Népszabadság, 2006. szeptember (64. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-20 / 221. szám

A székház bejárata nyitva, a tömeg üdvrivalgással az épület­be nyomul. Üvegcserép borítja a padlót, a beléptetőkapu ro­mokban, vérnyomok az előcsar­nokban, a büfé üdítősüvegei a földön szétgurulva. A hírszobá­ban négyen ülnek a fotelekben, üres szemmel néznek maguk elé. Azt mondják, a tévé dolgo­zói már korábban elmentek, egy hátsó lépcsőn a rendőrök is eltűntek egy időre, ők azért ma­radtak, mert valaki rájuk zárta az ajtót. A légkondicionáló be­fújta az égő autók füstjét és a könnygázt. Mögöttünk farmer­­kabátos férfi áll meg, közle­ményt akar bemondani, hogy zárják le a határokat. Adás azonban nincs.A férfi rosszked­vűen kifordul a helyiségből. Az épületben újra sorakoz­nak a rendőrök, igazolványun­kat magunk elé tartva közéjük lépünk, átengednek. Leme­gyünk a lépcsőn, amit ismét füst borít. A tűzoltók az abla­kon keresztül oltani kezdik az égő helyiségeket, néhány perc alatt végeznek is. A tüntetők kemény magja zászlókat len­getve felsorakozik a főbejárat előtt, vakuk villognak, elének­­lik a himnuszt. Hajnali fél négykor többen hazaindulnak, a Szabadság téren oszlani kezd a tömeg. Négy órakor a rendőrök el­lenőrzésük alá vonják a székhá­zat. A bejárat előtt halványan izzanak a kiégett autók, a kör­nyéken mindent vastagon­­ borít a korom és a sár, és odakinn Fotó: Móricz Simon „És akkor lehajoltunk a tégláért...” Hazafias kötelességének érezte megdobálni a televízió épületét mint a rendszer szimbólumát Szol­noki András, akit most a Péterfy Sándor Utcai Kórházban ápolnak. A 41 éves férfi azt mondja, neki a rendszerváltás semmi jót nem ho­zott, most meg „történelmi helyzet van, mint 1956-ban”. Nem féltéglá­val a kezében érkezett a tévé elé, de amikor a petíciójukat felolvasni aka­rókat „nem engedték ki” az épület­ből, ő is bedühödött. Ráadásul elter­jedt, hogy nem közvetítik az esemé­nyeket, s ekkor „egyre többen hajol­tak le a téglákért, utcakövekért”. Ő Csak a társait követte. (D.A. N.) Czene Gábor Miközben a tüntetők a Magyar Televízió székházát ostromol­ták, hosszan szólt a Szabadság téri református templom ha­rangja. Mintha csak bátorítást és spirituális segítséget szere­tett volna adni az erőszakba torkolló demonstráció részt­vevőinek.... Miért szólt a harang? Próbál­tunk magyarázatot kérni ifjabb Hegedűs Lóránttól, a Szabadság téri gyülekezet lelkészétől, aki korábban a MIÉP parlamenti képviselője és a párt egyik ve­zetője volt. A lelkész a telefont még felvette, de csak ennyit mondott: „Viszonthallásra!”. És letette a kagylót. A Szabadság téri gyülekezet a dunamelléki református egy­házkerülethez tartozik. Ennek püspöke, Bogárdi Szabó István közölte: minden egyházközség­nek szíve-joga eldönteni, hogy milyen alkalomból, mikor ha­rangoz. „Ha lesz rá módom, igyekszem kideríteni, vajon a vandálokat támogatták-e a ha­rangszóval, vagy csak azt akar­ták jelezni, hogy tüntetés van” - mondta. Bölcskei Gusztáv református püspök, a zsinat lelkészi elnöke külön nem kívánta értékelni a közszolgálati televíziónál tör­tént véres zavargásokat, mivel véleményét kifejezi a Magyar­­országi Egyházak Ökumenikus Tanácsának tegnapi közlemé­nye. A protestáns és ortodox egyházakat tömörítő ökumeni­kus tanács ebben mélységesen elítélte az