Népszabadság, 2005. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-25 / 198. szám

NÉPSZABADSÁG ÁRVÍZ EUROPABAN Eső miatt áradnak a folyók A kormány tegnapi ülésén szó volt az ár- és belvízhelyzetről; jelenleg jórészt az utómun­kák és a károk felmérése zajlik - közölte Batiz András szóvivő. A kabinet adatai sze­rint öt megye huszonkilenc településén ki­­lencszáz lakóházban 295,4 millió forint kár keletkezett, de a helyreállítás költségei meg­haladják a félmilliárd forintot. Jelenleg 70 kilométernyi folyószakaszon van első, 50 ki­lométeren pedig harmadfokú árvízvédelmi készültség a Duna, a Rába, a Mura és a Laj­ta egyes szakaszain. Belvíz 25 ezer hektárnyi területet borít az országban. Batiz András el­mondta, az árvíz sújtotta Bulgária árvízvé­delmi szerveinek rendelkezésére bocsátja a kormány a honvédség több eszközét. köztük tíz generátort, 500 hálózsákot és két tonna fertőtlenítő anyagot. A honvédség vezérkari főnöke Romániának is hasonló felajánlást tett, de még várják a szomszédos ország visszajelzését. A kormányszóvivő közlése szerint idén 162 millió forint állami pénzzel támogatta Magyarország Romániát az ár­vízkárok kapcsán. Szerdán 18,5 millió forint értékű adomány indult el Romániába, ezt azonban bankok gyűjtötték össze. N.­SZ. Tudósítónktól jelenleg 70 kilométer hosszan van első fokú, 50 kilométeren pedig harmadfokú árvízvédelmi készültség a Dunán, a Lajtán, a Rábán és a Murán - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerdán az MTI-vel. Az elöntött területek nagysága 25 ezer hek­tár, ebből 15 600 hektár szántó. Az elsődleges feladat tovább­ra is a szivattyúzás és a fertőtle­nítés. Dobson Tibor, a katasztró­favédelem szóvivője közölte: sze­mélyi sérülés sehol nem történt. Mint megtudtuk, a károk felmé­rése várhatóan szerdán kezdő­dik. A Dunántúlon javult az eső­zések utáni belvízhelyzet, jelen­leg utómunkálatok folynak. Szentgotthárdnál tovább apadt a Rába, megszüntették a készültséget. Körmendnél szer­da hajnalban 450 centiméteres vízállásnál tetőzött a folyó, azóta szintén lassú apadásnak indult. A Rátót-Rábagyarmat és a Csákánydoroszló-Ivánc közötti útlezárásokat feloldották. A Zala Zalaapáti és Zalabér térségében enyhén árad, a Kis-Balatonon pedig továbbra is harmad-, illet­ve másodfokú belvízvédelmi ké­szültség van érvényben. Tegnap délután tetőzött a Mura: Letenyénél 510 centimé­teres vízmélységet mértek, mindössze négy centiméterrel kevesebbet, mint az eddigi leg­nagyobb, 1972-es áradás idején - jelentette tudósítónk. Lassú apadásra számítanak. Az 1992- ben elkészült - legalább 530 centiméteres vízállásig biztonsá­got nyújtó­­ gátak jól vizsgáztak: a Mura magyarországi, 48 kilo­méteres szakasza mentén fekvő településeken sehol nem kellett lakókat kiköltöztetni. A Mura menti gátrendszert, a védekezési munkálatokat meg­tekintette Varga Miklós, a kör­nyezetvédelmi minisztérium vízügyi helyettes államtitkára, aki elmondta, az áradat levonu­lása után megvizsgálják, szük­séges-e a gátrendszer bővítése, korszerűsítése. Kaposvár utcáiról tegnap si­került visszaszivattyúzni a vizet az apadó Kapos folyóba, és meg­kezdődött a takarítás, a fertőtle­nítés