Népszabadság, 2005. október (63. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-12 / 239. szám
NÉPSZABADSÁG Az ország leggazdagabb embere orosz, míg a leggazdagabb magyar Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója - derül ki a Népszabadság Rt. ma megjelenő, a 150 legvagyonosabb magyart bemutató kiadványából. Munkatársunktól A leggazdagabb magyarokat összesítő, százról százötvenesre bővült rangsorba most első ízben nemcsak magyarok, de Magyarországon élő külföldi üzletemberek is bekerültek. Így történhetett, hogy a listának két első helyezettje is van: 83 milliárd forintra becsült magánvagyonával a 11 éve Magyarországon élő orosz üzletember, az Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) tulajdonosa, Medget Rahimkulov került a dobogó legfelső fokára. A Gazprommal szoros üzleti kapcsolatban álló milliárdos a leggazdagabb magyart, Csányi Sándort, az OTP Bank elnök-vezérigazgatóját előzte meg, akinek vagyonát 60 milliárd forintra becsüli a kiadvány. Mögötte szintén jól ismert nevek, a tavalyi „győztesek”: Domján Sándor, Várszegi Gábor (a Fotex alapítója és fő tulajdonosa) és Széles Gábor következnek, mindhárman 50 milliárd forint körülire taksált magánvagyonnal. Bár „az utca embere” már századennyi pénzzel is Krőzusnak érezné magát, hazai milliárdosaink kifejezetten szegénynek tűnnek, nemcsak a világ élmezőnyéhez, de a kelet-európai gazdagokhoz képest is. A hosszú évek óta a világ leggazdagabbjaként számon tartott 49 éves Bill Gates 46,5 milliárd dolláros vagyonának egy százalékával (ez nagyjából 90 milliárd forint) is könnyedén maga mögé utasítaná a magyar listavezetőket, de a Harry Potter-regények szerzője, J. K. Rowling is több mint kétszer annyi pénzt keresett műveivel az elmúlt néhány évben, amennyi az idén a leggazdagabb magyarok listájának első helyéhez kellett. Az írónő 500 millió fontos vagyonával Nagy-Britanniában az első száz leggazdagabb közé is alig került be. A szigetország legvagyonosabb polgára, az indiai származású acélgyáros, Lakshmi Mittal több mint 27 milliárd dollár felett rendelkezik a brit összesítés szerint.) Ennél meglepőbb, hogy magyar még a száz leggazdagabb kelet-európai közé sem jutott be, holott szinte nincs ország a régióban, amely ne képviseltetné magát a mezőnyben, általában nem is egy névvel (lásd külön írásunkat). Kelet-Európa dollármilliárdosainak klubjában - ami 200 milliárd forint körüli magánvagyont jelent - a legvagyonosabb oroszok mellett akad ukrán, lengyel, szerb és cseh üzletember, sőt - bár ez a legfrissebb régiós listán még nem szerepel - a Iosif Constantin Dragant néhány hónapja, egy bankfúzió révén leköröző leggazdagabb román, Ion Tiriac vagyona is elérte ezt a „bűvös határt”, amit a hazai gazdagoknak egyelőre megközelíteni sem sikerült. A magyar pénzarisztokrácia relatív szegénysége a meglepő különbségeknek persze csak az egyik magyarázata. A másik olvasat szerint a hazai „top” tényleges és látható vagyona között még mindig jelentős az eltérés. A leggazdagabbak listája - úgy tűnik - évről évre közelebb jut a valósághoz. A milliárdosok által vélt erősorrend élmezőnye talán az idén van a legközelebb, legalábbis nagyjából, a közzétett rangsorral. Az átrendeződés ugyanakkor még mindig elsősorban a „látható” vagyonelemek változásával, és nem a vagyonok gyarapodásával függhet össze. A becslés nehézségeit jelzi például, hogy a tavaly is leggazdagabbnak tartott, de akkor csak ötödiknek rangsorolt Csányi Sándor magánvagyona egy éve még „mindössze” 30 milliárd forint volt, pontosan fele a most közzétett 60 milliárdnak. Szegény magyar gazdagok Medget Rahimkulov, Csányi Sándor, Demján Sándor, Várszegi