erőszakos cselekede­teket és megnyilvánulásokat, másrészt elítélte a „hatalom megőrzése érdekében hazug­ságból, manipulációból fakadó cselekedeteket, tudatos félreve­zetést” is. Ittzés János, az evangélikus egyház elnök-püspöke szerint „vitathatatlan, hogy a kialakult helyzetért elsősorban a minisz­terelnököt és a kormányzó pár­tokat terheli a felelősség. A koa­líció ezt a felelősséget nem há­ríthatja át más pártokra.” Az evangélikus püspök úgy látja, a kormányfő és a kormány le­mondása, illetve visszahívása lehet az első lépés. Ittzés János ugyanakkor nagy szomorúsággal értesült a tévénél bekövetkezett drámai eseményekről. Sajnálatosnak tartja, hogy a „békés tüntetők között olyan szélsőséges cso­portok is megjelentek, amelyek az általános elégedetlenséget kihasználva mindig kaphatók a rendbontásra”. A püspök - az ökumenikus tanácshoz hason­lóan - elítélte az erőszakot, és nyugalomra kérte az utcára vo­nulókat. A katolikus egyház hivatalos álláspontjára még várni kell. A püspöki kar állandó tanácsa Er­dős Péter bíboros vezetésével ma tartja ülését. Miért szólt a harang? Ifjabb Hegedűs Lóránt magyarázata: .Viszonthallásra!” Határozott franciák és németek Megfelelő határozottsággal kell eljárni, ugyanakkor az 1968 óta érvényes közmeg­egyezés értelmében „a köztár­saság nem lő a gyermekeire” - így summázható a francia erő­szakszervezetek hozzáállása a zavargásokhoz. Mint a párizsi belügyminisztérium sajtó­ügyeletén tegnap lapunknak elmondták, a rendfenntartók csak akkor állhatnak a helyzet magaslatán, ha a veszélyezte­tettséggel arányos erőket vet­nek be. Elképzelhetetlennek nevezték, hogy viszonylag ke­vés tüntető ellenőrzése alá vonja a közszolgálati televízió épületét. A tavaly őszi, Párizs környéki zavargások kapcsán bebizonyosodott, hogy a köz­épületek védelmét Franciaor­szágban a legszigorúbban ve­szik. Elfoglalni a legkisebb prefektúrát sem tudták. Ni­colas Sarkozy belügyminiszter csak halálos sebet nem ejtő fegyverek használatát engedé­lyezte. A német rendőrök igyekez­nek fenntartani a rendet és ke­rülni az összecsapást a tünte­tőkkel, de ha azok erőszakos tettekre ragadtatják magukat, nagyon határozottan és jelentős erőkkel lépnek fel. Berlin a re­nitens városok közé tartozik: minden május elsején tünteté­seket rendeznek itt az úgyneve­zett autonóm csoportok, s ezek gyakran randalírozásba és van­dalizmusba torkollnak. A ran­dalírozók ellen a rendőrök - rendszerint több ezren, szövet­ségi erősítéssel - keményen, vízágyúkkal és gumibottal lép­nek fel. Gyakori, hogy a rend­­fenntartók közül többen sérül­nek meg, mint a köveket, palac­kokat hajigáló demonstrálók soraiból. (I. E.-Sz. L. L.) NÉPSZABADSÁG • 2006. SZEPTEMBER 20., SZERDA Magyarország • 5 Tüntetnek a hallgatók, de máshol Megtartja tandíjellenes de­monstrációját csütörtökön a Hallgatói Önkormányzat­ok Országos Konferenciája, de a Kossuth tér helyett az Alkotmány utcában gyűl­nek össze. Úgy tudjuk, a létszámot igyekeznek kor­látozni, és rövidebb lesz a program is. Varga Dóra Más helyszínen, de megtartja csütörtökön a budapesti Kos­suth térre tervezett tandíjelle­nes demonstrációját a Hallga­tói Önkormányzatok Orszá­gos Konferenciája (HÖOK). Ha azonban tovább eszkaláló­dik a helyzet, még idejében le­fújják a rendezvényt - így döntött tegnap a szervezet ve­zetősége többórás