Népszabadság, 2007. október (65. évfolyam, 229-254. szám)
2007-10-01 / 229. szám
www.nol.hu Jól megfigyelt uniós pénzek Orbán Viktor kijelentését a nagyvárosokban nem tudják értelmezni A legnagyobb vidéki városokban - Szegeden, Győrött és Debrecenben - nem indult büntetőeljárás uniós pénzekkel kapcsolatos visszaélések miatt. Az ellenőrző szervek és a hatóságok nem jutottak jogszerűtlen felhasználás nyomára az önkormányzatoknál, vállalkozásoknál és civil szervezeteknél. Tudósítóinktól Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint a Magyarországra érkező uniós pénzek nagy részét - későbbi kiadásban esetleg csak kisebb részét - ellopják. Azt azonban nem tudni, ki mit ért ma lopáson. Röviden ez a summázata több, általunk megszólaltatott szakember, politikus és vállalkozó véleményének az állítás valóságtartalmáról. Az uniós támogatásokra önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek pályázhatnak, az elnyert források felhasználását különböző hatóságok, ellenőrző szervek követik nyomon, s ha szükséges, büntetőeljárást indítanak. A legnagyobb vidéki városokban azonban - Szegeden, Győrött és Debrecenben - uniós pénzekkel való visszaélés miatt nem indult nyomozás önkormányzatoknál, vállalkozásoknál és civil szervezeteknél. Szentgyörgyi Pál, Szeged gazdasági alpolgármestere (MSZPSZDSZ) szerint a lopás ellenérték nélküli eltulajdonítást jelent. Ez bizonyítható dolog, az ellenzék azonban szerinte nem bizonyít, csak gyanúsítgat, ami nem vita, hanem a másik puszta lejáratása. A szegedi alpolgármester azt mondta: a közpénzek ellopásának megakadályozására elegendő biztosítékot jelent az Állami Számvevőszék utólagos vizsgálata, valamint a közbeszerzési eljárás rendje. Hozzátette: nem véletlen, hogy ilyen ügyben nemcsak büntetőeljárásról, hanem még feljelentésről sem tudnak Szegeden. A Fidesz korábbi szegedi polgármesterjelöltje, Oláh János önkormányzati képviselő kérdésünkre válaszolva a lopást úgy definiálta: e körbe tartozik az is, ha közvagyon áron alul kerül magánkézbe, vagy ha egy célra több közpénzt költenek a szükségesnél. Példaként közismert szegedi eseteket hozott fel, így az ISPA-támogatással megvalósult csatornaberuházást. Ennek során egy folyóméter csatorna megvalósítására több mint 40 ezer forint jutott, de az alvállalkozói rendszerben eltűnt a pénz: aki a csatornát építette, az már csak 6-8 ezer forintot kapott, a többi pénznek nyoma veszett. A szerződések pedig üzleti titoknak számítanak. A másik szegedi példa szerinte a Ligetfürdő ügye: az önkormányzat egy 3,5 hektáros Tisza-közeli telket visz be apportként egy projektcégbe, amelynek a másik tulajdonosa a Leisztinger Tamás érdekkörébe tartozó Hunguest Hotels Zrt., majd pályáznak európai uniós forrásokért. Oláh János szerint az önkormányzat segédkezet nyújt abban, hogy egy cég megszerezzen hárommilliárd forint hazai és uniós támogatást, miközben a város előnytelen feltételekkel visz be egy önkormányzati telket a vállalkozásba, és lemond az értéknövekedésről. Az önkormányzat vezetése szerint azonban a Hunguestnek átadandó telek ügyében szakszerű értékbecslés készült, amely a területen lévő kutakat összesen 88 millió forintra értékelte, míg az ellenzék azt állította, hogy ezek milliárdos értéket képviselnek. Meglepő választ kaptunk Győrött, ahol a Fidesz többségű önkormányzatnál kérdésünkre azt válaszolták: az uniós pályázati pénzekből még egyetlen forintot sem láttak. A Széchenyi tér átalakításához várnak nagyobb uniós összeget, de pályázati pénz nem jutott a tér rekonstrukciójára. Ismeretes, hogy a kiemelt „pólusvárosok” egyenként