Népszabadság, 2006. március (64. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-10 / 59. szám
2 • 2006. MÁRCIUS 10., PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG Magyarország Kampányprésben a média Az USA külügyminisztériuma szerint a kormány befolyásolta a közpénzekből működő sajtót Aktívvá vált a politika és a közmédiumok viszonya a kampányban. A városi tévéknél a képernyőre kerülő politikusok pártállása alapján könnyedén beazonosítható, ki irányítja a települést. A közrádiót százezer forintra büntették, mert a műsorvezetők a véleményüket is beleszőtték a hírekbe. Haszán Zoltán A Magyar Televízió totális dal-VÁLASZT&S oldali megszállás alatt áll, ezért a televízióban megszűnt a közszolgálatiság - közölte Kondor Katalin. A rádió volt elnöke ezt kedden egy kiskőrösi fideszes rendezvényen osztotta meg a hallgatóságával. Kondor azt is elmondta, hogy szerinte a Magyar Nemzeten kívül minden szerkesztőségben „álliberális” és „álbaloldali” újságírók dolgoznak. (Ez magyarán azt jelenti: csak a Magyar Nemzetnél dolgoznak baloldali és liberális újságírók - a szerk.) A Magyar Rádió Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzata a politikai összeférhetetlenségről szóló résznél úgy fogalmaz: „az a munkatárs, aki párt vagy szervezet nevében, érdekében közszereplést vállal vagy közszereplést elkerülhetetlenné tevő tisztséget tölt be, hírekben és időszerű politikai tájékoztató műsorszámokban műsorkészítőként nem dolgozhat. Kondor szombatonként a Krónikát vezeti. Ezzel kapcsolatban megkerestük a volt elnököt, de ő a beszélgetés megjelentését nem engedélyezte. Nemcsak a rádió belső szabályzata, hanem a médiatörvény is tiltja, hogy műsorvezetők a hírekbe saját véleményüket is beleszőjék. Az előírást a médiahatóság szerint nem tartotta be a Magyar Rádió, ezért százezer forintos büntetést róttak ki rá. A hatóság kifogásolta, hogy a műsorvezető a kettős állampolgárságról szóló referendum évfordulóját úgy vezette fel: „december 5-e van, a gyászos emlékű népszavazás első évfordulója”. A Háttér című műsor beharangozóját pedig úgy fejezték be: „Hogy szégyen-e, hogy csak másfél millióan gondolták így a nyolcmillióból, vagy az a nagyobb szégyen, hogy több mint 1,4 millióan vették a fáradtságot, hogy nemet mondjanak a vajdasági, erdélyi, felvidéki és kárpátaljai több millióra, ez már politikai kérdés”. Összességében ugyanakkor a különböző médiumok hírműsoraira nem jellemező, hogy a kormánypárti politikusok nem kapnak megszólalási lehetőséget, épp ellenkezőleg: a médiahatóság elemzése a koalíciós pártok fölényét mutatja. Szembeötlő ugyanakkor néhány vidéki városi tévé szerkesztési gyakorlata. A Salgótarjáni TV-ben a nyilatkozatok 65 százaléka a szocialistákhoz köthető, a fennmaradó 35 százalék a kormányhoz. Székesfehérváron 87 százalék jut az MSZP-re. Mindkét helyen szocialista városvezetés van. A politika és a médiumok, különösen a közpénzből fenntartottak itthon lényegében megszokott viszonya igencsak szembeötlő távolról. Az USA külügyminisztériumának az emberi jogok 2005-ös helyzetét taglaló jelentésben a legkritikusabb a sajtóról szóló rész. A szövegben az áll: a szólás- és sajtószabadságot törvény biztosítja, és a kormány általában tiszteletben tartja ezeket a jogokat, „ugyanakkor befolyásolta az állami médiák szerkesztéspolitikai és személyi döntéseit”. A rádió volt elnökével, Kondor Katalinnal kapcsolatban megemlítik: a Népszava 2004-ben arról írt, hogy a rádió elnöke a kommunista időszakban titkos ügynök volt, „de ezek az állítások sosem nyertek bizonyítást, és széles körben vélekedtek úgy, hogy politikai indítékú kísérlet volt a lejáratására”. Kondor megbízatásának lejártakor vita támadt a felügyeleti testület elnöke és más tagjai közt az ideiglenes utódlásról, és a testület elnöke a rádiónak nyújtott kormánytámogatás megvonásával fenyegetődzött - idézi fel a jelentés azt, hogy Gellért