Népszabadság, 2006. augusztus (64. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-07 / 183. szám
NÉPSZABADSÁG • 2006. AUGUSZTUS 7., HÉTFŐ Magyarország«5 Fülsiketítően csikorgó tuják és új villamosok Pályafelújítás és kocsivásárlás uniós támogatással - Kisebb műszaki hibák havonta előfordulnak a három vidéki városban is Három vidéki nagyvárosunkban járnak villamosok, vannak köztük negyvenévesek és újabbak is. A legrégebbieket fokozatosan kivonják a forgalomból, s a fejlesztésekhez uniós forrásra is számítanak. Tudósítóinktól Szegeden a közelmúltban mintegy kétszázmillió forintos beruházással készítették elő a 4-es villamos vonalát arra, hogy ott a korábbinál újabb és modernebb járműveket állítsanak üzembe. Az átépítésekre azért volt szükség, mert amíg a régi szerelvényeken mindkét oldalon vannak ajtók, addig az újabb típusú járműveknek csak az egyik oldalán lehetséges a fel- és a leszállás, s vezetőállás is csak az egyik végükön van: a végállomásokon olyan pályaszakaszokat kellett tehát kiépíteni, amelyeken a járművek megfordulhatnak. Török Mónika, a Szegedi Közlekedési Társaság (SZKT) szóvivője érdeklődésünkre elmondta: az év hátralévő részében összesen négy csuklós villamost újítanak fel, majd állítanak forgalomba. A mintegy tizenöt éves szerelvényeket még a korábbi években vásárolták Németországból, azokat teljesen az alapjaikra bontják, s a forgalomba állítás előtt az SZKT saját műhelyében újítják fel. Ugyanakkor a járműpark egy része továbbra is az egyenesekben hangosan kattogó, a kanyarokban pedig fülsüketítően csikorgó szerelvényekből áll. A tervek szerint ezeket a felújítások ütemében fokozatosan kivonják a forgalomból. Szegeden a 25 kilométer hosszú villamospálya jelentős része felújításra szorul, ám a fejlesztésre nincs pénz. A városban a napokban zárták le a gépkocsik elől az egyik legforgalmasabb belvárosi csomópontot a villamossínek felújítása miatt: a hetvenes években lefektetett vágányok az Annakútnál már olyan rossz állapotban voltak, hogy esetenként még az ott lépésben áthaladó villamosokat is károsították. A felújításoktól függetlenül az önkormányzat egy új, a külső körúton haladó villamospálya megépítését tervezi, amelyhez az Európai Unió 2007-től megnyíló pályázati forrásaiból remélnek pénzhez jutni. Miskolcon ugyancsak nagymértékű fejlesztést terveznek, amihez szintén számítanak uniós és kormányzati támogatásra. A kocsipark nem a legmodernebb: a Tiszai pályaudvar és a Vasgyár között közlekedő 2-es számú járaton a bécsi közlekedési társaságtól vásárolt, ott már alaposan kiszolgált villamosok közlekednek, az 1-es járaton pedig Tátra típusúak, amelyeket ugyancsak használtan vásárolt a Miskolci Városi Közlekedési (MVK) Zrt. A Bécsben és Kassán bevált villamosok jószerével itt is hibátlanul közlekednek, pótló autóbuszokat úgyszólván csak balesetek idején kell a vállalatnak beállítania. A Tátrákkal hosszabb távon számol az MVK, a bécsi villamosokat viszont csak átmeneti időre, szükségmegoldásként vásárolták viszonylag olcsón - darabonként mintegy egymillió forintért - a korábbi hazai gyártmányú FW típusú járművek helyett. Miskolc több mint 35 milliárd forintot tervez fordítani a városi villamosvonalak rekonstrukciójára, meghosszabbítására, új végállomás építésére, járművek vásárlására és a régiek felújítására. A beruházáshoz ötmilliárd forintnyi saját erőt kell biztosítani. A fejlesztés 2007-ben kezdődne és 2009- re fejeződne be. Ehhez azonban az kell, hogy a város pályázaton elnyerje a fejlesztéshez szükséges pénzt. A kormány a nemzeti fejlesztési terv II. feladatai