és a kárfelmérés. A somo­gyi megyeszékhelyen 181 lakás került víz alá a hét elején. Szita Károly, Kaposvár polgármeste­re bejelentette: szakértők bevo­násával megkezdődött a kárfel­mérés. - Nem számít a pénz, minden bajba jutott azonnal segítséghez juthat az önkormányzattól, és utána majd benyújtjuk a számlát - mondta Szita Károly, utalva arra, hogy a biztosítók által nem térítendő károk enyhítésére az államtól várnak támogatást. - Példás összefogással zajlot­tak a mentési munkák, amely­ben az önkormányzat dolgozói­tól kezdve a város sportolói és a helyi egyetem gólyatáborosai is részt vettek - mondta Heizler György, a Somogy Megyei Ka­tasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője. Elmondta: tegnap dél­után a megyében korábban le­zárt utak többségét átadták a forgalomnak. Veszprém megyében szerdára szinte mindenhol normalizáló­dott a helyzet - tudta meg tudó­sítónk. Tegnap már csak a pápai temetőben, valamint a Gerence­­patak Takácsin áthaladó szaka­szán kellett a vizet szivattyúzni­uk a tűzoltóknak. A három nap­ja elöntött Bakonybélen az ön­­kormányzat megkezdte a károk felmérését, ivóvizet azonban to­vábbra is csak a lajtos kocsikból fogyaszthatnak a falubeliek. Csongrád megyében Szeged egyik külső kerületében, a ko­rábban önálló településként élő Tápén, valamint a megyeszék­hely melletti Deszken volt re­kordmennyiségű csapadék. A helybeliek brigádokat alakítot­tak, takarították, szélesítették a szennyvízelvezető csatornákat. A felhőszakadás és a privatizált kanális A csatornaépítők, a privatizátorok és a lakosok mulasztásai vezettek oda, hogy a tápéi felhőszakadás után órákig nem tudott lefolyni a víz, és csaknem száz ház veszélybe került a Csongrád megyei településen. A Szegedi Vízmű Kft. munkásai kampóval rángatják ki az át­ereszből a beleszorult tárgyakat a város közigazgatási területé­hez tartozó, egykor önálló köz­ség, Tápé régi részén, az Árok utca és a Szirom utca sarkán. Fóliazsákok, műanyag lavór, öt­literes olajospalack kerül elő a betoncsőből - ezt valakik kön­­­nyű szívvel hajigálták bele a kö­zelmúltban az esővíz-elvezető csatornába. Mészáros Attila, Tápé MSZP-s önkormányzati képvi­selője vezet körbe azon a he­lyen, ahol kedd délután egy keskeny sávon 200 milliméter­­nyi eső esett másfél óra alatt. Nemcsak az elakadt szemét mi­att nem folyt le a víz, hanem azért sem, mert nagyon sok a műszaki hiba a közelmúltban elkészült szennyvíz-, illetve fel­újított esőcsatorna-rendszer­ben. Az Árok utca és a Szirom utca sarkán három oldalról is 300 milliméteres vezetéken ömlik egybe az esővíz - koráb­ban 600 milliméteres vezeté­ken haladt tovább, most leszű­kítették azt is 300 milliméte­resre. Persze, hogy szétfolyik a víz - mondják a vízügyesek. Mészáros Attila hozzáteszi: a város elvesztette a kivitelező ellen a pert, mert az igazság­ügyi műszaki szakértő olyan véleményt adott a bíróságon, hogy elég a 300 milliméteres áteresz is. Biacsi Mihály tápéi házát az idén már harmadszor önti el a víz. Amikor építették a szenny­vízcsatornát, a markoló össze­törte az ötven éve jól funkcioná­ló, 300 milliméteres csövet. Hiá­ba követelték a lakók, hogy cse­réljék