Gábor, Széles Gábor, bank, bank, ingatlanfejlesztés, kereskedelem, ipar, média, 83 milliárd forint 60 milliárd forint 50 milliárd forint 48 milliárd forint 45 milliárd forint Leisztinger Tamás, Nagy Elek, Bige László Tibor, Veres Tibor, Wáberer György, befektetések, építőipar, vegyipar, szolgáltatás, szállítmányozás, 38,2 milliárd forint 37 milliárd forint 31 milliárd forint 30 milliárd forint 28 milliárd forint Az oroszok már rég nem a spájzban vannak Nincs magyar a közép- és kelet-európai multimilliomosok legfrissebb százas toplistáján, amelyet a Wprost című lengyel gazdasági, közéleti hetilap állított össze a cseh Mladá fronta Dnes napilappal közösen. Az összesítés szerint a sort Roman Abramovics orosz oligarcha vezeti 15 milliárd dolláros, azaz 3030 milliárd forintnak megfelelő értékű vagyonnal. A 38 éves multimilliárdos legismertebb, bár nem legértékesebb vagyona az angol Chelsea labdarúgócsapata. A listán értékelésében még nem szerepel az a megközelítően tízmilliárd dollár, amire Abramovics nemsokára szert tesz abból, hogy az orosz gázipari óriás, a Gazprom kivásárolja őt a Szibnyefty oljacégből. Ő ezzel szabad elvonulást és egy zsák pénzt kapott az orosz államtól, szemben Mihail Hodorkovszkijjal, aki éveken keresztül a leggazdagabb orosz volt, de mára a 71. helyre csúszott vissza a listán, miután a büntetőügyével párhuzamosan az orosz állam csaknem teljes vagyonára rátette a kezét. A felmérés szerint korábbi 13 milliárd dolláros vagyona most már mindössze ötszázmilliót ér. Ezzel azonban még alighanem vezetné a leggazdagabb börtönben ülők listáját. Az első tizenegy helyen oroszok állnak a rangsorban, s a tizenegyedik helyezett is hárommilliárd dollárral büszkélkedhet. Az előző évhez hasonlóan Mihail Fridman foglalja el a második helyet, aki az Alfa kereskedelmi és befektetési konglomerátum vezetője, és vannak érdekeltségei az olajiparban, illetve a távközlésben is. Vlagyimir Potanyin és Mihail Prohorov, a Norilsk, Oroszország legnagyobb aranykitermelőjének tulajdonosai héthétmilliárd dolláros vagyonukkal a negyedik és az ötödik helyezettek. Őket az alumíniummágnás Oleg Gyeripaszka követi hatmilliárd dollárral. A tizenkettedik, illetve a tizenharmadik helyen két ukrán töri meg az oroszok egyeduralmát. A lengyel lap 2,8 milliárd dollárra becsüli Igor Kolomojszkij, a dnyipropetrovszki Privat csoport társtulajdonosának vagyonát, akit Szergej Taruta, a donyecki Donbass Ipari Szövetség igazgatóságának elnöke követ 2,4 milliárd dollárral. Ő magyar szempontból sem érdektelen név, hiszen a Donbass kezébe került a magyar acélipar java, a Dunaferr és diósgyőri acélművek is. A tizennegyedik helyen ismét egy orosz, Vlagyimir Bogdanov, az olaj- és gáziparban érdekelt Szurgutnyeftyegaz első embere áll 2,3 milliárd dollárral. Utána ismét egy ukrán, Rinat Ahmetov, a System Capital Management elnöke, a Sahtar Donyeck labdarúgóklub tulajdonosa töri meg az orosz hegemóniát 2,1 milliárd dollárra becsült vagyonával. Egy évvel ezelőtt még ő volt a leggazdagabb ukrán, akkor még 3,6 milliárd dollárral. A huszadik helyet a leggazdagabb lengyel, Jan Kulczyk foglalja el 1,83 milliárd dollárral. A France Télécommal közösen a legnagyobb lengyel távközlési vállalat, a TPSA 47,5 százalékának birtokosa, s övé a lengyel olajcég, a PKN Orlen részvényeinek mintegy hat százaléka. (Kulczyk a pletykák szerint igen jó viszonyban van Csányi Sándor OTP-vezérrel.) A huszonhetedik helyen áll 1,5 milliárd dollárral Viktor Pincsuk ukrán parlamenti képviselő, Leonyid Kucsma exelnök veje, az Interpile társaság elnöke. Tele van a gazdagok listája ukrán parlamenti képviselőkkel: Fjodor Spig, az Aral