között szerepelteti és uniós támogatásra benyújtja a Miskolc város villamosvasút-fejlesztése címet viselő tervet. A beruházás előkészítése egyébként már el is kezdődött, a kormány 107 millió forint előkészítési támogatásban részesítette az önkormányzatot, amely a munkához 36 millió forinttal járult hozzá. A pálya felújítása 16 milliárd forintba kerülne, a diósgyőri vonal meghosszabbítása és egy új végállomás építésének költsége hárommilliárd forintra rúgna. A tervek szerint 18 új, alacsony padlós szerelvényt vásárolnának egyenként 750 millió forintért, a jelenleg futó 18 Tátra villamost pedig hárommilliárd forintból alakítanák át alacsony padlóssá. Debrecenben a miskolcinál még régebbi járművek is akadnak, sőt a kocsipark fele ilyenekből áll: a huszonkét villamos közül tizenegy 1963 és 1965 között gyártott FW típusú jármű, tizenegy pedig 1994 és 97 között üzembe helyezett KCSV típusú, egyedi gyártású villamos. Nagy Attila, a Debreceni Közlekedési Vállalat (DKV) Zrt. vezérigazgatója érdeklődésünkre elmondta: a cég éves szinten 150 millió forintot fordít járműfenntartásra. A több mint negyvenéves FW villamosok esetében minden lefutott 6250 kilométer után végeznek kötelező javítást, míg az újabb, KCSV járművek 12 500 kilométerenként esnek át a felülvizsgálaton. Műszakkezdés előtt naponta átvizsgálják a járműveket, amelyeken bővített szervizt végeznek 25 ezer, 50 ezer, 100 ezer és 300 ezer futott kilométer után. A kisebb hibaelhárításokat a cég a saját javítóüzemében végzi, a nagyobb munkákat külső vállalkozóknak adják ki. A vezérigazgató a meghibásodásokat természetesnek nevezte. Úgy fogalmazott: kisebb műszaki hibák havonta előfordulhatnak, ezek közé sorolta például egy-egy fékdob megszorulását. Mint mondta, szinte minden új járműnek lehetnek „gyermekbetegségei”, a Debrecenben futó, magyar gyártmányú KCSV villamosokból például kezdetben folyt az olaj. Mivel az ilyen dolgokra csak az üzemeltetésr M így lehet rájönni, ezért- Nagy Attila szerint - ajánlatos ...Olyan járműveket vásárolók, partföldek nem nullszériásak, vagyis már van hosszabb tapasztalat az üzemeltetésükről. • A Debrecenben futó villamosoknál a közelmúltban közép-európai szinten egyedülálló fejlesztéseket hajtottak végre: a járműveket műholdas helyzetmeghatározáson alapuló tájékoztató rendszerrel szerelték föl. Valamennyi villamost ellátták GPS-GPRS antennával, így a megállókban digitálisan jelzik az utasoknak a jármű aktuális tartózkodási helyét. Miskolc: megbízható, használtan vett szerelvényekFotó: Kovács Bence Debrecenben műholdak segítségével követik a villamosokat Fotó: Domaniczky Tivadar Az elöregedett, elhasználódott villamosok cseréje nem mindenhol hoz azonnali megoldást. Elég csak a nagykörúti fiaskóra gondolni, ahol először a pálya átépítése okozott gondot az ott futó régi szerelvényeknek, majd a megváltásként várt, modern Combinók is sorra felmondták a szolgálatot. A Nagykörút tíz éve befejeződött felújítása után rögtön felmerült, hogy az Európa egyik legforgalmasabb villamosvonalaként számon tartott, óránként tízezer embert szállító 4-6-os járaton lecseréljék a már akkor sem fiatal Tátrákat. A pályázat kiírásáig azonban több év telt el, és persze nem ment botrányok nélkül. Többen már hónapokkal az eredményhirdetés előtt tudni vélték, hogy a három, versenyben maradt gyártó közül a legdrágább Siemens lesz a nyertes. Bár akkor minden illetékes kikérte magának a feltételezést, az eredmény igazolta a lebonyolítás tisztasága miatt aggódókat. Mindenesetre 2003 áprilisában aláírták a szerződést, a fővárosiak pedig