Népszabadság, 2006. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-20 / 168. szám

2006. JÚLIUS 20., CSÜTÖRTÖK • NÉPSZABADSÁG • Magyarország Ne a kegyeleti jog megsértése növelje a nézettséget! Haszán Zoltán Lehet, hogy egy autóverseny nézőjének elgázolásáról vagy a haláltusáját vívó futballistáról készült felvételek bemutatása növelheti egy tévéműsor né­zettségét vagy egy lap példány­számát, de ez nem elegendő ok arra, hogy a sajtó lábbal tiporja a személyiségi jogokat, és meg­sértse a jóérzésű emberek ke­gyeleti érzéseit. Erre az általá­nos megállapításra jutott Ta­kács Albert ombudsman az RTL Klubon még 2004 májusában sugárzott képsort vizsgálva. A kereskedelmi csatorna híradója egy raliversenyen be­következett halálos balesetről tudósított, amelyet így konfe­rált fel a bemondó: „Szerkesz­tőségünk birtokába jutott a pénteki Duna-Alba Ralin tör­tént halálos kimenetelű bal­esetről készült egyetlen felvé­tel, amelyet egy amatőr videós készített. A képeket még a rendőrség sem látta, ezért fel­tehetően csak ennek alapján állapítható meg hivatalosan, hogy pontosan mi történt, ki a felelős a megrázó balesetért.” A beszámolóból az derült ki, hogy röviddel a start után - egy bukkanó miatt - a kocsi megcsúszott,­és a szalagkorlá­tot átszakítva elgázolt egy né­zőt, aki a levegőben többször megpördült, majd nekivágó­dott a földnek, és a beszámoló szerint azonnal meghalt. A fel­vételt le is lassították, majd a műsor végén ismét bemutat­ták, a másnap reggeli műsor­ban pedig ötször megismétel­ték. Takács, emlékeztetve arra, hogy a Blikk korábban a pályán szívrohamban elhunyt magyar futballistáról közölt kegyelet­sértő képet, jelezte: a hivatala a jövőben is fokozott figyelmet fordít a sajtóban tapasztalható efféle jogsértésekre. Emellett arra biztatja a médiával szem­ben gyakran kiszolgáltatott helyzetben lévő állampolgáro­kat, hogy határozottan lépjenek fel az emberi méltóságukat, személyiségi jogaikat, illetve a hozzátartozóik kegyeleti jogait megsértőkkel szemben. Az RTL Klub nem kívánt reagálni Takács vizsgálatára. Az ombudsman megállapítot­ta azt is, hogy az ORTT pa­naszbizottsága érdemben nem foglalkozott a balesetről szóló beszámolóval kapcsolatos pa­naszokkal. A médiahatóság egyébként vizsgálta az amatőr felvétel bemutatását, ami a testület szerint nem sértette az emberi jogokat, de elma­rasztalta a kereskedelmi csa­tornát amiatt, hogy nem hívta fel megfelelően a nézők fi­gyelmét arra: mélyen sokkoló képek következnek. A balesetek bemutatására komoly igény van, ezt jelzi az is, hogy a Magyar Távirati Iro­dának például csak balesetek­ről, katasztrófákról készít fotó­kat több mint tíz éve Mihádák Zoltán. Eddig még nem perelte be őt senki a fotók miatt, bár a legelső balesetes képe okozott némi felháborodást. Azon ugyanis egy olyan férfi volt lát­ható, akinek a fejét levágta a vonat. (Az MTI szerkesztője nem tartotta vissza a fotót.) Mint mondja, időközben kiala­kult benne egy kontroll, s ebbe például „belefért” a héten, hogy az M3-ason elgázolt vi­rágárus letakart holttestét fo­tózza: a szerencsétlenül járt árusnak kilóg a keze a fekete nejlon alól, a virágok pedig ott vannak mellette. Van olyan szerkesztőség ugyanakkor, amely ennél is vé­resebb képeket követel. Elmozdultak a jó ízlés hatá­rai, megváltoztak az ingerkü­szöbök - vélekedik Eötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének az elnöke. Bár - fűzte hozzá - a más szenvedé­sét, tragédiáját, korábban ki­végzését, megégetését izgalmi állapotban bámuló tömeg ér­deklődő jelenlétére mindig is lehetett számítani. A sajtó az ilyesmit nem előidézi, hanem kiszolgálja, terjeszti, felerősíti. Eötvös szerint ezen sokan so­kat keresnek, mások fintorog­nak. Az elnök magát az utób­biak közé sorolja. Ez a téma íz­lésbeli része, ami azonban Ta­kács Albert jogi megközelíté­sét illeti, azon szerinte nincs mit vitatni. Baleseti kép, halott nélkül Fotó: MTI­­ Mihádák Zoltán Lélekben lent és fent Tíznapos rekordkísérlet - Hullámvasutazás a mániásokért Ezerkétszáz kör a Vidám Park hullámvasútján - egy civil szervezet a következő másfél hétben ezzel akar Guinness-rekordot dönte­ni. A résztvevők a világhír helyett