Népszabadság, 2006. szeptember (64. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-20 / 221. szám
A székház bejárata nyitva, a tömeg üdvrivalgással az épületbe nyomul. Üvegcserép borítja a padlót, a beléptetőkapu romokban, vérnyomok az előcsarnokban, a büfé üdítősüvegei a földön szétgurulva. A hírszobában négyen ülnek a fotelekben, üres szemmel néznek maguk elé. Azt mondják, a tévé dolgozói már korábban elmentek, egy hátsó lépcsőn a rendőrök is eltűntek egy időre, ők azért maradtak, mert valaki rájuk zárta az ajtót. A légkondicionáló befújta az égő autók füstjét és a könnygázt. Mögöttünk farmerkabátos férfi áll meg, közleményt akar bemondani, hogy zárják le a határokat. Adás azonban nincs.A férfi rosszkedvűen kifordul a helyiségből. Az épületben újra sorakoznak a rendőrök, igazolványunkat magunk elé tartva közéjük lépünk, átengednek. Lemegyünk a lépcsőn, amit ismét füst borít. A tűzoltók az ablakon keresztül oltani kezdik az égő helyiségeket, néhány perc alatt végeznek is. A tüntetők kemény magja zászlókat lengetve felsorakozik a főbejárat előtt, vakuk villognak, eléneklik a himnuszt. Hajnali fél négykor többen hazaindulnak, a Szabadság téren oszlani kezd a tömeg. Négy órakor a rendőrök ellenőrzésük alá vonják a székházat. A bejárat előtt halványan izzanak a kiégett autók, a környéken mindent vastagon borít a korom és a sár, és odakinn Fotó: Móricz Simon „És akkor lehajoltunk a tégláért...” Hazafias kötelességének érezte megdobálni a televízió épületét mint a rendszer szimbólumát Szolnoki András, akit most a Péterfy Sándor Utcai Kórházban ápolnak. A 41 éves férfi azt mondja, neki a rendszerváltás semmi jót nem hozott, most meg „történelmi helyzet van, mint 1956-ban”. Nem féltéglával a kezében érkezett a tévé elé, de amikor a petíciójukat felolvasni akarókat „nem engedték ki” az épületből, ő is bedühödött. Ráadásul elterjedt, hogy nem közvetítik az eseményeket, s ekkor „egyre többen hajoltak le a téglákért, utcakövekért”. Ő Csak a társait követte. (D.A. N.) Czene Gábor Miközben a tüntetők a Magyar Televízió székházát ostromolták, hosszan szólt a Szabadság téri református templom harangja. Mintha csak bátorítást és spirituális segítséget szeretett volna adni az erőszakba torkolló demonstráció résztvevőinek.... Miért szólt a harang? Próbáltunk magyarázatot kérni ifjabb Hegedűs Lóránttól, a Szabadság téri gyülekezet lelkészétől, aki korábban a MIÉP parlamenti képviselője és a párt egyik vezetője volt. A lelkész a telefont még felvette, de csak ennyit mondott: „Viszonthallásra!”. És letette a kagylót. A Szabadság téri gyülekezet a dunamelléki református egyházkerülethez tartozik. Ennek püspöke, Bogárdi Szabó István közölte: minden egyházközségnek szíve-joga eldönteni, hogy milyen alkalomból, mikor harangoz. „Ha lesz rá módom, igyekszem kideríteni, vajon a vandálokat támogatták-e a harangszóval, vagy csak azt akarták jelezni, hogy tüntetés van” - mondta. Bölcskei Gusztáv református püspök, a zsinat lelkészi elnöke külön nem kívánta értékelni a közszolgálati televíziónál történt véres zavargásokat, mivel véleményét kifejezi a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának tegnapi közleménye. A protestáns és ortodox egyházakat tömörítő ökumenikus tanács ebben mélységesen elítélte az erőszakos cselekedeteket és megnyilvánulásokat, másrészt elítélte a „hatalom megőrzése érdekében hazugságból, manipulációból fakadó cselekedeteket, tudatos félrevezetést” is. Ittzés János, az evangélikus egyház elnök-püspöke szerint „vitathatatlan, hogy a kialakult helyzetért elsősorban a miniszterelnököt és a kormányzó pártokat terheli a felelősség. A koalíció ezt a felelősséget nem háríthatja át más pártokra.” Az evangélikus püspök úgy látja, a kormányfő és a kormány lemondása, illetve visszahívása lehet az első lépés. Ittzés János ugyanakkor nagy szomorúsággal értesült a tévénél bekövetkezett drámai eseményekről. Sajnálatosnak tartja, hogy a „békés tüntetők között olyan szélsőséges csoportok is megjelentek, amelyek az általános elégedetlenséget kihasználva mindig kaphatók a rendbontásra”. A püspök - az ökumenikus tanácshoz hasonlóan - elítélte az erőszakot, és nyugalomra kérte az utcára vonulókat. A katolikus egyház hivatalos álláspontjára még várni kell. A püspöki kar állandó tanácsa Erdős Péter bíboros vezetésével ma tartja ülését. Miért szólt