Népszabadság, 2006. július (64. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-20 / 168. szám
2006. JÚLIUS 20., CSÜTÖRTÖK • NÉPSZABADSÁG • Magyarország Ne a kegyeleti jog megsértése növelje a nézettséget! Haszán Zoltán Lehet, hogy egy autóverseny nézőjének elgázolásáról vagy a haláltusáját vívó futballistáról készült felvételek bemutatása növelheti egy tévéműsor nézettségét vagy egy lap példányszámát, de ez nem elegendő ok arra, hogy a sajtó lábbal tiporja a személyiségi jogokat, és megsértse a jóérzésű emberek kegyeleti érzéseit. Erre az általános megállapításra jutott Takács Albert ombudsman az RTL Klubon még 2004 májusában sugárzott képsort vizsgálva. A kereskedelmi csatorna híradója egy raliversenyen bekövetkezett halálos balesetről tudósított, amelyet így konferált fel a bemondó: „Szerkesztőségünk birtokába jutott a pénteki Duna-Alba Ralin történt halálos kimenetelű balesetről készült egyetlen felvétel, amelyet egy amatőr videós készített. A képeket még a rendőrség sem látta, ezért feltehetően csak ennek alapján állapítható meg hivatalosan, hogy pontosan mi történt, ki a felelős a megrázó balesetért.” A beszámolóból az derült ki, hogy röviddel a start után - egy bukkanó miatt - a kocsi megcsúszott,és a szalagkorlátot átszakítva elgázolt egy nézőt, aki a levegőben többször megpördült, majd nekivágódott a földnek, és a beszámoló szerint azonnal meghalt. A felvételt le is lassították, majd a műsor végén ismét bemutatták, a másnap reggeli műsorban pedig ötször megismételték. Takács, emlékeztetve arra, hogy a Blikk korábban a pályán szívrohamban elhunyt magyar futballistáról közölt kegyeletsértő képet, jelezte: a hivatala a jövőben is fokozott figyelmet fordít a sajtóban tapasztalható efféle jogsértésekre. Emellett arra biztatja a médiával szemben gyakran kiszolgáltatott helyzetben lévő állampolgárokat, hogy határozottan lépjenek fel az emberi méltóságukat, személyiségi jogaikat, illetve a hozzátartozóik kegyeleti jogait megsértőkkel szemben. Az RTL Klub nem kívánt reagálni Takács vizsgálatára. Az ombudsman megállapította azt is, hogy az ORTT panaszbizottsága érdemben nem foglalkozott a balesetről szóló beszámolóval kapcsolatos panaszokkal. A médiahatóság egyébként vizsgálta az amatőr felvétel bemutatását, ami a testület szerint nem sértette az emberi jogokat, de elmarasztalta a kereskedelmi csatornát amiatt, hogy nem hívta fel megfelelően a nézők figyelmét arra: mélyen sokkoló képek következnek. A balesetek bemutatására komoly igény van, ezt jelzi az is, hogy a Magyar Távirati Irodának például csak balesetekről, katasztrófákról készít fotókat több mint tíz éve Mihádák Zoltán. Eddig még nem perelte be őt senki a fotók miatt, bár a legelső balesetes képe okozott némi felháborodást. Azon ugyanis egy olyan férfi volt látható, akinek a fejét levágta a vonat. (Az MTI szerkesztője nem tartotta vissza a fotót.) Mint mondja, időközben kialakult benne egy kontroll, s ebbe például „belefért” a héten, hogy az M3-ason elgázolt virágárus letakart holttestét fotózza: a szerencsétlenül járt árusnak kilóg a keze a fekete nejlon alól, a virágok pedig ott vannak mellette. Van olyan szerkesztőség ugyanakkor, amely ennél is véresebb képeket követel. Elmozdultak a jó ízlés határai, megváltoztak az ingerküszöbök - vélekedik Eötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének az elnöke. Bár - fűzte hozzá - a más szenvedését, tragédiáját, korábban kivégzését, megégetését izgalmi állapotban bámuló tömeg érdeklődő jelenlétére mindig is lehetett számítani. A sajtó az ilyesmit nem előidézi, hanem kiszolgálja, terjeszti, felerősíti. Eötvös szerint ezen sokan sokat keresnek, mások fintorognak. Az elnök magát az utóbbiak közé sorolja. Ez a téma ízlésbeli része, ami azonban Takács Albert jogi megközelítését illeti, azon szerinte nincs mit vitatni. Baleseti kép, halott nélkül Fotó: MTI Mihádák Zoltán Lélekben lent és fent Tíznapos rekordkísérlet - Hullámvasutazás a mániásokért Ezerkétszáz kör a Vidám Park hullámvasútján - egy civil szervezet a következő másfél hétben ezzel akar Guinness-rekordot dönteni. A résztvevők