ki, annyi történt, hogy be­ledugtak egy sokkal vékonyabb műanyag vécécsövet. Biacsi Mihály 65 éve ugyan­abban a házban született, mint ahol most él, harminc évig dol­gozott a Szegedi Vízműnél, ma már nyugdíjas. - Két helyre is írtam levelet, nem jött válasz - mondja. - Teg­nap éjjel kint voltak a vízműtől. Azt mondták a volt kollégáim, ezt egyik cégnek kellett volna megcsinálni, azt a másiknak. Százmilliós kár keletkezhet a há­zakban, de felelőst nem lehet ta­lálni. Biacsi Mihály azt mondja: máskor is volt már ekkora eső, de régebben fél óra alatt elfolyt a víz, most meg egész éjjel áztatta a házakat. Csakhogy a közeli vá­lyogvető gödröket, amelyek hosszú időn át záportározóként szolgáltak, telehordták szemét­tel, gumihulladékkal. - A másik ok, amiért elúszott Tápé - mondja a nyugdíjas víz­ügyes -, hogy az az ember, aki megvette a falu szélén a here­­földet, a nyílt szelvényű csator­nát befedette, még az ellenőrző aknákat is leszedték a tetejéről, hogy szántáskor el ne akadjon bennük az eke. Meg is nézzük ezt Mészáros Attilával. Útközben új házsort látok a település szélén, előttük is sáros a fű.­­ Ezt a részt annak idején szántóföldként mérték ki, az épületeket mint tanyákat épí­tették föl - mondja az önkor­mányzati képviselő. - Most ké­rik a belterületbe vonásukat. El nem tudom képzelni, ho­gyan adhatta ki rájuk az építé­si engedélyt a szakhatóság. Mellettük a hereföldön mintegy 200 méter hosszan megszüntették a 2,5 méter mély esővíz-elvezető árkot, és egy 80 centi átmérőjű csövet raktak le helyette. Ha megszü­letik a határozat a belterületbe vonásról, akkor a hereföld nyil­ván telkekké változik, és újabb házak emelkednek majd a víz­járta helyen. Visszakanyarodunk a faluba. Egy utcasarkon a még át sem adott szennyvízcsatorna aknájá­ból bugyog föl a víz. Mészáros Attila azt mondja: a telkeken be­lüli aknák telefolytak vízzel, és mivel rossz a szintezés, az ala­csonyabban lévő aknák fedelén kifolyik az, ami a magasabb ak­náknál belefolyt a rendszerbe. A tápéi komp lejáratánál lévő há­zakat emiatt már kisebb esőnél is elöntötte a víz. - Ha összedőltek volna, ki lenne a felelős? - kérdi a képvi­selő. - Az igazságügyi műszaki szakértő fizetne, vagy a földki­adó bizottság elnöke? Vagy a földhivatal, ahol hagyták privati­zálni az esőelvezető kanálist? Mészáros Attila a felhős égre néz, legyint, majd annyit mond:­­ Csak újabb eső ne essen! TANÁCS ISTVÁN Fóliazsákok, műanyag lavór, olajospalack került elő az átereszből Átszakadt gát Székelyföldön Kedden újabb viharos esők érték el Romániát, Erdélyben további áradásokat, súlyos anyagi káro­kat okozva Hargita, Bihar, Beszterce-Naszód, Hunyad, Ma­ros megyében - jelentette kolozsvári tudósítónk. A buka­resti belügyminisztérium közlé­se szerint 22 település 1478 lakó­háza és 594 gazdasági épület ke­rült víz alá 15 ház és 66 gazdasá­gi épület összedőlt, 11 híd és gya­loghíd vált használhatatlanná, 53 falu maradt áram nélkül, és több mint 300 hektáron a ter­més is megsemmisült. Hét halottja van Székely­udvarhelyen és környékén a kedd este a városra zúdult ára­dásnak. Az idős emberek holt­testét szerdán találták meg a mentőcsoportok. Nyolc