a harang? Ifjabb Hegedűs Lóránt magyarázata: .Viszonthallásra!” Határozott franciák és németek Megfelelő határozottsággal kell eljárni, ugyanakkor az 1968 óta érvényes közmegegyezés értelmében „a köztársaság nem lő a gyermekeire” - így summázható a francia erőszakszervezetek hozzáállása a zavargásokhoz. Mint a párizsi belügyminisztérium sajtóügyeletén tegnap lapunknak elmondták, a rendfenntartók csak akkor állhatnak a helyzet magaslatán, ha a veszélyeztetettséggel arányos erőket vetnek be. Elképzelhetetlennek nevezték, hogy viszonylag kevés tüntető ellenőrzése alá vonja a közszolgálati televízió épületét. A tavaly őszi, Párizs környéki zavargások kapcsán bebizonyosodott, hogy a középületek védelmét Franciaországban a legszigorúbban veszik. Elfoglalni a legkisebb prefektúrát sem tudták. Nicolas Sarkozy belügyminiszter csak halálos sebet nem ejtő fegyverek használatát engedélyezte. A német rendőrök igyekeznek fenntartani a rendet és kerülni az összecsapást a tüntetőkkel, de ha azok erőszakos tettekre ragadtatják magukat, nagyon határozottan és jelentős erőkkel lépnek fel. Berlin a renitens városok közé tartozik: minden május elsején tüntetéseket rendeznek itt az úgynevezett autonóm csoportok, s ezek gyakran randalírozásba és vandalizmusba torkollnak. A randalírozók ellen a rendőrök - rendszerint több ezren, szövetségi erősítéssel - keményen, vízágyúkkal és gumibottal lépnek fel. Gyakori, hogy a rendfenntartók közül többen sérülnek meg, mint a köveket, palackokat hajigáló demonstrálók soraiból. (I. E.-Sz. L. L.) NÉPSZABADSÁG • 2006. SZEPTEMBER 20., SZERDA Magyarország • 5 Tüntetnek a hallgatók, de máshol Megtartja tandíjellenes demonstrációját csütörtökön a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, de a Kossuth tér helyett az Alkotmány utcában gyűlnek össze. Úgy tudjuk, a létszámot igyekeznek korlátozni, és rövidebb lesz a program is. Varga Dóra Más helyszínen, de megtartja csütörtökön a budapesti Kossuth térre tervezett tandíjellenes demonstrációját a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Ha azonban tovább eszkalálódik a helyzet, még idejében lefújják a rendezvényt - így döntött tegnap a szervezet vezetősége többórás tanácskozás után. A kormánypártok ifjúsági „tagozatai”, a Fiatal Baloldal és az SZDSZ Új Generáció tegnap azt kérte a hallgatóktól, halasszák el a demonstrációt. Szerintük ugyanis a múlt éjszaka történt bűncselekmények miatt veszélybe kerülhet az utcára hívott fiatalok biztonsága. „Mi, fiatal liberálisok elismerjük az érdekképviselet jogát a véleménynyilvánításra, de úgy véljük, lángoló autók és középületet rohamozó vandálok közé nem szabad egyetemistákat szervezni” - áll az Új Generáció közleményében. A HÖOK azonban úgy látja: „ötven ember bűncselekménye” nem adhat okot arra, hogy a békés, a törvényeket betartó hallgatók ne éljenek alkotmányos jogaikkal. Schöberl Márton elnökségi tag lapunknak azt mondta: véleményük szerint a rendőrség nem volt felkészülve a hétfő éjjeli eseményekre, most azonban már meg tudja akadályozni a hasonló akciókat, hiszen rendkívül sok egységet csoportosítottak a fővárosba. A tüntetés helyszíne némiképp módosul: a rendőrség szerint ugyanis az Alkotmány utca - ahol becslések szerint 70 ezer ember is elfér - jobban biztosítható. A színpadot ezért a Kossuth térre nyíló utca végén állítják föl, ez elzárja majd a hallgatókat a téren összegyűltektől - közölte Schöberl Márton. Elmondta azt is: rendezvényükről minden pártpolitikai akciót és törvényellenes cselekedetet kizárnak. Kérdésünkre, hogy mi lenne az az esemény, amely mégis okot adna a demonstráció elhalasztására, azt mondta: egy hétfő éjjelihez hasonló eset. A HÖOK korábbi nyilatkozatai alapján a demonstrációra mintegy tízezer hallgatót várnak. Úgy tudjuk azonban, az MTV székházánál történtek miatt igyekeznek csökkenteni a résztvevők létszámát: az eredeti tervekkel ellentétben nem utaztatnak föl vidékről Budapestre szervezett módon hallgatókat. Az is elképzelhető, hogy a délután öttől hétig tervezett rendezvény programja rövidebb lesz, hogy a nagy tömeg még világosban hazamenjen. • A szakszervezetek elítélik a budapesti és a vidéki erőszakos cselekményeket, a Liga ugyanakkor közölte: nem vonja vissza a Munkástanácsokkal közös bejelentését, amely szerint demonstrációt szerveznek október 28-ára a kormányzat megszorító