Bank tiszteletbeli elnöke nyolcszázmillió dollárral az 51., Alekszandr Jaroszlavszkij, az Ukrszibbank tiszteletbeli elnöke pedig hatszázötvenmillióval a 62. helyen áll. Petro Porosenko, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács nemrégiben lemondott elnöke a 95. helyet foglalja el 350 millióra becsült vagyonával. A szerbek 1,4 milliárd dollárral a harmincadik helyen debütálnak Miroslav Miskovics személyében, aki Delta Holding kereskedelmi cég, illetve a Delta Bank vezetője. Milan Panics, volt jugoszláv miniszterelnök, majd 1992-ben szerb elnökjelölt, az MP Biomedicals gyógyszercég elnöke a 63. A listán 650 millió dollárral. A leggazdagabb cseh Petr Kellner, a PPF befektetési társaság tulajdonosa 1,2 milliárd dolláros vagyonával a harmincharmadik helyen áll. A gáz és ingatlanügyletekben érdekelt leggazdagabb román, Iosif Constantin Drágán két évvel ezelőtt még a huszonegyedik helyen állt, most viszont már csak a negyvenhatodik a rangsorban 850 millió dollárral. A leggazdagabb bolgár, Vaszil Bojkov a szerencsejáték-üzletágban kereste hétszázmillió dolláros vagyonát. Litvániában a pénzügyi és biztosítási üzletágból szerzett négyszázmillió dolláros vagyonával Valerijsz Karginsz a leggazdagabb, ez a 84. helyre volt neki elég. A dohányiparban és az idegenforgalomban érdekelt horvát Ante Vlahovics 360 millió dollárjával a 89- a sorban. A százas lista utolsó helyére a legvagyonosabb montenegrói, Miograd Kosztics állhatott fel háromszázmillió dollárral. DUTKA NOÉMI GAZDASÁG 2005. OKTÓBER 12., SZERDA 13 zóhasználatunk még nem érte utol a valóságot - gazdagnak számító honfitársainkra reflexből ma is azt mondjuk: milliomos. A rendszerváltozás előtt ért is annyit egymillió forint, hogy gazdagnak gondolhatta magát, aki ennyi pénzt magáénak tudhatott. Nemcsak azért, mert volt ennyije, hanem mert ebből bőven megvehette azt, amit egyáltalában megszerezhetett. Ma egymillióval a számláján csak kicsit lehet nyugodt az ember, de egy komolyabb igazgatói beosztásban dolgozónak már illik ennyit havonta hazatolnia. Milliomosnak lenni ma már nem kunszt, mégis ez maradt a szavunk a gazdagokra, illetve csak lassan áll rá a szánk a milliárdosra. Pedig a reális váltószám ma nagyjából ez. Jómódú lehet valaki százmillióból is, de az igazán gazdagok kö Milliók milliói bé néhány százmillióval nem sorolhatunk be valakit. A milliárd az a dimenzió, amihez kevés egy fénylő karrier. Húsz évvel ezelőtt a milliomosnak volt egy szinte állandó kísérőjelzője, a maszek. (A gyengébbek és fiatalabbak kedvéért: a magánszektor rövidítése.) Ma ezt a szót egy húszéves már nem is érti, egy harmincéves pedig megmosolyogja. Ahogyan én is, amikor idősebb ismerőseim még ma is megjegyzik valakiről, hogy maszek. Mert hát mi más is lehetne? A maszekot „korszerűen” vállalkozónak hívjuk. Ez a kifejezés viszont sokkal hamarabb elkopott, mint a maszek. Ma minimum szürkés árnyalatot kap ez a szó: a maffiózótól a vásározón vagy a bádogoson át a milliárdosig mindenkire használjuk, épp’ ezért már alig jelent valamit. Egy magyar vállalkozó már többnyire nem szereti, ha levállalkozózzák. Persze, aki ma valóban gazdag Magyarországon, annak már mindegy, minek nevezik vagy mi van a névjegyére írva. Sőt, nincs is névjegye, és kevesek kegye, ha tudják a mobilszámát. Az igazit. Ebbe a kasztba ma már kevesen képesek bekerülni: bűn, nagy ötlet, tehetség, szerencse repíthet valakit közéjük. Az ismert és a köz előtt ismeretlen milliárdosok közé. Akikből lehetnek még újra milliomosok. Persze csak látszólag. Ha egyszer búcsút veszünk a forinttól, akkor az ő vagyonukat is kisebb számmal jelöljük majd euróban. T. T. L. HIRDETÉS