Kis Gábor kuratóriumi elnök jelezte: szerinte törvénytelenül jár el ügyvivőként Hollós János. A jelentésben az is szerepel: az Országgyűlés elnöke vizsgálatot kezdeményezett az ideiglenes vezetés törvényességéről. Az elektronikus újságírók hazai szövetsége e vizsgálatot a közszolgálati média elleni fenyegetésként jellemezte. A szövegben az nincs benne, hogy a szövetség korábbi elnöke Hollós János volt, elnökségi tagja Kondor Katalin. Az MTV folyosója a Kóka-Áder vita idején. Az első választási tévés szópárbajnak komoly konkurenciát jelentett a Bajnokok Ligája meccs. Az első percekre sokan kapcsoltak át a vitára, de aztán újra a távirányító után nyúltak. A nézők húsz százaléka nézte végig a vitát Fotó: Kovalovszky Dániel « Jubiláló mondatok 2006 • „A Kádár-korszak utolsó évtizedében a politikai gőzt már kiengedték, az emberek úgy érezték, hogy relatíve jobban és szabadabban élnek, mint a szomszédos országok lakói.” (Antall József, az MDF elnöke, 1990. március 10.) • „A hírigazgató levélben közölte a külpolitikai főszerkesztővel, Chrudinák Alajossal, hogy a Parabola a kampány időszakában nem foglalkozhat politikával. (Nahlik Gábor, az MTV elnöki jogkörrel felruházott alelnöke, 1994. március 10.) • „Az átlagnyugdíj ma 26500 forint, 20,7 százalékkal magasabb, mint 1997- ben. A 2 643 900 nyugdíjas közül 700 ezren élnek a 13700 forintra emelt minimális nyugdíj és 20000 forint közötti ellátásból, 2343 idős embernek hatezer forintnál is kevesebb a nyugdíja.” (Az MSZOSZ felmérése, 1998. március 10.) • „Felszólítjuk a Fideszt és Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy vessen véget az állami gazdaságok haveri tulajdonba történő lenyúlásának!” (Magyar Bálint és Kis Zoltán szabaddemokrata ügyvivők, 2002. március 11.) Összeállította: Rab László Háborognak a kis pártok A két nagy pártot hibáztatják lista- és jelöltállítási nehézségeik miatt a parlamenten kívüli szervezetek. Gréczy Zsolt Elkeseredettség tapasztalható a választáson a helytállásra leginkább esélyesnek tartott három, parlamenten kívüli párt köreiben. Thürmer Gyula elmondta: eddig csak nyolc biztos egyéni indulója van a Kommunista Munkáspártnak, de az elnök szerint e szám húsz körülire duzzadhat. Thürmer szerint az eddigi mérsékelt szereplés nem annak következménye, hogy Vajnai Attila vezetésével új szervezet alakult, mert „csak néhány körzetben érzékelhető a szélsőbal megosztottságának hatása”. Részben a cédulák gyűjtése során szerzett keserű tapasztalatok miatt Thürmer szerint a második fordulóban a pártja senkit nem fog támogatni. Azt cáfolta, hogy nekik a Fidesz gyűjtött volna. „Akkor már rég előbbre tartanánk” - érvelt Thürmer Gyula. A MIÉP-Jobbik háza táján a Fideszt kárhoztatják, amely „képtelen felismerni, hogy szövetséges nélkül Gyurcsány Ferencet tartja majd hatalomban”. Papolczy Gizella, a MIÉP kampányfőnöke azt tapasztalta, hogy a fideszes aktivisták egyrészt azt mondják az embereknek, hogy a Harmadik Út-formáció nem lesz képes bejutni a parlamentbe. Gondot jelent számukra az is, hogy kiderült: nem elég azt ráírni a kopogtatócédulára, hogy „Harmadik Út”, hivatalosan a MIÉP-Jobbik elnevezésnek is szerepelnie kell az ajánláson. Emiatt sok szelvényük érvénytelen. Papolczy szerint ugyanakkor örömteli, hogy egyre több polgári körös csatlakozik hozzájuk, jelezve, amikor a Fideszhez csatlakoztak, „nem ilyen lovat” akartak. Tanulságos, teszi hozzá Csurka István élettársa, hogy amíg korában sok polgári kör meghívta előadást tartani a MIÉP elnökét, az utóbbi időben ezek az invitálások ritkultak. Ennek ellenére a kisgazda csírák által is támogatott Harmadik Út még optimista. Budapesten, Pest és Heves megyében „állnak” a jelöltjeik. Papolczy Gizella azt mondja, a második fordulóban valószínűleg ők sem támogatnak senkit. Kupa Mihály a „demokrácia szégyenének” nevezte a cédulagyűjtésnél alkalmazott módszereket, amelyek valósággal