százmilliárd forintos uniós támogatási ígéretet kaptak. Rechnitzer János régiókutató, a Széchenyi egyetem professzora szerint azonban az ígért 100 milliárd megszerzésére semmi esély nincs, az összeget szétosztották különböző operatív programokra. Legfeljebb 30-40 milliárd kerül majd egy-egy pólusvárosba. A Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészségtől kapott tájékoztatás szerint civil szervezetek, alapítványok ellen nem indult olyan eljárás, amely a pályázati pénzek kezelésével volna kapcsolatos. Debrecenbe és Hajdú-Bihar megyébe sok milliárd forintos uniós támogatás érkezett az elmúlt években. A Debrecen irányításával megvalósuló, eddigi legnagyobb uniós támogatást elnyert beruházás az ISPA-program: a csatornaépítésekre és hulladékgyűjtők kialakítására csaknem 20 milliárd forintot fordítanak. Az elmúlt években egyetlen uniós beruházás ügyében sem indult büntetőeljárás Debrecenben, ahol külön önkormányzati bizottságot is létrehoztak, amely véleményezi az unióhoz benyújtott pályázatokat, s felügyeli a nyertes projektek megvalósítását. A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészségen azt nyilatkozták: rendszeresen ellenőrzik az uniós támogatást kapott civil szervezeteket, de egyik ellen sem folytattak büntetőeljárást. Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke érdeklődésünkre azt mondta: Orbán Viktornak a lopásra vonatkozó állítása első hallásra butaságnak hangzik, szerinte jobb lett volna, ha a pártelnök a források hatékonyabb és átláthatóbb felhasználására hívja föl a figyelmet. Úgy fogalmazott: ami történik, az nem lopás, hanem a források rossz elosztása, szerinte sokkal több pénzt kellene juttatni a kis- és középvállalkozásoknak. Miklóssy Ferenc hozzátette: a kamara nem tud arról, hogy a megyei vállalkozások csaltak volna uniós pénzekkel. Uniós fesztiváldekoráció az Andrássy úton 2007. augusztus 19-énFotó: Teknős Miklós Lovász László a 2007-es év Bolyai-díjasa A világ egyik legismertebb matematikusa, Lovász László professzor kapta a 2007-es Bolyai-díjat. A magyar tudományos élet legrangosabb civil alapítású díját tegnap Sólyom László köztársasági elnök, a díjbizottság elnöke nyújtotta át a Vígszínházban. A díjjal 50 ezer euró (mintegy 12,5 millió forint) jár. A kitüntetett személyéről független bizottság dönt, amelynek vezetője a mindenkori köztársasági elnök, tagjai a magyar tudományos élet kiemelkedő személyiségei. A 31 évesen a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választott Lovász László korábban elnyerte a matematika Nobel-díjának számító Wolf-díjat, tavaly pedig megválasztották a nemzetközi matematikai unió (IMU) elnökének. A matematikus a világ legjobb egyetemein kutatott, éveken át a Microsoft kup A Bolyai-díj alapítványt 1998 májusában hozta létre Somody Imre vállalkozó és felesége, Karsai Béla, a Karsai Holding Rt. elnök-vezérigazgatója és Lantos Csaba, az OTP Bank Rt. vezérigazgató-helyettese. Három évvel később csatlakozott az alapítványhoz Alexander Brody reklámszakember és író, valamint Várkonyi Attila üzletember. fatóközpontjában is dolgozott. Tavaly tért végleg haza, jelenleg az ELTE matematikai intézetét vezeti. A díj átvételekor Lovász László kiemelte: „fontos látni és láttatni, hogy a magyar tudomány nemzetközi szintű eredmények elérésére is képes. A matematika nem lezárt tudomány, soha nem volt olyan eleven, mint most. Az egzakt gondolkodás ugyanis egyre kevésbé megkerülhetetlen része életünknek.” A gráfelmélettel foglalkozó professzort manapság tudományága és a biológia kapcsolata izgatja. Meggyőződése, hogy megfelelő matematikai