Népszabadság, 2005. június (63. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-11 / 135. szám
2 2005. JÚNIUS 11., SZOMBAT HÉTVÉGE NÉPSZABADSÁG Kényszerpálya-módosítások A köztársaságielnök-választás kulisszatitkai A választásnak vége: Sólyom László a Magyar Köztársaság új államfője. A parlamenti ellenzék által támogatott jelölt három szavazattal kapott többet, mint az MSZP jelöltje, Szili Katalin. Az elnökválasztási folyamatot hosszú heteken át egészen az utolsó pillanatokig a pártok taktikázgatásai, manőverei kísérték. Munkatársaink megkísérelnek visszatekinteni mindarra, ami a kulisszák előtt és mögött történt. CSUHAJ ILDIKÓ HASZÁN ZOLTÁN NAGY SZILVIA Szili Katalin áprilisi államfőjelöltté választása egyfajta kényszerpálya volt. Az MSZP-kongresszus után megszűnt minden mozgástér. És megszűntek az egyeztetések is a koalíciós partnerrel. Bár korábban Hiller István azt ígérte, hogy az MSZP országjáró turnéra viszik az államfőjelöltet, ebből végül csak az lett, hogy Szili Katalin szinte titokban járta a vidéket. A pártvezetés hetekig mélyen hallgatott arról, hogy az MSZP-nek már megvan a köztársaságielnök-jelöltje, miközben a Fidesz látványos akciókkal uralta a médiát. Minden kérdésre az volt a válasz: Szili Katalin lesz az államfő, és kész. A hogyant firtató felvetésekre senki sem válaszolt. Pedig mindenki ismerte a koalíciós partner szabad demokraták álláspontját: Szilit nem! A Fidesz .játszi könnyedséggel” gondolt hosszú időn keresztül a köztársaságielnök-választásra. Elő-előjött, olykor a szűk Fidesz-vezérkar tanácskozásain is szóba került, de egyértelműnek tűnt, hogy ez kormányzati felelősség - mondta lapunknak az ellenzéki párt egyik meghatározó politikusa. Aztán az év elején megfogalmazódtak „egyszemélyes vélemények” arról, hogy ki lehetne a megfelelő jelölt. Kövér László választmányi elnök ezért is nyilatkozott úgy, hogy esetleg támogatni tudna a Fidesz egy baloldali kötődésű, de nem pártpolitikus személyt - nyílt titok volt, hogy Bihari Mihály alkotmánybíróra gondolt. (Bihari Mihály ex-MSZP-s képviselő sokak szerint konszenzusos jelölt is lehetett volna.) Egyes hírek szerint Pokorni Zoltán már ekkor szóba hozta, hogy Sólyom László nem lenne rossz jelölt, hiszen személye akár az SZDSZ számára is elfogadható volna. A Fidesz számára akkor vált élessé a helyzet, amikor kiderült: komoly a szocialisták azon szándéka, hogy az MSZP jelöltje Szili Katalin legyen, az SZDSZ viszont először informálisan, később pedig hivatalosan is nemet mondott a „pártpolitikusra”. Ekkor vált határozottá a Fidesz jelölési szándéka; ismét szóba került Sólyom László. Orbán Viktornak viszont komolyan az volt a véleménye, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnököt ismét jelölni lehetne. „A Fidesz-vezérkar néhány politikusa pontosan tudta, hogy Mádl Ferenc nem akarja ezt”, a köztársasági elnök nyilatkozott is arról, hogy legfeljebb „kényszerhelyzetben” gondolná meg magát - Orbán Viktor azonban nem adta fel túl könnyen. Az MDF is Mádl Ferenc jelölését tartotta volna a legszebb megoldásnak; a demokrata fórumosok szerint „hiba nélküli volt az elmúlt öt év, amit hivatalában töltött” - de az MDF számára ugyanakkor egyértelmű volt, hogy Mádl Ferenc nem vállal még egy ciklust, ezért nem is gondoltak a jelölésére. Sólyom László esetleges ajánlása még annak előtte felvetődött az MDF- es „ötletbörzén”, hogy a Védegylet az Alkotmánybíróság volt elnökét javasolta volna államfőnek. A Védegylet ajánlását követően az MDF azonnal közölte: Sólyom László alkalmas elnök lenne. Ám azután, hogy Hiller István egyeztetett az MDF elnökével is, Dávid Ibolya egy időre elzárkózott attól, hogy „neveket említsen”, mondván: először az elnökválasztás feltételeiről kellene megállapodni, s konszenzusos jelöltet kellene találni. Az MDF kétszer is tett kísérletet: először a rendszerváltó másik két pártot, a Fideszt és az SZDSZ-t hívta konzultációra, majd