letarolják az országot. Megemlíti, hogy a Centrum Párt két jelöltjét megfenyegették, mindkettő vissza is lépett, mert még szeretnének az adott városokban élni. A pártelnök arról is hallott, hogy néhol börzét rendeznek, cserélgetik a szelvényeket. Kupa bejelentette, hogy ajánlásokból ötven jelöltjüknek megvan az induláshoz szükséges mennyiség, és szervezete országos lista állítására is képes lesz. Balogh Gyula, Kolompár Orbán és Bogdán János a Roma Összefogás választmányának ülésénFotó: Honéczy Barnabás Az MCF listát állít? Az MCF Roma Összefogás Párt várhatóan a jövő héten bejelenti, hogy országos listát tud állítani - közölte Kolompár Orbán, a tavaly év végén alakult párt vezetője a Budapesten tartott választmányi ülésen.Az MCF a Magyarországi Cigányszervezetek Fóruma rövidítése. Kolompár Orbán ennek, valamint az Országos Cigány Önkormányzatnak is az elnöke. A roma politikus kérdésünkre elmondta, hogy a párt csaknem százhúsz jelöltje közül becsülhetően mintegy hatvannak sikerül majd összegyűjtenie a kellő számú ajánlószelvényt. Kolompár tájékoztatása szerint a cigánypártnak megközelítőleg húszezer tagja van, a kampányhoz szükséges néhány tízmillió forintot roma vállalkozóktól kapott adományok fedezik. Hozzátette: a pártnak nincs önálló székháza, a tegnapi rendezvénynek például - bérleti díj fejében - az Országos Cigány Önkormányzat központja adott otthont. (Munkatársunktól) Orbán április ötödikére jelentkezett be Csuhaj Ildikó „Az bizonyos, hogy április 5- én Orbán Viktor ott lesz a miniszterelnök-jelölti vitán” - jelentette ki tegnap lapunknak Deutsch-Für Tamás. Azt lenne jó tudni, hogy hányan lesznek még ott - tette hozzá. Ezzel nyilvánvalóan arra utalt, hogy esetleg Dávid Ibolya, az MDF miniszterelnökjelöltje is ott ül majd Orbán és Gyurcsány Ferenc mellett. Az MDF elnök-helyettese, Hock Zoltán tegnap a fórum elnökségi ülése után lapunknak azt mondta: Dávid Ibolyának ott a helye április 5- én. „Ez a vita ugyanis a programokon túl a személyiségekről is szól, míg a listavezetők április 3-ra tervezett szópárbaja kizárólag a programokról vélekedett. ” Az egyébként még mindig kérdés, hogy Orbán Viktor ott lesz-e az április 3-i „listavezetői vitán”, arról ugyanis Deutsch-Für Tamás nem beszélt. Szerdán megrendezték a Áder János és Kóka János közötti vitát, amin a miniszter hangsúlyozottan SZDSZ-es politikusként vett részt. Tegnap a szabad demokraták előálltak egy új javaslattal: az SZDSZ szerint a konzervatív, a szocialista és a liberális szakpolitikusok közt háromoldalú programvitákra van szükség. Erre a szerda esti Kóka-Áder vita „tanulságai alapján jutottak, mondván, hogy jól látszott a szocialista álláspont hiánya”. A liberális Kóka János nyilvánvalóan nem tudja, és nem is akarja megvédeni a szocialisták választási ígéreteit. Az SZDSZ vitaprogramja Oktatás: Pokorni Zoltán, Hiller István, Magyar Bálint Egészségügy: Rácz Jenő, Mikola István, Molnár Lajos A kampányt egy napja 2006 • „Készen állunk mindenre (...), de nem vagyunk hajlandók bármire (...), mi sohasem fogunk betörni a rivális párt információiért”. (Lendvai Ildikó, MSZP, Tolnán) • „Addig nem vagyunk hajlandók egy ilyen dokumentumot aláírni, amíg a Fidesz nem nevezi meg a Bagóügyben a politikai felelőst.” (Herényi Károly arról, miért nem írta alá az MDF a választási etikai nyilatkozatot.) • „A Fidesznek is gyűjtöttek ajánlószelvényeket erdélyi fiatalok Budapesten... (Böhm András, SZDSZ. Böhmöt a bíróság nemrég ez okból elmarasztalta.) • „Az EU-csatlakozással minden pont teljesült a márciusi ifjak 12 pontjából, ezért a jövőre tekintve egyetlen jelmondat lehet még a kiáltványon: »Büszke Magyarországot, büszke nemzetet«”. (Szili Katalin, MSZP, Miskolcon) • „Az országban nem sípotokra van szükség, hanem nyugodt hangra.” (Gyurcsány Ferenc, MSZP, azt követően, hogy Esztergomban nyugdíjasok egy csoportja piros lappal és sípszóval fogadta.) »■A040