embert, akit feltehetően az ár sodort el, eltűntnek nyilvánítottak. Kedden az orkánszerű vihar nyomán több patak is kilépett a medréből, és a város melletti egyik tárolóból túlcsordult víz átszakította a gátat. Székely­udvarhelyt másfél méteres víz öntötte el. Különösen súlyos a helyzet a város keleti zónájá­ban, s a víz keddre virradóan a településről kivezető vala­mennyi országutat is elborítot­ta. Víz alá került Malomfalva, Bögöz, Szenttamás, Ülke, Szombatfalva, Nagygalamb­­falva, Farkaslaka, Korond, Siménfalva, Felsőboldogfalva, Radicsfalva, Szelyke, Bikafalva, Bogárfalva, Mogyorós, Szentlé­lekfalva és Décsfalva is. A Farkaslakát Koronddal össze­kötő 13-as országutat 50 méte­ren földcsuszamlás rongálta meg. Több településen szüne­telt az áram- és a földgázszol­gáltatás. Székelyudvarhelyen 800 ház áll a vízben, s az áradá­sok a térségben több hidat is megrongáltak. Komoróczy Zsolt, a székelyud­varhelyi polgármesteri hivatal szóvivője elmondta: a csendőr­ség, a katonaság és a tűzoltóság száz alkalmazottjának közremű­ködésével a helyi válságstáb már szerda hajnalban hozzálátott a bajba jutott emberek kitelepíté­séhez, akiket ideiglenesen isko­lákban helyeztek el. Székely­udvarhely és Segesvár között a vasúti forgalom is szünetel, mi­után Nagygalambfalva mellett az árvíz mintegy 30 méteres sza­kaszon a vasutat alámosta. 2005. AUGUSZTUS 25., CSÜTÖRTÖK 5 Az ár keletre és délre tart Lassan fellélegezhetnek a bajo­rok, az esőzéseknek vége, az ár tovább vonul Ausztria felé - jelentette berlini tudósítónk. Az első aggodalmakkal ellentétben Kelet-Bajorországban kevésbé drámai a helyzet, mint délen. Regensburgnál a várakozások szerint ma 5,6 méteren tetőzik a Duna, ami egy méterrel elmarad a történelmi, 1999-es pünkösdi árvíz szintjétől. A nehezén túl vagyunk, a Du­na menti városok megfelelően fel vannak készülve a magasabb vízszintre - mondta Albert Göttle, a bajor környezetvédelmi hivatal elnöke. Kempten városát csak centiméterekkel kerülte el az ár. Egyelőre tíz térségben ér­vényben marad a készültség, de az ország déli területein tegnap már megkezdődött a károk fel­mérése és elhárítása. A hét ele­jén a világtól még elvágott Garmisch-Partenkirchent teg­nap már meg lehetett közelíteni, és lefújták a készültséget Augsburgban is. A drámai képek ellenére a délnémet árvíz szerencsére nem hasonlítható a 2002-es elbai áradásokhoz, amelynek követ­keztében húsz ember vesztette életét, a károk pedig meghalad­ták a kilencmilliárd eurót. Em­beréletben ezúttal nem esett kár, a károk is jelentősen elmarad­nak a három évvel ezelőttitől. Ausztria nyugati tartomá­nyaiban és Svájc középső, az ár­víztől leginkább sújtott területe­in legalább az eső elállt már - jelentette bécsi tudósítónk. Svájcban sok kantonban, Bern és Luzern környékén még min­dig emelkedik a tavak vízszintje, a nyugat-ausztriai folyók már te­tőztek, ám most az ár kelet és dél felé tart, a Duna ausztriai szaka­szán riadókészültség van. Alsó- Ausztria több pontján - elsőként Amstettennél - már kilépett medréből a folyó, az alacso­nyabb partszakaszokat elöntötte a víz. Bécs körzetében a tetőzést mára várják. Felső-Ausztriában nemcsak a Duna vízszintje emelkedett vészesen, kiöntéssel fenyeget az Inn is. A javuló idő ellenére a nyu­gat-ausztriai tartományokban válságos a helyzet. A víz és a le­zúduló sár egész településeket vágott el a külvilágtól, autókat sodort el, néhol vezetőikkel együtt, házsorok dőltek romba.