a hasonló ingadozá­sokkal járó mániás de­presszióra szeretnék fel­hívni a figyelmet. Pál Zsombor kétszáz órányi csoportos hul­­lámvasutazással próbál Guin­ness-rekordot felállítani a Sötét Nappalok, Fényes Éjszakák ne­vű civil egyesület - az eddigi jegyzett csúcsteljesítmény en­nek valamivel több mint a fele. A mániás depressziósokat segí­tő csoport 15 tagja „vackolta be” magát tegnap a budapesti Vi­dám Parkba, de marad még hely mellettük a kocsikban, naponta ugyanis csak páran csinálják vé­gig a 120, négyperces kört - a 200 órát a csoport összteljesít­ménye adja majd ki tíz nap alatt. Kevin Jackson, a szervezet amerikai elnöke - aki Magyar­­országon állt talpra e betegség­ből - azt mondja: azért vállalják a hullámvasutazást, hogy a tár­sadalom végre megértse és el­fogadja a radikális hangulatvál­tozásoktól szenvedő betegeket. Az egyesület szerint a mániás depresszió még mindig kevéssé ismert betegség, noha az ebben szenvedőknek nagy szükségük lenne környezetük törődésére. A súlyosabb állapotú, intenzí­vebb váltásokat átélő betegek­nek csaknem 50 százaléka kísé­rel meg öngyilkosságot, 10-20 százalékuk sajnos sikerrel.­­ A mániás depresszióban a normális emberre is jellemző jó és rossz hangulatok váltakozása „karikatúraszerűen” eltúlzott. A mániás szakaszban pörögnek, feldobottak, költekeznek, fékte­lenül szórakoznak, amit aztán depresszív, lehangolt időszak követ - ismerteti a tüneteket Rihmer Zoltán, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai In­tézet (OPNI) osztályvezető fő­orvosa. A specialista szerint a főleg genetikai okokra visszave­zethető kedélybetegség valóban a hol fent száguldó, hol a mély­ben lelassuló hullámvasúthoz hasonlít, és Latinovitstól kezdve Széchenyin át Rossiniig számta­lan híresség szenvedett tőle. Az OPNI felmérése szerint, más országokhoz hasonlóan, a magyar felnőttek egy százaléka súlyosan érintett, három-öt szá­zalékuk pedig élete során leg­alább egyszer találkozik a be­tegséggel. A Vidám Parkban a radikális hangulatváltásokra hívják fel a figyelmet Fotó: Kovalovszky Dániel Eszmecserék helyett tárgyalnának Varga Dóra Az Oktatási és Kulturális Mi­nisztérium szerint az elmúlt he­tekben folyamatos volt az ér­dekegyeztetés az oktatási ér­dekképviseletek és a tárca kö­zött. A tárca tételesen fel is so­rolja azokat a fórumokat, ame­lyeken Hiller István miniszter és államtitkárai - a tegnap ki­adott közlemény megfogalma­zása szerint - „tájékoztatták” az oktatási szakszervezeteket a minisztérium elképzeléseiről. Ezt a Pedagógusok Demok­ratikus Szakszervezetének (PDSZ) azon bejelentésére rea­gálva közölték, amely szerint az érdekképviselet sztrájkbizott­ságot alakított. A szakszervezet azt kifogásolta, hogy a kormány az érdekegyeztetés megkerülé­sével nyújtotta be az Ország­­gyűlésnek a pedagógusok óra­számának emeléséről a javasla­tát, amit hétfőn el is fogadtak. Kerpen Gábor, a PDSZ elnö­ke szerint a érdekegyeztetés helyett legföljebb eszmecseré­ket folytatott. A szakszervezet nem feltétlenül akar sztrájkot, azt viszont elfogadhatatlannak tartja, hogy a hetente már így is több mint 40 órát dolgozó pe­dagógusok munkaterhek ellen­szolgáltatás nélkül tovább nö­veljék. Kerpen közölte: azért hozták létre a sztrájkbizottsá­got, mert csak így tudják elérni, hogy a kormány végre érdemi tárgyalásokba kezdjen az ér­dekképviseletekkel (a sztrájk­­törvény szerint ilyen esetben öt napon belül tárgyalóasztalhoz kell ülni).­­ A PDSZ célja, hogy a kormány vonja vissza az óra­számemelésre vonatkozó ren­delkezéseket - közölte Kerpen. Felgyorsulhat az akadálymentesítés Négyszázmillió a jobb megközelíthetőségre Agyagási Edit Négyszázmillió forintos pá­lyázatot hirdet meg szeptem­berben az önkormányzati épületek akadálymentesítésé­re a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a Fogyatékosok Esélye Közalapítványon ke­resztül - tudtuk meg Horváth Pétertől, a tárca fogyatékos­ügyi és rehabilitációs főosztá­lyának vezetőjétől. A fogyaté­kossággal élők civil szerveze­teinek javaslatára elsősorban az okmányirodákat, illetve a szociális és gyermekjóléti alapellátást nyújtó intézmé­nyeket teszik kerekes székkel is megközelíthetővé. Mint ismeretes, a parlament nemrég évekkel meghosszab­bította a középületek akadály­­mentesítésére szabott határ­időt, így a költségvetési szer­vek 2010. december 31-ig, az önkormányzatok 2013 végéig kaptak haladékot. A hosszabbí­tás Sólyom László köztársasági elnök szerint „aránytalan és méltatlan lenne, és jelentősen hátráltatná a fogyatékkal élők integrációját”, ezért a törvényt megfontolásra visszaküldte a parlamentnek.