli hónapokban kilencvenöt, az átmeneti szállás huszonöt rászorulót tud befogadni, az anyaóvó házban huszonöt rászoruló anyát helyeztek el gyermekével együtt. A Vöröskereszt városi szervezetének anyaóvó házában mostanában harmincan kapnak ellátást. Nyolc nyírségi település a közelmúltban hozta létre a Nyírségi Többcélú Önkormányzati Társulást, amely az elmúlt napokban 55 millió forint támogatást nyert pályázaton. Ahol hátrány a fülbevaló Történet egy vállalkozóról, aki rendre elbukik saját falujában Balogh József tehetős vállalkozónak számít a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Cibakházán, ahol gyerekkora óta él. Több üzletbe belefogott, ezeket azonban mindig szülőfalujától távolabb, Szolnokon vagy Tiszaföldváron indította el, s emiatt iparűzési adóját is máshol fizeti be. Balogh József azt állítja: lakhelyén nem tud boldogulni - ha egy eladásra kínált üres épületre pályázik, azt az önkormányzat másnak adja el olcsóbban, ha telekre licitál, az ripsz-ropsz helyi védettségű területté válik, ha egy ötletét vázolja a polgármesteri hivatalban, azt elutasítják, majd később valaki más mégis megvalósíthatja ugyanazt. A férfi szerint azért bukik el minden elképzelése, mert roma vállalkozóként kiközösíti a helyi elit. Először a rendszerváltás előtt, az akkori tanácsnál jelentkeztem, hogy videotékát szeretnék nyitni - meséli Balogh József. - Akkoriban még az országban kevés ilyen üzlet működött, és fantáziát láttam abban, hogy a környéken elsőként indítsak el ilyen vállalkozást. A hivatal azonban nem engedélyezte a működést, azt válaszolták, hogy erre nincs igény Cibakházán. Egy hónappal később az egyik tanácsi dolgozó hozzátartozója megnyitotta a videotékát, épp azon a helyen, amit kiszemeltem én erre a célra. A helyzet, Balogh József szerint, a rendszerváltás után sem vált sokkal könnyebbé. Nemrégiben például egy olyan ingatlant szeretett volna megvásárolni, amely már régóta üresen áll a faluban. Az önkormányzat meghirdette az épületet, amelyre ketten jelentkeztek: a helybéli Balogh József és egy tiszaföldvári vállalkozó. Mindketten zárt borítékban adták be az ajánlatukat, s a felbontáskor kiderült, hogy Balogh József kétszázezer forinttal többet, egymillió forintot ígért a hajdan gázcseretelepként működött, lerobbant épületért. - Ott voltam a hivatalban, amikor kibontották a borítékokat - mondja a cibakházi vállalkozó. - Az ügyintézők láthatóan zavarba jöttek, s azt mondták, az önkormányzat dönt majd az ügyben. Zárt tárgyaláson meg is született az eredmény, amely a tiszaföldvári pályázót hozta ki győztesnek. Utólag több képviselőtől hallottam, az volt a legfőbb érv ellenem, hogy én vastag aranyláncot hordok és mekkora házban lakom. Nagyhajú Ferenc, a cibakházi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke szerint is van abban valami, hogy a roma vállalkozók nehezebben érvényesülnek. - Az a baj, hogy sokszor személyes szimpátiájukat vagy ellenszenvüket viszik a döntéseikbe a képviselők - fejtegeti. Hozzáteszi: ő települési önkormányzati képviselő is, így közvetlenül tapasztalja, mi áll egy-egy döntés hátterében. - Gyakran az a téma, hogy a kérelmezőnek hány lova van és hord-e fülbevalót, s a többség gyakran az így kavart érzelmi nyomás alatt dönt - mondja. Szavai szerint a cigány önkormányzat véleményét még olyankor sem kérik ki, amikor roma családoknak történő lakáskiutalásról van szó. Tóbiás Ferenc önkormányzati képviselő korában jegyzőként dolgozott Cibakházán. Hozzá fordult Balogh József is, amikor az ominózus ingatlan-adásvételnél vesztesként hirdették ki. A település nehéz anyagi helyzetben van, jelenleg épp egy budapesti cég világítja át az önkormányzati intézmények működését. Ilyen helyzetben számít, hogy valaki kétszázezer forinttal többet vagy kevesebbet fizet-e a falu vagyonához tartozó épületért - mondja. Hegyes Zoltán alpolgármester szerint nem csupán az árat mérlegelték, amikor az adott ügyben döntöttek. A tiszaföldvári vállalkozó négy cibakházi ember foglalkoztatását vállalta hosszú távon, Balogh József