módszerek áttörést hozhatnak a biológiában. (Ö. Z.) NÉPSZABADSÁG • 2007. OKTÓBER 1. HÉTFŐ Magyarország • 3 . Nem volt felemelő látni, ahogy Magyarország legnépszerűbb pártjának első embere afelett örömködik, hogy hosszú idő után újra nem tabu Kelet-Európában az antiszemitizmus, másrészt kiábrándító konstatálni, hogy Orbán is hajlamosnak mutatkozik minden rosszat a bolsi veszéllyel azonosítani. Nagy degeneráció Bugyinszki György bugyinszkigyiinepszabadsag.hu A ’87-es lakitelki találkozó zárónyilatkozata a nyugatos demokratizálódás igényének fontos kordokumentuma, s a rendszerváltozás egyik jelentős elméleti forgatókönyve volt. Ezt még akkor is érdemes leszögezni, ha a mostani évfordulós Lakitelek-emlékkonferencia felszólalásait figyelve ezt nehezen hinné el az ember. A jobboldali értelmiség sok fontos személyiségét felvonultató tanácskozáson olyanokat hallhattunk, hogy aszondja: Magyarországon a demokrácia már 1990-ben, az MDF-SZDSZ-paktum megkötésekor odalett. Ez Csoóri Sándor olvasata hazánk legújabb kori történelméről. Erős a gyanúm, hogy ő maga sem gondolt bele, mit is jelentenek szavai. Aztán elhangzott olyan is, hogy a magyarországi rendszerváltást a „bolsevikok vezényelték le”, akik a mai napig mozgatják a nagypolitikai szálakat valahol (Fekete Gyula író). Feltehetőleg egy távoli, ám igen sötét szobában teszik mindezt, de hogy sok pénzük (és könnyen lehet: szakálluk) van, továbbá oroszul beszélnek, arra akár fogadni is mernék. Csurka István világmagyarázó magánuniverzuma is ehhez hasonlatosnak mutatkozott. Szerinte ugyanis Gyurcsány Ferenc „idegen megbízású gengszter” „maffiás államcsínnyel” került a miniszterelnöki székbe, hogy „megölje” az igaz magyarokat. Folytathatnám még az üldöztetéses tévképzetek idézését, de azzal nem volnánk előrébb. Annyit leszögezhetünk: a konzervatív csúcsértelmiség kiábrándító képet festett magáról, bár az országról beszélt. Dühödt és keserű, az árnyalt gondolkodásra képtelen, a valódi társadalmi problémákat észrevenni már nem képes társaság képét mutatták, amelynek három friss javaslata volt csupán az állítólag küszöbönálló nemzethalál kivédésére. Egyik sem alkotmányos keretek között kereste a kiutat. Lezsák Sándor erősebb államfői jogosítványokat áhított, ami alkotmányos berendezkedésünk újragondolását is jelentené. Fritz Tamás felvetette, hogy a parlamenti ellenzéknek testületileg vissza kellene adnia a mandátumát, hogy így kényszerítsen ki előre hozott választásokat. S végül ott van Csurka István remek ötlete, amit az emlékkonferencián osztogatott kis füzetecskéjében olvashatunk, hogy ti. „ha kell, kard, kasza-kapa, kisbalta is kerüljön a kézbe”, mármint hogy visszaszerezze a nemzet az önbecsülését. A helyszínen készült fotók egynémelyikén egyébként látható, ahogyan Orbán Viktor szalutálva köszönti az iménti gondolatsor gazdáját. Orbán lakitelki beszéde is megerősített abban, hogy a nyugatos konzervativizmusnak egy ideig még nem sok esélye lesz hazánkban. Arról beszélt, hogy a rendszerváltozás környékén azért volt olyan nehéz a hazai jobboldal dolga, mert Európa a második világháború tapasztalatai miatt - bizalmatlanul figyelt minden jobboldali alakulatot Kelet-Európában, mert mindenhol a nacionalizmus és az antiszemitizmus rémét látták a nyugati szemek. Ám most - folytatta Orbán - ennek vége, Európa észhez tért, s ismét az orosz hatalmi befolyás lett a főmumus kontinensszerte, s ezzel a „Putyin-pincsik” az új gyanúsak, vagyis a baloldal. Nem volt felemelő látni, ahogy Magyarország legnépszerűbb pártjának első embere afelett örömködik, hogy hosszú idő után újra nem