négypárti találkozót kezdeményezett - annak ellenére, hogy a megegyezés eleve kudarcra volt ítélve. De térjünk vissza a Fideszhez. Akkor tudatosult, hogy elnökjelöltet kell állítanunk, amikor az MSZP áprilisi kongresszusa úgy döntött: Szili Katalin lesz az MSZP jelöltje. Nyilvánvaló volt számunkra, hogy csapdahelyzetbe lavírozták magát. A Fidesznek ezek után kizárólag azt kellett eldöntenie, hogy egy szimbolikus vagy egy valóban esélyes jelöltet állítson-e Szilivel szemben - mondták fideszes politikusok. A szimpátiaszavazásos akcióra is azért volt szükség, hogy felhívják a figyelmet: „a szűk körű, bizánci típusú pártalkudozásokkal” állított MSZP-jelölttel szemben a Fidesz „egy nagy ívű, elegáns gesztussal” az emberek jelöltjét ajánlja majd köztársasági elnöknek. Nem volt egyértelmű, hogy kik szerepelnek majd a listán, de végül is a pártok által hivatalosan vagy informálisan ajánlott jelöltek kerültek föl a „szavazólapra”. Valóban nem volt egyszerű döntés, hogy a Védegylet által ajánlott Sólyom László is szerepeljen az ötös listán. Viszont az ő esetében szerencsésen egybeesett a nemzeti konzultáció üzenete azzal, hogy a Védegylet jelöltje a pártpolitika felett áll, hiszen civil szervezet ajánlotta - állítják fideszes politikusok. Elmondásuk szerint azt, hogy a szimpátiaszavazásos szavazólapon milyen sorrend szerint írják fel az öt jelölt nevét, szavazással döntötték el: egy urnából húzták ki a neveket, a véletlenre bízva a sorrendet. Mások ezt cáfolták, s arra emlékeztettek, hogy a Fidesz-frakcióülésen alakult ki az ötös sorrend, így Mádl Ferenc került az első helyre, Sólyom László a másodikra, Szili Katalin, az MSZP jelöltje a harmadik, Glatz Ferenc a negyedik, Gombár Csaba, az SZDSZ favoritja pedig az ötödik lett a listán. „Mádl Ferenc szerepeltetése a tiszteletkor jegyében zajlott, akkor ugyanis már feltett szándék volt, hogy Sólyom László lesz a Fidesz jelöltje.” Sólyom Lászlóval érdemben nem egyeztettek, a hírek szerint a „szavazólapos” akció előtt Kövér László beszélt vele telefonon, de csak mindössze néhány percet. Számos fideszes politikus azt mondta, hogy Sólyom Lászlóról valóban az a vélemény alakult ki, hogy „senki nem vezetheti láncon, autoriter”. De nem ez okozott némi félelmet a Fidesz soraiban, hanem paradox módon az, hogy Sólyom nem politikus, nem is úgy gondolkodik. Mi lesz, ha esetleg kikéri magának, hogy egy párt jelöltje legyen? Sólyom László jelölése mellett a Fidesz akkor döntött véglegesen, amikor egyértelművé vált, hogy az SZDSZ nem szavazza meg Szili Katalint köztársasági elnöknek. A Fidesz hivatalos bejelentése előtt Orbán Viktor hosszasan tárgyalt az Alkotmánybíróság volt elnökével. Eközben folytatódott a szocialista „struccpolitika”: nem vettek tudomást arról, hogy az SZDSZ makacsul kitart eredeti álláspontja mellett, és nem hajlandók támogatni Szili Katalint. A végén úgyis meghátrálnak - sulykolták az MSZP-sek. Az is felmerült a szavazásnál, hogy a nyolcfősre csökkent, szocialista közreműködéssel megmentett MDF-frakció hálából megszavazza Szili Katalint. Úgy hírlett, hogy a házelnök hívei megkeresték a Fidesz padsoraiban ülő kereszténydemokrata képviselőket is, azzal érvelve, hogy jelöltjük - Sólyom Lászlóval ellentétben - gyakorolja vallását. Megpróbáltak megegyezni olyan ellenzéki képviselőkkel is, akik belső pártügyek miatt magukat sértettnek érezték. Az MSZP bízott abban is, hogy végül az SZDSZ is belátja: a koalíciós érdek mindennél előrébb való, és szépen beáll a sorba. Ezért a szabad demokraták egyre merevebb elzárkózása felhergelte a szocialistákat: előjöttek a régi sérelmek, a „Magyar Bálint is miniszter lehetett, pedig az MSZP akarta az oktatási tárcát”, a „mit képzelnek ezek, akiket a hátunkon hoztunk be a parlamentbe” és a többi. Főleg Szili Katalin támogatói öntötték az olajat a Még egy utolsó kísérlet a koalíciós partner meggyőzésére Gratuláció vagy vigasz?