Népszabadság, 2005. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-25 / 198. szám
NÉPSZABADSÁG ÁRVÍZ EUROPABAN Eső miatt áradnak a folyók A kormány tegnapi ülésén szó volt az ár- és belvízhelyzetről; jelenleg jórészt az utómunkák és a károk felmérése zajlik - közölte Batiz András szóvivő. A kabinet adatai szerint öt megye huszonkilenc településén kilencszáz lakóházban 295,4 millió forint kár keletkezett, de a helyreállítás költségei meghaladják a félmilliárd forintot. Jelenleg 70 kilométernyi folyószakaszon van első, 50 kilométeren pedig harmadfokú árvízvédelmi készültség a Duna, a Rába, a Mura és a Lajta egyes szakaszain. Belvíz 25 ezer hektárnyi területet borít az országban. Batiz András elmondta, az árvíz sújtotta Bulgária árvízvédelmi szerveinek rendelkezésére bocsátja a kormány a honvédség több eszközét. köztük tíz generátort, 500 hálózsákot és két tonna fertőtlenítő anyagot. A honvédség vezérkari főnöke Romániának is hasonló felajánlást tett, de még várják a szomszédos ország visszajelzését. A kormányszóvivő közlése szerint idén 162 millió forint állami pénzzel támogatta Magyarország Romániát az árvízkárok kapcsán. Szerdán 18,5 millió forint értékű adomány indult el Romániába, ezt azonban bankok gyűjtötték össze. N.SZ. Tudósítónktól jelenleg 70 kilométer hosszan van első fokú, 50 kilométeren pedig harmadfokú árvízvédelmi készültség a Dunán, a Lajtán, a Rábán és a Murán - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerdán az MTI-vel. Az elöntött területek nagysága 25 ezer hektár, ebből 15 600 hektár szántó. Az elsődleges feladat továbbra is a szivattyúzás és a fertőtlenítés. Dobson Tibor, a katasztrófavédelem szóvivője közölte: személyi sérülés sehol nem történt. Mint megtudtuk, a károk felmérése várhatóan szerdán kezdődik. A Dunántúlon javult az esőzések utáni belvízhelyzet, jelenleg utómunkálatok folynak. Szentgotthárdnál tovább apadt a Rába, megszüntették a készültséget. Körmendnél szerda hajnalban 450 centiméteres vízállásnál tetőzött a folyó, azóta szintén lassú apadásnak indult. A Rátót-Rábagyarmat és a Csákánydoroszló-Ivánc közötti útlezárásokat feloldották. A Zala Zalaapáti és Zalabér térségében enyhén árad, a Kis-Balatonon pedig továbbra is harmad-, illetve másodfokú belvízvédelmi készültség van érvényben. Tegnap délután tetőzött a Mura: Letenyénél 510 centiméteres vízmélységet mértek, mindössze négy centiméterrel kevesebbet, mint az eddigi legnagyobb, 1972-es áradás idején - jelentette tudósítónk. Lassú apadásra számítanak. Az 1992- ben elkészült - legalább 530 centiméteres vízállásig biztonságot nyújtó gátak jól vizsgáztak: a Mura magyarországi, 48 kilométeres szakasza mentén fekvő településeken sehol nem kellett lakókat kiköltöztetni. A Mura menti gátrendszert, a védekezési munkálatokat megtekintette Varga Miklós, a környezetvédelmi minisztérium vízügyi helyettes államtitkára, aki elmondta, az áradat levonulása után megvizsgálják, szükséges-e a gátrendszer bővítése, korszerűsítése. Kaposvár utcáiról tegnap sikerült visszaszivattyúzni a vizet az apadó Kapos folyóba, és megkezdődött a takarítás, a fertőtlenítés és a kárfelmérés. A somogyi megyeszékhelyen 181 lakás került víz alá a hét elején. Szita Károly, Kaposvár polgármestere bejelentette: szakértők bevonásával megkezdődött a kárfelmérés. - Nem számít a pénz, minden bajba jutott azonnal segítséghez juthat az önkormányzattól, és utána majd benyújtjuk a számlát - mondta Szita Károly, utalva arra, hogy a biztosítók által nem térítendő károk enyhítésére az államtól várnak támogatást. - Példás összefogással zajlottak a mentési munkák, amelyben az önkormányzat dolgozóitól kezdve a város sportolói és a helyi egyetem gólyatáborosai is részt vettek - mondta Heizler György, a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője. Elmondta: tegnap délután a megyében korábban lezárt utak többségét átadták a