Népszabadság, 2006. március (64. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-10 / 59. szám

2 • 2006. MÁRCIUS 10., PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG Magyarország Kampányprésben a média Az USA külügyminisztériuma szerint a kormány befolyásolta a közpénzekből működő sajtót Aktívvá vált a politika és a közmédiumok viszonya a kampányban. A városi té­véknél a képernyőre kerü­lő politikusok pártállása alapján könnyedén beazo­nosítható, ki irányítja a te­lepülést. A közrádiót száz­ezer forintra büntették, mert a műsorvezetők a vé­leményüket is beleszőtték a hírekbe. Haszán Zoltán A Magyar Tele­­­­vízió totális dal-VÁLASZT&S oldali megszál­­lás alatt áll, ezért­­ a televízióban megszűnt a közszolgálatiság - közölte Kondor Katalin. A rá­dió volt elnöke ezt kedden egy kiskőrösi fideszes rendezvé­nyen osztotta meg a hallgató­ságával. Kondor azt is elmond­ta, hogy szerinte a Magyar Nemzeten kívül minden szer­kesztőségben „álliberális” és „álbaloldali” újságírók dolgoz­nak. (Ez magyarán azt jelenti: csak a Magyar Nemzetnél dol­goznak baloldali és liberális újságírók - a szerk.) A Magyar Rádió Közszolgá­lati Műsorszolgáltatási Sza­bályzata a politikai összeférhe­tetlenségről szóló résznél úgy fogalmaz: „az a munkatárs, aki párt vagy szervezet nevében, érdekében közszereplést vállal vagy közszereplést elkerülhe­tetlenné tevő tisztséget tölt be, hírekben és időszerű politikai tájékoztató műsorszámokban műsorkészítőként nem dolgoz­hat. Kondor szombatonként a Krónikát vezeti. Ezzel kapcso­latban megkerestük a volt el­nököt, de ő a beszélgetés meg­jelentését nem engedélyezte. Nemcsak a rádió belső sza­bályzata, hanem a médiatör­vény is tiltja, hogy műsorveze­tők a hírekbe saját véleményü­ket is beleszőjék. Az előírást a médiahatóság szerint nem tar­totta be a Magyar Rádió, ezért százezer forintos büntetést róttak ki rá. A hatóság kifogá­solta, hogy a műsorvezető a kettős állampolgárságról szóló referendum évfordulóját úgy vezette fel: „december­ 5-e van, a gyászos emlékű népszavazás első évfordulója”. A Háttér cí­mű műsor beharangozóját pe­dig úgy fejezték be: „Hogy szé­gyen-e, hogy csak másfél mil­lióan gondolták így a nyolc­millióból, vagy az a nagyobb szégyen, hogy több mint 1,4 millióan vették a fáradtságot, hogy nemet mondjanak a vaj­dasági, erdélyi, felvidéki és kárpátaljai több millióra, ez már politikai kérdés”. Összességében ugyanakkor a különböző médiumok hír­műsoraira nem jellemező, hogy a kormánypárti politiku­sok nem kapnak megszólalási lehetőséget, épp ellenkezőleg: a médiahatóság elemzése a ko­alíciós pártok fölényét mutat­ja. Szembeötlő ugyanakkor né­hány vidéki városi tévé szer­kesztési gyakorlata. A Salgó­tarjáni TV-ben a nyilatkozatok 65 százaléka a szocialistákhoz köthető, a fennmaradó 35 szá­zalék a kormányhoz. Székesfe­hérváron 87 százalék jut az MSZP-re. Mindkét helyen szo­cialista városvezetés van. A politika és a médiumok, különösen a közpénzből fenn­tartottak itthon lényegében megszokott viszonya igencsak szembeötlő távolról. Az USA külügyminisztériumának az emberi jogok 2005-ös helyze­tét taglaló jelentésben a leg­kritikusabb a sajtóról szóló rész. A szövegben az áll: a szó­lás- és sajtószabadságot tör­vény biztosítja, és a kormány általában tiszteletben tartja ezeket a jogokat, „ugyanakkor befolyásolta az állami médiák szerkesztéspolitikai és szemé­lyi döntéseit”. A rádió volt el­nökével, Kondor Katalinnal kapcsolatban megemlítik: a Népszava 2004-ben arról írt, hogy a rádió elnöke a kommu­nista időszakban titkos ügy­nök volt, „de ezek az állítások sosem nyertek bizonyítást, és széles körben vélekedtek úgy, hogy politikai indítékú kísér­let volt a lejáratására”. Kondor megbízatásának lejártakor vita támadt a felügyeleti testület elnöke és más tagjai közt az ideiglenes utódlásról, és a tes­tület elnöke a rádiónak nyúj­tott kormánytámogatás meg­vonásával fenyegetődzött - idézi fel a jelentés azt, hogy