a világhír helyett a hasonló ingadozásokkal járó mániás depresszióra szeretnék felhívni a figyelmet. Pál Zsombor kétszáz órányi csoportos hullámvasutazással próbál Guinness-rekordot felállítani a Sötét Nappalok, Fényes Éjszakák nevű civil egyesület - az eddigi jegyzett csúcsteljesítmény ennek valamivel több mint a fele. A mániás depressziósokat segítő csoport 15 tagja „vackolta be” magát tegnap a budapesti Vidám Parkba, de marad még hely mellettük a kocsikban, naponta ugyanis csak páran csinálják végig a 120, négyperces kört - a 200 órát a csoport összteljesítménye adja majd ki tíz nap alatt. Kevin Jackson, a szervezet amerikai elnöke - aki Magyarországon állt talpra e betegségből - azt mondja: azért vállalják a hullámvasutazást, hogy a társadalom végre megértse és elfogadja a radikális hangulatváltozásoktól szenvedő betegeket. Az egyesület szerint a mániás depresszió még mindig kevéssé ismert betegség, noha az ebben szenvedőknek nagy szükségük lenne környezetük törődésére. A súlyosabb állapotú, intenzívebb váltásokat átélő betegeknek csaknem 50 százaléka kísérel meg öngyilkosságot, 10-20 százalékuk sajnos sikerrel. A mániás depresszióban a normális emberre is jellemző jó és rossz hangulatok váltakozása „karikatúraszerűen” eltúlzott. A mániás szakaszban pörögnek, feldobottak, költekeznek, féktelenül szórakoznak, amit aztán depresszív, lehangolt időszak követ - ismerteti a tüneteket Rihmer Zoltán, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) osztályvezető főorvosa. A specialista szerint a főleg genetikai okokra visszavezethető kedélybetegség valóban a hol fent száguldó, hol a mélyben lelassuló hullámvasúthoz hasonlít, és Latinovitstól kezdve Széchenyin át Rossiniig számtalan híresség szenvedett tőle. Az OPNI felmérése szerint, más országokhoz hasonlóan, a magyar felnőttek egy százaléka súlyosan érintett, három-öt százalékuk pedig élete során legalább egyszer találkozik a betegséggel. A Vidám Parkban a radikális hangulatváltásokra hívják fel a figyelmet Fotó: Kovalovszky Dániel Eszmecserék helyett tárgyalnának Varga Dóra Az Oktatási és Kulturális Minisztérium szerint az elmúlt hetekben folyamatos volt az érdekegyeztetés az oktatási érdekképviseletek és a tárca között. A tárca tételesen fel is sorolja azokat a fórumokat, amelyeken Hiller István miniszter és államtitkárai - a tegnap kiadott közlemény megfogalmazása szerint - „tájékoztatták” az oktatási szakszervezeteket a minisztérium elképzeléseiről. Ezt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) azon bejelentésére reagálva közölték, amely szerint az érdekképviselet sztrájkbizottságot alakított. A szakszervezet azt kifogásolta, hogy a kormány az érdekegyeztetés megkerülésével nyújtotta be az Országgyűlésnek a pedagógusok óraszámának emeléséről a javaslatát, amit hétfőn el is fogadtak. Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke szerint a érdekegyeztetés helyett legföljebb eszmecseréket folytatott. A szakszervezet nem feltétlenül akar sztrájkot, azt viszont elfogadhatatlannak tartja, hogy a hetente már így is több mint 40 órát dolgozó pedagógusok munkaterhek ellenszolgáltatás nélkül tovább növeljék. Kerpen közölte: azért hozták létre a sztrájkbizottságot, mert csak így tudják elérni, hogy a kormány végre érdemi tárgyalásokba kezdjen az érdekképviseletekkel (a sztrájktörvény szerint ilyen esetben öt napon belül tárgyalóasztalhoz kell ülni). A PDSZ célja, hogy a kormány vonja vissza az óraszámemelésre vonatkozó rendelkezéseket - közölte Kerpen. Felgyorsulhat az akadálymentesítés Négyszázmillió a jobb megközelíthetőségre Agyagási Edit Négyszázmillió forintos pályázatot hirdet meg szeptemberben az önkormányzati épületek akadálymentesítésére a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a Fogyatékosok Esélye Közalapítványon keresztül - tudtuk meg Horváth Pétertől, a tárca fogyatékosügyi és rehabilitációs főosztályának vezetőjétől. A fogyatékossággal élők civil szervezeteinek javaslatára elsősorban az okmányirodákat, illetve a szociális és gyermekjóléti alapellátást nyújtó intézményeket teszik kerekes székkel is