tabu Kelet-Európában az antiszemitizmus, másrészt kiábrándító konstatálni, hogy Orbán is hajlamosnak mutatkozik minden rosszat a bolsi veszéllyel azonosítani. Az apropóra visszatérve: ’87-ben Lakitelken valóban sikerült szép magasra állítani a magyar demokraták mércéjét. Ma már a teljes jobboldal - Csurkától Orbánig - könnyedén átfér a léc alatt. Az Európai Unió nem állam. Attól, hogy a határok nem jelennek meg műszaki zár formájában, léteznek még. A Benelux államokban már egy egész nemzedék nőtt fel anélkül, hogy ezen országok között állandó határellenőrzéssel találkozott volna, de ettől még tisztában van azzal: az utazóra vonatkozó törvények különbözőek lehetnek. Nyitás Szőcs László laszloszocs@hotmail.com Jelen szerző nem ahhoz a nemzedékhez tartozik, hogy már a nyugati határszélhez közeledve feltartóztatták volna. Nem vágott neki menekülve a zöldhatárnak, és tizenkilenc évesen látta a tévében a vasfüggöny lebontását. De állt sorba konzulátuson háromnapos belga átutazó vízumért, firtatták, hogy anyja miért élt Angliában 1966-ban, s ébresztette fel magyar, szlovák és lengyel közeg is egyazon éjjeli vonaton, Budapest és Krakkó között. Egy egész ország, sőt az egész volt „keleti blokk” kollektív élménye Európa határokra szabdaltsága. Ha az államhatárok maguk maradnak is, az ellenőrzés minden korábbinál nagyobb térben szűnik most meg januártól bizonyosan, de talán már karácsonyi ajándékként. Az utazás szabadsága a legelső szempontok egyike, amit a közvélemény szeret és értékel az Európai Unióban. Az idegenforgalom mellett a gazdasági kapcsolatokat, a külkereskedelmet is megkönnyíti. Más kérdés, hogy e szabadságot nemcsak a jóhiszemű turista, rokonlátogató, üzletember használhatja ki, hanem a drogfutár, a terrorista, az emberkereskedő is. Emiatt időnként be kell húzni a fékeket: a jövő évi futball-Eb idejére az osztrákok nem garantálják az akadálytalan, schengeni forgalmat. Magyarország számára különösen égető kérdés továbbá, hogy a felvidéki magyar ugyan egy térbe kerül az anyaországival, viszont a schengeni övezeten kívül rekednek egyelőre a romániaiak, a vajdaságiak, a kárpátaljaiak. Itt a „kármentés”, kishatárforgalmi és vízumkönnyítési megállapodások jelentik az ideiglenes megoldást. Ukrajna esetében talán az örökké ideiglenest. Az Európai Unió nem állam. Attól, hogy a határok nem jelennek meg műszaki zár formájában, léteznek még. A Benelux államokban már egy egész nemzedék nőtt fel anélkül, hogy ezen országok között állandó határellenőrzéssel találkozott volna, de ettől még tisztában van azzal: az utazóra vonatkozó törvények különbözőek lehetnek. Más lehet a sebességkorlátozás, a vezetés közben megengedett véralkoholszint, a kábítószer-birtoklási szabályozás. Magyarországon eddig az volt a természetes: a törvények addig ugyanazok, amíg valahol országhatárba nem ütközöm. Az Egyesült Államokban élőknek az a természetes, hogy ugyanazért nem feltétlenül ugyanaz jár Kaliforniában, Wisconsinban és Texasban. Lehet erre azt mondani: a szabadság annak való, aki élni tud vele, de felelősséggel. Néhány éve megnyílt a Malmot és Koppenhágát összekötő Öresund-híd. Bár svédek és dánok innen nézvést amúgy sem állnak távol egymástól, néhány évvel a nyitás után érdekes fejleményekre lettek figyelmesek a helyi kutatók. A határhoz közel élők nemcsak körülnézni jártak már át egymás országába, hanem napi-heti szinten szórakozni, dolgozni, élni. A felszínes érintkezésen túl is megismerkedtek egymással: vegyes házasságok, azokból pedig gyerekek születtek. Pedig az Öresund-híd azért eltörpül a schengeni határnyitáshoz képest.