Népszabadság, 2006. február (64. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-24 / 47. szám

2006. FEBRUÁR 24., PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG 6 • Magyarország Készültségben az önkormányzatok Újabb huszonkétezer hektár víz alatt - Kilencvennyolc embert telepítettek ki Egy nap alatt újabb 22 ezer hektárnyi részt öntött el bel­víz, így a vízzel borított terüle­tek nagysága elérte a 174 ezer hektárt. Az elmúlt 24 órában 129 szivattyútelep üzemelt, a gépek másodpercenként 202 köbméter, összesen 13,3 millió köbméternyi vizet emeltek át a befogadókba. Az elöntött terü­leteken 115 önkormányzat tart fenn belvízvédelmi készültsé­get, közülük három települé­sen harmadik fokozatút - Gyömrő, Téglás, Báránd -, 42 településen pedig második fo­kozatot rendeltek el. Tovább ronthat a helyzeten, hogy mától egészen a jövő hét közepéig változékony, többször csapadékos idő várható. Eddig öt megyében 23 lakóházból 98 embert kellett kitelepíteni a bel­víz miatt, és több helyen megtil­tották a koporsós temetést. A környezetvédelmi mi­nisztérium tájékoztatása sze­rint a Tiszán 60-100 centimé­teres, a Szamoson pedig egy jégtorlasz miatt kétméteres vízszintemelkedés mérhető, de ez még messze van a készült­ségi fokozat elrendeléséhez szükséges vízszintektől. Az ár­hullám levonulása miatt a Zagyva alsó szakaszán és a Kettős-Körösön is árvízvédel­mi készültséget kellett elren­delni. (A Körösök és a Beret­­tyó romániai szakaszain újabb árhullám indult el.) A nagy mennyiségű belvíz miatt a Hortobágy-Berettyón másod­fokúra emelték a védekezési fokozatot. Továbbra is elsőfo­kú készültség van a Zagyván, a Krasznán, a Berettyón és a Fe­kete-Körösön. Jelenleg össze­sen 630 kilométeres folyósza­kaszon van készültség, ebből 546 kilométeren első, 84-en második fokozatú. (Ö. Z.) A vízzel borított terület nagysága tegnap elérte a 174 ezer hektárt. A légi felvétel Adony térségében készült Fotó: Kovács Bence Pécsi tudósítónktól Szabálytalanságot követett el a pécsi közgyűlés, amikor a Tubesre tervezett lokátort be­fogadó, kéthektáros telket egészségügyi erdőből különle­ges honvédelmi területté mi­nősítette át - állítják a katonai létesítményt ellenző civil szer­vezetek. Az átminősítésre - el­lenszavazat nélkül - az azt kö­vető napon került sor, hogy a kormányfő tavaly november 23-án bejelentette: a Dél-Du­­nántúlt védő NATO-lokátort nem építik meg a Zengő-he­­gyen, viszont megvizsgálják, hogy a Pécs fölé magasodó Tubes alkalmas-e erre a célra. A civil szervezetek szerint a képviselők nem tudták, miről szavaznak, mivel a határozati javaslathoz mellékelt ábrán nem a Tubes, hanem az attól három kilométerrel odébb lé­vő Misina-tető neve volt fel­tüntetve. A Tubes átminősíté­sével a HM a város önkor­mányzatának engedélye nélkül építheti meg a lokátort. Az Is­tenkúti Közösségért Egyesület azzal a kéréssel fordult Pécs főjegyzőjéhez, hogy kezdemé­nyezze az átminősítő határozat visszavonását. Papp Judit, Pécs főjegyzője tudósítónk­ kérdésére azt mondta: megvizsgálja, történt-e jogsértés a határozat elfogadá­sakor. Vannak még technikai hiányosságok a szervátültetésben Hírösszefoglalónk A szervátültetés fontosságá­nak megértésére és ennek megfelelő szemléletváltásra van szükség a szakmában és a közvéleményben egyaránt a Nemzeti Egészségügyi Kerek­asztal (NEK) határozatai sze­rint. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke, a NEK levezető elnöke szerint „a szervátültetés kérdését sokkal hangsúlyozottabban kellene a társadalomban tudatosítani”. A betegszervezetek képviseleté­ben Tari Tamás, a januári első élő donoros magyarországi májátültetésre utalva kifejtet­te: a szakmai és az utógondo­zás terén tapasztalható felké­szültség ellenére a műtét kap­csán kitűnt, hogy „vannak még hiányosságok a műtét techni­kájának, a lebonyolításának környezetében”. Balogh Zoltán hangsúlyozta: nem kampány­szerűen kell gondolkodni a transzplantációról, „a társada­lomnak valós képet kell kapnia arról, hogy mit is jelent egy adományozás”, hiszen egy do­nor által 4-6 másik élet ment­hető meg. Célkeresztben a rendőrség? Folytatás az 1. oldalról Frankberger Ferenc arról sem beszél, hogy annak idején miért nem figyelmeztette sen­ki Molnár Csaba alezredest, hogy a vele kapcsolatot kereső arab pénzváltókat más hatósá­gok milliárdos pénzmosás gya­núja miatt megfigyelés alatt tartják. Azt ugyanakkor elis­merte, hogy egyes „váratlan vezetőváltások” hátterében olykor a szolgálat állt.­­ Nemegyszer előfordult, hogy a parancsnok a tőlünk kapott információk alapján le­váltotta azt a vezető beosztású munkatársát, akinek a hivatal­ban tartása idővel „túlságosan nagy kockázatot jelentett vol­na”. Arra is volt példa, hogy miután kiderült, hogy valame­lyik egység több tagja is érin­tett egy korrupciós ügyben, a megyei főkapitány a megvesz­tegetett hivatásosok közvetlen feletteseit is leváltotta, amiért nem tűnt fel nekik beosztotta­ik „mellékes” jövedelme. A védelmi szolgálat tapasztala­tai szerint az utóbbi időben mind több bűnszervezet kísér­letet tesz a velük szemben el­járó nyomozók lejáratására. Tavaly az RSZVSZ 25 olyan esetet regisztrált, amikor bűn­­szervezetek „gondosan meg­tervezett és precízen végre­hajtott lejárató kampányt indí­tottak a rendvédelmi szervek tagjaival szemben.­­ Levélben vagy az ingyen hívható zöldszámunkra rend­szeresen kapunk bejelentése­ket, főleg rendőrökről és pénz­ügyőrökről. Ezek többségéről viszonylag rövid idő alatt kide­rül, hogy személyes bosszú áll a háttérben. A bejelentő így próbál bosszút állni a vele szemben törvényesen intézke­dőkön - mondja az RSZVSZ vezetője. Frankberger Ferenc­Fotó: Kovács Bence Digi TV: utólagos bejelentkezés elrendelve Haszán Zoltán Nehéz helyzetbe hozta saját magát és a magyar piacra feltű­nően alacsony áraival betörő Digi TV-t az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT). A médiahatóság egy szerdai döntéséből ugyanis az követ­kezik, hogy az előfizetőkkel ja­vában szerződő és a szolgálta­tását indító Digi TV nem kezd­hette volna el a működését. Az ORTT alig három hóna­pos vacillálás után döntött úgy: vélhetően magyarországi műholdas műsorelosztásnak minősül a Digi TV. (Valóban műholdról sugároz olyan ma­gyarországi tévéműsorokat is, amelyeket Romániából lőnek fel az űrbe.) S ha már erre ju­tott a hatóság, felszólította a Digi TV ügyeit intéző Egyesült Magyar Kábeltelevíziós (EMKTV) Kft.-t, hogy jelentse be a szolgáltatást. Ezzel vi­szont jelentős problémákat okozott, hiszen a médiatör­vény kimondja: a hatóságnál legalább harminc nappal az in­dulás előtt kell bejelentkezni. Csakhogy a Digi TV már elin­dult. Márpedig a médiatörvény arról is rendelkezik, hogy tö­rölni kell a nyilvántartásból a műsorszolgáltatót, ha bejelen­tés nélkül oszt el műsort. Az ORTT ugyanakkor vél­hetően nem kezd a Digi TV azonnali kiiktatásához, mert jelentős késéssel döntöttek. A testülettől még tavaly novem­berben kért elvi állásfoglalást a szolgáltatás útját itthon egyen­gető EMKTV. Erre válaszolt most az ORTT. Sárai Endre, az EMKTV ügyvezető igazgatója lapunk­nak elmondta: ők az ORTT-nél már jelezték indulási szándé­kukat. Ezt viszont a médiaha­tóságnál másként tudják. Ráadásul mindez csak előzetes állásfoglalásnak minősül, „a rendelkezésre álló adatok alapján”. Ugyanakkor a bürokrácia egy másik útján az alacsony árai miatt komoly konkurencia­­harcba került Digi TV már to­vább jutott. A Nemzeti Hírköz­lési Hatóság (NHH) szabad utat adott az új szolgáltatásnak. De van egy