­­ Egymilliárd euró (mint­egy 250 milliárd forint) áll az EU-tagok, illetve a csatla­kozó országok rendelkezésé­re az unió szolidaritási alap­jából. Ebből olyan természe­ti csapások okozta károk enyhíthetők, amelyek össze­ge eléri az adott ország nem­zeti összjövedelmének (GNI) 0,6 százalékát vagy pedig a hárommilliárd eurós határ­értéket. A „vis maior" alapra pályázó országnak külön meg kell állapodnia Brüs­­­szellel arról, hogy mire for­dítja a pénzt. Még nincs végleges adat se a ha­lottak, se a sebesültek vagy el­tűntek számáról, mint ahogy a károk felbecslését is későbbre halasztották. A mostani károsul­tak egy része alig heverte ki az 1999-es, illetve 2002-es árvíz következményeit, az újjáépítésre akkor felvett kölcsönt sokan még törlesztik, s a még kifizetet­len házuk újabb elvesztése meg­oldhatatlan problémát okoz. Feldkirch belvárosa víz alá ke­rült, a Bregenzbe vezető autó­­utat le kellett zárni. Tirolban hasonló a helyzet, az üdülőhelyeken rekedt turistákat helikopterrel mentik, ugyancsak légi úton szervezték meg a lakos­ság ellátását. Nehezíti a mentést, hogy több körzetben nincs tele­fon-összeköttetés és áram. Csakúgy, mint Svájcban, a nyu­gat-ausztriai területeken is fo­lyamatosan dolgozik a hadsereg és a tűzoltóság a mentésen. A svájci kormány tegnap megdöbbentőnek nevezte az áradás mértékét. A kárt leg­alább 500 millió euróra becsü­lik, a biztosítók máris elkezdték a helyszíni szemléket. Ausztriá­ban még nem tartanak itt, an­­­nyi azonban bizonyos, hogy a katasztrófaalapból máris meg­ígért 30 millió euró nem lesz elegendő a helyreállításhoz. A lehetséges segítség formáiról már megkezdődött a „hangosan gondolkodás”: Schüssel kancel­lár rendkívüli kormányülésre hívta a minisztereket, s a szo­ciális partnerek a 2002-es - igaz, a jelenleginél lényegesen kevésbé súlyos - árvízkatasztró­fa tanulságaiból kiindulva kere­sik a vállalatok megsegítésének módját. Lech falu az ausztriai Arlberg régióban: eső után Komoly árhullám várható a Dunán A Németországban és Ausztriában a Duna vízgyűjtőjén folytatódó esőzések miatt tovább nőtt egy komoly magyarországi árhullám esélye. Az már bizonyosnak látszik, hogy a magy­arországi legfelső - szigetközi - szakaszon „harmadfok-közeli” készültségre lesz szük­ség egy-két nap múlva, minden más a további csapadék-utánpótlás függvénye. Rendkívüli árvízhelyzet is. Ez utóbbi kialakulására az eddigi adatokból még nem lehet következtetni. 2002-ben, az eddigi rekordárvíz idején Dévénynél másodpercenként 11 ezer köbméter­nyi víz érkezett a mederben, a tegnapig lehullott csapadékkal szá­molva most 7000 köbméteres csúcsértékre számítanak a szakem­berek. Hogy mekkora lesz a várható vízszint a szigetközi szakaszon, azt legkorábban csütörtökön, a délutáni-esti órákban lehet megjó­solni, amikor az egyelőre Németországban járó árhullám Passaunál osztrák területre ér.

Next