viszont nem tett ilyen ajánlatot. Elmondása szerint építkezési anyagraktárt alakított volna itt ki, amihez nem kellenek emberek. Ezért a másik pályázót részesítettük előnyben. Balogh József azt mondja: valóban a raktározást jelölte meg a vételi ajánlatban az épület funkciójaként, de csak azért, mert több mint egy évtizedes tapasztalatai óvatosságra intették. Utólag elárulta: valójában egy asztalosműhelyt szeretett volna indítani testvérével, aki jelenleg is húsz embert foglalkoztat Cibakházán, egy hasonló vállalkozásban. Attól félt, hogy - akárcsak a videotéka - ez az ötlete is másnak termeli majd a nyereséget, így viszont hoppon maradt, s akárcsak korábban, most is más településen kell szétnéznie, ha új vállalkozásba szeretne kezdeni. Ötlete már van: egy, a falusi turizmus céljait szolgáló tanyát venne falujától nem messze. Még nem nézett utána a tulajdonviszonyoknak a földhivatalban. Reméli, hogy a kiszemelt ingatlan nem a cibakházi önkormányzat tulajdona. Doros Judit A községháza, ahol döntenek a pályázatokról Diósgyőri régészeti feltárás, panoptikum Tudósítónktól A diósgyőri vár területén 2000-től - amióta Miskolc városának kezelésébe került - több beruházás is zajlott. A felújítás, állagmegóvás költségeinek negyven százalékát a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, a többi részét az önkormányzat állja, és több pályázati forrást is igénybe vettek - tudtuk meg Tamáskovics Sándornétól, a polgármesteri hivatal illetékes főtanácsosától. Az első évben a megyei területfejlesztési tanács 26 millió forintos támogatásával csaknem 60 millió forintból elkészült az északkeleti toronyban a történelmi panoptikum, és felújították a vízközműveket. A következő évben 67 millió forintot fordítottak az északnyugati torony és környezete felújítására. A Széchenyi-terv 133 milliós támogatásával együtt 2002-2003-ban több mint 270 millió forint jutott a vár, fejlesztésére. Egyebek között felújították a két déli csonka tornyot és környezetét, régészeti feltárást végeztek a területen, felújították a szomszédos Déryné-házat, parkoló épült, díszburkolatos sétálóutcákat alakítottak ki. Az idén kilencmillió forintért felújították az elektromos hálózatot, és karácsonyra elkészül a vár 35 millió forintos költséggel megvalósított díszvilágítása. Kisebb támogatások segítségével lehetővé vált két, a vár és környéke idegenforgalmi vonzerejének növelését szolgáló tanulmányterv megrendelése. S hogy ezekből mi és mikorra valósulhat meg, az jórészt azon múlik, hogy jövőre milyen sikerrel szerepelnek különböző pályázatokon a diósgyőri várral kapcsolatos elképzelések. A diósgyőri vár jelentős idegenforgalmi vonzerejének további növelése azért is fontos, mert a Miskolcra érkező turisták szívesen keresik fel a létesítményt. Új mikrobiológiai labor Új mikrobiológiai laboratóriumot avattak fel az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Veszprém megyei intézetében. A 200 millió forintos ráfordítással, uniós támogatásból kialakított, korszerű műszerekkel felszerelt mikrobiológiai laborban öt dunántúli megye területéről érkező minták hatósági vizsgálatát végzi el a szolgálat 38 munkatársa. Bujdosó László, az ÁNTSZ országos főigazgatója lapunknak elmondta: Magyarországon 2002-ben hét új kémiai-toxikológiai laboratóriumot alakítottak ki az Európai Unió támogatásával. Az idén a veszprémi mellett további négy mikrobiológiai labort adnak át. A laboratóriumok átépítésére és felszerelésére az EU összesen 23 millió eurót biztosított hazánk részére. P. J. BRINZA ÉS TARSA KEVETKEZES 3300 Eger, Knézich K.u. 26. Tel.: (36)427-030 HIRDETÉS NÉPSZABADSÁG - Nógrád és Heves megyéből: Farkas Attilánál Tel.: 06 (30) 299-0197; fax: 06 (36) 420-465 - Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből: Zsámbáné K. Emesénél Tel.: 06 (30) 314-7080; fax: 06 (46) 411-149 - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből: Gönczi Andrásnál Tel.: 06 (30) 688-6253; fax: 06 (52) 412-376 - Hajdú-Bihar megyéből: Nagy Dezsőnél Tel.: 06 (30) 479-6767; fax: 06 (52) 412-376