Gellért Kis Gábor kuratóriumi elnök jelezte: szerinte tör­vénytelenül jár el ügyvivőként Hollós János. A jelentésben az is szere­pel: az Országgyűlés elnöke vizsgálatot kezdeményezett az ideiglenes vezetés törvé­nyességéről. Az elektronikus újságírók hazai szövetsége e vizsgálatot a közszolgálati média elleni fenyegetésként jellemezte. A szövegben az nincs benne, hogy a szövetség korábbi elnöke Hollós János volt, elnökségi tagja Kondor Katalin. Az MTV folyosója a Kóka-Áder vita idején. Az első választási tévés szópárbajnak komoly konkurenciát jelentett a Bajnokok Ligája meccs. Az első percekre sokan kapcsoltak át a vitára, de aztán újra a távirányító után nyúltak. A nézők húsz százaléka nézte végig a vitát Fotó: Kovalovszky Dániel « Jubiláló mondatok 2006 • „A Kádár-korszak utolsó évtizedében a politikai gőzt már kiengedték, az emberek úgy érezték, hogy relatíve jobban és szabadabban él­nek, mint a szomszédos or­szágok lakói.” (Antall József, az MDF elnöke, 1990. márci­us 10.) • „A hírigazgató levélben közölte a külpolitikai fő­­szerkesztővel, Chrudinák Alajossal, hogy a Parabola a kampány időszakában nem foglalkozhat politikával. (Nahlik Gábor, az MTV el­nöki jogkörrel felruházott al­­elnöke, 1994. március 10.) • „Az átlagnyugdíj ma 26500 forint, 20,7 százalék­kal magasabb, mint 1997- ben. A 2 643 900 nyugdíjas közül 700 ezren élnek a 13700 forintra emelt mini­mális nyugdíj és 20000 fo­rint közötti ellátásból, 2343 idős embernek hatezer fo­rintnál is kevesebb a nyug­díja.” (Az MSZOSZ felméré­se, 1998. március 10.) • „Felszólítjuk a Fideszt és Orbán Viktor miniszterel­nököt, hogy vessen véget az állami gazdaságok haveri tulajdonba történő lenyúlá­­sának!” (Magyar Bálint és Kis Zoltán szabaddemokrata ügyvivők, 2002. március 11.) Összeállította: Rab László Háborognak a kis pártok A két nagy pártot hibáztat­ják lista- és jelöltállítási nehézségeik miatt a parla­menten kívüli szervezetek. Gréczy Zsolt Elkeseredettség tapasztalható a választáson a helytállásra leginkább esélyesnek tartott három, parlamenten kívüli párt köreiben. Thürmer Gyula elmondta: eddig csak nyolc biztos egyéni indulója van a Kommunista Munkáspártnak, de az elnök szerint e szám húsz körülire duzzadhat. Thürmer szerint az eddigi mérsékelt szereplés nem an­nak következménye, hogy Vajnai Attila vezetésével új szervezet alakult, mert „csak néhány körzetben érzékelhető a szélsőbal megosztottságának hatása”. Részben a cédulák gyűjtése során szerzett keserű tapasztalatok miatt Thürmer szerint a második fordulóban a pártja senkit nem fog támogat­ni. Azt cáfolta, hogy nekik a Fi­desz gyűjtött volna. „Akkor már rég előbbre tartanánk” - érvelt Thürmer Gyula. A MIÉP-Jobbik háza táján a Fideszt kárhoztatják, amely „képtelen felismerni, hogy szö­vetséges nélkül Gyurcsány Fe­rencet tartja majd hatalomban”. Papolczy Gizella, a MIÉP kam­pányfőnöke azt tapasztalta, hogy a fideszes aktivisták egy­részt azt mondják az emberek­nek, hogy a Harmadik Út-for­máció nem lesz képes bejutni a parlamentbe. Gondot jelent számukra az is, hogy kiderült: nem elég azt ráírni a kopogta­tócédulára, hogy „Harmadik Út”, hivatalosan a MIÉP-Jobbik elnevezésnek is szerepelnie kell az ajánláson. Emiatt sok szelvényük érvénytelen. Papolczy szerint ugyanakkor örömteli, hogy egyre több pol­gári körös csatlakozik hozzá­juk, jelezve, amikor a Fidesz­­hez csatlakoztak, „nem ilyen lovat” akartak. Tanulságos, te­szi hozzá Csurka István élet­társa, hogy amíg korában sok polgári kör meghívta előadást tartani a MIÉP elnökét, az utóbbi időben ezek az invitálá­sok ritkultak. Ennek ellenére a kisgazda csírák által is támoga­tott Harmadik Út még optimis­ta. Budapesten, Pest és Heves megyében „állnak” a jelöltjeik. Papolczy Gizella azt mondja, a második fordulóban valószínű­leg ők sem támogatnak senkit. Kupa Mihály a „demokrácia szégyenének” nevezte a cédu­lagyűjtésnél alkalmazott mód­szereket, amelyek valósággal letarolják az