harmadik eljárás is: ez a Gazdasági Versenyhiva­talnál, ahol piaci szereplők a dömpingár miatt tettek pa­naszt. A GVH valamikor már­ciusra ígéri a döntést. A Digi TV-re amúgy a kon­kurensek is felhívták a figyel­met, miután kiderült: az új szolgáltatást egy évig ingyen vehetik igénybe a legalább két­éves szerződést aláírók, és utá­na is csak 2700 forint lesz a díj. Márpedig ennyiért - állítják a régi szereplők - nem lehet nem ráfizetéses szolgáltatást indítani. Az EMKTV-nél vi­szont úgy látják, hogy igenis lehet a mostani árak alá menni. Gyanús már a Tubes is Elszámoltatnák a kezelés díját Hamarosan a beteg ellen­őrizheti saját orvosát. S bár azt nem tudja meg­ítélni, hogy szakszerűen jár-e el, de hogy jól szá­­molta-e el a kezelés díját, arról rövid úton meggyő­ződhet. Danó Anna Szakértők fontolgatják, hogy a leendő egészségbiztosítási re­form miként jutalmazhatná majd azokat, akik tudatosan fi­gyelnek egészségük megőrzé­sére, és így keveset fogyaszta­nak a befizetett járulékokból. Ennek feltétele, hogy pontosan mérhető és kimutatható le­gyen, hogy az adott időszakban kire és mennyi pénzt fordított az egészségbiztosító - mondta Rácz Jenő egészségügyi mi­niszter a közelmúltban. Arra már korábban is volt példa, hogy valaki az egészségbizto­sítótól az iránt érdeklődjön, milyen szolgáltatásokat szá­moltak el az ő gyógyítására. Az ilyen kérdésekre eddig bonyo­lult, egyéni eljárással tudott csak választ adni az OEP.­­ Nyár elejétől egyszerűbb lesz a rendszer, az internet és egy mobiltelefon segítségével az is ellenőrizhető lesz, van-e érvényes taj-számunk, illetve, hogy mit fizetett a helyi szak­rendelőnek vagy kórháznak a kezelésünkért az OEP - tájé­koztatta lapunkat Király Gyu­la, a hivatal főigazgató-helyet­tese. A térítésmentes szolgál­tatás igénybevételéhez szük­séges részletes információk már az OEP honlapján van­nak. A bejelentkezés után a kérdező a mobiltelefonjára kap egy bizonyos ideig „élő” kódot, s ennek segítségével kérdezheti a rendszert. A hi­vatal elsősorban arra számít, hogy július elsejétől a biztosí­tási jogviszony ellenőrzésére használják majd az állampol­gárok a rendszert. Az egészségügyi miniszter elmondta azt is: ha valakinek kétségei támadnak az adatokat illetően, későbbiekben rekla­málhat. Hozzátette: a szakér­tők által most vizsgált rend­szer, amely esetleg jutalmaz­hatná a közös kasszából keve­sebbet használókat, más euró­pai országokban már működik. Például Hollandiában, ahol a tudatosan egészségkárosító magatartással élő biztosítottak büntetőpontokat is kaphatnak. Magyarországon azonban egy­előre csak a jutalmazás lehető­sége körül gondolkodnak az egészségbiztosítási reform előkészítői. • A GfK múlt év eleji felmé­rése szerint a megkérdezet­tek 57 százaléka nem tudta, hogy havonta átlagosan mennyit költenek az egész­ségükre, akik pedig megtip­pelték, a befizetett járuléko­kat szinte sohasem számol­ják a költségek közé. A többség 7000 forint körül határozta meg az egyéni költségeket, a járulékot pedig egyfajta adónak tartja. Rácz Jenő és Éger István Fotó: Móricz Simon Időt nyert az egészségügyi miniszter Öthavi haladékot kaphatnak a háziorvosok az új adatszolgál­tatási rendszer bevezetésére - ha a kormány is jóváhagyja a szakminiszter és az orvosi ka­mara elnökének megállapodá­sát. Tegnap jutottak arra a megállapodásra, hogy a rész­letes adatszolgáltatási prog­ram csak szeptembertől kez­dődne. Az így nyert időt a fe­lek a felkészüléssel töltenék. Miután azonban kormányren­delet írta elő az új rendszer bevezetését, a megállapodás csak akkor tekinthető végle­gesnek, ha azt a kormány is elfogadja. Mint ismeretes, az orvosok tömegesen tagadták meg az új beteg-nyilvántartási rendszer márciusi kötelező alkalmazását. (D. A. N)

Next