intézkedései ellen. Munkatársainktól „Egy, az egyetemen kívüli, azonosítatlan szerveződés által meghirdetett rendezvény okán, a kar épületeinek védelme érdekében” rendkívüli szünetet rendelt el tegnap Dezső Tamás dékán az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karán. A Trefort-kerti és az Ajtósi Dürer sori kampuszokat délután kettőtől lezárták, és kiterelték az épületből a hallgatókat, akik közül többen átvonultak a Kossuth térre. A Hallgatói Hálózat (HH) nevű, az „interneten önszerveződő” csoport ugyanis - amelynek néhány tagja korábban az egyetemfoglalás lehetőségét is felvetette a tandíjellenes tiltakozás eszközeként - honlapján és plakátokon tegnap délutánra „nyílt vitát” szervezett a tandíjról és az önszerveződésről az ELTE Múzeum körúti épületébe. A dékán szerint az eseményt nem jelentették be az egyetem vezetőségénél, csak a plakátokról és az internetről értesültek róla, így pedig nem tudják vállalni egy általuk ismeretlen szervezet gyűlésének következményeit. A HH közleménye szerint egyértelművé kell tenni, hogy semmilyen hasonlóság nincs a vandalizmus és egy egyetemi diákgyűlés között. Remélik, a tegnapi csak egyedi esete volt annak, hogy korlátozzák a diákok gyülekezési jogát és véleménynyilvánítási szabadságát. A szervezők végül a Tűzraktér nevű szórakozóhelyen tartották meg a fórumot, hogy bebizonyítsák: „nem kell félni attól, ha egyetemista fiatalok gyűléseket tartanak”. A HH egyébként ma öt órára az ELTE Lágymányosi kampuszára is gyűlést hirdetett. Úgy tudjuk, az egyetem ma ott is szünetet rendel el, és lezáratja az épületeket. Lezárták az ELTE-t A Hír TV kinn, rettegő emberek benn Többen az erőszak gerjesztésével vádolják a csatornát A Hír TV hétfő esti tudósítása miatt nyilatkozatstopot rendelt el az SZDSZ a csatornával szemben, és bocsánatkérésre szólította fel a tévét. Az MTV elnöke is kivezettette a Hír TV stábját tegnap a köztévé székházából. Bugyinszki György- Haszán Zoltán „A Hír TV a hétfő éjszaka elkövetett bűncselekmények közvetítése során olyan etikátlan módon járt el, olyan veszélyes politikai provokációt követett el, mely az SZDSZ szerint elfogadhatatlan. Amíg a televízió nem kér hivatalosan bocsánatot a magyar társadalomtól, a frakció tagjai nem nyilatkoznak a televíziónak” - áll az SZDSZ közleményében. A párt szerint a súlyosan elfogult televízió tudósítása az életveszélyes sérüléseket, óriási kárt okozó randalírozók mellett állt ki. „Mikor azt veti a tudósító a rendőrök szemére, hogy »már nem velünk vannak«, mikor ujjongva köszönti, hogy a tüntetők »bevették« a köztévé épületét, azaz a tömeg a rendőröket súlyosan bántalmazva, a tévé épületét feldúlva beront a közszolgálati intézménybe és rombol, olyan súlyos etikátlanságot követ el, melyet nem hagyhatunk szó nélkül. A televízió tudatosan félreértelmezett közleményekkel igyekezett az általuk »háborúnak« nevezett bűncselekmény-sorozatot igazolni” - fogalmaz a közlemény. A Hír TV válaszközleménye szerint az SZDSZ-nek kellene sürgősen bocsánatot kérnie a magyar társadalomtól. (A Hír TV tudósításának hatósági vizsgálatára az Országos Rádió és Televízió Testület jogosult. Erről az ORTT mai ülésén dönthet.) Tegnap kivezettette a Magyar Televízió épületéből a Hír TV stábját Rudi Zoltán, az MTV elnöke. A köztévé vezetője a kitiltásról azt mondta: „ez teljesen normális dolog” minden olyan orgánum esetében, „amelyik elfogult, és amelyik szégyenteljesen viselkedik”. A Hír TV élő közvetítésében Császár Attila riporterként „jelen lévő fiatalok” fordulattal írta le a randalírozó tömeget, és leplezetlen lelkesedéssel kiáltotta a világba: „Forradalmi hangulat van!”. Később már egyenesen azt, hogy „ez már nem tüntetés, ez forradalom!”. A tudósító tömeggel viselt szolidaritására utal a többes szám első személyben való fogalmazás gyakorisága, a „bátrabbak már feljutottak a lépcsőn” fordulat, illetve a felajzott szpíker következő kifakadása: „A fiatalok, istenem, a fiatalok változást akarnak!” Rudi Zoltán, az MTV elnöke az Index internetes portálnak elmondta: ami kívülről hősies nemzetféltésnek hatott a Hír TV riportere számára, az belülről másként festett: fél tizenegytől kezdődően rémült tévések élő adásban, ostrom alatt álló, majd több helyen lángoló épület, végül idő előtt megszakított adás, és a rendőrség segítségével kimenekített dolgozók. Élő közvetítés