forgalomnak. Veszprém megyében szerdára szinte mindenhol normalizálódott a helyzet - tudta meg tudósítónk. Tegnap már csak a pápai temetőben, valamint a Gerencepatak Takácsin áthaladó szakaszán kellett a vizet szivattyúzniuk a tűzoltóknak. A három napja elöntött Bakonybélen az önkormányzat megkezdte a károk felmérését, ivóvizet azonban továbbra is csak a lajtos kocsikból fogyaszthatnak a falubeliek. Csongrád megyében Szeged egyik külső kerületében, a korábban önálló településként élő Tápén, valamint a megyeszékhely melletti Deszken volt rekordmennyiségű csapadék. A helybeliek brigádokat alakítottak, takarították, szélesítették a szennyvízelvezető csatornákat. A felhőszakadás és a privatizált kanális A csatornaépítők, a privatizátorok és a lakosok mulasztásai vezettek oda, hogy a tápéi felhőszakadás után órákig nem tudott lefolyni a víz, és csaknem száz ház veszélybe került a Csongrád megyei településen. A Szegedi Vízmű Kft. munkásai kampóval rángatják ki az átereszből a beleszorult tárgyakat a város közigazgatási területéhez tartozó, egykor önálló község, Tápé régi részén, az Árok utca és a Szirom utca sarkán. Fóliazsákok, műanyag lavór, ötliteres olajospalack kerül elő a betoncsőből - ezt valakik könnyű szívvel hajigálták bele a közelmúltban az esővíz-elvezető csatornába. Mészáros Attila, Tápé MSZP-s önkormányzati képviselője vezet körbe azon a helyen, ahol kedd délután egy keskeny sávon 200 milliméternyi eső esett másfél óra alatt. Nemcsak az elakadt szemét miatt nem folyt le a víz, hanem azért sem, mert nagyon sok a műszaki hiba a közelmúltban elkészült szennyvíz-, illetve felújított esőcsatorna-rendszerben. Az Árok utca és a Szirom utca sarkán három oldalról is 300 milliméteres vezetéken ömlik egybe az esővíz - korábban 600 milliméteres vezetéken haladt tovább, most leszűkítették azt is 300 milliméteresre. Persze, hogy szétfolyik a víz - mondják a vízügyesek. Mészáros Attila hozzáteszi: a város elvesztette a kivitelező ellen a pert, mert az igazságügyi műszaki szakértő olyan véleményt adott a bíróságon, hogy elég a 300 milliméteres áteresz is. Biacsi Mihály tápéi házát az idén már harmadszor önti el a víz. Amikor építették a szennyvízcsatornát, a markoló összetörte az ötven éve jól funkcionáló, 300 milliméteres csövet. Hiába követelték a lakók, hogy cseréljék ki, annyi történt, hogy beledugtak egy sokkal vékonyabb műanyag vécécsövet. Biacsi Mihály 65 éve ugyanabban a házban született, mint ahol most él, harminc évig dolgozott a Szegedi Vízműnél, ma már nyugdíjas. - Két helyre is írtam levelet, nem jött válasz - mondja. - Tegnap éjjel kint voltak a vízműtől. Azt mondták a volt kollégáim, ezt egyik cégnek kellett volna megcsinálni, azt a másiknak. Százmilliós kár keletkezhet a házakban, de felelőst nem lehet találni. Biacsi Mihály azt mondja: máskor is volt már ekkora eső, de régebben fél óra alatt elfolyt a víz, most meg egész éjjel áztatta a házakat. Csakhogy a közeli vályogvető gödröket, amelyek hosszú időn át záportározóként szolgáltak, telehordták szeméttel, gumihulladékkal. - A másik ok, amiért elúszott Tápé - mondja a nyugdíjas vízügyes -, hogy az az ember, aki megvette a falu szélén a hereföldet, a nyílt szelvényű csatornát befedette, még az ellenőrző aknákat is leszedték a tetejéről, hogy szántáskor el ne akadjon bennük az eke. Meg is nézzük ezt Mészáros Attilával. Útközben új házsort látok a település szélén, előttük is sáros a fű. Ezt a részt annak idején szántóföldként mérték ki, az épületeket mint tanyákat építették föl - mondja az önkormányzati képviselő. - Most kérik a belterületbe vonásukat. El nem tudom képzelni, hogyan adhatta ki rájuk az építési engedélyt a szakhatóság. Mellettük a hereföldön mintegy 200 méter hosszan megszüntették a 2,5 méter mély esővíz-elvezető árkot, és egy 80 centi átmérőjű csövet raktak le helyette. Ha megszületik a határozat a belterületbe vonásról, akkor