tanácsko­zás után. A kormánypártok ifjúsági „tagozatai”, a Fiatal Baloldal és az SZDSZ Új Generáció tegnap azt kérte a hallgatók­tól, halasszák el a demonstrá­ciót. Szerintük ugyanis a múlt éjszaka történt bűncselekmé­nyek miatt veszélybe kerülhet az utcára hívott fiatalok biz­tonsága. „Mi, fiatal liberálisok elismerjük az érdekképviselet jogát a véleménynyilvánítás­ra, de úgy véljük, lángoló au­tók és középületet rohamozó vandálok közé nem szabad egyetemistákat szervezni” - áll az Új Generáció közlemé­nyében. A HÖOK azonban úgy lát­ja: „ötven ember bűncselek­ménye” nem adhat okot arra, hogy a békés, a törvényeket betartó hallgatók ne éljenek alkotmányos jogaikkal. Schö­berl Márton elnökségi tag la­punknak azt mondta: vélemé­nyük szerint a rendőrség nem volt felkészülve a hétfő éjjeli eseményekre, most azonban már meg tudja akadályozni a hasonló akciókat, hiszen rend­kívül sok egységet csoportosí­tottak a fővárosba. A tüntetés helyszíne némi­képp módosul: a rendőrség szerint ugyanis az Alkotmány utca - ahol becslések szerint 70 ezer ember is elfér - jobban biztosítható. A színpadot ezért a Kossuth térre nyíló utca vé­gén állítják föl, ez elzárja majd a hallgatókat a téren össze­gyűltektől - közölte Schöberl Márton. Elmondta azt is: ren­dezvényükről minden pártpo­litikai akciót és törvényellenes cselekedetet kizárnak. Kérdé­sünkre, hogy mi lenne az az esemény, amely mégis okot adna a demonstráció elhalasz­tására, azt mondta: egy hétfő éjjelihez hasonló eset. A HÖOK korábbi nyilatko­zatai alapján a demonstráció­ra mintegy tízezer hallgatót várnak. Úgy tudjuk azonban, az MTV székházánál történ­tek miatt igyekeznek csökken­teni a résztvevők létszámát: az eredeti tervekkel ellentét­ben nem utaztatnak föl vidék­ről Budapestre szervezett mó­don hallgatókat. Az is elkép­zelhető, hogy a délután öttől hétig tervezett rendezvény programja rövidebb lesz, hogy a nagy tömeg még vilá­gosban hazamenjen. • A szakszervezetek elítélik a bu­dapesti és a vidéki erőszakos cse­lekményeket, a Liga ugyanakkor közölte: nem vonja vissza a Mun­kástanácsokkal közös bejelentését, amely szerint demonstrációt szer­veznek október 28-ára a kormány­zat megszorító intézkedései ellen. Munkatársainktól „Egy, az egyetemen kívüli, azo­­nosítatlan szerveződés által meghirdetett rendezvény okán, a kar épületeinek védelme ér­dekében” rendkívüli szünetet rendelt el tegnap Dezső Tamás dékán az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem (ELTE) Bölcsé­szettudományi Karán. A Tre­­fort-kerti és az Ajtósi Dürer so­ri kampuszokat délután kettő­től lezárták, és kiterelték az épületből a hallgatókat, akik közül többen átvonultak a Kos­suth térre. A Hallgatói Hálózat (HH) nevű, az „interneten önszerve­ződő” csoport ugyanis - amely­nek néhány tagja korábban az egyetemfoglalás lehetőségét is felvetette a tandíjellenes tilta­kozás eszközeként - honlapján és plakátokon tegnap délutánra „nyílt vitát” szervezett a tandíj­ról és az önszerveződésről az ELTE Múzeum körúti épületé­be. A dékán szerint az ese­ményt nem jelentették be az egyetem vezetőségénél, csak a plakátokról és az internetről értesültek róla, így pedig nem tudják vállalni egy általuk is­meretlen szervezet gyűlésének következményeit. A HH közleménye szerint egyértelművé kell tenni, hogy semmilyen hasonlóság