országot. Megem­líti, hogy a Centrum Párt két jelöltjét megfenyegették, mindkettő vissza is lépett, mert még szeretnének az adott városokban élni. A pártelnök arról is hallott, hogy néhol bör­zét rendeznek, cserélgetik a szelvényeket. Kupa bejelentet­te, hogy ajánlásokból ötven je­löltjüknek megvan az indulás­hoz szükséges mennyiség, és szervezete országos lista állítá­sára is képes lesz. Balogh Gyula, Kolompár Orbán és Bogdán János a Roma Összefogás választmányának ülésén­Fotó: Honéczy Barnabás Az MCF listát állít? Az MCF Roma Összefogás Párt várhatóan a jövő héten bejelenti, hogy országos listát tud állítani - közölte Kolom­pár Orbán, a tavaly év végén alakult párt vezetője a Buda­pesten tartott választmányi ülésen.­­Az MCF a Magyaror­szági Cigányszervezetek Fó­ruma rövidítése. Kolompár Orbán ennek, valamint az Or­szágos Cigány Önkormány­zatnak is az elnöke.­ A roma politikus kérdé­sünkre elmondta, hogy a párt csaknem százhúsz jelöltje kö­zül becsülhetően mintegy hatvannak sikerül majd ös­­­szegyűjtenie a kellő számú ajánlószelvényt. Kolompár tá­jékoztatása szerint a cigány­pártnak megközelítőleg húsz­ezer tagja van, a kampányhoz szükséges néhány tízmillió forintot roma vállalkozóktól kapott adományok fedezik. Hozzátette: a pártnak nincs önálló székháza, a tegnapi rendezvénynek például - bér­leti díj fejében - az Országos Cigány Önkormányzat köz­pontja adott otthont. (Munka­társunktól) Orbán április ötödikére jelentkezett be Csuhaj Ildikó „Az bizonyos, hogy április 5- én Orbán Viktor ott lesz a mi­­niszterelnök-jelölti vitán” - jelentette ki tegnap lapunk­nak Deutsch-Für Tamás.­­ Azt lenne jó tudni, hogy hányan lesznek még ott - tette hozzá. Ezzel nyilvánvalóan arra utalt, hogy esetleg Dávid Ibo­lya, az MDF miniszterelnök­jelöltje is ott ül majd Orbán és Gyurcsány Ferenc mellett. Az MDF elnök-helyettese, Hock Zoltán tegnap a fórum elnökségi ülése után lapunknak azt mondta: Dávid Ibolyának ott a helye április 5- én. „Ez a vita ugyanis a prog­ramokon túl a személyiségek­ről is szól, míg a listavezetők április 3-ra tervezett szópár­baja kizárólag a programok­ról­­ vélekedett. ” Az egyébként még mindig kérdés, hogy Orbán Viktor ott lesz-e az április 3-i „listaveze­tői vitán”, arról ugyanis Deutsch-Für Tamás nem beszélt. Szerdán megrendezték a Áder János és Kóka János kö­zötti vitát, amin a miniszter hangsúlyozottan SZDSZ-es politikusként vett részt. Teg­nap a szabad demokraták elő­álltak egy új javaslattal: az SZDSZ szerint a konzervatív, a szocialista és a liberális szakpolitikusok közt három­oldalú programvitákra van szükség. Erre a szerda esti Kóka-Áder vita „tanulságai alapján jutottak, mondván, hogy jól látszott a szocialista álláspont hiánya”. A liberális Kóka János nyilvánvalóan nem tudja, és nem is akarja megvédeni a szocialisták vá­lasztási ígéreteit. Az SZDSZ vitaprogramja Oktatás: Pokorni Zoltán, Hiller István, Magyar Bálint Egészségügy: Rácz Jenő, Mikola István, Molnár Lajos A kampányt egy napja 2006 • „Készen állunk mindenre (...), de nem vagyunk haj­landók bármire (...), mi so­hasem fogunk betörni a ri­vális párt információiért”. (Lendvai Ildikó, MSZP, Tol­nán) • „Addig nem vagyunk haj­landók egy ilyen dokumen­tumot aláírni, amíg a Fidesz nem nevezi meg a Bagó­ügyben a politikai felelőst.” (Herényi Károly arról, miért nem írta alá az MDF a vá­lasztási etikai nyilatkozatot.) • „A Fidesznek is gyűjtöt­tek ajánlószelvényeket er­délyi fiatalok Budapesten... (Böhm András, SZDSZ. Böhmöt a bíróság nemrég ez okból elmarasztalta.) • „Az EU-csatlakozással minden pont teljesült a márciusi ifjak 12 pontjából, ezért a jövőre tekintve egyetlen jelmondat lehet még a kiáltványon: »Büszke Magyarországot, büszke nemzetet«”. (Szili Katalin, MSZP, Miskolcon) • „Az országban nem sípo­tokra van szükség, hanem nyugodt hangra.” (Gyurcsány Ferenc, MSZP, azt követően, hogy Eszter­gomban nyugdíjasok egy csoportja piros lappal és síp­szóval fogadta.) »■A040

Next