a hereföld nyilván telkekké változik, és újabb házak emelkednek majd a vízjárta helyen. Visszakanyarodunk a faluba. Egy utcasarkon a még át sem adott szennyvízcsatorna aknájából bugyog föl a víz. Mészáros Attila azt mondja: a telkeken belüli aknák telefolytak vízzel, és mivel rossz a szintezés, az alacsonyabban lévő aknák fedelén kifolyik az, ami a magasabb aknáknál belefolyt a rendszerbe. A tápéi komp lejáratánál lévő házakat emiatt már kisebb esőnél is elöntötte a víz. - Ha összedőltek volna, ki lenne a felelős? - kérdi a képviselő. - Az igazságügyi műszaki szakértő fizetne, vagy a földkiadó bizottság elnöke? Vagy a földhivatal, ahol hagyták privatizálni az esőelvezető kanálist? Mészáros Attila a felhős égre néz, legyint, majd annyit mond: Csak újabb eső ne essen! TANÁCS ISTVÁN Fóliazsákok, műanyag lavór, olajospalack került elő az átereszből Átszakadt gát Székelyföldön Kedden újabb viharos esők érték el Romániát, Erdélyben további áradásokat, súlyos anyagi károkat okozva Hargita, Bihar, Beszterce-Naszód, Hunyad, Maros megyében - jelentette kolozsvári tudósítónk. A bukaresti belügyminisztérium közlése szerint 22 település 1478 lakóháza és 594 gazdasági épület került víz alá 15 ház és 66 gazdasági épület összedőlt, 11 híd és gyaloghíd vált használhatatlanná, 53 falu maradt áram nélkül, és több mint 300 hektáron a termés is megsemmisült. Hét halottja van Székelyudvarhelyen és környékén a kedd este a városra zúdult áradásnak. Az idős emberek holttestét szerdán találták meg a mentőcsoportok. Nyolc embert, akit feltehetően az ár sodort el, eltűntnek nyilvánítottak. Kedden az orkánszerű vihar nyomán több patak is kilépett a medréből, és a város melletti egyik tárolóból túlcsordult víz átszakította a gátat. Székelyudvarhelyt másfél méteres víz öntötte el. Különösen súlyos a helyzet a város keleti zónájában, s a víz keddre virradóan a településről kivezető valamennyi országutat is elborította. Víz alá került Malomfalva, Bögöz, Szenttamás, Ülke, Szombatfalva, Nagygalambfalva, Farkaslaka, Korond, Siménfalva, Felsőboldogfalva, Radicsfalva, Szelyke, Bikafalva, Bogárfalva, Mogyorós, Szentlélekfalva és Décsfalva is. A Farkaslakát Koronddal összekötő 13-as országutat 50 méteren földcsuszamlás rongálta meg. Több településen szünetelt az áram- és a földgázszolgáltatás. Székelyudvarhelyen 800 ház áll a vízben, s az áradások a térségben több hidat is megrongáltak. Komoróczy Zsolt, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal szóvivője elmondta: a csendőrség, a katonaság és a tűzoltóság száz alkalmazottjának közreműködésével a helyi válságstáb már szerda hajnalban hozzálátott a bajba jutott emberek kitelepítéséhez, akiket ideiglenesen iskolákban helyeztek el. Székelyudvarhely és Segesvár között a vasúti forgalom is szünetel, miután Nagygalambfalva mellett az árvíz mintegy 30 méteres szakaszon a vasutat alámosta. 2005. AUGUSZTUS 25., CSÜTÖRTÖK 5 Az ár keletre és délre tart Lassan fellélegezhetnek a bajorok, az esőzéseknek vége, az ár tovább vonul Ausztria felé - jelentette berlini tudósítónk. Az első aggodalmakkal ellentétben Kelet-Bajorországban kevésbé drámai a helyzet, mint délen. Regensburgnál a várakozások szerint ma 5,6 méteren tetőzik a Duna, ami egy méterrel elmarad a történelmi, 1999-es pünkösdi árvíz szintjétől. A nehezén túl vagyunk, a Duna menti városok megfelelően fel vannak készülve a magasabb vízszintre - mondta Albert Göttle, a bajor környezetvédelmi hivatal elnöke. Kempten városát csak centiméterekkel kerülte el az ár. Egyelőre tíz térségben érvényben marad a készültség, de az ország déli területein tegnap már megkezdődött a károk felmérése és elhárítása. A hét elején a világtól még elvágott Garmisch-Partenkirchent tegnap már meg lehetett közelíteni, és lefújták a készültséget Augsburgban is. A drámai képek ellenére a délnémet árvíz szerencsére nem hasonlítható a 2002-es elbai