nincs a vandalizmus és egy egyetemi diákgyűlés között. Remélik, a tegnapi csak egyedi esete volt annak, hogy korlátozzák a diá­kok gyülekezési jogát és véle­ménynyilvánítási szabadságát. A szervezők végül a Tűzraktér nevű szórakozóhelyen tartot­ták meg a fórumot, hogy bebi­zonyítsák: „nem kell félni attól, ha egyetemista fiatalok gyűlé­seket tartanak”. A HH egyéb­ként ma öt órára az ELTE Lágy­mányosi kampuszára is gyűlést hirdetett. Úgy tudjuk, az egye­tem ma ott is szünetet rendel el, és lezáratja az épületeket. Lezárták az ELTE-t A Hír TV kinn, rettegő emberek benn Többen az erőszak gerjesztésével vádolják a csatornát A Hír TV hétfő esti tudósí­tása miatt nyilatkozat­stopot rendelt el az SZDSZ a csatornával szemben, és bocsánatkérésre szólította fel a tévét. Az MTV elnöke is kivezettette a Hír TV stábját tegnap a köztévé székházából. Bugyinszki György- Haszán Zoltán „A Hír TV a hétfő éjszaka elkö­vetett bűncselekmények közve­títése során olyan etikátlan mó­don járt el, olyan veszélyes poli­tikai provokációt követett el, mely az SZDSZ szerint elfogad­hatatlan. Amíg a televízió nem kér hivatalosan bocsánatot a magyar társadalomtól, a frakció tagjai nem nyilatkoznak a tele­víziónak” - áll az SZDSZ közleményében. A párt szerint a súlyosan el­fogult televízió tudósítása az életveszélyes sérüléseket, óriási kárt okozó randalírozók mellett állt ki. „Mikor azt veti a tudósí­tó a rendőrök szemére, hogy »már nem velünk vannak«, mi­kor ujjongva köszönti, hogy a tüntetők »bevették« a köztévé épületét, azaz a tömeg a rend­őröket súlyosan bántalmazva, a tévé épületét feldúlva beront a közszolgálati intézménybe és rombol, olyan súlyos etikátlan­­ságot követ el, melyet nem hagyhatunk szó nélkül. A tele­vízió tudatosan félreértelme­zett közleményekkel igyekezett az általuk »háborúnak« neve­zett bűncselekmény-sorozatot igazolni” - fogalmaz a közle­mény. A Hír TV válaszközleménye szerint az SZDSZ-nek kellene sürgősen bocsánatot kérnie a magyar társadalomtól. (A Hír TV tudósításának hatósági vizsgálatára az Országos Rádió és Televízió Testület jogosult. Erről az ORTT mai ülésén dönthet.) Tegnap kivezettette a Ma­gyar Televízió épületéből a Hír TV stábját Rudi Zoltán, az MTV elnöke. A köztévé vezetője a ki­tiltásról azt mondta: „ez teljesen normális dolog” minden olyan orgánum esetében, „amelyik el­fogult, és amelyik szégyentelje­sen viselkedik”. A Hír TV élő közvetítésében Császár Attila riporterként „jelen lévő fiata­lok” fordulattal írta le a randalí­rozó tömeget, és leplezetlen lel­kesedéssel kiáltotta a világba: „Forradalmi hangulat van!”. Ké­sőbb már egyenesen azt, hogy „ez már nem tüntetés, ez forra­dalom!”. A tudósító tömeggel viselt szolidaritására utal a töb­bes szám első személyben való fogalmazás gyakorisága, a „bát­rabbak már feljutottak a lép­csőn” fordulat, illetve a felajzott szpíker következő kifakadása: „A fiatalok, istenem, a fiatalok változást akarnak!” Rudi Zoltán, az MTV elnöke az Index inter­netes portálnak elmondta: ami kívülről hősies nemzetféltésnek hatott a Hír TV riportere szá­mára, az belülről másként fes­tett: fél tizenegytől kezdődően rémült tévések élő adásban, ost­rom alatt álló, majd több helyen lángoló épület, végül idő előtt megszakított adás, és a rendőr­ség segítségével kimenekített dolgozók. Élő közvetítés

Next