­­ Az érintett civil szerveze­tekkel több városban is egyez­tettünk, s ezek után ők maguk kérték a 2013-as határidőt, mert ezt látják teljesíthetőnek - mutatott rá Horváth Péter. - Ezen belül éves ütemtervet dolgoztunk ki, azaz pontosan meghatároztuk, hogy mikor, milyen átalakítást végzünk el - tette hozzá. Horváth Péter valószínű­nek tartja, hogy a szeptember­től erre a célra felhasználható uniós pénzekből újabb átala­kításokat is el tudnak végezni, sőt, az is elképzelhető, hogy 2013 előtt befejezik a középü­letek teljes körű akadálymen­tesítését, így a megfontolásra visszaküldött törvény teljesí­tése felgyorsulhat. Égi póráz A vakok és gyengén látók tájéko­zódását segítő szabadalmat mu­tattak be tegnap. Az „égi póráz” névre keresztelt, gyufaskatu­­lyányi méretű GPS-es helyzet­meghatározó segítségével az ut­cai közlekedés során a vak és gyengén látó emberek útját a tá­volból egy számítógép monitorán lehet nyomon követni - ismertet­te Ladányi Gyula feltaláló. A szá­mítógép képernyőjén megjelenő térképen a látássérült ember út­ját lépésről lépésre követheti például családtagja, aki, ha szükséges, rögtön telefonos se­gítséget tud nyújtani. Fotó: Kovalovszky Dániel Tanácstalan gyógyítók, kallódó rákbetegek Az OEP szerint átmeneti nehézségről van szó Korlátozták az onkológiai központok a fogadható be­tegek számát, s várhatóan mind több helyre kerül ki a „megtelt” tábla. Az ügyet szóvá tette a Fidesz is a parlamentben. A prob­léma lényege, hogy az OEP utólag, három hóna­pos késéssel finanszíroz, s most alakítja át a kerete­ket - ez valóban okoz ne­hézségeket. Kun J. Viktória Zoltánt egy ideje tüdődaga­nattal kezelték, amikor kide­rült, hogy agyi áttéte van. Su­gárkezelés kellene, de a me­gyéjében erre nincs mód. Az orvos továbbküldi a szomszé­dos megyébe, ahol azt a vá­laszt kapja: nem oda tartozik, a kezelése pedig kész ráfize­tés lenne a kórháznak. Az elmúlt hetekben mind több helyről küldik el a bete­geket, a teljesítmények korlá­tozásával és az új finanszíro­zás bevezetésével az előírtnál több páciens ugyanis már veszteséget hoz a kórházak­nak. Dr. Poller Imre, a miskolci megyei kórház osztályvezető onkológusa szerint egy-egy kisebb, rosszabbul fölszerelt helyen, ahol nemcsak a lét­szám, de a beavatkozások ára is nehezíti a gyógyítást, in­kább teher egy-egy drága ke­zelésre szoruló beteg, ezért őket már föl sem veszik. Ez valamelyest érthető, hiszen egy nagyobb onkológiai köz­pont a több rendelés miatt akár a felére is le tudja alkud­ni az árat, míg másutt milliós gyógyszerek árát kell kigaz­dálkodni. A vezető pedig mérlegelési helyzetbe kerül, hogy hat-nyolc másik beteg kezelésének a költségét vá­lassza-e, vagy egyetlen, de sokmilliós terápiát.­­ Ugrásszerűen emelkedik a betegszám, miközben a fi­nanszírozási díj nem emelke­dik. Azokból az intézmények­ből, amelyek szerződtek ve­lünk, fogadjuk a betegeket, de azokat, akik nem hozzánk tar­toznak, elküldjük - mondja Golub Iván, a fővárosi Uzsoki Kórház, az egyik nagy orszá­gos központ vezetője. Hozzá­teszi: ma a gyógyszerköltsé­geknek még a felét sem finan­szírozza az OEP. - Vagy az esetszámot, vagy a beavatkozások költségessé­gét kell csökkenteni ahhoz, hogy legalább nagyjából kijöj­jenek a pénzből az onkológiai feladatokra kijelölt intézmé­nyek - állítja Radnai György, a Szent István Kórház főigazga­tója, aki szerint súlyosbítja a helyzetet, hogy az utóbbi idő­ben több, az eddiginél haté­konyabb, viszont drágább gyógyszer jelent meg. Ha eze­ket alkalmazzák, az előírt ke­ret hamarabb elfogy. Székely Tamás, az OEP fő­igazgatója szerint a tényleges forgalom arányában, most alakítják át a kereteket, s csak átmeneti nehézségről van szó: a biztosító ugyanis min­dig utólag, három hónapos késéssel fizet.

Next