áradásokhoz, amelynek következtében húsz ember vesztette életét, a károk pedig meghaladták a kilencmilliárd eurót. Emberéletben ezúttal nem esett kár, a károk is jelentősen elmaradnak a három évvel ezelőttitől. Ausztria nyugati tartományaiban és Svájc középső, az árvíztől leginkább sújtott területein legalább az eső elállt már - jelentette bécsi tudósítónk. Svájcban sok kantonban, Bern és Luzern környékén még mindig emelkedik a tavak vízszintje, a nyugat-ausztriai folyók már tetőztek, ám most az ár kelet és dél felé tart, a Duna ausztriai szakaszán riadókészültség van. Alsó- Ausztria több pontján - elsőként Amstettennél - már kilépett medréből a folyó, az alacsonyabb partszakaszokat elöntötte a víz. Bécs körzetében a tetőzést mára várják. Felső-Ausztriában nemcsak a Duna vízszintje emelkedett vészesen, kiöntéssel fenyeget az Inn is. A javuló idő ellenére a nyugat-ausztriai tartományokban válságos a helyzet. A víz és a lezúduló sár egész településeket vágott el a külvilágtól, autókat sodort el, néhol vezetőikkel együtt, házsorok dőltek romba. Egymilliárd euró (mintegy 250 milliárd forint) áll az EU-tagok, illetve a csatlakozó országok rendelkezésére az unió szolidaritási alapjából. Ebből olyan természeti csapások okozta károk enyhíthetők, amelyek összege eléri az adott ország nemzeti összjövedelmének (GNI) 0,6 százalékát vagy pedig a hárommilliárd eurós határértéket. A „vis maior" alapra pályázó országnak külön meg kell állapodnia Brüsszellel arról, hogy mire fordítja a pénzt. Még nincs végleges adat se a halottak, se a sebesültek vagy eltűntek számáról, mint ahogy a károk felbecslését is későbbre halasztották. A mostani károsultak egy része alig heverte ki az 1999-es, illetve 2002-es árvíz következményeit, az újjáépítésre akkor felvett kölcsönt sokan még törlesztik, s a még kifizetetlen házuk újabb elvesztése megoldhatatlan problémát okoz. Feldkirch belvárosa víz alá került, a Bregenzbe vezető autóutat le kellett zárni. Tirolban hasonló a helyzet, az üdülőhelyeken rekedt turistákat helikopterrel mentik, ugyancsak légi úton szervezték meg a lakosság ellátását. Nehezíti a mentést, hogy több körzetben nincs telefon-összeköttetés és áram. Csakúgy, mint Svájcban, a nyugat-ausztriai területeken is folyamatosan dolgozik a hadsereg és a tűzoltóság a mentésen. A svájci kormány tegnap megdöbbentőnek nevezte az áradás mértékét. A kárt legalább 500 millió euróra becsülik, a biztosítók máris elkezdték a helyszíni szemléket. Ausztriában még nem tartanak itt, annyi azonban bizonyos, hogy a katasztrófaalapból máris megígért 30 millió euró nem lesz elegendő a helyreállításhoz. A lehetséges segítség formáiról már megkezdődött a „hangosan gondolkodás”: Schüssel kancellár rendkívüli kormányülésre hívta a minisztereket, s a szociális partnerek a 2002-es - igaz, a jelenleginél lényegesen kevésbé súlyos - árvízkatasztrófa tanulságaiból kiindulva keresik a vállalatok megsegítésének módját. Lech falu az ausztriai Arlberg régióban: eső után Komoly árhullám várható a Dunán A Németországban és Ausztriában a Duna vízgyűjtőjén folytatódó esőzések miatt tovább nőtt egy komoly magyarországi árhullám esélye. Az már bizonyosnak látszik, hogy a magyarországi legfelső - szigetközi - szakaszon „harmadfok-közeli” készültségre lesz szükség egy-két nap múlva, minden más a további csapadék-utánpótlás függvénye. Rendkívüli árvízhelyzet is. Ez utóbbi kialakulására az eddigi adatokból még nem lehet következtetni. 2002-ben, az eddigi rekordárvíz idején Dévénynél másodpercenként 11 ezer köbméternyi víz érkezett a mederben, a tegnapig lehullott csapadékkal számolva most 7000 köbméteres csúcsértékre számítanak a szakemberek. Hogy mekkora lesz a várható vízszint a szigetközi szakaszon, azt legkorábban csütörtökön, a délutáni-esti órákban lehet megjósolni, amikor az egyelőre Németországban járó árhullám Passaunál osztrák területre ér.