izgatottan várták a következő év végét, amikor az ígéretek szerint megjelenik az első hipermodern, Budapesten még sosem látott szerelvény. Az első pofont gyorsan megkapták a csodavárók: néhány héttel a szerződés aláírása után kiderült, hogy a világ több nagyvárosában vissza kellett hívni a Combinókat, mert repedések jelentkeztek az alumíniumvázon. Bár ekkor sokan követelték, hogy a BKV mond huszonöt évvel ezelőtt, amikor Budapesten megjelentek a Tátra villamosok, nagyobb pályaátalakításra volt szükség, mint most a Combinók esetében. A Tátrák ugyanis szélesebbek voltak, mint az addigi budapesti villamosok, s nem fértek el az úgynevezett űrszelvényekben. Első útjaikat a 41-es vonalán tették meg, ahol a pálya MÁV-szerelvények közlekedéséhez is elég széles volt. Közben gőzerővel folytak a vágányfelújítások, s 1980. február 1-jén álltak üzembe az 59-es vonalán. Ha fel a szerződést, a cég kitartott a Siemens mellett. Módosították a megállapodást, így a Budapestre szánt Combinókat acélszerkezettel szerelték a máshol gondot okozó alumínium helyett. Emiatt azonban a pályázaton fontos szempontként értékelt rövid szállítási határidőn is módosítani kellett, az első szerelvények csak idén tavasszal jelentek meg Budapesten. Ekkor érkezett a második Lovász István közlekedéstörténész szerint a Combinók üzemzavarsorozata viszont az UV villamosok 1956- os forgalomba állítására emlékeztet, sőt akkor sokkal nagyobb méreteket öltött. Az első UV-kkel a 2-es vonalán előfordult, hogy reggeltől délig a szerelvények fele üzemképtelenné vált, s ott sorakoztak „döglötten" a Belgrád rakparton, egy mellékvágányon. Aztán belerázódtak az üzembe, s még most, ötven év után is futnak a budapesti utcákon. (Cs. L.) pofon. Már abból is nagy botrány keletkezett, hogy a Combinók miatt átépített elektromos rendszer nem felelt meg az új szerelvényekkel egy darabig párhuzamosan futó Tátráknak, emiatt sorra törtek az áramszedők, hosszabb-rövidebb fennakadást okozva a vonalon. Már azon is túl voltunk, hogy a dupla vezetékek súlya alatt kidőlt a Margit hídon egy elaggott oszlop, amikor három nap alatt három Combino maradt állva a pályán. Erre mind a hatot kivonták a forgalomból, átadták a Siemens szerelőinek - a cég rögtön elismerte a hibát -, és nekiláttak a javításnak és újratesztelésnek. Mint kiderült, az egyiknek egyedi hibája volt (a komputer olajszivárgást érzékelt, és befékezte a szerelvényt), másik két kocsinál pedig típushiba ütközött ki, elromlott egy ajtajuk. Utóbbi alkatrész két hét alatt harminc esetben romlott el. A hét végén bevizsgált, tesztelt járművet ma adja át a BKV-nak a Siemens. A teszt eredményeként határozzák meg a Combinók ismételt üzembe állításának menetrendjét. (A korábban fékhibás járművet adják át a tervek szerint ma a BKV-nak, az ajtóhibás szerelvények javítása pedig ezután folytatódik.) A főváros és a BKV bizalma a Combinókban mindenesetre töretlen. Demszky Gábor főpolgármester kijelentette: nem fontolgatják, hogy szerződést bontsanak a Siemensszel. A villamosbeszerzésről szóló szerződés alapján a gyártónak a kiesett napokra kötbért kell fizetnie, ennek összegét azután számolják ki, ha már mind a hat villamost megkapta a javítás után a közlekedési vállalat. A forgalomból kivont Combinók leghamarabb a hónap közepén vihetik ismét az utasokat a Nagykörúton. A villamospálya felújítása pedig szeptember elejére ér véget, a főpolgármester szerint addig előfordulhatnak kisebb meghibásodások. (Munkatársunktól) Combinofrász a körúton Kispesti üzemzavar-történet Eddig nem sikertörténet a Combino Fotó: Reviczky Zsolt