megközelíthetővé. Mint ismeretes, a parlament nemrég évekkel meghosszabbította a középületek akadálymentesítésére szabott határidőt, így a költségvetési szervek 2010. december 31-ig, az önkormányzatok 2013 végéig kaptak haladékot. A hosszabbítás Sólyom László köztársasági elnök szerint „aránytalan és méltatlan lenne, és jelentősen hátráltatná a fogyatékkal élők integrációját”, ezért a törvényt megfontolásra visszaküldte a parlamentnek. Az érintett civil szervezetekkel több városban is egyeztettünk, s ezek után ők maguk kérték a 2013-as határidőt, mert ezt látják teljesíthetőnek - mutatott rá Horváth Péter. - Ezen belül éves ütemtervet dolgoztunk ki, azaz pontosan meghatároztuk, hogy mikor, milyen átalakítást végzünk el - tette hozzá. Horváth Péter valószínűnek tartja, hogy a szeptembertől erre a célra felhasználható uniós pénzekből újabb átalakításokat is el tudnak végezni, sőt, az is elképzelhető, hogy 2013 előtt befejezik a középületek teljes körű akadálymentesítését, így a megfontolásra visszaküldött törvény teljesítése felgyorsulhat. Égi póráz A vakok és gyengén látók tájékozódását segítő szabadalmat mutattak be tegnap. Az „égi póráz” névre keresztelt, gyufaskatulyányi méretű GPS-es helyzetmeghatározó segítségével az utcai közlekedés során a vak és gyengén látó emberek útját a távolból egy számítógép monitorán lehet nyomon követni - ismertette Ladányi Gyula feltaláló. A számítógép képernyőjén megjelenő térképen a látássérült ember útját lépésről lépésre követheti például családtagja, aki, ha szükséges, rögtön telefonos segítséget tud nyújtani. Fotó: Kovalovszky Dániel Tanácstalan gyógyítók, kallódó rákbetegek Az OEP szerint átmeneti nehézségről van szó Korlátozták az onkológiai központok a fogadható betegek számát, s várhatóan mind több helyre kerül ki a „megtelt” tábla. Az ügyet szóvá tette a Fidesz is a parlamentben. A probléma lényege, hogy az OEP utólag, három hónapos késéssel finanszíroz, s most alakítja át a kereteket - ez valóban okoz nehézségeket. Kun J. Viktória Zoltánt egy ideje tüdődaganattal kezelték, amikor kiderült, hogy agyi áttéte van. Sugárkezelés kellene, de a megyéjében erre nincs mód. Az orvos továbbküldi a szomszédos megyébe, ahol azt a választ kapja: nem oda tartozik, a kezelése pedig kész ráfizetés lenne a kórháznak. Az elmúlt hetekben mind több helyről küldik el a betegeket, a teljesítmények korlátozásával és az új finanszírozás bevezetésével az előírtnál több páciens ugyanis már veszteséget hoz a kórházaknak. Dr. Poller Imre, a miskolci megyei kórház osztályvezető onkológusa szerint egy-egy kisebb, rosszabbul fölszerelt helyen, ahol nemcsak a létszám, de a beavatkozások ára is nehezíti a gyógyítást, inkább teher egy-egy drága kezelésre szoruló beteg, ezért őket már föl sem veszik. Ez valamelyest érthető, hiszen egy nagyobb onkológiai központ a több rendelés miatt akár a felére is le tudja alkudni az árat, míg másutt milliós gyógyszerek árát kell kigazdálkodni. A vezető pedig mérlegelési helyzetbe kerül, hogy hat-nyolc másik beteg kezelésének a költségét válassza-e, vagy egyetlen, de sokmilliós terápiát. Ugrásszerűen emelkedik a betegszám, miközben a finanszírozási díj nem emelkedik. Azokból az intézményekből, amelyek szerződtek velünk, fogadjuk a betegeket, de azokat, akik nem hozzánk tartoznak, elküldjük - mondja Golub Iván, a fővárosi Uzsoki Kórház, az egyik nagy országos központ vezetője. Hozzáteszi: ma a gyógyszerköltségeknek még a felét sem finanszírozza az OEP. - Vagy az esetszámot, vagy a beavatkozások költségességét kell csökkenteni ahhoz, hogy legalább nagyjából kijöjjenek a pénzből az onkológiai feladatokra kijelölt intézmények - állítja Radnai György, a Szent István Kórház főigazgatója, aki szerint súlyosbítja a helyzetet, hogy az utóbbi időben több, az eddiginél hatékonyabb, viszont drágább gyógyszer jelent meg. Ha ezeket alkalmazzák, az előírt keret hamarabb elfogy. Székely Tamás, az OEP főigazgatója szerint a tényleges forgalom arányában, most alakítják át a kereteket, s csak átmeneti nehézségről van szó: a biztosító ugyanis mindig utólag, három hónapos késéssel fizet.